A Fővárosi Törvényszék K.33900/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 13. §, 29. §, 43. §, 45. §, 47. §, 120. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Fővárosi Bíróság

27.K.33.900/2009/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság dr. Izsó István ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) ,

dr. Szabó Sándor köztisztviselő által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság (cím) alperes ellen,

idegenrendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásában meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2009. május 21. napján kelt, 106-1-11658/3/2009-Ké. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2002. márciusában érkezett Magyarországra, érvényes okmányok és vízum birtokában. Vízumának lejártát követően okmányainak elvesztését jelentette be az idegenrendészeti hatóságnál, amely - álnévre szóló - ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látta el, mellyel a felperes 2004. évig tartózkodott az országban. A felperest 2004. februárjában a hatóság kiutasította az országból, a személyazonosság tisztázásáig, 2005. februárjáig a felperes idegenrendészeti őrizetben volt. A felperes 2007. júniusában menedékjog iránti kérelmet nyújtott be, amely elutasításra került. A felperes ... számú humanitárius tartózkodási engedélyét a menekültügyi hatóság 106-1-11575/2009-M. számú 2009. február 5. napján kelt végzésével visszavonta.

Az alperes 2009. május 21. napján személyesen hallgatta meg a felperest, aki elmondta, hogyőször a ...n lakott a testvérénél, majd 2007-ben elköltözött a ..., majd . májusában visszaköltözött a .... lakást a feleségével közösen bérlik, rezsit a felesége fizeti. őadta, hogy Magyarországon él a felesége, akinek tartózkodási engedélye van, és a testvére.ámban élnek a szülei és a testvére. Elmondta, hogy Magyarországon egy gyermeke van. felperes az alperes azon kérdésére, hogy vállalja-e az ország önkéntes elhagyását a hatóság ilyen irányú döntése esetén, elmondta, hogy itt szeretne maradni, csak akkor megy haza, ha a hatóság kényszeríti.

Az alperes . ájus 21. napján kelt, 106-1-1//2009-Ké. számú határozatával a felperest a Magyar Köztársaság területéről ... területére kiutasította és vele szemben 7 év időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el. Határozatának rendelkező részében elrendelte a beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezését.

Az alperes határozatának indokolásában hivatkozott a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13. § (1) bekezdésére és kifejtette, hogy a kiutasítás elrendelésére arra tekintettel került sor, mert a felperes nem teljesítette a törvényben előírt tartózkodási feltételeket, mivel nem rendelkezik tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel, érvényes vízummal, továbbá egészségbiztosítással sem. Határozatában megállapította, hogy a kiutasítás elrendelésére a Harmtv. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján került sor.

Határozatának indokolása értelmében mérlegelte, hogy a felperes legálisan utazott be a Magyar Köztársaság területére, mérlegelte, hogy a felperes a vízumának lejártát követően, több mint hét éve a tartózkodás törvényi feltételeinek hiányában tartózkodik a Magyar Köztársaság területén. Utalt arra, hogy a humanitárius tartózkodási engedélyt a Harmtv. 29. § (1) bekezdésének értelmében a tartózkodási feltételek hiányában kell kiállítani, továbbá arra, hogy a 1030/2002/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdése és az 562/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 15. b) pontja alapján a menedékjogi kérelem elbírálásának időtartamára kiadott engedély nem minősül tartózkodási engedélynek. Kifejtette, hogy a felperes a tartózkodás engedélyezésére vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok megkerülésével - menekültkérelem benyújtásával - biztosította magyarországi tartózkodását, így az alperesi határozat indokolása szerint a felperes rosszhiszemű magatartásával súlyosan veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot és a jogbiztonságot.

Határozatának indokolásában kifejtette, hogy mérlegelte a felperes személyi körülményeit is, ennek körében azt, hogy a felperes önálló megélhetése nem biztosított, felesége tartja el, melyért cserében házimunkát végez, saját bevételi forrása nincs, megállapítható, hogy nem alakult ki körülötte olyan társadalmi kapcsolatrendszer, mely a felperest Magyarországhoz, a magyarsághoz kötné.

A felperes az alperes határozata ellen keresetet nyújtott be, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását.

Keresetében hivatkozott arra, hogy a felperes a kiutasítás esetén több mint 7 évre elszakadna a feleségétől, hiszen ő Magyarországon él, továbbá előadta, hogy a felperes örökbefogadási kérelmet terjesztett elő a ... előtt, melynek során a felesége kisfiát szeretné örökbe fogadni. Kifejtette, hogy nem alapos azon alperesi állítás, mely szerint a felperes nem teljesíti a magyarországi tartózkodási feltételeket, kifejtetve, hogy a felperes a menekülteljárás alatt rendelkezett tartózkodási engedéllyel, majd a humanitárius tartózkodási engedély lejárta előtt családegyesítő tartózkodási célú engedély iránti kérelmet terjesztett elő, ennek idejére az alperesnek el kellett volna őt ideiglenes tartózkodási engedéllyel látnia, azonban ezt nem tette meg a Harmtv. 30. § (1) bekezdés a) pontja ellenére. Vagyis a felperes jogszerűen tartózkodott Magyarországon, csak az alperesi mulasztás miatt nem rendelkezett ezt igazoló okmánnyal.

A felperes keresetében sérelmezte, hogy az alperes a kiutasítási döntés meghozatalánál nem mérlegelte, illetve nem vette figyelembe a rendelkezésre álló adatokat, körülményeket, így az önkéntes országelhagyási szándékot, mint jogkövető magatartást és a Magyarországon élő családot. Továbbá, hogy az alperes a méltányossági kérelemben hozandó döntés bevárása nélkül utasította ki a felperest.

Keresetében hivatkozott arra, hogy a többszöri menekültügyi kérelmezés rosszhiszeműnek történő minősítése jogszabálysértő, tekintettel arra, hogy ezt a tényt a menekültügyi eljárás keretében kellett volna, illetve lehetett volna csak megállapítani és szankcionálni, azonban azon eljárásokban ez nem történt meg, ezért azokra most álláspontja szerint megalapozottan hivatkozni nem lehet.

Keresetében a 1030/2002/EK tanácsi rendelettel kapcsolatosan előadta, hogy annak 1. cikk (2) bekezdése csupán azt határozza meg, hogy a rendelet mely tartózkodási engedélyek formátumáról szól, vagyis a tárgyi hatályt. Maga a rendelet pedig csupán egy technikai részleteket megállapító jogszabály, nem pedig az egyes engedélyek jogi tartalmát meghatározó norma.