BH 1983.1.25 I. Új eljárásra utasítás esetén az eljáró bíróság köteles lefolytatni a Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában elrendelt bizonyítást és az abban elfoglalt jogi állásponthoz kötve van [Pp. 274. § (3) bek.].

II. Nincs helye az egyezség jóváhagyásának, ha az egyezséggel rendezni kívánt jogviszony semmis szerződésen alapszik [Pp. 148. § (2) bek., Ptk. 200. § (1) bek., Ptké. 32. § (1) bek.].

A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte 16 000 Ft és kamatai erejéig az I. r. alperes ellen, mert az I. r. alperes házastársának, a II. r. alperesnek 1979. március 6-án 16 000 Ft pénzkölcsönt nyújtott, a visszafizetés 1979. május 31-én vált esedékessé, a II. r. alperes azonban időközben jogellenesen külföldön maradt és tartozását nem fizette meg.

Az I. r. alperes ellentmondásával perré alakult eljárásban az alperesek a felperes követelésével szemben azzal védekeztek, hogy az I. r. alperes a tartozás fennállásáról sem tudott, egyébként a felperes nem kölcsönt adott, hanem azért fizetett a II. r. alperesnek 16 000 Ft-ot, hogy az számára - befolyása és összeköttetései segítségével - távbeszélő állomás engedélyezését biztosítsa. A felperes ezt tagadta. Előadása szerint mint asztalos kisiparos összesen 26 000 Ft értékű munkát végzett az alperesek lakásában, a II. r. alperes azonban a vállalkozói díjból csak 10 000 Ft-ot fizetett meg.

A felperes az 1980. szeptember 25-én tartott tárgyaláson az I. r. alperessel szemben a keresetétől elállt, a II. r. alperessel pedig egyezséget kötött. Eszerint a II. r. alperes arra kötelezte magát, hogy 1980. december 31-ig 10 000 Ft-ot fizet a felperesnek, egyidejűleg intézkedik a felperes részére 500 DM forintban történő átutalásáról. A felperes ezt követelésének kielégítése fejében azzal fogadta el, hogy amennyiben a teljesítési határidő eredménytelenül telik le, úgy megnyílik a joga, hogy mindkét alperessel szemben eredeti kereseti követelését érvényesítse. A bíróság végzéssel az egyezséget jóváhagyta, egyidejűleg a pert az I. r. alperessel szemben megszüntette.

Az egyezséget jóváhagyó és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzést a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán hozott határozatával hatályon kívül helyezte, egyben a kerületi bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Határozatában - többek között -rámutatott, hogy a bíróság az egyezség jóváhagyása előtt a tényállást nem tisztázta. Az alperesek előadása szerint a felperes a II. r. alperesnek olyan megállapodás alapján fizetett 16 000 Ft-ot, hogy ez utóbbi - tényleges vagy vélt befolyását érvényesítve - távbeszélő állomás felszerelését biztosítja a felperes részére. Ilyen körülmények között a pénzszolgáltatás kikötése a II. r. alperes terhére bűncselekmény megállapítására vezetne, de a felperes részéről is a szocialista együttélés követelményeibe ütközik, a szerződés tehát a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis, és helye lehet az állam javára való marasztalásnak is. Amennyiben tehát a bizonyítási eljárás eredményeként az állapítható meg, hogy az alperesek védekezése megfelel a tényeknek, úgy az ügyészt a Ptké. 32. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással értesíteni kell.

Az új eljárásban a felperes jogi képviselője kijelentette, hogy az I. r. alperessel szemben nem kíván igényt érvényesíteni, korábbi elállási nyilatkozatát fenntartja. Változatlanul állította, hogy a felperes a II. r. alperes részére pénzkölcsönt nyújtott, amelytől független volt az a vállalkozási szerződés, amelyet a felperes az alperesek részére teljesített. A II. r. alperes jogi képviselője a keresetet elismerte, arra figyelemmel azonban, hogy a II. r. alperes jogellenesen külföldön tartózkodik, egyezségi ajánlatot tett a felperesnek, amely szerint 10 000 Ft-tal teljes követelését kiegyenlíti. A felperes jogi képviselője az egyezségi ajánlatot elfogadta, kamatköveteléséről lemondott és a perköltségről való határozathozatal mellőzését kérte.