BH 1996.8.411 A jelentős értékre elkövetett csempészet bűntettét és a magánokirat-hamisítás vétségét valósítja meg, aki az egymillió forintot meghaladó belföldi forgalmi értékű gépkocsinak a behozatali előjegyzésben történő vámkezelését kérve a vámhatóság előtt vámszempontból lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, és hamis okiratot használ fel [Btk. 312. § (1) bek. a) pont 2. ford., (2) bek. c) pont, 314. § (3) és (5) bek., 276. §, 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM r. 48. § (1) bek. j) pont, 70. § (2) és (3) bek.].

A megyei bíróság az 1992. május 27. napján kelt ítéletében a III. r. terhelt bűnösségét a devizagazdálkodás különösen nagy értékre elkövetett megsértése bűntettében, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet bűntettében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg és ezért - halmazati büntetésként - 2 évi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a városi bíróság korábbi ítéletével kiszabott 10 hónapi - 2 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztéshez fűződő közkegyelem a hatályát veszti, egyben elrendelte a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását; továbbá hogy a városi bíróság végzésével alkalmazott eljárási kegyelem hatályát veszti.

Kötelezte a III. r. terheltet 1 284 700 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére, ugyanakkor a megyei bíróság gazdasági hivatalához befizetett 525 870 forint lefoglalását megszüntette, és az említett összeget az elkobzás alá eső érték és a bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. A megállapított tényállás lényege a következő.

A III. r. terhelt nőtlen, gyermektelen, egy kft. tagjaként dolgozik.

a) A III. r. terhelt régóta ismeri a külföldi állampolgárságú I. r. és II. r. terhelteket.

W. K. 1991. február 25. napján Németországban egy BMW 750 I típusú személygépkocsit vásárolt 148 000 DM vételár fejében, melyből csak 10 000 DM-et fizetett ki, míg a hátralékos vételárat részletekben törlesztette. A gépkocsira az egyik müncheni biztosító cégnél lopásra is szóló biztosítást kötött. Ezt a gépkocsit W. K. rendszeresen használta, és amikor 1991. május 10. napján Bécsbe utazott, a gépkocsit az egyik ház előtt hagyta.

1991. május 12. napján az I. r. terhelt a BMW gépkocsi okmányait és indítókulcsát magához vette, és Pozsonyban átadta a gépkocsit egy pontosan fel nem deríthető személynek, akivel megbeszélte, hogy a gépkocsi okmányait és kulcsait utóbb visszajuttatja részére.

Később W. K. a rendőrségen és a biztosítótársaságnál bejelentette, hogy a 7 636 000 forint belföldi forgalmi értékű gépkocsiját ismeretlen személy eltulajdonította.

Pozsonyban ismeretlen személyek az I. r. terhelt által átvitt BMW gépkocsi adatait meghamisították, azon hamis rendszámot és alvázszámot tüntettek fel, és ennek megfelelően hamis okmányokat készítettek.

A III. r. terhelt 1991. augusztus 20. napján Csehszlovákiában átvette a meghamisított okmányokkal együtt a személygépkocsit, és behozta Magyarországra, a beléptetés során pedig olyan valótlan nyilatkozatot tett, mely szerint a gépkocsi az E. A. cég tulajdona. Ez a német nyelvű okirat az I. r. terhelt irodájában készült, és azt tartalmazta, hogy a gépkocsi a III. r. terhelt munkavégzéséhez szükséges.

A beléptetést követően a III. r. terhelt az általa bérelt garázsban helyezte el az autót mindaddig, amíg az 1991. szeptember 18. napján lefoglalásra nem került.

b) Ismeretlen személyek Olaszországban eltulajdonítottak egy Mercedes Benz 500 SL személygépkocsit, amelynek a rendszámát és az alvázszámát meghamisították. Ez a gépkocsi ismeretlen körülmények között a III. r. terhelt használatába került, aki azzal karambolozott. Ezt követően a gépkocsit el akarta adni, és annak tulajdonosaként az E. A. céget jelölte meg.

1991. augusztus 16. napján egy osztrák állampolgár találkozott a III. r. terhelttel, aki a gépkocsi tulajdonosaként tüntette fel magát, és 200 000 ATS vételár fejében azt értékesítette, és a kapott vételárat a III. r. terhelttel utazó férfinak átadta.

A későbbiek során a Mercedes személygépkocsit az osztrák hatóságok a vevőtől lefoglalták, és az eredeti tulajdonosának visszaadták.

A megyei bíróság megállapította, hogy a III. r. terheltnek nem volt tudomása, hogy a BMW személygépkocsival kapcsolatban biztosítási csalást követtek el, illetőleg hogy a Mercedes személygépkocsi lopásból származik.

Az első fokon eljárt bíróság álláspontja szerint a III. r. terhelt azáltal, hogy a Magyarországon levő vagyoni értékre, nevezetesen a Mercedes személygépkocsira nézve külföldi személlyel szerződést kötött, megszegte a többször módosított 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 6. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában, valamint a 8. §-ának (1) bekezdésében írt tilalmat, és ezáltal elkövette a Btk. 309. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdésének a) pontja szerint minősülő, a devizagazdálkodás különösen nagy értékre elkövetett megsértése bűntettét; azzal a magatartásával, hogy hamis magánokiratot használt fel, a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségét követte el, végül pedig azzal, hogy külföldről a BMW személygépkocsi behozatala során a vámkezelés alkalmával a vám szempontjából lényeges körülményt hamisan tüntette fel, elkövette a Btk. 312. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet bűntettét. A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a III. r. terhelt terhére súlyosításért; a terhelt és védője pedig felmentésért jelentett be fellebbezést.

A Legfelsőbb Bíróság 1995. június 8. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a devizagazdálkodás különösen nagy értékre elkövetett megsértése bűntetteként értékelt cselekményt a devizagazdálkodás jelentős értékre elkövetett megsértése bűntettének minősítette, a terheltre kiszabott főbüntetés tartamát 1 év 6 hónapra enyhítette, az elkobzás alá eső érték összegét pedig 2 millió forintban határozta meg.

A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során hozott határozatában a megyei bíróság ítéletét részben megalapozatlannak találta, és a másodfokú eljárásban elrendelt bizonyítás keretében beszerzett devizaszakértői vélemény, valamint az iratok tartalma alapján az ítéleti tényállást a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az alábbiak szerint helyesbítette, illetőleg egészítette ki: Az ismeretlen személyek által Olaszországban eltulajdonított és Magyarországra került Mercedes személygépkocsit 1991. év augusztusában W. S. osztrák állampolgár bízta az I. r. terheltre. A gépkocsit az I. r. terhelt, W. S. Magyarországról történt kiutasítása után - ideiglenes megőrzésre - azzal adta át a III. r. terheltnek, hogy az autó az övé (W. S.-é).

Miután a III. r. terhelt 1991. augusztus 11. napján az engedély nélkül használt Mercedes személygépkocsit a baleset során összetörte, annak értékesítését 1991. augusztus 16. napján a III. r. terhelt bonyolította le, ő kötötte meg az adásvételi szerződést az osztrák állampolgárral, azt eladóként ő írta alá, és a gépkocsi értékesítésében olasz személy nem működött közre. A gépkocsi elszállításakor a III. r. terhelt társaságában egy csehszlovák rendszámú Skoda személygépkocsival egy magyarul jól beszélő csehszlovák személy volt jelen, a vételárat a III. r. terhelt valutában vette át, és továbbította az említett vele levő személynek.