31984L0527[1]

A Tanács 84/527/EGK irányelve (1984. szeptember 17.) a hegesztett, ötvözetlen acél gázpalackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A Tanács 84/527/EGK irányelve

(1984. szeptember 17.)

a hegesztett, ötvözetlen acél gázpalackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Közgyűlés véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a gázpalackok konstrukciója és felügyeletük tagállamonként eltérő kötelező rendelkezések alá esik, és ez akadályozza az ilyen gázpalackokkal folytatott kereskedelmet; mivel ezért szükséges ezeknek a rendelkezéseknek a közelítése;

mivel a nyomástartó edényekre vonatkozó közös rendelkezésekre és vizsgálati módszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/767/EGK tanácsi irányelv [4] szabályozza, különösen az EGK-típus-jóváhagyási eljárást és ellenőrzési eljárást ezekre az edényekre; mivel az említett irányelvnek megfelelően célszerű megállapítani azokat a műszaki követelményeket, amelyeknek az EGK-típusú, 0,5-150 liter űrtartalmú hegesztett, ötvözetlen acél gázpalackoknak eleget kell tenniük, hogy az ellenőrzés végrehajtása után és a megfelelő jelölés és szimbólum feltüntetését követően korlátozás nélkül importálhatók, kereskedelmi forgalomba hozhatók és használhatók legyenek,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv a több darabból álló, legföljebb 5 mm falvastagságú, többször újratölthető, legalább 0,5 és legfeljebb 150 liter űrtartalmú hegesztett ötvözetlen acél gázpalackokra vonatkozik, amelyeket az alacsony hőmérsékletű cseppfolyósított gázok és az acetilén kivételével a sűrített, a cseppfolyósított vagy az oldott gázok tárolására és szállítására alakítottak ki. Az ilyen gázpalackok tervezési nyomása (Ph) nem haladhatja meg a 60 bart. Ezekre a gázpalackokra a következőkben "palackok" megnevezéssel történik utalás.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "EGK-típusú palack" jelent minden olyan palackot, amelyet úgy terveztek és gyártottak, hogy megfeleljen ennek az irányelvnek és a 76/767/EGK irányelv követelményeinek.

3. cikk

A 76/767/EGK irányelvnek és ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó palack konstrukciójával vagy vizsgálatával kapcsolatos okokra hivatkozva egyik tagállam sem tagadhatja meg, nem tilthatja és nem korlátozhatja egy EGK-típusú palack forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését.

4. cikk

Minden EGK-típusú palack EGK-típusjóváhagyás alá esik.

Az egy liternél nem nagyobb térfogatú palackok kivételével minden EGK-típusú palack EGK-ellenőrzés alá esik.

5. cikk

Az irányelv műszaki fejlődéshez való igazodására vonatkozó szakaszainak, azaz az I. melléklet 1., 2.1.1. és 2.3. szakaszának a 2.3.3. szakasz kivételével, 2.4. szakaszának a 2.4.1. és 2.4.2.1 szakasz kivételével, 3.1.1., 3.1.2., 3.3., 3.4., 3.5. és 5. szakaszának az 5.2.2. és 5.3. szakasz kivételével, és 6. szakaszának, valamint a II. és III. mellékletének bármely szükséges módosítását a 76/767/EGK irányelv 20. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk

A 76/767/EGK irányelv 17. cikkében szabályozott eljárás alkalmazható az irányelv I. mellékletének 2.2., 2.3.2. és 3.4.1.1. szakaszaira is.

7. cikk

(1) A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől [5] számított 18 hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

8. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1984. szeptember 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. Barry

[1] HL C 104., 1974.9.13., 59. o.

[2] HL C 5., 1975.1.8., 52. o.

[3] HL C 62., 1975.3.15, 31. o.

[4] HL L 262., 1976.9.27., 153. o.

[5] Erről az irányelvről a tagállamokat 1984. szeptember 26-án értesítették.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

1. A MELLÉKLETBEN HASZNÁLT FOGALMAK ÉS JELÖLÉSEK

1.1. A mellékletben használt jelölések jelentése a következő:

Ph = hidraulikus próbanyomás (tervezési nyomás), bar;

Pr = a palack mért felszakítási nyomása, bar;

Prt = számított legkisebb elméleti felszakítási nyomás, bar;

Re = a kész palackoknál a palack gyártója által szavatolt minimális folyáshatár, N/mm2;

Rm = az anyag szabványában előírt legkisebb szakítószilárdság, N/mm2;

Rmt = tényleges szakítószilárdság, N/mm2;

a = a palackköpeny számított legkisebb falvastagsága, mm;

b = a palackfenekek számított legkisebb falvastagsága, mm;

D = a palack névleges külső átmérője, mm;

R = a domború fenék belső görbületének sugara, mm;

r = a domború fenékperem görbületének belső sugara, mm;

H = a palackfenék domborulatának külső magassága, beleértve a falvastagságot, mm;

h = a palackfenék hengeres szakáll részének magassága, mm;

L = a feszültségnek ellenálló palackköpeny hosszúsága, mm;

A = az anyag szakadási nyúlásának értéke, %;

Vo = a palack kiindulási térfogata a felszakítási próbán a nyomásnövekedés kezdetén, liter;

V = a palack végső térfogata a felszakítás pillanatában, liter;

Z = hegesztési varrat tényezője.

1.2. Az irányelv alkalmazásában a "felszakítási nyomás" a képlékeny instabilitásnál mért nyomás, azaz a felszakítási próbán kapott maximális nyomás értéke.

1.3. NORMALIZÁLÁS

A "normalizálás" fogalmat ebben az irányelvben az EURONORM 52-83 68. pontja szerinti értelemben kell használni.

1.4. FESZÜLTSÉGCSÖKKENTŐ IZZÍTÁS

A "feszültségcsökkentő izzítás" a kész palackon elvégzett olyan hőkezelésre vonatkozik, amelynek során a visszamaradó nyomás csökkentése céljából a palackot az acél alsó átalakulási pontja (Ac1) alatti hőmérsékletre melegítik.

2. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

2.1. NYERSANYAGOK

2.1.1. A nyomásálló palackköpeny gyártásához az EURONORM 120-83-ban előírt acélt kell használni.

2.1.2. A palacktest részeinek és a palackhoz hegesztett részeknek egymással kompatibilis anyagokból kell készülnie.

2.1.3. A hegesztőanyagnak az acéllal kompatibilisnek kell lennie, hogy a képződött varrat jellemzői egyenértékűek legyenek az alapanyagra előírt jellemzőkkel.

2.1.4. A palack gyártójának be kell szereznie és rendelkezésre kell bocsátania a palackgyártás során a nyomásnak kitett elemek gyártásához felhasznált adagelemzésre vonatkozó műbizonylatokat.

2.1.5. Lehetőséget kell biztosítani független elemzések elvégzésére. Ezeket az elemzéseket vagy a palackgyártóhoz szállított félkész termékből, vagy a kész palackból vett mintadarabokon kell végrehajtani.

2.1.6. A gyártó köteles az ellenőrző szervezet számára hozzáférhetővé tenni a hegesztéseken elvégzett metallurgiai és mechanikai vizsgálatok és elemzések eredményeit, és ugyancsak köteles a szervezet rendelkezésére bocsátani azoknak az alkalmazott hegesztési módszereknek és folyamatoknak a leírását, amelyek jellemzőnek tekinthetők a gyártás során készített varratokra.

2.2. HŐKEZELÉS

A palackokat normalizált vagy feszültségcsökkentett állapotban lehet szállítani. A palack gyártója tanúsítja, hogy az összes hegesztési varrat elkészülte után a palack hőkezelése megtörtént, és igazolja az alkalmazott hőkezelési eljárást. Lokalizált, a palack egy részére kiterjedő hőkezelés alkalmazása nem engedhető meg.

2.3. A NYOMÁSTARTÓ RÉSZEKRE VONATKOZÓ SZÁMÍTÁSOK

2.3.1. A minimális falvastagság a gázpalack feszültségcsökkentett köpenyének egy pontján sem lehet kisebb az alábbi képlettel meghatározott értéknél:

2.3.1.1. hosszvarrattal nem rendelkező palackok esetében:

a =

P

· D

20

+ P

2.3.1.2. hosszvarrattal rendelkező palackok esetében:

a =

P

· D

20

Z+ P

Z értéke:

- 0,85, ha a gyártó a varrat kötésvonalát radiográfiai vizsgálatnak veti alá, hosszvarrat esetében a kötésvonalon túl 100 mm távolságig, körvarrat esetében 50 mm távolságig (mindkét oldalon 25 mm). Műszakonként és gépenként két palackot kell kiválasztani, egyet a műszak elejéről egyet pedig a műszak végéről,

- 1, ha a gyártó a varrat kötésvonalát helyszíni radiográfiai vizsgálatnak veti alá, hosszvarrat esetében a kötésvonalon túl 100 mm távolságig, körvarrat esetében 50 mm távolságig (mindkét oldalon 25 mm).

A vizsgálatot a gyártott palackok szúrópróbaszerűen kiválasztott 10 %-án kell végrehajtani.

Ha a radiográfiai vizsgálatok során a 3.4.1.4. szakaszban felsorolt elfogadhatatlan hibákra derül fény, meg kell tenni a szükséges lépéseket a kérdéses gyártási folyamat felülvizsgálata és a hibák kiküszöbölése érdekében.

2.3.2. A palackfenekek méretezése és számítása (lásd az 1. melléklet ábráit)

2.3.2.1. A palackfenekeknek a következő feltételeket kell kielégíteniük:

- kosárgörbe alakú fenekek

egyidejűleg kielégítendő határok:

0,003 D ≤ b ≤ 0,08 D

r ≥ 0,1 D

R ≤ D

H ≥ 0,18 D

r ≥ 2 b

h ≥ 4 b

- elliptikus fenekek

egyidejűleg kielégítendő határok:

0,003 D ≤ b ≤ 0,08 D

H ≥ 0,18 D

h ≥ 4 b

- félgömb alakú fenekek

határok: 0,003 D ≤ b ≤ 0,08 D

2.3.2.2. Az ilyen domború fenekek falvastagsága a fenék egyetlen pontján sem lehet kisebb, mint a következő képlettel számított érték:

b =

P

· D

20

C

A teljes fenekeknél használandó C alaktényező értékét az 1. melléklet táblázata adja meg.

A fenék hengeres részének névleges falvastagsága azonban nem lehet kisebb, mint a köpeny hengeres részének névleges falvastagsága.

2.3.3. A hengeres rész és a domború fenék névleges falvastagsága semmiképpen nem lehet kisebb, mint

- + 0,7

mm, ha Ph < 30 bar

- +1

mm, ha Ph ≥ 30 bar

a megengedett legkisebb érték mindkét esetben 1,5 mm.

2.3.4. A szeleptok kivételével a hengertest két vagy három részből állhat. A fenekeknek egy darabból kell készülniük és domborúaknak kell lenniük.

2.4. SZERKEZETI KIALAKÍTÁS ÉS KIVITELEZÉS

2.4.1. Általános követelmények

2.4.1.1. A gyártó saját felelősségére szavatolja, hogy rendelkezésére állnak azok a gyártó berendezések és eljárások, amelyek az irányelv követelményeit kielégítő palackok előállításának biztosításához szükségesek.

2.4.1.2. A gyártó megfelelő ellenőrzések végrehajtásával biztosítja, hogy a palackok gyártása során felhasznált lemezek és sajtolt alkatrészek mentesek legyenek a palack biztonságos használatát hátrányosan befolyásoló hibáktól.

2.4.2. Nyomás alatt álló részek

2.4.2.1. A gyártónak le kell írnia az alkalmazott hegesztési módszereket és eljárásokat és fel kell tüntetnie a gyártás alatt végrehajtott ellenőrzéseket.

2.4.2.2. A hegesztés technikai követelményei

Tompahegesztésű varratokat automatikus hegesztéssel kell előállítani.

A nyomástartó részek tompahegesztésű varratai nem készíthetők olyan helyen, ahol a profil megváltozik.

Sarokvarratokkal nem fedhetők le tompavarratok, és ezektől legalább 10 mm-re kell elhelyezni őket.

A palack köpenyét képező részek összekötését alkotó varratoknak a következő feltételeket kell kielégíteniük (lásd még a 2. függelék ábráin bemutatott példákat):

- hosszvarrat: áthegesztett tompavarrat,

- körvarrat, a szeleptok és a palack felső részének hegesztési varrata kivételével: teljes falvastagságban áthegesztett tompavarrat. Az alátétsávos varrat egyfajta tompavarratnak tekinthető,

- a szeleptok és a palack felső részét összekötő varrat: ez egyformán lehet tompa- és sarokvarrat. A tompavarrat teljes falvastagságban áthegesztett. Az alátétsávos varrat egyfajta tompavarratnak tekinthető.

A fenti francia bekezdés követelményei nem alkalmazhatók, ha felső fenékbe illesztett szeleptok található a palack belsejében, és ha ezt olyan varrattal rögzítik a palackfenékhez, ami a palack tömörségét nem befolyásolja (lásd a 2. függelék 4. ábráját).

A tompavarratok esetében a csatlakozó felületek éleltolódása nem haladhatja meg a falvastagság egyötödét (1/5 a).

2.4.2.3. A varratok ellenőrzése

A gyártónak meg kell győződnie arról, hogy a varratok áthegesztése folyamatos, a varrat összeillesztése nem mutat eltérést, és a varratok nem tartalmaznak olyan hibákat, amelyek veszélyeztethetik a palackok biztonságos használatát.

A kerületi tompavarratokat tartalmazó kétrészes palackokat, a 2. melléklet 2A ábrája szerinti varratok kivételével, 100 mm hosszúságban radiográfiai vizsgálatnak kell alávetni, amihez folyamatos gyártás esetén minden műszak elején és végén egy palackot kell kiválasztani, ha pedig a gyártás 12 óránál hosszabb időre megszakításra kerül, az újraindulást követően az első hegesztett palackot is ellenőrizni kell.

2.4.2.4. Ovalitás

A hengeres köpeny ovalitását úgy kell korlátozni, hogy az azonos keresztmetszetben mért maximális és minimális külső átmérők különbsége ne haladja meg az átmérők átlagának 1%-át.

2.4.3. Hozzáhegesztett részek

2.4.3.1. A szállításra szolgáló fogantyú és a nyakgyűrű előállítását és a palacktesthez történő hegesztését úgy kell végezni, hogy ne alakuljanak ki veszélyes feszültségi gócok, és ne gyűlhessen össze víz.

2.4.3.2 A talpas palackok talpgyűrűjének elegendően szilárdnak kell lennie, és olyan anyagból kell készülnie, amely korrózió tekintetében kompatibilis a palack anyagát képező acéltípussal. A talpgyűrű alakja biztosítson a palacknak kellő stabilitást. A talpgyűrűt úgy kell a palackhoz hegeszteni, hogy víz felgyülemlése vagy behatolása a talpgyűrű és a palacktest közé ne legyen lehetséges.

2.4.3.3. Ha a palackok azonosító táblával rendelkeznek, ezeket rögzíteni kell a nyomástartó köpenyen, és biztosítani kell, hogy ne legyenek eltávolíthatók; meg kell tenni a szükséges korrózióvédelmi intézkedéseket.

2.4.3.4. Ha a talpgyűrű, a fogantyú vagy a nyakgyűrű megfelelő szilárdsága biztosítható és a palackvégek korróziójának veszélye kiküszöbölhető, ezek a részek készülhetnek más anyagból is.

2.4.3.5. A csap vagy szelep védelme

A palack csapját vagy szelepét hatékonyan védeni kell a sérüléssel szemben vagy annak kialakítása, vagy a palack konstrukciója (pl. nyakgyűrű) révén, vagy pedig védőkupak, illetve biztonságosan rögzített fedél segítségével.

3. VIZSGÁLATOK

3.1. MECHANIKAI VIZSGÁLATOK

3.1.1. Általános követelmények

3.1.1.1. Ahol a mellékletben felsorolt követelmények nem rendelkeznek a mechanikai vizsgálatokról, azokat a következő EURONORM szabványoknak megfelelően hajtják végre:

(a) a szakítóvizsgálatot a 2-80 szerint, ha a próbadarab vastagsága legalább 3 mm, és a 11-80 szerint ha a vastagság 3 mm-nél kisebb;

(b) a hajlítóvizsgálatot a 6-55 szerint, ha a próbadarab vastagsága legalább 3 mm, és a 12-55 szerint ha a vastagság 3 mm-nél kisebb.

3.1.1.2. A nyomástartó részek varratainak és az alapanyag tulajdonságainak ellenőrzésére szolgáló valamennyi mechanikai vizsgálatot a kész palackokból vett próbadarabokon hajtják végre.

3.1.2. A vizsgálatok típusai és az eredmények értékelése

3.1.2.1. Minden mintapalackot a következő vizsgálatoknak vetnek alá:

(A) Csak körvarratot tartalmazó palackok (kétrészes palackok), a 3. melléklet 1. ábráján jelzett helyekről vett próbadarabokon:

1 szakítóvizsgálat | az alapanyagon a palack hossztengelye irányában (a); vagy ha ez nem lehetséges, a kerület irányában; |

1 szakítóvizsgálat | a körvarratra merőlegesen (b); |

1 hajlítóvizsgálat | a körvarrat hátoldalára hajlítva (c); |

1 hajlítóvizsgálat | a körvarrat elülső oldalára hajlítva (d); |

1 makroszkópos vizsgálat | a hegesztési metszeten. |

(B) Hossz- és körvarratokat tartalmazó palackok (háromrészes palackok), a 3. melléklet 2. ábráján jelzett helyekről vett próbadarabokon:

1 szakítóvizsgálat | a hengeres rész anyagából a palack hossztengelye irányában kivett próbatesten (a); vagy ha ez nem lehetséges, a kerület irányában; |

1 szakítóvizsgálat | a fenék anyagából kivett próbatesten (b); |

1 szakítóvizsgálat | a hosszvarratra merőlegesen (c); |

1 szakítóvizsgálat | a körvarratra merőlegesen (d); |

1 hajlítóvizsgálat | a hosszvarrat hátoldalára hajlítva (e); |

1 hajlítóvizsgálat | a hosszvarrat elülső oldalára hajlítva (f); |

1 hajlítóvizsgálat | a körvarrat hátoldalára hajlítva (g); |

1 hajlítóvizsgálat | a körvarrat elülső oldalára hajlítva (h); |

1 makroszkópos vizsgálat | a hegesztési metszeten. |

3.1.2.1.1. A nem kellően sík felületű próbadarabokat hidegsajtolással laposra kell préselni.

3.1.2.1.2. A hegesztést tartalmazó próbadarabokon a varratot simára kell munkálni a felesleg ledolgozásával.

3.1.2.2. Szakítóvizsgálat

3.1.2.2.1. Az alapanyag szakítóvizsgálata

3.1.2.2.1.1. A szakítóvizsgálat végrehajtását leíró eljárást a 3.1.1.1. szakasznak megfelelően a vonatkozó EURONORM szabvány tartalmazza.

A próbadarabnak a palack belső és külső felületének megfelelő két oldalát tilos megmunkálni.

3.1.2.2.1.2. A kapott folyáshatár értékeknek a palack gyártója által szavatolt minimális értékekkel legalább egyezniük kell.

A szakítószilárdságra és az alapanyag minta törése után mért szakadási nyúlásra kapott értékeknek eleget kell tenniük az EURONORM 120-83-as előírásainak (III. táblázat).

3.1.2.2.2. Varratokon végzett szakítóvizsgálatok

3.1.2.2.2.1. A varratra merőleges szakítóvizsgálatot olyan próbadarabon kell elvégezni, amelynek keresztmetszetét a varratnál és a varrattól mindkét irányban 15 mm hosszúságban 25 mm-re csökkentik a 4. függelékben bemutatott módon. Ezen a részen túl a próbadarab vastagsága fokozatosan növekedik.

3.1.2.2.2.2. A kapott szakítószilárdság nem lehet kisebb, mint az alapanyagra garantált érték, függetlenül attól, hogy a középső rész melyik keresztmetszetében következik be a próbadarab törése.

3.1.2.3. Hajlítóvizsgálat

3.1.2.3.1. A hajlítóvizsgálat végrehajtását leíró eljárást a 3.1.1.1. pontnak megfelelően a vonatkozó EURONORM szabvány tartalmazza. A hajlítóvizsgálatot azonban egy 25 mm-es próbadarabon a varratra merőlegesen kell végrehajtani. A vizsgálat végrehajtása közben a hajlítószerszámot a varrat közepén kell elhelyezni.

3.1.2.3.2. A próbadarabot a hajlítótüske kerületén meghajlítva, amikor belső szélei a hajlítótüske átmérőjével egyenlő távolságra kerülnek egymástól, a próbadarabon nem mutatkozhat repedés (lásd az 5. függelék 2. ábráját).

3.1.2.3.3. A hajlítótüske átmérőjének és a próbadarab vastagságának aránya (n) nem haladhatja meg a következő táblázatban megadott értéket:

Tényleges szakítószilárdság Rmt, N/mm2 | n értéke |

legfeljebb 440 | 2 |

440 - legfeljebb 520 | 3 |

520 felett | 4 |

3.2. HIDRAULIKUS FELSZAKÍTÁSI PRÓBA

3.2.1. Vizsgálati körülmények

A vizsgálatnak alávetett palackokon fel kell tüntetni a megjelöléseket, amelyeket ajánlatos a nyomástartó részekre felhelyezni.

3.2.1.1. A hidraulikus felszakítási próbát olyan vizsgálóberendezéssel végzik, amely a palackban uralkodó nyomást a palack felhasadásáig egyenletesen növeli és felrajzolja a nyomás időbeli változását leíró görbét.

3.2.2. A vizsgálat értékelése

3.2.2.1. A felszakítási próba értékelési kritériumai a következők:

3.2.2.1.1. A palack térfogatnövekedése; ez megegyezik:

- legalább 6,5 liter űrtartalmú palackok esetében a nyomásnövekedés kezdete és a palack megrepedésének időpontja között felhasznált víz térfogatával,

- 6,5 liternél kisebb űrtartalmú palackok esetében a vizsgálat kezdetén és végén mért térfogat különbségével.

3.2.2.1.2. A repedés helyének és a szélek alakjának vizsgálata.

3.2.3. Vizsgálati követelményminimumok

3.2.3.1. A mért felszakítási nyomás (Pr) semmiképpen nem lehet kisebb, mint a vizsgálati próbanyomás (Ph) 9/4 része.

3.2.3.2. A palack kiindulási térfogatára vonatkoztatott térfogat-növekedése:

- 20 %, ha a palack hossza meghaladja az átmérőjét,

- 17 %, ha a palack hossza nem nagyobb, mint az átmérője.

3.2.3.3. A felszakadás során a palack nem törhet darabokra.

3.2.3.3.1. A legnagyobb repedés nem lehet ridegtöréses típusú, azaz a törés szélei nem lehetnek sugárirányúak, hanem az átmérő síkjával valamilyen szöget bezárva kell haladniuk és közben összeszűkülniük.

3.2.3.3.2. A repedés nem tárhat fel jellegzetes anyaghibát.

3.3. HIDRAULIKUS PRÓBANYOMÁS

3.3.1. A vizsgálati nyomás eléréséig a palackban a víznyomásnak egyenletesen kell növekednie.

3.3.2. Annak megállapítása céljából, hogy nem következik-e be a nyomás folyamatos csökkenése és nem tapasztalható-e tömítetlenség, a palackban a vizsgálati nyomást elegendő ideig fenn kell tartani.

3.3.3. A vizsgálat után a palackon nem lehet maradó alakváltozás.

3.3.4. Azokat a palackokat, amelyek nem tesznek eleget a vizsgálati követelményeknek, vissza kell utasítani.

3.4. RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLAT

3.4.1. Radiográfiai vizsgálat

3.4.1.1. A varratokat az R 1106-1969, B osztály szerinti ISO előírásnak megfelelően kell röntgenvizsgálatnak alávetni.

3.4.1.2. Huzal típusú jelzőeszköz esetén a látható huzal legkisebb átmérője nem haladhatja meg a 0,1 mm-t.

Lépcsős és furatos típusú jelzőeszköz esetén a legkisebb látható furat átmérője nem haladhatja meg a 0,25 mm-t.

3.4.1.3. A varratok radiográfiai értékelését az eredeti filmek alapján kell elvégezni az ISO 2504-1973. szabvány 6. pontjában ajánlott gyakorlatnak megfelelően.

3.4.1.4. A következő hibák előfordulása nem elfogadható:

- repedések, tökéletlen varratok vagy a varrat nem teljes áthegesztése.

Az alább felsorolt zárványok előfordulása nem megengedett:

- bármilyen vonalszerű zárvány vagy kör alakú zárványok csoportja egy sorban, ha annak hossza (12a a varrat hosszon) meghaladja a 6 mm-t,

- az a/3 méretet meghaladó bármilyen gázzárvány, ami más gázzárványtól 25 mm-nél nagyobb távolságban van,

- az a/4 méretet meghaladó minden más gázzárvány,

- a varrat bármely 100 mm hosszúságú részén található gázzárványok, ha azok együttes területe meghaladja a 2a mm2-t.

3.4.2. Makroszkópos vizsgálat

Egy teljes varrat keresztmetszet makroszkópos vizsgálatában a makrocsiszolatnak a savas kezelésnek alávetett felületen a varrat tökéletes egybeolvadását kell mutatnia, és nem fordulhat elő semmilyen összeolvadási hiba, jelentős zárvány vagy más hiányosság.

Kétség esetén a vitatott helyet mikroszkóposan is meg kell vizsgálni.

3.5. A VARRAT KÜLSŐ FELÜLETÉNEK ELLENŐRZÉSE

3.5.1. Ezt a vizsgálatot a hegesztés befejezésekor hajtják végre. A vizsgált felületet jól meg kell világítani, és meg kell tisztítani mindenféle zsírtól, portól, salakmaradéktól, és nem lehet rajta védőréteg.

3.5.2. A hegesztett fémnek az alapanyaggal simán kell összeolvadnia, és nem mutathat beégést. A hegesztett felület és a szomszédos felület nem tartalmazhat repedést, bevágást vagy porózus foltokat. A hegesztett felületnek simának és egyenletesnek kell lennie. Tompavarrat esetén a vastagság többlet nem haladhatja meg a varrat szélességének 1/4-ét.

4. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

4.1. Az irányelv 4. cikkében említett EGK-típusjóváhagyás adható ki palack típusokra és családokra.

A "palacktípus" fogalom az azonos kialakítású és falvastagságú, azonos tartozékokkal felszerelt, ugyanabban a műhelyben, azonos műszaki leírásoknak eleget tevő lemezfémből előállított, azonos eljárással hegesztett és azonos körülmények között hőkezelt palackokat jelenti.

A "palackcsalád" fogalom olyan egy gyártóhelyről származó háromrészes palackokat jelent, amelyeknek csak a hossza különbözik az alábbi határokon belül:

- minimális hosszuk nem kisebb, mint a palack átmérőjének háromszorosa,

- maximális hosszuk nem nagyobb, mint a vizsgált palack hosszának másfélszerese.

4.2. Az EGK-típusvizsgálat kérelmezője minden palacktípusra vagy palackcsaládra benyújtja a tagállam számára a következőkben előírt ellenőrzés elvégzéséhez szükséges dokumentációt, és a tagállam rendelkezésére bocsát egy 50 palackból álló gyártási tételt, amelyből annyi palackot vesznek ki, amennyi a következőkben felsorolt vizsgálatok elvégzéséhez szükséges, és megad minden, a tagállam által kért további információt. A kérelmezőnek közölnie kell a hőkezelés jellegét és időtartamát, az alkalmazott hőmérsékletet és a hegesztési eljárást. Be kell szereznie és rendelkezésre kell bocsátania a palack gyártáshoz szállított acél adagelemzéséről szóló műbizonylatokat.

4.3. Az EGK-típusvizsgálat során a tagállam meggyőződik arról, hogy:

- a 2.3 szakaszban ismertetett számítások helyesek,

- a 2.1, 2.2, 2.4 és 3.5 szakaszban meghatározott feltételek teljesülnek,

A prototípusként benyújtott palackokon végre kell hajtani a következő vizsgálatokat:

- a 3.1 szakaszban előírt vizsgálatot egy palackon,

- a 3.2-ben előírt vizsgálatot egy palackon,

- a 3.4-ben előírt vizsgálatot egy palackon.

Ha az ellenőrzések eredményei megfelelőek, a tagállam kibocsátja a II. mellékletben található minta szerinti EGK-típus-jóváhagyási tanúsítványt.

5. EGK-VIZSGÁLAT

5.1. Az EGK-vizsgálat céljára a palack gyártója az ellenőrző szervezet rendelkezésére bocsátja a következőket:

5.1.1. az EGK-típus-jóváhagyási tanúsítványt;

5.1.2. a palackok gyártásához felhasznált acél elemzését tanúsító műbizonylatokat;

5.1.3. a palackok gyártásához felhasznált acél származásának azonosításához szükséges dokumentumokat;

5.1.4. azokat az általa szállított palackokra vonatkozó dokumentumokat - különös tekintettel a hőkezelésre vonatkozó dokumentumokra -, amelyek igazolják a 2.2 szakaszban leírt eljárás alkalmazását.

5.1.5. a palackok listáját, amely tartalmazza a 6. pontban előírt számokat és feliratokat.

5.1.6. a gyártás közben elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok eredményeit, és a palackok jól reprodukálható előállításának biztosítására alkalmazott hegesztési eljárásokat. A gyártó ugyancsak köteles kiadni egy nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a sorozatgyártás során az EGK-típusjóváhagyásra benyújtott palackok gyártásánál alkalmazott hegesztési módszerrel azonos eljárást alkalmaz.

5.2. AZ EGK-VIZSGÁLAT ALATT

5.2.1. Az ellenőrző szervezet

- meggyőződik arról, hogy rendelkezésre áll az EGK-típus-jóváhagyási tanúsítvány, és hogy a palackok annak megfelelnek,

- ellenőrzi az anyagokra és a gyártási eljárásokra vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumokat, különös tekintettel a 2.1.6. szakaszban előírt dokumentumokra,

- ellenőrzi, hogy a 2. pontban felsorolt műszaki előírásokat betartották-e, és véletlenszerűen kiválasztott palackokat szemrevételezéses külső és belső vizsgálatnak vet alá,

- részt vesz a 3.1. és 3.2. pontban leírt vizsgálatok végrehajtásánál és ellenőrzi azok lebonyolítását,

- megállapítja, hogy az 5.1.6. pontban említett, a gyártó által rendelkezésére bocsátott információk helyesek-e, és hogy a végrehajtott ellenőrzések kielégítők-e,

- kiadja a III. mellékletben bemutatott minta szerinti EGK-vizsgálati tanúsítványt.

5.2.2. A vizsgálathoz a következő táblázatban megadott számú, szúrópróbaszerűen kiválasztott palackot vesznek ki minden gyártási tételből.

Egy gyártási tétel a 4.1. pont második bekezdése szerinti meghatározásoknak megfelelően legfeljebb 3000 darab azonos típusú palackból áll, amelyeket egy napon vagy egymást követő napokon állítanak elő.

1. TÁBLÁZAT

Tényleges tételnagyság (N) | Mintaként kivett palackok száma | Palackokon elvégzett vizsgálatok |

| | Mechanikai vizsgálatok | Felszakítási próba |

N ≤ | 500 | 3 | 1 | 2 |

500 < N ≤ | 1500 | 9 | 2 | 7 |

1500 < N ≤ | 3000 | 18 | 3 | 15 |

A tételnagyságtól függően a mintapalackokat a 3.1. szakaszban elrendelt mechanikai vizsgálatoknak és a 3.2. szakaszban előírt hidraulikus felszakítási próbának kell alávetni az 1. táblázatban meghatározott eloszlásban.

Ha kettő vagy több palack nem felel meg a követelménynek, a tételt vissza kell utasítani.

Ha valamelyik palack a mechanikai vizsgálatok vagy a hidraulikus felszakítási próba eredményeinek nem felel meg, szúrópróbaszerűen a 2. táblázatban megadott számú palackot kell kivenni a tételből, és az 1. táblázatban megadott eloszlásban alá kell vetni őket a megadott vizsgálatoknak.

2. TÁBLÁZAT

Tényleges tételnagyság (N) | Mintaként kivett palackok száma | Nem megfelelő vizsgálatok | Palackokon elvégzett vizsgálatok |

| | mechanikai vizsgálatok | Felszakítási próba |

250 < N ≤ | 500 | 3 | mechanikai | 2 | 1 |

felszakítási | 1 | 2 |

500 < N ≤ | 1500 | 9 | mechanikai | 5 | 4 |

felszakítási | 2 | 7 |

1500 < N ≤ | 3000 | 18 | mechanikai | 9 | 9 |

felszakítási | 3 | 15 |

Ha egy vagy több palack nem felel meg a követelménynek, a tételt vissza kell utasítani.

5.2.3. A minták kivételét és valamennyi vizsgálatot az ellenőrző szervezet képviselőjének jelenlétében kell végezni.

5.2.4. Az ellenőrző szervezet képviselőjének jelenlétében és felügyelete mellett a tételhez tartozó összes palackot alá kell vetni a 3.3. szakaszban előírt hidraulikus próbanyomásnak.

5.3. AZ EGK-VIZSGÁLAT ALÓLI MENTESÍTÉS

Az 1 liternél kisebb űrtartalmú palackok esetében az 5. pontban előírt valamennyi vizsgálat és ellenőrzési művelet végrehajtása a gyártó felelősségére történik. A gyártó az összes dokumentumot, valamint a vizsgálati és ellenőrzési jelentéseket az ellenőrző szervezet rendelkezésére bocsátja.

6. JELÖLÉSEK ÉS FELIRATOK

6.1. Az ellenőrzés végrehajtását követően, ha az ellenőrzések eredményei megfelelőek, az ellenőrző szervezet kiadja a vizsgálatok elvégzését igazoló tanúsítványt.

6.2. A legfeljebb 6,5 liter űrtartalmú palackok esetében a palack kialakítására vonatkozó jelölések és feliratok elhelyezhetők a palackfenéken; más palackoknál ezek a fejrészen vagy a palack megerősített részén, vagy egy azonosító táblán vannak elhelyezve. A feliratok némelyike azonban az alakítás során beüthető a domború részre, feltéve hogy ez a palack tulajdonságait nem rontja.

6.3. EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JELÖLÉS

A 76/767/EGK irányelv I. melléklet 3. pontjában meghatározott követelményektől eltérően a gyártó az EGK-típus-jóváhagyási jelölést a következő sorrendben helyezi el:

- stilizált

+++++ TIFF +++++

betű,

- erre az irányelvre utaló szám,

- az EGK-típus-jóváhagyási engedélyt megadó tagállam azonosítására szolgáló nagybetű(k) és a jóváhagyás évének utolsó két számjegye,

- az EGK-típusjóváhagyás száma (pl.

+++++ TIFF +++++

3 D 79 45).

6.4. EGK-VIZSGÁLATI JELÖLÉS

A 76/767/EGK irányelv II. melléklete 3. pontjában meghatározott követelményektől eltérően az ellenőrző szervezet az EGK-vizsgálati jelölést a következő sorrendben helyezi el:

- kis "e" betű,

- az ellenőrzést végző tagállam azonosítására szolgáló nagybetű(k), amit szükség esetén a területi alegységet azonosító egy vagy két szám egészít ki,

- az ellenőrző szervezet jele, amit az ellenőrzést végző képviselő helyez fel, adott esetben saját jelével együtt,

- szabályos hatszög,

- az ellenőrzés dátuma: év, hó (pl. e D 12 48

+++++ TIFF +++++

80/01).

6.5. GYÁRTÁSRA VONATKOZÓ FELIRATOK

6.5.1. Az acélra vonatkozóan

- a számítás alapjául szolgáló Re értéke N/mm2-ben,

- N (a palack normalizált állapotban) vagy S jel (a palack feszültségcsökkentett állapotban);

6.5.2. A hidraulikus próbanyomás vonatkozásában

A próbanyomás értéke bar-ban, amit a "bar" felirat követ;

6.5.3. A palacktípus vonatkozásában

A palack gyártója által szavatolt minimális űrtartalom literben.

Az űrtartalmat egy tizedes pontossággal kell megadni és lefelé kerekíteni.

6.5.4. A származás vonatkozásában

A származási országot jelölő nagybetű(k), ami(ke)t a gyártó jele és a sorozatszám követ.

6.6. EGYÉB FELIRATOK

Ha a nemzeti jogszabályok nem írják elő sem a kialakításra sem az ellenőrzésre vonatkozó egyéb feliratok elhelyezésének módját, ezeket a palackokon a 6.2. pontnak megfelelően kell elhelyezni.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MŰSZAKI MELLÉKLET AZ EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI TANÚSÍTVÁNYHOZ

1. Az EGK-jóváhagyásra benyújtott minta vizsgálatának eredményei.

2. A minta fő jellemzőire vonatkozó információk, különös tekintettel a következőkre:

- a típusjóváhagyás tárgyát képező palacktípus hosszmetszeti ábrája, amely feltünteti:

- a néveleges külső átmérőt, D-t,

- a hengeres palackfal legkisebb vastagságát, a-t,

- a palackfenék és váll legkisebb falvastagságát,

- a legkisebb és legnagyobb hosszúságo(ka)t, Lmin, Lmax,

- a palackfenék domború részének külső magassága (H), mm-ben,

- az űrtartalom vagy űrtartalmak, Vmin, Vmax,

- a próbanyomás, Ph,

- a gyártó neve/dokumentumok száma és dátum;

- palacktípus megnevezése,

- az acélra vonatkozó adatok a a 2.1. pontnak megfelelően.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------