BH 1987.4.129 I. A tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt az örökség visszautasítható. Ennek bejelentését a tárgyalás kitűzése iránti kérelemnek kell tekinteni [6/1958. (VIII. 4.). IM sz. r. (He) 69. § (1) és (4) bek.].

II. Kiesés esetén az öröklés csak azokra a törvényes örökösökre nézve nyílik meg, akik az örökhagyó halálakor életben vannak. Az öröklés megnyílásakor még meg sem fogant személy az örökhagyó után nem örökölhet [Ptk. 673. § (1) bek., 600. § f) pont, és 9. §].

N. K. örökhagyó 1984. január 16-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes öröklésre jogosult egyetlen gyermek: N. P.

Az állami közjegyző a Kjő. 104/1984/3. számú - tárgyalás nélkül meghozott - hagyatékátadó végzéssel a hagyatékot törvényes öröklés jogcímén N. P-nek adta át. N. P. a hagyatékátadó végzést 1984. május 17-én átvette, majd az 1984. május 30-án iktatott beadványában az örökséget visszautasította. Egyben bejelentette, hogy két gyermeke van: N. Zs. és N. N.

Minthogy a közjegyző 1984. június 2-án a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését megállapította, a fenti beadványt az eljárás megismétlése iránti kérelemnek tekintette, és újabb - 1985. április 10-én ugyancsak tárgyalás nélkül meghozott - Kjő. 386/1985/5. számú végzésével a korábbi hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezve, a hagyatékot egymás között 1/2 - 1/2 arányban N. Zs-nak és N. N-nak adta át. Az újabb hagyatékátadó végzés 1985. április 28-án jogerőre emelkedett.

1985. augusztus 30-án félfogadási napon megjelent a T-i Városi Bíróságon a kiskorúak törvényes képviselője: N. P-né, és bejelentette, hogy 1985. április 15-én Dóra utónevű gyermekük született, aki szintén "örökösnek minősül". Kérte, hogy a közjegyző újabb eljárás keretében a hagyátékot a három gyermek részére adja át egymás között egyenlő arányban.

A közjegyző ezt követően újabb megismételt eljárás keretében 1986. február 19-én tárgyalás nélkül meghozott Kjő. 386/1985/3. (helyesen: Kjő 997/1985/3.) számú végzésével a Kjő 386/1985/5. számú végzését hatályon kívül helyezte, és a hagyatékot most már N. P. három gyermekének: N, Zs-nak, N. N-nak és N. D-nak adta át egymás között 1/3-1/3 arányban. Ez a hagyatékátadó végzés 1986. március 11-én emelkedett jogerőre.

A Kjő. 386/1985/5. számú és a Kjő. 386/1985/3. (helyesen Kjő. 997/ 1985/3.) számú hagyatékátadó végzések ellen emelt törvényességi óvás alapos.

2. A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He) 69. §-a tartalmazza a hagyaték tárgyalás nélkül történő átadásának szabályait. Eszerint a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, és - egyéb esetek mellett - csak egy törvényes örökös van [He 69. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Az örökös viszont a hagyatékátadó végzés kézbesítése után, de a végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti a hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget - többek között - visszautasítja. Az örököst erre a jogára a hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell [He 69. § (4) bekezdés].

Az adott esetben a közjegyző a Kjő. 104/1984/3. számú hagyatékátadó végzés meghozatalakor a fenti rendelkezéseknek megfelelően járt el. Tévedett viszont akkor, amikor megállapította, hogy a hagyatékátadó végzés 1984. június 2-án jogerőre emelkedett. N. P. ugyanis kellő időben -1984. május 30-án - benyújtott beadványában már bejelentette, hogy az örökséget visszautasítja. A közjegyzőnek tehát ezt a beadványt tartalma szerint a He 69. §-ának (4) bekezdése szerinti, tárgyalás kitűzése iránti kérelmének kellett volna tekintenie, s a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésére vonatkozó téves megállapítását helyesbítenie kellett volna. Egyben tárgyalást kellett volna kitűznie, és a tárgyalás eredményeként kellett volna - valójában a Kjő. 386/1985/5. számú végzés tartalmának megfelelő - hagyatékátadó végzést hoznia.