A Kúria Pfv.20663/2015/4. számú precedensképes határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben az adatkezelő a közérdekű adat kiadására irányuló kötelezettségének a teljes adatigényt érintő egyes adatok kezelésének hiányában nem tud eleget tenni, a megtagadás erre alapított indoka jogszerű.

***********

Pfv.IV.20.663/2015/4.szám

A Kúria a Karsai Dániel ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Karsai Dániel András ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Srágli Roland jogtanácsos által képviselt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 62.P.23.503/2013. szám alatt megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.906/2014/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 23. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében - az alpereshez a perindítást megelőzően intézett közérdekű adatigényével megegyezően - kérte az alperest azon, helyrajzi szám szerint felsorolt ingatlanok listájának kiadására kötelezését, amelyek 1/1 arányú tulajdonjogát a Magyar Állam öröklés jogcímén szerezte meg és amelyek jelenleg is az állam tulajdonában, az alperes vagyonkezelésében állnak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődleges védekezése szerint nem rendelkezik a Magyar Állam tulajdonába került vagyonelemek szerzési jogcíme alapján vezetett nyilvántartással, ilyen nyilvántartás vezetésére jogszabályi kötelezettsége nincs.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és rendelkezett az eljárási költség és illeték viseléséről. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest az alperes részére fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet indokolása szerint a perben nem volt vitás, hogy a felperes által kiadni kért adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info.tv.) 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatnak minősülnek, és a közérdekű adatok megismerése iránti igény az Alaptörvény 7. cikkének (2) bekezdése értelmében alapjog. Nem fogadható el ugyanakkor a felperesnek az az álláspontja, hogy az alapjogi igényt érvényesítő személy csak jogosultságokkal, míg az alperes az adott jogviszonyban csupán kötelezettségekkel rendelkezik. Az Info.tv. 31. § (2) bekezdése értelmében az alperesnek kell bizonyítania az adatkiadás iránti igény megtagadásának jogszerűségét és indokait. Miután nemleges tény, azaz annak bizonyítása, hogy nincs az alperes kezelésében olyan "adatbázis", amely alapján az adatkiadás iránti igényt teljesíthetné, a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa megjelölt szempontok szerint kért adatokat az alperes kezeli. Az alperes tagadásával szemben az alperes alaptevékenységének ellátásához használt "permodul" és "hagyatéki modul" informatikai rendszerek meglétét igazoló, felperes által csatolt okirat nem volt alkalmas annak alátámasztására, hogy az alperes vagyonnyilvántartásában helyrajzi szám szerint szerepelnek azok az ingatlanok, amelyek 1/1 arányú tulajdonjogát a Magyar Állam öröklés jogcímén szerezte meg és amelyek jelenleg is az állam tulajdonában állnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogvita elbírálása szempontjából elsődlegesen nem annak volt jelentősége, hogy az adatkezelő számottevő nehézséggel tudná-e előállítani a "megjelölt adathalmazt", hanem annak, hogy az adatkezelő az adatokat a kért formában kezeli-e. Az Info.tv. 26. § (1) bekezdésének, valamint 3. § 10. pontjának rendelkezéséből az következik, hogy a közérdekű adat kiadására irányuló igény teljesítése a kért adat meglétét feltételezi. Amennyiben a kért adatok nem állnak az adatkezelő rendelkezésére, nem kötelezhető annak előállítására, mert az adatkezelő kizárólag a kezelésében lévő közérdekű adatok kiadására köteles. Abban az esetben, ha a kért adatot nem állították elő, az adatkezelő az adatkérést nem tudja teljesíteni, új adatsor előállítására nem kötelezhető. A keresetben megjelölt helyrajzi számok, tulajdonszerzési jogcím és 1/1 arányú tulajdoni hányad alapján összesített adat előállítása olyan új információ, adat elkészítését jelenti, amely erre vonatkozó jogszabályi kötelezettség hiányában az adatkezelő alperest nem terheli, így annak elkészítésére és kiadására sem kötelezhető. Ezért a kereset elutasításának volt helye.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az Alaptörvény 7. cikkének (2) bekezdésének és az Info.tv. 26. § (1) bekezdésének rendelkezéséből következően a perben az adat rögzítésének formájától és kezelésének módjától függetlenül, az adatigénylőnek csak azt kell bizonyítania, hogy az igényelt adatok közérdekűek és azokat az alperes kezeli. A másodfokú bíróság jogszabályt sértve, tévesen rótta a terhére annak bizonyítatlanságát, hogy az alperes rendelkezik "kész adatbázissal" a kiadni kért adatokról. Álláspontját alátámasztja az Info.tv. 29. § (2) bekezdése is, amely még a jelentős terjedelmű, illetve nagy számú adatra vonatkozó igény tekintetében sem teszi lehetővé az adat kiadására irányuló kérelem elutasítását, hanem ilyen esetben a határidő meghosszabbításának lehetőségéről rendelkezik. Téves a jogerős ítéletnek az az álláspontja, hogy az adatigénylés csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező az adatkezelő nyilvántartásával mindenben megegyező rendszer szerint kéri az adatok kiadását.