3252/2016. (XII. 6.) AB határozat

alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.906/2014/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék Fővárosi Ítélőtábla ítéletével helybenhagyott 62.P.23.503/2013/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

Indokolás

I.

[1] Az indítványozó 2015. január 20-án érkeztetett beadványában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.906/2014/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék Fővárosi Ítélőtábla ítéletével helybenhagyott 62.P.23.503/2013/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2013. május 9-én az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján adatigénylést terjesztett elő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (a továbbiakban: MNV). Adatkérése azon ingatlanok helyrajzi számának kiadására irányult, amelyek tekintetében a Magyar Állam öröklés jogcímén szerzett 1/1 arányban tulajdonjogot, és amelyek jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában, az alperes vagyonkezelésében állnak. Az adatigénylés teljesítését az MNV elutasította arra hivatkozva, hogy nincs jogszabályi kötelezettsége arra nézve, hogy a Magyar Állam tulajdonába került vagyonelemek szerzési jogcímeit is nyilvántartsa.

[3] Adatkérésének elutasítását követően az indítványozó pert indított az általa kért közérdekű adatok kiadása iránt. Keresetét az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék elutasította, amit a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság helybenhagyott. (Az alkotmányjogi panasz előterjesztését követően a Kúria Pfv.IV.20.663/2015/4. számú, 2015. május 27-én kelt ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ezt azonban az indítványozó nem támadta.)

[4] Az indítványozó alkotmányjogi panasza szerint a támadott ítéletek az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésébe, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogba ütközően alaptörvény-ellenesek. Álláspontja szerint a kifogásolt ítéletek "az Infotv. 3. §-ának 5. pontjába, 26. §-ának (1) bekezdésébe, továbbá 29. §-ának (1) bekezdésébe, valamint 31. §-ának (2) bekezdésébe ütköznek. Mivel az Infotv. ezen jogszabályhelyei az Alaptörvény VI. cikke (2) bekezdésében foglaltak kikényszeríthetőségét szolgáló anyagi jogi szabályok, ezért az ebben foglaltak téves bírósági értelmezése közvetlenül az alapjog sérelmére vezet."

[5] Az indítványozó szerint a támadott ítéletek több vonatkozásban sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését.

[6] Az indítványozó elsődlegesen azzal érvelt, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való joga nem korlátozható olyan indokkal, hogy az adatkezelőnél nem létezik adatbázis a kért közérdekű adatokról (az adatigénylésében szereplő ingatlanok helyrajzi számáról). Állítása szerint a kért közérdekű adat az ingatlan(ok) helyrajzi száma volt, s az adatkezelő ennek, illetve ezeknek a kiadására lett volna köteles. Ha egynél több ilyen ingatlan, s ennek megfelelően több ilyen helyrajzi szám létezik, akkor az adatkezelő szükségképpen egy lista kiadására köteles. A támadott ítéletekkel ellentétben tehát nem közérdekű adatok előállítását kérte az adatkezelőtől, hanem közérdekű adatokból álló lista kiadását. A támadott ítéletek éppen ezért helytelenül hivatkoztak az adathozzáférés korlátozásának indokaként arra, hogy a kért közérdekű adatok előállítására az adatkezelő nem köteles.

[7] Az indítványozó a másodfokú ítélet kapcsán kifogásolta továbbá azt is, hogy annak alapján az "összesített adat" már új információnak minősül, amelynek elkészítése nem terhelheti az adatkezelőt, s ezáltal annak kiadására sem köteles. Az indítványozó szerint helytelen e fogalom használata, illetve erre alapozva az adathozzáférés korlátozása, mert szerinte az "összesített adat" fogalmát az Infotv. nem ismeri. Állította továbbá, hogy az "összesített adat" is közérdekű adatokból áll, nem lehet ezért azt önmagában (új) közérdekű adatnak tekinteni, amit az adatkezelőnek elő kellene állítania. Ezen az alapon nem lehet az adatigény teljesítését megtagadni, az adatkezelő köteles ugyanis kiadni - függetlenül az adatkezelés módjától - az általa kezelt közérdekű adatokat, mégpedig akár "az adatigénylő által megjelölt csoportosítás szerint".

[8] Az indítványozó kifogásolta az elsőfokú ítélet indokolását is, amelynek alapján az adatkezelő azért nem köteles az igényelt adathalmaz előállítására, mivel az számára nyilvánvalóan számottevő nehézséget jelentene. Szerinte ez nem lehet megalapozott indoka a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának. De még ha ezzel az indokkal elfogadható is lenne a korlátozás, akkor is az adatkezelőnek kellene ezt bizonyítania, aminek azonban nem tett eleget.

[9] Az indítványozó azt is kifogásolta [a támadott ítélet(ek)re való konkrét hivatkozás nélkül], hogy az eljárt bíróságok még az adatkezelő által elismerten kezelt adatok kiadására sem kötelezték az adatkezelőt. Elegendőnek tartották szerinte az adatkezelőnek azt az indokolását, hogy "a nyilvántartása nem teljes körű". [10] Összességében az indítványozó szerint a "jogerős ítélet alaptörvény-ellenesen az adatkezelő kényelmi szempontjait maximálisan előtérbe helyezve utasította el a keresetemet, megsértve a szükségesség-arányosság tesztből fakadó követelményeket".

II.

[11] 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezése:

"VI. cikk (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez."

[12] 2. Az Infotv. érintett rendelkezései:

"3. § E törvény alkalmazása során:

[...]

9. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;"

"26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

(2) Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat."

"31. § (2) A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania."

III.

[13] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságára megállapított kritériumoknak.

[14] 1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz eleget tett a befogadhatóság formai követelményeinek.

[15] Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani, mégpedig az Abtv. 53. § (2) bekezdésének megfelelően az ügyben első fokon eljárt bírósághoz címezve. A Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.906/2014/4. számú ítéletét 2014. december 1-jén kézbesítették az indítványozónak. Az indítványozó alkotmányjogi panasza 2015. január 20-án, tehát az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül érkezett az elsőfokú bíróságra.

[16] Az alkotmányjogi panasz megfelel továbbá az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt formai követelményeknek is, mivel az indítványozó

- megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §-át),

- megjelölte a támadott bírói döntést (a Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.906/2014/4. számú ítéletét, valamint a Fővárosi Törvényszék 62.P.23.503/2013/13. számú ítéletét),

- megjelölte az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [VI. cikk (2) bekezdését],

- kifejtette az Alaptörvényben biztosított joga sérelmének lényegét, előadta a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést,

- kifejezett kérelmet terjesztett elő a támadott ítélet megsemmisítésére.

[17] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti követelményeket. Ennek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megfelelt a befogadhatóság tartalmi feltételeinek is:

[18] Az indítványozó az Abtv. 27. §-a és az 51. § (1) bekezdése szerint jogosultnak tekinthető, nyilvánvalóan érintett, mivel a támadott bírósági határozatban peres félként szerepel.

[19] Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

[20] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog sérelmét állító indítvány alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, mégpedig azt, hogy a közfeladatot ellátó szerv által kezelt és az adatigényben meghatározott jellemzőkkel rendelkező közérdekű adatok megismerése, s közvetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozható-e az adatkezelés módjára való hivatkozással, illetve a kért adatok kigyűjtésének nehézségére tekintettel. Az indítványban felvetett kérdések megítélése egyúttal a közérdekű adat kiadása iránt indított konkrét perben hozott bírói döntéseket is érdemben befolyásolja.

[21] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt befogadta.

IV.

[22] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

[23] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett VI. cikk (2) bekezdése alapvető jogként garantálja a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot.

[24] Az Alkotmánybíróság - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) hatálybalépését követően, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 5. pontja kapcsán a 13/2013. (VI. 17.) AB határozatában rögzített szempontokat figyelembe véve - már több határozatában megállapította: az Alaptörvény az alapjog szinte változtatás nélküli átvételével a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat által kimunkált elvi tételek fenntartása mellett döntött. (21/2013. (VII. 19.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.), Indokolás [38]; 2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [16]; 5/2014. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [26]; 3038/2014. (III. 13.) AB határozat, Indokolás [17]; 25/2014. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [27]; 29/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [32]; 3026/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [17]; 4/2015. (II. 13.) AB határozat, Indokolás [25]; 6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [22]; 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [42]-[43])

[25] 2. "Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében az egyik főszabály az, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, vagyis minden közérdekű adat nyilvános." (2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [16]) A közérdekű adatokat illetően a nyilvánosság-elv főszabálykénti "érvényesüléséhez szükséges, hogy az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését - proaktív módon, illetve adatigénylés alapján - biztosítsa" (Abh., Indokolás [35]). Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak tehát a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor). Az adatigénylés jogosítványa nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog valódi alanyi jogot nem is tudna jelenteni. Az alapvető jog biztosításával ezért elválaszthatatlanul összefonódik az adatigénylés lehetőségének, illetve az adatigény teljesítésének megfelelő biztosítása.

[26] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat - összhangban az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével és VI. cikkével - törvény, jelenleg az Infotv. tartalmazza. Az Infotv. a 28-31. §-ában állapít meg jogot - a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését biztosítandó - az adatigényre, illetve az alapjog védelmében garanciális szempontból megnyitja az adatigény teljesítésére irányuló jogérvényesítés lehetőségét. Az alapjogi jogi igénnyel kapcsolatos jogérvényesítést illetően alapvető követelmény a bírósághoz fordulás lehetőségének biztosítása is, amit a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kapcsán az Infotv. 31. §-a garantál.

[27] A közérdekű adatok megismeréséhez való joga alapján az adatigénylő az alapjogi igényét érvényesítendő lényegében három érdemi kérdés vizsgálatára kiterjedően jogosult a bíróságnál az adatigényének elutasításával szemben bírói felülvizsgálatot kezdeményezni. E három kérdésben a bírói felülvizsgálat a közérdekű adatok megismeréséhez való jog megfelelő érvényesülésének, az alapjog-korlátozás jogilag megengedhető mértékre mérséklésének képezi biztosítékát.

[28] Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak felülvizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg. E három kérdésre kiterjedő érdemi bírói felülvizsgálat a közérdekű adatok megismeréséhez való jog védelmében szükséges, mivel a bírói felülvizsgálat útján biztosítható védelem az alapjog indokolatlan korlátozásával szemben.

[29] 3. Az alapügyben a konkrét adatigény azon ingatlanok helyrajzi számának kiadására irányult, amelyek tulajdonjogát a Magyar Állam öröklés jogcímén 1/1 arányban szerezte meg, és amelyek jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában, az alperes vagyonkezelésében állnak. Ezen adatigény kapcsán kellett az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróságnak állást foglalnia arról, hogy az alperes MNV jogszerűen járt-e el akkor, amikor az indítványozó felperes adatigényét nem teljesítette.

[30] Az Alkotmánybíróság a bírói döntés, mindenekelőtt a jogerős ítélet felülvizsgálatát kezdeményező alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában figyelemmel volt az Alaptörvény 28. cikkére, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 27. §-a szerinti eljárásában a támadott bírói döntéseknek, különösen a jogerős ítéletnek, illetve a benne foglalt bírói jogértelmezésnek az Alaptörvénnyel, konkrétan az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésével való összhangját - az alapjogi jogi igény érvényesítésének fentiekben kifejtett, az alapjog védelmével összefüggő szempontjait figyelembe véve - vizsgálta.

[31] 3.1. A panasz alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Ítélőtábla a jogerős ítéletében rögzítette, hogy a "jogvitában nem volt vitatott az, hogy a felperes által kiadni kért adatok az Infotv. 3. § 5. pontjában meghatározott közérdekű adatnak minősülnek. Az sem lehet vitás, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alapjog, az Alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdése értelmében."

[32] 3.2. Ezt követően az érdemi bírói felülvizsgálat - a fentiekben másodikként feltüntetett kérdésre - kifejezetten az adatkezelés tényére, vagyis az adatnak az igényt elutasító szervnél való meglétére irányult. Összhangban az Infotv. 26. § (1) bekezdésével, amelynek értelmében a közfeladatot ellátó szervnek a kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adat bárki által történő megismerését kell lehetővé tennie. Erre vonatkozóan az Alkotmánybíróság is rögzítette már, hogy: "[a] kötelezettség szempontjából csak az számít, hogy az adott szerv közérdekű adatot kezel, s önmagában ennél fogva terheli - a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése érdekében - az adatigény teljesítésére vonatkozó kötelezettség" (6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [31]). (Nem mellesleg az Infotv. 28. §-ához fűzött előterjesztői indokolás szerint is az adatkezelés ténye a mérvadó az adatigény teljesítésére vonatkozó kötelezettség szempontjából: "[m]ivel az adat kiadására vonatkozó igény teljesítése az adat meglétét feltételezi, a fennálló bírói gyakorlatra is tekintettel ilyen szerződés hiányában sem köteles az adatkezelő az igény teljesítése érdekében maga előállítani a kért adatokat, a megismerhetőséget kizárólag a kezelésében lévő adatok tekintetében kell a törvény szabályai szerint biztosítania.")

[33] Az előzőekből következően az alapjogból eredő adatigény teljesítésére vonatkozó kötelezettség, illetve az adatigénylő oldalán az adathozzáférési jogosultság a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában áll fenn. E kötelezettség, illetve e jogosultság szempontjából ezért irreleváns, hogy az adatkezelésre milyen okból (jogszabályi kötelezettség alapján vagy saját elhatározásra) kerül sor, valamint az is, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat kezelő szerv által létrehozott adatbázisban (adattárban, nyilvántartó rendszerben, lajstromban, kartotékban, stb.) is szerepelnek-e az általa kezelt adatok. Az alapjog a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot biztosítja, ezért a közérdekű, közérdekből nyilvános adatok kezelése esetén ezen adatok megismerésére vonatkozó alapjog pusztán az adatkezelés okára, módjára hivatkozással a közfeladatot ellátó szerv részéről jogszerűen nem korlátozható. Ezt juttatja érvényre az Infotv. 29. § (3) bekezdése, amikor az adatok tárolási módjától függetlenül biztosítja a közérdekű adatok megismerését. Ennek kapcsán ugyanakkor az adatigény teljesítésére köteles közfeladatot ellátó szervre is kellőképpen tekintettel van az Infotv. 29. § (2)-(3) bekezdése, mivel megengedi, hogy az adatigénylés teljesítésével járó többletmunka miatt az adatigény teljesítésére hosszabb határidőt, illetve az adatigény teljesítésével felmerült költség mértékéig költségtérítést állapítson meg. Következésképpen önmagában az adatigény teljesítésének nehézsége az adatigény elutasításának nem lehet elfogadható jogszerű indoka. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog korlátozásának a pusztán adminisztratív jellegű megfontolások nem képezhetik indokát; az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy "[a] közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget egy alapvető joggal szemben" [12/2004. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217, 228.] (5/2014. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [40]).

[34] Az adatigény a konkrét esetben konjunktív jellemzőkkel rendelkező adatok kiadására irányult. Egy ilyen adatigényt az érintett közfeladatot ellátó szerv csak akkor tud teljesíteni, ha a konjunktív jellemzők mindegyikét mint adatokat is kezeli. Az alapügyben pedig vitatott volt, hogy az alperes kezeli-e az adatigény szerinti adatokat, pontosabban az adatigényben megjelölt jellemzőkkel rendelkező adatokat: a Magyar Állam által öröklés jogcímén 1/1 arányban megszerzett és jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában álló, az alperes vagyonkezelése alá tartozó ingatlanok helyrajzi számát.

[35] A jogerős ítélet szerint a perben így bírói vizsgálat tárgyát képezte kifejezetten az, hogy az alperes kezeli-e az ingatlanok tulajdonszerzési jogcímére, konkrétan pedig az öröklésre, mint tulajdonszerzési jogcímre vonatkozó adatot. A bizonyítékok értékelése alapján a Fővárosi ítélőtábla a jogerős ítéletben arra a következtetésre jutott, hogy nem volt megállapítható, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv kezelésében "helyrajzi szám szerint szerepelnek azon ingatlanok, melyek 1/1 arányú tulajdonjogát a Magyar Állam öröklés jogcímén szerezte meg és amelyek jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában állnak." A Fővárosi ítélőtábla továbbá kifejtette: "a közérdekű adat kiadására irányuló igény teljesítése a kért adat meglétét feltételezi. Amennyiben a kért adatok nem állnak az adatkezelő rendelkezésére, nem kötelezhető annak előállítására, mert az adatkezelő kizárólag a kezelésében lévő közérdekű adatok kiadására köteles. Abban az esetben, ha a kért adatot nem állították elő, az adatkezelő az adatkérést nem tudja teljesíteni, új adatsor előállítására nem kötelezhető."

[36] Összességében tehát a konkrét adatigény konjunktív jellemzőkkel rendelkező adatok kiadására irányult, s a jogerős ítélet szerint a konjunktív jellemzők egyikének (tulajdonszerzési jogcímnek) az alperes MNV általi kezelése nem volt megállapítható. Ez a konjunktív jellemzőkkel rendelkező adatok kiadására irányuló adatigény teljesítésének akadályát képezte: az alperes MNV a kért közérdekű adatok kiadására a jogerős ítélet szerint nem volt kötelezhető, a felperes indítványozónak a közérdekű adatok megismerésére irányuló alapjogi igénye pedig nem volt teljesíthető.

[37] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja. Az Alkotmánybíróság már többször rámutatott arra, hogy: "[a]z Alkotmánybíróság a bíróságok ítéleteit [...] akkor bírálhatja felül, ha azok az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsértik, és ezáltal a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz" (3119/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [22]; 3031/2016. (II. 23.) AB végzés, Indokolás [19]; 16/2016. (X. 20.) AB határozat, Indokolás [16]; 17/2016. (X. 20.) AB határozat, Indokolás [25]). Az Alkotmánybíróság - Abh.-ban (Indokolás [52]), illetve 6/2016. (III. 11.) AB határozatában (Indokolás [46]) - rögzítette, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását érintő ügyben a támadott bírói döntést kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálja felül. Alkotmányos jogállásával összhangban az Alkotmánybíróság "következetesen tartózkodik a bíróság által megállapított tényállás, a bizonyítékok bírói értékelésének és mérlegelésének felülvizsgálatától" (3240/2014. (IX. 22.) AB végzés, Indokolás [18]). Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül így annak a kérdésnek az alapügyben eljáró bíróság általi eldöntését, hogy a közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigény tárgyát képező adatot.

[38] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog - a fentiekben ismertetettek szerint - a közfeladatot ellátó szerv által ténylegesen kezelt közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot biztosítja. A konkrét adatigény kapcsán viszont a kért jellemzőkkel rendelkező adatoknak a közfeladatot ellátó szerv általi kezelése a támadott jogerős ítélet értelmében nem volt megállapítható. A támadott bírói döntést illetően, ami a konkrét adatigény teljesítésének megtagadásával összefüggésben a felperes indítványozó által előterjesztett keresetet elutasította (illetve a keresetet elutasító ítéletet helybenhagyta), így a fentiekben kifejtetteket figyelembe véve az Alkotmánybíróság által nem állapítható meg, hogy az a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptörvény-ellenes, az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésébe ütköző korlátozását valósította meg. Ezért az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.906/2014/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék Fővárosi Ítélőtábla ítéletével helybenhagyott 62.P.23.503/2013/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Budapest, 2016. november 29.

Dr. Varga Zs. András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1081/2015.