BH 1975.7.329 Az előzetes szakértői bizonyítás díja - indokolt esetben - perköltségként megítélhető [Pp. 1. §, 75. § (1) bek.].

A felperes 1971. augusztus 3-án az I. r. alperessel mint fővállalkozóval szerződést kötött egy gimnázium bővítési munkáira, amelynek keretében a központi fűtés kazánjait is be kellett építeni. Az átadás-átvétel 1972. szeptember 8-án, egy utóbb megrendelt kazán átadása pedig 1973. május 17-én volt. Mivel a beszerelt 3 db kazán az 1972. októberi, illetőleg az 1973. májusi üzembehelyezés után tizenkétszer hibásodott meg, a felperes az I. r. alperes ellen kicserélés, erre vonatkozó határidő megállapítása és 18 000 Ft hibás átadási kötbér megfizetése iránt keresetet indított. Az I. r. alperes pedig, mivel a meghibásodott kazánokat nem ő gyártotta, a II. r. és a III. r. alperesek ellen indított keresetet a 3 db kazán kicserélése, valamint a javítási költség és a szakértői díj megfizetése iránt.

A II. r. alperes azzal védekezett, hogy a kazánokat csak forgalomba hozta, valójában azonban azokat tranzit úton közvetlenül a gyártó III. r. alperes szállította le.

A III. r. alperes a kereset elutasítását kérte, mert őt a meghibásodás megvizsgálására nem hívták meg, másrészt vele szemben az 1974. július 11-én indított kereseti követelés elévült, mert azt hat hónapon belül kellett volna érvényesíteni, a szolgáltatás tárgya ugyanis - álláspontja szerint - nem alkalmatlan , tehát vele szemben nem alkalmazható a három éves elévülési idő.

Az első fokú bíróság szakértői bizonyítást folytatott le. A Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti Tanszéke - amely már előbb az I. r. alperes kérésére vizsgálatot végzett - megállapította, hogy a jelenlegi kazánok a fűtési feladat ellátására alkalmatlanok. A hibák gyártástechnológiai okokra vezethetők vissza. A megvizsgált kazántagokban jelentős mennyiségű öntvényhomok maradt, ezenkívül az öntvények belső felületén helyenként 5-10 mm vastag ráégett réteg található, holott a szabvány szerint az öntöttvas kazántagok üregeinek homoktól menteseknek kell lenniük. A homoktól mentes és homokkal fedett részek között hőfeszültségek lépnek fel, a homok lezárhatja vagy nagymértékben csökkentheti a vízjárást, ami helyi túlmelegedéshez vezethet. A szakértői vélemény szerint a kazánok kicserélése indokolt, mivel azonban ez idő szerint a vizsgált típusú kazánt nem gyártják, célszerű lenne ezeket más típusú kazánnal kicserélni.

Az első fokú bíróság megállapította, hogy a III. r. alperes a II. r. alperessel, a II. r. alperes az I. r. alperessel, az utóbbi pedig a felperessel szemben szavatossági felelősséggel tartozik. Ennek folytán kötelesek - a jogviszonyok láncolatának figyelembevételével - a kazánokat 1974. november 15. napjáig kicserélni. A III. r. alperes gyártómű köteles ezenfelül 18 000 Ft hibás átadási kötbért, az I. r. alperes részére 30 000 Ft szakértői költséget, valamint a régi kazánok bontási, az új kazánok szállítási és szerelési költségét és további 1400 Ft szakértői költséget megfizetni. Az említett 30 000 Ft az I. r. alperes által előzetesen kért szakértői vizsgálat költsége. Az első fokú ítélet a kicserélési határidőt a 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. rendelet 49. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kötbérfizetési kötelezettséggel biztosította.

Az ítélet ellen a III. r. alperes fellebbezett, amelyben fenntartotta elévülési kifogását, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a megállapított hibák nem eredményezhetnek alkalmatlanságot. Így nem a három éves, hanem a hat hónapos elévülési határidőt kell alkalmazni, amihez viszonyítva pedig a felperes keresete elkésett. Előadása szerint a félnek nem a szakvéleményből kell tudomást szereznie a rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanságról, és az ilyen tudomásszerzés nem is jöhet figyelembe az elévülési határidő folyásának kezdeteként. Egyébként az alkalmatlanságot megállapító szakvélemény nem megalapozott, a kazánok ugyanis további tagcserével javíthatók. Kifogásolta a szabványra való utalást, mert előadása szerint az MSZ 247. sz. szabvány kazánokra nem alkalmazható, a kazán ugyanis nem tömegcikk. Sérelmezte, hogy az első fokú ítélet megállapítása szerint a kazánok tekintetében országszerte nagymértékű meghibásodási arány tapasztalható, végül azt is, hogy az indokolás szerint az alkalmatlanságot más ügyben is megállapították. Ez a megállapítás ugyanis még nem jogerős. Előadása szerint az első fokú bíróság az I. r. alperes által kért szakértői vizsgálat 30 000 forintos díjának a megfizetésére őt tévesen kötelezte. A perindítást megelőzően beszerzett szakértői vélemény költsége ugyanis nem perköltség jellegű. A fellebbezés nem alapos.