A Szegedi Ítélőtábla Pf.20340/2008/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 70/D. § (1) bek., (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 9. §, 318. §, 339. §, 348. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §] Bírók: Kiss Gabriella, Kissné dr. Koch Ágnes, Simonné dr. Gombos Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.20697/2006/52., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20340/2008/8.* (ÍH 2009.165), Kúria Pfv.20315/2009/5.

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.340/2008/8. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Mátyás Brigitta ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, dr. Mátyás Brigitta ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, dr. Mátyás Brigitta ügyvéd által képviselt III.rendű felperes neve (címe) III. rendű, dr. Mátyás Brigitta ügyvéd által képviselt IV.rendű felperes neve (címe) IV. rendű és dr. Mátyás Brigitta ügyvéd által képviselt V.rendű felperes neve (címe) V. rendű felperesnek - dr. Nemes Ferenc ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott dr. Kocsisné dr. Gyuris Ilona ügyvéd által képviselt beavatkozó neve (címe) , a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. május 14. napján kelt 13.P.20.697/2006/52. számú ítélete ellen az I-V. rendű felperesek által 53. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T É S Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, megállapítja, hogy az I. és IV. rendű felperesek vonatkozásában fennáll az alperes kártérítési felelőssége a II. rendű felperes genetikai károsodásának méhen belüli felismerésére irányuló további vizsgálatok elmaradása, valamint az ártalom esetleges felismerésének elmulasztása, és ezzel összefüggésben a terhesség megszakítás lehetőségéről való tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt az I. rendű felperes önrendelkezési jogának, valamint az I. és IV. rendű felperesek családtervezési jogának sérelmével összefüggő károkért.

Az elsőfokú ítélet felpereseket perköltség megfizetésére kötelező, továbbá a le nem rótt eljárási illeték és állam által előlegezett költség állam általi viseléséről rendelkező ítéleti rendelkezéseit mellőzi. Kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 120.000 (Egyszázhúszezer) Ft, a beavatkozónak 50.000 (Ötvenezer) Ft, továbbá a III. és V. rendű felperest, hogy ugyanilyen módon fizessen meg az alperesnek személyenként 15.000-15.000 (Tizenötezer-Tizenötezer) Ft, míg

- 2 -

a beavatkozónak 5.000-5.000 (Ötezer-Ötezer) Ft perköltséget. Megállapítja, hogy 366.000 (Háromszázhatvanhatezer) Ft le nem rótt eljárási illeték, valamint 124.870 (Egyszázhuszonnégyezer-nyolcszázhetven) Ft állam által előlegezett költség az állam terhén marad.

Egyebekben - a II., III. és V. rendű felperesi kereseti kérelmet elutasító rendelkezések tekintetében - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 60.000-60.000 (Hatvanezer-Hatvanezer) Ft, míg a III. és V. rendű felperest, hogy ugyanilyen módon fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak személyenként és fejenként 7.500-7.500 (Hétezer-ötszáz-Hétezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a másodfokú eljárás során felmerült 366.000 (Háromszázhatvanhatezer) Ft le nem rótt eljárási illeték az állam terhén marad.

Az I. és IV. rendű felperesek, valamint az alperes és a beavatkozó közbenső ítélettel összefüggő másodfokú perköltségét fejenként 30.000-30.000 (Harmincezer-Harmincezer) Ft-ban állapítja meg.

A közbenső ítélettel és ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az I. és IV. rendű felperesek házastársak, Down-szindrómával született gyermekük a II. rendű felperes. A III. és V. rendű felperesek az I. rendű felperes korábbi házasságából született gyermekei. Az I. rendű felperes 34 évesen esett teherbe a II. rendű felperessel, terhesgondozását, majd a szülés levezetését az alperes végezte. A terhességet 2001. december 6. napján állapították meg, a szülés várható időpontját 2002. július 9. napjában jelölték meg. Az első ultrahangos szűrővizsgálatra a terhesség 11. hét + 2 napos korban került sor, ekkor az alperes kezelőorvosa a nyakiredő vastagságát is mérte, amely 2 mm volt. A következő ultrahangos szűrővizsgálat 2002. január 23. napján történt (16. terhességi hét + 2 nap), a vizsgálat rendellenességre utaló elváltozást nem talált. Másnap, 2002. január 24-én történt meg az anyai vérből a szérum AFP vizsgálata, melynek eredményét MoM értékre való átszámítás nélkül 24,5 IU/ml-ben állapították meg. Ez az érték átszámítva - figyelemmel az alperesnél alkalmazott mediánra is - 0,78 MoM. A terhesség 38. hetében végzett ultrahang vizsgálat sem állapított meg rendellenességet. A II. rendű felperes 2002. június 29-én született meg. Nála Down-szindrómát diagnosztizáltak.

A felperesek keresetükben vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítésére kérték kötelezni az alperest. Arra hivatkoztak, hogy a terhesgondozást végző orvosok nem a legnagyobb gondossággal jártak el a szűrővizsgálatok elvégzése során, emiatt nem került felismerésre a II. rendű felperes genetikai károsodása, így az I. és IV.

- 3 -

Pf.III.20.340/2008/8. szám

rendű felperesek nem dönthettek a terhesség megszakítása mellett. Az I. és IV. rendű felperesek fejenként 1.500.000 Ft, a II. rendű felperes 5.100.000 Ft, a III. és V. rendű felperesek fejenként 500.000 Ft nem vagyoni kártérítésre, továbbá az I. és IV. rendű felperesek 2006. március 29. napjától havi 30.000 Ft kártérítési járadék megfizetésére tartottak igényt. A felperesek hivatkoztak arra, hogy az alperes által elvégzett vizsgálatok nem megfelelő időpontban történtek, az elvégzett vizsgálatok eredményét nem megfelelően értékelték és dokumentálták. Azzal, hogy az alperes nem végezte el a Down-szindróma felismerésére szolgáló lehetséges vizsgálatokat, és annak lehetőségéről nem is tájékoztatta az I. rendű felperest, elzárta a felpereseket a rendellenesség felismerésének és a terhesség megszakítás melletti döntéshozatal lehetőségétől.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a Down-szindróma felismerése tekintetében sem jelenleg, sem a perbeli időpontban nem volt kötelező, nem invaziv, és kétséget kizáró eredménnyel járó vizsgálat. Az alperes a szükséges vizsgálatokat elvégezte, az nem vetette fel további vizsgálatok végzésének szükségességét. Ilyet nem indokolt az anya életkora, illetve a magzatnál mért nyaki redő vastagsága, és az AFP érték nagyságrendje sem. Az alperes ultrahang vizsgálatot alkalmazott, és mivel nem merült fel gyanú a genetikai rendellenesség lehetőségére, így tájékoztatási kötelezettsége sem volt további, kockázattal járó vizsgálatok elvégzésének lehetőségéről való tájékoztatás körében. A Down-szindrómára nincs egyértelmű és kötelezően alkalmazandó szakmai szabály, nincsenek egyértelmű vizsgálati módszerek és értékek, ezért az alperes felelősségét nem lehet olyan adatokra alapozni, melyek az orvostudomány körében is vitatottnak számítanak.