A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21030/2019/4. számú határozata személyes adat törlése tárgyában. [2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 100. §, Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) 17. cikk] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf....../2019/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bass és Társa Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Bass László ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (....) felperesnek a Mayer és Társai Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Mayer Erika ügyvéd) által képviselt alperes neve (.....) alperes ellen személyes adat törlése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. október 2. napján kelt, 17.P....../2019/14. számú ítélete ellen az alperes 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperest terhelő 10.500 (Tízezer-ötszáz) forint illetékről akként rendelkezik, hogy azt az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 (Kétszázezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az alperes üzemelteti az m....hu internetes oldalt, a domain név használója, és az impresszum szerint annak kiadója is az alperes. Az m....hu oldalon található M. hírarchívumban 2011. május 19. napján közzétett "Júniusban születhet ítélet T.P. ügyében" című cikkben az alperes tudósított az akkor a Fővárosi Ítélőtáblán T.P. és 12 társa ellen másodfokon folyamatban volt büntető eljárásról, e körben a 2011. május 19. napján megtartott tárgyaláson történtekről és T.P. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletről. A cikk a felperesről az alábbi közlést tartalmazta: "az elsőfokú bíróság a vádlottak közül kettőt mentett fel minden vádpont alól, köztük felperes neve t, a vállalkozó fiát".

A jelenleg ügyvéd foglalkozású felperes T.P. fia, egyúttal az említett büntetőeljárás egyik vádlottja volt. A bíróság a felperest az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette.

[2] A felperes 2018. december 13. napján az alperes részére e-mailben az info@m....hu e-mail címre megküldött levelében kérte, hogy az alperes az adatbázisából a rá vonatkozó személyes adatokat haladéktalanul törölje és a megtett intézkedésről tájékoztassa. Az alperes a levélben foglaltakra nem válaszolt, a felperes által kért adatokat nem törölte.

[3] A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte, hogy az általa üzemeltetett M. hírarchívumban 2011. május 19. napján közzétett "júniusban születhet ítélet T.P. ügyében" című tudósításban a "... köztük felperes neve t, a vállalkozó fiát" szövegrészt törölje és kötelezze az alperest 200.000 forint sérelemdíj és ennek 2018. december 14. napjától járó törvényes kamatának megfizetésére. Állítása szerint a bűnügyi személyes adatának nyilvánosságra kerülése hozzájárulása hiányában jogellenes. A sérelemdíj tekintetében azt adta elő, hogy az alperes megsértette a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy bűnügyi személyes adatait, illetve személyes adatait jogellenesen kezelte és kérelme ellenére a tájékoztatást nem adta meg. A tudósítás a felperesből stresszt és félelmet váltott ki, a negatív tartalmú közlések az ügyvéd hivatású felperes jövőbeni munkáját hátrányosan érinthetik.

[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a híranyag közzétételekor annak vonatkozásában adatkezelőnek minősült, azonban állította, hogy a híranyag archívumba kerülését követően már nem az alperes a perbeli adatok kezelője. Hivatkozott arra is, hogy a híranyagban leírtak nem alkalmasak a felperes szakmai és emberi hitelességének kétségbevonására és alkalmatlanok arra is, hogy a felperesből stresszt és félelmet váltsanak ki, mivel azok pozitív tartalommal bírnak. Emellett elévülési kifogást terjesztett elő a felperes sérelemdíj iránti keresetével szemben.

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül törölje az általa üzemeltetett m....hu internetes portálon az M. hírarchívumban 2011. május 19. napján közzétett "Júniusban születhet ítélet T.P. ügyében" című tudósításból a "köztük felperes neve t, a vállalkozó fiát" szövegrészt.

Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forintot és ennek 2018. december 14. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 190.500 forint perköltséget.

Az elsőfokú bíróság a fentieket meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte a felperest 1.500 forint, az alperest 10.500 forint illeték állam javára történő megfizetésére az állami adó-és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára.

[6] Az elsőfokú bíróság a határozatát a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (GDPR) 2. cikk (1) bekezdésére, 3. cikk (1) bekezdésére, 4. cikk 1. 2. és 7. pontjára, 5. cikk (1) bekezdés b) pontjára, 6. cikk (1) bekezdés c) pontjára, 10. cikkére, 12. cikk (3) bekezdésére, 17. cikk (1) és (3) bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2. § (1), (2) és (5) bekezdésére, 3. § 4. pontjára, 21. § (1) bekezdésére, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CVXXXV. törvény (Mttv.) 83. § (1) bekezdés m) pontjára és (3) bekezdésére, 84. § (1) bekezdésére, 100. § (1) bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésére, 2:43. § e) pontjára, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. § (1) bekezdésére, 83. § (1) bekezdésére, 324. § (1) bekezdésére, 325. § (1) bekezdésére, 326. § (1) bekezdésére, és 360. § (1) bekezdésére, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 5. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) 8. § (1) és (2) bekezdésére alapította.

[7] Megállapította, hogy a cikk hivatkozott részéből a felperes azonosítható volt, az rá nézve információt hordoz, így a törölni kért közlés a felperes személyes adatát tartalmazza, amely egyúttal a felperes bűnügyi személyes adata is.

[8] Rögzítette, hogy álláspontja szerint az alperes adatkezelőnek minősül, mert a közzétételekor az alperes volt az, aki meghatározta az adatkezelés módját és végrehajtotta az adatkezelést, amikor a cikket a saját üzemeltetésében lévő honlapon hozzáférhetővé tette. Emellett az alperes az, aki a felperes személyes adatait tárolja az általa üzemeltetett honlapon található M. hírarchívumban, ezáltal a felperes jogainak végrehajtását biztosítani tudja. Mindezekre tekintettel a törvényszék nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a perbeli cikk a közszolgálati médiavagyon részét képezi-e mert nézete szerint az adatkezelői minőség nem a tulajdonosi minőséghez kötődik.