BH 1984.3.104 I. A hagyatéki eljárásban nem vehető figyelembe az örökhagyó végrendeleteként az az okirat, amely az örökhagyó halála után, bűncselekmény útján jött létre [Ptk. 623. §].

II. Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért egyetemlegesen felelnek. Ez a törvényi rendelkezés azonban nem akadálya annak, hogy egyik örökös az örökséget vagy annak egy részét a hagyatéki hitelezőre ruházza át és egyedül magára vállalja a hitelezői igény teljes kielégítését [Ptk. 684. § (1) bek., He. 58. § (2) és (3) bek.].

III. A közjegyző hatáskörébe tartozik a döntés abban a kérdésben, hogy az ingatlan-nyilvántartásba az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlant a hagyatékból ki kell-e hagyni, vagy azt az örökhagyó hagyatékaként kell átadni [He. 64. § (2) bek.].

Az 1980. február 4-én meghalt örökhagyónak két testvére maradt: N. M-né és R. J.

A hagyatéki eljárásban 1980. április 24-én tartott tárgyaláson a közjegyző kihirdette az örökhagyó és két tanú aláírásával ellátott, 1979. november 22-i keltezésű írásbeli magánvégrendeletet. A végrendelet tartalma szerint az örökhagyó minden vagyonát unokahúgára, Cs. K-néra hagyta.

A törvényes örökösök közül N. M-né a hagyatéknak a végrendelet szerinti átadását kérte, míg R. J. a végrendelet érvénytelenségét állította.

Erre tekintettel a közjegyző a hagyatékot csupán ideiglenes hatállyal adta át Cs. K-nénak. R. J. keresete alapján a K-i Járásbíróság megállapította, hogy a végrendelet R. J. és Cs. K-né vonatkozásában érvénytelen, mert sem a végrendelet szövege, sem az azon levő aláírás nem az örökhagyótól származik.

Az ítélet meghozatala után a hagyatéki eljárásban N. M-né 1980. február 7-i keltezésű írásbeli nyilatkozatot csatolt, amely szerint az örökhagyó tartásának, gondozásának ellenértéke fejében a hagyatékból reá eső részt Cs. K-ra és Cs. K-néra kívánja átruházni, majd az 1981. november 30-i tárgyaláson közte és Cs. K-né között ilyen tartalmú egyezség jött létre, ennek a jóváhagyását azonban a közjegyző megtagadta azon az alapon, hogy az N. M-né méltányos érdekeit sérti.

Ezt követően a közjegyző az örökhagyó hagyatékát fele részben R. J-nak, fele részben pedig N. M-nénak adta át.

A hagyatékátadó végzés ellen N. M-né és Cs. K-né fellebbezéssel éltek. A másodfokú bíróság a hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság a végzése indokolásában - a tényállás felderítetlenségére vonatkozó megállapítása mellett - iránymutatásul előírta, hogy a megismételt eljárás során figyelemmel kell lenni a Ptk. 653. §-ára, valamint a Legfelsőbb Bíróság PK 104. számú állásfoglalására, amely szerint a végrendelet érvénytelenségét hivatalból nem, hanem csak az érdekelt arra való hivatkozása esetén lehet vizsgálni. Rámutatott arra, hogy mivel a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt csak az egyik törvényes örökös indított pert, és a másik törvényes örökös azt érvényesnek fogadta el, "a hagyaték 1/2 részére a törvényes öröklés, 1/2 részére pedig a végrendeleti öröklés érvényesül, és a hagyatékot eszerint kell átadni az érdekelteknek".

Az újabb eljárásban N. M-né az 1982. február 24-én bekövetkezett halála miatt már nem vett részt és az állami közjegyző a hagyatékba tartozó házilletőséget és az ingókat fele részben törvényes öröklés címén R. J-nak, fele részben pedig végrendeleti öröklés címén Cs. K-nénak adta át, míg egy külterületi szántóingatlan-illetőség vonatkozásában - az ingatlan tulajdoni helyzetének rendezéséig - a hagyatéki eljárás függőben tartását rendelte el. A hagyatékátadó végzés indokolásában a közjegyző - a megyei bíróság végzésével egyezően - utalt a végrendeleti és a törvényes öröklés szabályainak együttes érvényesülésére.

A megyei bíróság végzésének indokolása és a jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.