A Kúria Pfv.20799/2012/5. számú precedensképes határozata gyermekelhelyezés megváltoztatása tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 1986. évi 14. törvényerejű rendelet (Hágai Egyezmény) 2. § (5) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XVI. cikk (3) bek.]

A határozat elvi tartalma:

Nem jár el önkényesen az a szülő, aki az ítélőképességük birtokában lévő gyermekeit határozott kívánságuknak megfelelően, annak ellenére tartja magánál, hogy ők jogerős egyezséggel a másik szülőnél lettek elhelyezve, és mindent megtesz a kialakult helyzet jogi rendezése érdekében. Ezért a gyermekek természetbeni tartására tekintettel a másik szülőtől tartásdíjra jogosult. Alaptörvény XVI. cikk (3), 1952. IV. Tv. 1. § (2), 1952. IV. Tv. 69/A. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Dunakeszi Járásbíróság P.20794/2010/20., Budapest Környéki Törvényszék Pf.22453/2011/5., *Kúria Pfv.20799/2012/5.* (BH 2013.10.269), 3440/2022. (X. 28.) AB határozat

***********

Pfv.II.20.799/2012/5.

A Kúria a felperesnek az alperes ellen gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt a Dunakeszi Városi Bíróságon 9.P.20.794/2010. számon megindított és a Pest Megyei Bíróság 1.Pf.22.453/2011/5. számú ítéletével elbírált perében az említett számú jogerős ítélet ellen az alperes részéről 28. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán a 2013. február 26. napján tartott tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló, az alperes felülvizsgálati kérelmének keretei között releváns tényállás szerint a Dunakeszi Városi Bíróság a felek házasságát 2006. október 4-én kelt ítéletével felbontotta és a peres feleknek a házasságukból 1995. december 6-án született P. és 2000. augusztus 9-én született B. P. utónevű gyermekek alperesi édesanyánál történő elhelyezésére, az édesapával való kapcsolattartásra, a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségére vonatkozó egyezségét jóváhagyta. A megállapodásban foglaltaknak megfelelően 2010. augusztusában, a három hetes nyári kapcsolattartás kezdő időpontjában az alperes a gyermekeket saját költségén vitte M.-ről D.-re a felperesi apához. 2010. augusztus 16-án a felperes jogi képviselője útján D.-i Gyámhivatalánál nyilatkozatot tett, mely szerint az édesanya a gyerekekkel 2010. május végén, június elején ismeretlen helyre költözött, az anya a gyermekeket korábbi iskolájukból kivette, és a kapcsolattartások alkalmával a gyermekeit D.-re, szüleinek ingatlanába viszi. 2010. augusztus 23-án, a kapcsolattartási időszak végén, a felperes telefonon közölte az alperessel, hogy a gyermekek nem kívánnak hozzá visszamenni. Az alperes a rendőrség tájékoztatását követően a felperes lakásához ment, ahová a felperes nem engedte be, és a rendőröket is kihívta. A két gyermek az édesanyjával a ház előtt közölte, hogy nem kívánnak visszatérni hozzá. Ettől az időponttól kezdődően a gyermekek a felperes gondozásában vannak. Az alperes a gyermekek érdekében D.-n maradt, ezért a gyermekek ősszel D.-n, illetve B.-n kezdhették meg tanulmányaikat. Az alperes 2010. szeptember 20-tól ápolói munkakörbe helyezkedett el a G. É. Nonprofit Közhasznú Kft-nél D.-n, nettó jövedelme 110.000 forint. Élettársa szolgálati nyugdíjas és egy kft. ügyvezető igazgatója. Egy 65 m2-es kétszobás társasházi lakást bérelnek D.-n, ahol a kislánynak külön szobát biztosítanak. Az ingatlan a felperes lakóhelyétől kb. 100 m-re fekszik. A bérleti díj 60.000 forint, a rezsi a téli hónapokban 35.000 forint.

A felperes házastársával, a perbeli gyermekekkel, valamint a házastársa Zs. utónevű gyermekével a tulajdonát képező kertes családi házban él D.-n. Az ingatlan 2007-ben épült, 90 m2 lakóterületű, két személygépkocsival rendelkeznek. A felperes nettó 130.000 forint, a házastársa 90-100.000 forint jövedelemmel rendelkezik, rezsiköltségük havonta kb. 30.000 forint, autóhitelük havi 40.000 forint. A gyermekekkel kapcsolatos kiadásaik meghaladják a havi 15.000 forintot. A felperes 2010. május és június hónapban az alperes részére nem fizetett gyermektartásdíjat, július hónapban egy részösszeget adott át, augusztustól kezdődően ismételten nem fizetett semmit. Az alperes 2010. szeptember 1. napjától pénzben nem járult hozzá a gyermekek tartásához, a két gyermek után havi 10.000 forint értékű természetbeni tartást nyújtott. Ezen felül 2011 szeptemberében összesen 40.000 forinttal járult hozzá a gyermekek iskolakezdéséhez.

A peres felek 2011. december 1. napjától egymásnak gyermektartásdíjat nem teljesítenek, mivel a jogerős ítélet alapján egy-egy gyermek természetbeni tartásáról gondoskodnak.

A felperes keresetében a P. és B. utónevű gyermekek nála történő elhelyezését, az alperes és a gyermekek közötti kapcsolattartás bírói gyakorlat szerinti szabályozását és az alperesnek 2010. augusztus 1-től a jövedelme 20-20%-át kitevő gyermektartásdíj megfizetésére való kötelezését kérte.

Az alperes P.-nek a felperesnél történő elhelyezést nem ellenezte, B. vonatkozásában a kereset elutasítását és a felperesnek a gyermek kiadására történő kötelezését kérte akként, hogy a felperes saját költségén szállítsa vissza a gyermeket személyes használati tárgyaival és ruházatával együtt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a Dunakeszi Városi Bíróság végzésével jóváhagyott egyezségét részben megváltoztatta és a P. utónevű gyermeket a felperesnél helyezte el. Kötelezte a felperest, hogy B.-t 8 napon belül személyes ingóságaival együtt adja ki az alperes részére. A felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét mindkét gyermek tekintetében 2010. szeptember 1. napjától megszüntette. A felperes kapcsolattartási jogát B. vonatkozásában újraszabályozta. Az elsőfokú bíróság a felperes gyermektartásdíj megállapítása iránti kereseti kérelmét azzal az indokkal utasította el, hogy a felperes a gyermekeket jogellenesen, az elhelyezésük önkényes megváltoztatásával tartotta magánál, szembeszegülve a jogerős bírói egyezségben foglalt megállapodásukkal.