BH 2011.4.94 A számviteli rend megsértésének bűntette esetében a bíróság illetékességét nem az elkövetési magatartás kifejtésének konkrét helye, hanem a cég székhelye határozza meg [Be. 17. § (1) bek.].

A vádlottal szemben a városi ügyészség vádiratával - a Be. 17. § (6) bekezdésére hivatkozással - a városi bíróság előtt emelt vádat 1 rb. a bizonylati rend megsértésével az adott üzleti év vagyoni helyzete áttekintését meghiúsítva, folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt [Btk. 289. § (1) bek., (4) bek. b) pont].

A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott, mint a - j.-i székhelyű - Bt. képviselője 2003-tól 2008. augusztus 27-ig, a Bt. felszámolásának elrendeléséig nem gondoskodott a beszámolók összeállításáról, a bizonylatok könyveléséről, mérleg, illetve eredmény-kimutatás készítéséről. Ezáltal meghiúsította a Bt. tényleges vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megismerését.

A városi bíróság a 2010. október 12-én meghozott végzésével megállapította illetékessége hiányát és az ügyet áttette a kerületi bírósághoz.

Indokai szerint, bár a Bt. székhelye J.-ben van, a számvitel rendje megsértésének bűncselekménye esetén azonban az illetékességet a felszámoló székhelye alapozza meg. Utalt arra, hogy - mivel a vádlott lakóhelye máshol van - a Be. 17. § (3) bekezdése alapján sem tartozik az ügy a bíróság illetékességébe.

Ezt követően a kerületi bíróság a 2010. október 28-án meghozott végzésével szintén megállapította illetékessége hiányát, és az iratokat kijelölés végett felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz.

Hivatkozott arra, hogy a vádiratban felrótt bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósítása nem kapcsolódik a felszámolási eljáráshoz. A bűncselekmény elkövetésének helye a Bt. székhelye. Ezért a Be. 17. § (1) bekezdése alapján a városi bíróság az illetékes.

A Legfőbb Ügyészség átiratában - a kerületi bíróság álláspontjával egyetértve - a városi bíróság kijelölését indítványozta.

Kifejtette, hogy a vád szerinti elkövetési idő a felszámolás kezdő időpontjával zárul. A felrótt bűncselekmény tehát - szemben a Btk. 289. § (3) bekezdésbe ütköző magatartással - nem kapcsolódik a felszámolási eljáráshoz. A fel­számolóval szemben fennálló kötelezettség megszegése nem tárgya az eljárásnak. Ennélfogva nem lehet az elkövetés helye a felszámoló székhelye, így utóbbi sem az illetékesség alapja.

A Legfőbb Ügyészség indítványa alapos.

A különböző ítélőtáblához tartozó kerületi bíróság és a városi bíróság között felmerült illetékességi összeütközés esetében a kerületi bíróság álláspontja helyes.