A Kúria Bfv.1103/2015/6. számú precedensképes határozata kifosztás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 416. §, 424. §, 426. §, 427. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 366. §, 370. §, 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 177. §] Bírók: Belegi József, Somogyi Gábor, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

Kifosztás bűntette csak akkor valósul meg, ha az elvételre az alvó sértett testi őrizetéből vagy közvetlen testi közelségéből kerül sor. Egyébként lopás - szabálysértési vagy bűncselekményi alakzata - valósul meg.

Kapcsolódó határozatok:

Dunakeszi Járásbíróság B.105/2014/17., *Kúria Bfv.1103/2015/6.* (BH 2016.7.166)

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.103/2015/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2016. február 15. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A kifosztás bűntette és más bűncselekmények miatt K. Á. ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által - a terhelt javára - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dunakeszi Járásbíróság 6.B.105/2014/17. számú ítéletét megváltoztatja:

a terheltet az ellene egy rendbeli kifosztás bűntette [Btk. 366. § (1) bekezdés c) pont] miatt emelt vád alól felmenti;

a terhelt további cselekményeit egységesen lopás bűntettének [Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont be) alpont, (3) bekezdés b) pont ba) alpont] és lopás vétségének [Btk. 370. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont] minősíti;

a terhelt szabadságvesztésének tartamát 10 (tíz) hónapra, a próbaidő mértékét 2 (kettő) évre enyhíti;

a közérdekű munka kiszabását mellőzi;

a lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés a) pont első fordulat] miatt az eljárást megszünteti.

Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Dunakeszi Járásbíróság a 2015. március 11-én kihirdetett 6.B.105/2014/17. számú ítéletével K. Á. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli kifosztás bűntettében [2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 366. § (1) bekezdés c) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében [Btk. 393. § (1) bekezdés a) pont] és magánokirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. § (3) bekezdés]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és 80 óra közérdekű munkára ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy abból a terhelt legkorábban a kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a közérdekű munka végrehajtása során végzendő munkáról, és annak a nem teljesítése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.

Az elsőfokú ítélet - fellebbezés hiányában - a kihirdetésének napján jogerőre emelkedett.

A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a terhelt 2013. július 16. napján hajnali 3 óra körüli időpontig együtt italozott H. E. K.-val és P. I.-vel, előbbi lakásán. Ekkor H. E. K. és P. I. a lakás hálószobájába mentek aludni, míg a terhelt a hálószobával szomszédos helyiségben maradt. A terhelt reggel 5 óra 45 perckor távozott a lakásból, és annak tudatában, hogy vendéglátói alszanak, onnan az alábbi tárgyakat vitte magával:

- az M. E. Kft. tulajdonát képező, de H. E. K. sértett használatában lévő L. típusú laptopot a hozzá tartozó akkumulátorral, kábellel, töltővel, A. típusú USB egérrel, USB N. W. mobil internettel és P. SIM-kártyával, összesen kb. 80.000 forint értékben,

- a H. E. K. tulajdonát képező, a fenti laptop táskájában elhelyezett 6 db tampont, 1 darab tollat és 2 papírfecnit, egy darab ezüst karkötőt, egy db aranygyűrűt 6 zafír- és briliáns kővel, egy darab, cirkónium köveket tartalmazó aranygyűrűt, összesen 12.000 forint értékű készpénzt euró és forint pénznemekben, 10 darab 500 forintos címletű étkezési utalványt az M. tömbből, összesen: 107.400 forint értékben, továbbá a K. Bank által P.-né H. E. - a sértett korábbi nevére - kibocsátott bankkártyát, és

- a P. I. tulajdonában álló N. típusú mobiltelefont akkumulátorral, 5.000 forint értékben.

Az okozott kár a laptop-táska és teljes tartalma, továbbá az ékszerek, a mobiltelefon, továbbá 3.500 forint értékű étkezési jegy, valamint a bankkártya lefoglalásával és a sértetteknek való kiadásával részben megtérült.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Pest Megyei Főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont első és második fordulatában írt okból, de tartalmilag - a később kifejtendők szerint - a hivatkozott törvényhely a) pontjára is kiterjedően, a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (Bf.1441/2015/2-I.). Ebben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás folytatására való utasítását kérte.

Ennek indokai szerint az elsőfokú bíróság törvényt sértett, amikor a Btk. 33. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt kifejezett tiltó rendelkezés ellenére egyidejűleg ítélte a terheltet (végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett) szabadságvesztésre és közérdekű munkára.

Utalt arra, hogy önmagában egyik, a bíróság által alkalmazott büntetési nem sem törvénysértő. Az ügyészi álláspont szerint az elbírált cselekmények számára és a halmazatra tekintettel ugyan indokolt a szabadságvesztés alkalmazása, de - a Btk. 82. § (2) bekezdés d) pontja alapján - önállóan közérdekű munka is kiszabható lett volna. A két büntetési nem egyidejű alkalmazása azonban a korábban hivatkozott anyagi jogszabály megsértését eredményezte.

Az ügyészi álláspont szerint e törvénysértés - mivel önállóan mindkét büntetési nem alkalmazható lett volna, továbbá a jogorvoslati jog érvényesülése is megkívánja - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével orvosolható.

A fent írtakon túlmenően az indítványozó ügyészség utalt arra, hogy - álláspontja szerint - a jogerős ítéletben megállapított jogi minősítés is téves. A kifosztás bűntettének a jogi tárgya ugyanis a vagyoni viszonyok rendjén túl az egyén cselekvési szabadsága is. Ebből következően a kifosztás esetében - a lopással ellentétben - az elvételnek közvetlenül a sértettől, illetve annak testi közelségéből kell történnie. Ebben az esetben érinti ugyanis a cselekmény a terhelt cselekvési szabadságát is, mert a sértettnek csak ilyen esetben lenne lehetősége - a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot hiányában - az elvételt megakadályoznia.