BH 2016.7.166 I. Nem a kifosztás bűntettét, hanem a lopás - elkövetési értéktől (is) függő - szabálysértési, vétségi vagy bűntetti alakzatát valósítja meg az elkövető, ha a vagyoni értékkel bíró dolgot vagy dolgokat nem az alvó állapota miatt védekezésre képtelen sértett közvetlen testi közelségéből veszi el [Btk. 366. § (1) bek., 370. §, 462. § (2) bek. a) pont].

II. Az étkezési utalvány, amely nem felel meg a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz törvényes ismérveinek, olyan értékkel bíró dolog, amely a lopás elkövetési tárgya lehet, annak elvételével a magánokirattal visszaélés nem valósul meg [Btk. 370. §, 459. § (1) bek. 19. pont, 346. § (3) bek.].

III. A bankkártya készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ezért más értékkel bíró dologgal együtt történő elvétele törvényi egységként a lopás bűncselekménye minősített eseteként értékelendő [Btk. 370. §, 459. § (1) bek. 19. pont].

[1] A járásbíróság a 2015. március 11-én kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli kifosztás bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 366. § (1) bek. c) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében [Btk. 393. § (1) bek. a) pont] és magánokirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. § (3) bek.]. Ezért halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és 80 óra közérdekű munkára ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy abból - végrehajtása esetén - legkorábban a kétharmad részének kitöltését követően bocsátható a terhelt feltételes szabadságra.

[2] Az elsőfokú ítélet - fellebbezés hiányában - a kihirdetésének napján jogerőre emelkedett.

[3] A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a terhelt 2013. július 16. napján kb. hajnali 3 óráig együtt italozott H. E. K.-val és P. I.-vel, előbbi személy lakásán. Ekkor H. E. K. és P. I. a lakás háló­szobájába mentek aludni, míg a terhelt a hálószobával szomszédos helyiségben maradt. A terhelt reggel 5 óra 45 perckor távozott a lakásból, és annak tudatában, hogy vendéglátói alszanak, onnan az alábbi tárgyakat vitte magával:

[4] - az M&C E. Kft. tulajdonát képező, de H. E. K. sértett használatában lévő Lenovo típusú laptopot a tartozékaival és mobil internettel, valamint SIM-kártyával, összesen kb. 80 000 forint értékben,

[5] - a H. E. K. tulajdonát képező, a fenti laptop táskájában elhelyezett 6 db tampont, 1 darab tollat és 2 papírfecnit, egy darab ezüst karkötőt, egy db aranygyűrűt 6 zafír- és briliánskővel, egy darab, cirkóniumköveket tartalmazó aranygyűrűt, összesen 12 000 forint értékű készpénzt euró és forint pénznemekben, 10 darab 500 forintos címletű étkezési utalványt, összesen: 107 400 forint értékben, továbbá a K&H Bank által a sértett korábbi nevére kibocsátott bankkártyát, és

[6] - a P. I. tulajdonában álló Nokia mobiltelefont, 5000 forint értékben.

[7] Az okozott kár a laptoptáska és teljes tartalmának, továbbá az ékszerek, a mobiltelefon, továbbá 3500 forint értékű étkezési jegy, valamint a bankkártya lefoglalásával és a sértetteknek való kiadásával részben megtérült.

[8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont első és második fordulatában írt okból, de tartalmilag - a később kifejtendők szerint - a hivatkozott törvényhely a) pontjára is kiterjedően, a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás folytatására való utasítása érdekében.

[9] Ennek indokai szerint az elsőfokú bíróság törvényt sértett, amikor a Btk. 33. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt kifejezett tiltó rendelkezés ellenére egyidejűleg ítélte a terheltet (végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett) szabadságvesztésre és közérdekű munkára.

[10] Utalt arra, hogy önmagában egyik, a bíróság által alkalmazott büntetési nem sem törvénysértő. Az ügyészi álláspont szerint az elbírált cselekmények számára és a halmazatra tekintettel ugyan indokolt a szabadságvesztés alkalmazása, de - a Btk. 82. § (2) bekezdés d) pontja alapján - önállóan közérdekű munka is kiszabható lett volna. A két büntetési nem egyidejű alkalmazása azonban a korábban hivatkozott anyagi jogszabály megsértését eredményezte.

[11] Az ügyészi álláspont szerint e törvénysértés - mivel önállóan mindkét büntetési nem alkalmazható lett volna, továbbá a jogorvoslati jog érvényesülése is megkívánja - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével orvosolható.

[12] A fent írtakon túlmenően az indítványozó ügyészség utalt arra, hogy - álláspontja szerint - a jogerős ítéletben megállapított jogi minősítés is téves. A kifosztás bűntettének a jogi tárgya ugyanis a vagyoni viszonyok rendjén túl az egyén cselekvési szabadsága is. Ebből következően a kifosztás esetében - a lopással ellentétben - az elvételnek közvetlenül a sértettől, illetve annak testi közelségéből kell történnie. Ebben az esetben érinti a cselekmény a terhelt cselekvési szabadságát is, ugyanis a sértettnek csak ilyen esetben lenne lehetősége - a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot hiányában - az elvételt megakadályoznia.

[13] Jelen esetben az irányadó tényállásból az tűnik ki, hogy a terhelt nem a hálószobából - ahol a sértettek aludtak - vitte el az idegen dolgokat, hanem a szomszédos szobából, így azok semmiképpen nem lehettek a sértettek közvetlen testi közelségében. Ezért a sértettek alvó állapotának tudata ugyan megkönnyíthette az elkövetést, de az elvétel nem annak kihasználásával történt. A sértettek - amennyiben ugyanúgy a másik szobában tartózkodnak, de ébren vannak - ugyancsak nem észlelték volna azt, és így nem is tudták volna megakadályozni a lopást.

[14] Az ügyész utalt arra is, hogy a megállapított tényállás szerint az elvett Lenovo laptop az M&C E. Kft. tulajdonában állt, ezért a két természetes személyen kívül e cég is sértettje a lopásnak, s mivel a lopás rendbelisége az elkövető tudattartalmától függetlenül a sértettek számához igazodik, ezért további egy­rendbeli lopás vétsége megállapításának is helye van.

[15] Végül az ügyész sérelmezte az étkezési jegyek eltulajdonításának önálló, magánokirattal visszaélés vétségeként való minősítését. Álláspontja szerint az ilyen utalvány - amennyiben nem felel meg a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz Btk. 459. § (1) bekezdés 19. pontjában írt fogalmának - a Btk. 383. § a) pontja értelmében dolognak minősül. Ehhez képest annak a jogtalan elvétele a lopás része, önállóan magánokirattal visszaélés vétségének nem minősíthető.

[16] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt módosítás nélkül tartotta fenn.

[17] A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra nem tett észrevételt.

[18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[19] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.

[20] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálati indítványnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.