A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20348/2019/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 4. §, (1) bek., 6. §, (5) bek., (7) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. §, (1) bek., (2) bek., 2:52. §, (1) bek., (3) bek.] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22577/2018/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20348/2019/5.* (ÍH 2019.84)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.348/2019/5-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve ( felperes címe.) felperesnek - a Kosik Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Kosik Barbara ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. február 21. napján kelt 40.P.22.577/2018/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes által fizetendő kereseti illetéket 36.000 (harminchatezer) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2018. május 11. napján az alperes által üzemben tartott hírportál "Lincselt volna a csőcselék" című cikket hozott nyilvánosságra, mely mellett szerepeltette a felperes képmását ábrázoló, korábbi - 2017. áprilisában zajló tüntetésen készült - fényképet, a cím és a lead alatt, a szöveg kezdete mellett. A cikk a 2018. május 8. napján az Országgyűlés alakuló ülésével párhuzamosan tartott tüntetésről számolt be, ennek részeként arról is, hogy a tüntetők közül néhányan (a csőcselék) rátámadtak az Országházból kilépő református egyházi vezetőkre. A felperes a tüntetésen rövid ideig ott volt, azonban az egyházi méltóságokkal kapcsolatos inzultusnál nem volt jelen, abban nem vett részt, még nézőként sem kapcsolódott be.

A felperes kérte, hogy az alperes távolítsa el képmását a cikkből, illetve a címlapon szereplő összefoglaló mellől is, mely kérelemnek az alperes 2018. június 4. napján eleget tett.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a képmáshoz való jog, valamint a személyes adatok védelmére tekintettel jogtalanul használta fel a képmását az általa kiadott ....hu online hírportálon 2018. május 11. napján közzétett "Lincselt volna a csőcselék" című írás illusztrációjaként, továbbá, hogy a cikk címével a felperest ábrázoló képi illusztráció felhasználására tekintettel megsértette a becsületét a "Lincselt volna a csőcselék" címmel a képi illusztráció felhasználására tekintettel; valamint megsértette a jóhírnevét azzal, hogy a "nos ez a csőcselék támadt rá három az Országházból kilépő református egyházi vezetőkre, akikről azt hitte, kormánypárti politikusok, pedig meghívott vendégei voltak az időközben már lezajlott ünnepi fogadalomtételnek" közléssel valós tényt abban a hamis színben tüntetett fel, miszerint a felperes részt vett volna az egyházi személyek inzultálásában. Kérte, hogy kötelezze az alperest 300.000 forint sérelemdíj megfizetésére.

Előadta, hogy az alperesi sajtótermék címlapján, és a sérelmezett cikk mellett bemutatott, a felperest azonosíthatóan láttató fényképfelvétel felhasználásához az alperes nem kérte az érintett felperes hozzájárulását. A felvétel nem 2018. május 8-án készült, hanem vélhetően korábban, 2017 áprilisában. A képfelhasználás sértette a célhoz kötöttséget, nem tekinthető továbbá tömegfelvételnek sem. A fényképfelvétel közzétételével és az ahhoz kapcsolt szöveg egységével a csőcselék részének titulálta az alperes, mely kifejezés lealacsonyító, megszégyenítő, az emberi méltóságot durván sértő kifejezés. A jóhírnév sérelme körében arra hivatkozott, hogy az egyházi vezetők inzultálása a képpel összefüggésben rá vonatkoztatható, miközben ehhez az eseményhez semmilyen köze nem volt.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. A képmáshoz és a személyes adatok védelméhez fűződő jog tekintetében arra hivatkozott, hogy a felperesi képmás nem jelenik meg a felvételen, mivel az tömegfelvétel, tárgya pedig a tüntetés kapcsán egymással szemben álló tüntetők és rendőrök jelenete, felperes a képről nem azonosítható. Álláspontja szerint a korábbi demonstráción történő részvételével belenyugodott abba, ráutaló magatartással hozzájárult, hogy ott tömegfelvétel keretében fénykép készüljön róla és azt később felhasználják. A képfelvétel felhasználása nem volt öncélúnak sem tekinthető. A becsület megsértése körében kérte figyelembe venni, hogy a cikk a református egyházi személyeket ért inzultusról adott hírt, hangneme kissé túlzó volt, azonban a cikk írója okkal és megalapozottan használta a csőcselék, illetve lincselt volna kifejezéseket, amely nem a felperes személyére vonatkozott. A jóhírnév megsértése kapcsán arra hivatkozott, hogy maga a fényképfelvétel nem a felperest jeleníti meg, hanem a demonstráción jellemző képet, a rendőrök és a tüntetők szembenállását. Ekként a kép és a cikk érintettje nem a felperes. A sérelemdíj körében arra hivatkozott, hogy annak összege eltúlzott a felperes semmilyen módon nem támasztotta alá az őt ért nem vagyoni sérelem tényét és volumenét.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogait a felperest egyedileg megjelenítő képmása bemutatásával, melyet illusztrációként használt a 2018. május 11. napján az általa üzemeltetett "Lincselt volna a csőcselék" című írásához.

Megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez fűződő jogát a felperes képmása mellé kapcsoltan 2018. május 11. napján a ....hu internetes sajtótermékben nyilvánosságra hozott "Lincselt volna a csőcselék" című írással. Megállapította továbbá, hogy megsértette az alperes a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az írás azon közlésével, hogy "Nos ez a csőcselék támadt rá három, az Országházból kilépő református egyházi vezetőre, akikről azt hitte, kormánypárti politikusok, pedig meghívott vendégei voltak az időközben már lezajlott ünnepi fogadalomtételnek," amennyiben ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy a képen ábrázolt felperes részt vett az egyházi szereplők inzultálásában. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 300.000 forint sérelemdíjat, és az államnak külön felhívásra 18.000 forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az egyes személyiségi jogsértéseket vizsgálva indokolta.

A képmáshoz jog megsértése kapcsán ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. § (1), (2) bekezdéseit. Abból indult ki, hogy a felperes engedélyére volt szükség a korábban, ugyancsak a Kossuth téren zajló másik tüntetésen készült fényképfelvétel keresettel érintett cikkbeli felhasználásához. Kifejtette, hogy a kép nem minősült tömegfelvételnek, azon a felperest egyedileg mutatták be. Más személyek nem feltétlenül azonosíthatók, vagy azonosíthatóságuk elenyésző jelentőségű a kép fő témáját adó felperesi képmás hátterében. A felperes és a képen szereplő személy azonosságáról a per tárgyalásán a bíróság személyesen is meggyőződött.