ÍH 2019.84 NYILVÁNOS KÖZSZEREPLÉS, SÉRELEMDÍJ

I. A képmáshoz fűződő személyiségi jog sérelmét jelenti, ha a sajtó egy korábbi tüntetésen készült egyediesített arcképet egy másik tüntetésről írt cikk illusztrációjaként olyan cikkhez használ fel, amelyben fő eseményeként több személlyel szembeni lincselési kísérletről tudósít.

II. A képmással, illetve személyes adattal összefüggő jogsértés jellegére figyelemmel az önrendelkezés lehetőségétől megfosztás önmagában olyan sérelem, amely megalapozza a sérelemdíj fizetési kötelezettséget. A hasonló jellegű, sajtóban megjelenő tartalom miatti jóhírnév, illetve becsület sérelménél köztudomásúnak tekinthető, hogy a felperes ismerősei körében magyarázkodásra szorulhatott, kérdéseket kaphatott.

[a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:48. § (1), (2) bekezdés, Ptk. 2:52. § (1), (3) bekezdés; PK 12. számú állásfoglalás; 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) 4. § (1) bekezdés, 6. § (5), (7) bekezdés]

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2018. május 11-én az alperes által üzemben tartott hírportál "Lincselt volna a csőcselék" című cikket hozott nyilvánosságra, amely mellett szerepeltette a felperes képmását ábrázoló, korábbi - 2017 áprilisában zajló tüntetésen készült - fényképet, a cím és a lead alatt, a szöveg kezdete mellett. A cikk a 2018. május 8. napján az Országgyűlés alakuló ülésével párhuzamosan tartott tüntetésről számolt be, ennek részeként arról is, hogy a tüntetők közül néhányan (a csőcselék) rátámadtak az Országházból kilépő református egyházi vezetőkre. A felperes a tüntetésen rövid ideig ott volt, azonban az egyházi méltóságokkal kapcsolatos inzultusnál nem volt jelen, abban nem vett részt, még nézőként sem kapcsolódott be.

A felperes kérte, hogy az alperes távolítsa el képmását a cikkből, illetve a címlapon szereplő összefoglaló mellől is. Az alperes 2018. június 4. napján eleget tett a felperes kérelmének.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a képmáshoz való jog, valamint a személyes adatok védelmére tekintettel jogtalanul használta fel a képmását az általa kiadott magyaridok.hu online hírportálon 2018. május 11. napján közzétett "Lincselt volna a csőcselék" című írás illusztrációjaként, továbbá, hogy a cikk címével a felperest ábrázoló képi illusztráció felhasználására tekintettel megsértette a becsületét a "Lincselt volna a csőcselék" címmel a képi illusztráció felhasználására tekintettel; valamint megsértette a jóhírnevét azzal, hogy a "nos ez a csőcselék támadt rá három az Országházból kilépő református egyházi vezetőkre, akikről azt hitte, kormánypárti politikusok, pedig meghívott vendégei voltak az időközben már lezajlott ünnepi fogadalomtételnek" közléssel valós tényt abban a hamis színben tüntetett fel, miszerint a felperes részt vett az egyházi személyek inzultálásában. Kérte az alperes 300 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését is.

Előadta, hogy az alperesi sajtótermék címlapján, és a sérelmezett cikk mellett bemutatott, a felperest azonosíthatóan láttató fényképfelvétel felhasználásához az alperes nem kérte az érintett felperes hozzájárulását. A felvétel nem 2018. május 8-án készült, hanem vélhetően korábban, 2017 áprilisában. A képfelhasználás sértette a célhoz kötöttséget, nem tekinthető továbbá tömegfelvételnek sem. A fényképfelvétel közzétételével és az ahhoz kapcsolt szöveg egységével a csőcselék részének titulálta az alperes, amely kifejezés lealacsonyító, megszégyenítő, az emberi méltóságot durván sértő kifejezés. A jóhírnév sérelme körében arra hivatkozott, hogy az egyházi vezetők inzultálása a képpel összefüggésben rá vonatkoztatható, miközben ehhez az eseményhez semmilyen köze nem volt.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. A képmáshoz és a személyes adatok védelméhez fűződő jog tekintetében arra hivatkozott, hogy a felperes képmása nem jelenik meg a felvételen, mivel az tömegfelvétel, tárgya pedig a tüntetés kapcsán egymással szemben álló tüntetők és rendőrök jelenete, a felperes a képről nem azonosítható. Álláspontja szerint a korábbi demonstráción történő részvételével belenyugodott abba, ráutaló magatartással hozzájárult, hogy ott tömegfelvétel keretében fénykép készüljön róla és azt később felhasználják. A képfelvétel felhasználása pedig nem volt öncélú. A becsület megsértése körében kérte figyelembe venni, hogy a cikk a református egyházi személyeket ért inzultusról adott hírt, hangneme ugyan kissé túlzó volt, azonban a cikk írója okkal és megalapozottan használta a csőcselék, illetve lincselt volna kifejezéseket, ezek azonban nem a felperes személyére vonatkoztak. A jóhírnév megsértése kapcsán arra hivatkozott, hogy maga a fényképfelvétel nem a felperest jeleníti meg, hanem a demonstráción jellemző képet, a rendőrök és a tüntetők szembenállását, emiatt a kép és a cikk érintettje nem a felperes. A sérelemdíj körében arra hivatkozott, hogy annak összege eltúlzott, a felperes semmilyen módon nem támasztotta alá az őt ért nem vagyoni sérelem tényét és volumenét.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogait, a felperes becsülethez fűződő jogát, a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 300 000 forint sérelemdíjat, és az államnak külön felhívásra 18 000 forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az egyes személyiségi jogsértéseket vizsgálva indokolta.

A képmáshoz jog megsértése kapcsán ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. § (1), (2) bekezdéseit. Abból indult ki, hogy a felperes engedélyére volt szükség a korábban, ugyancsak a Kossuth téren zajló másik tüntetésen készült fényképfelvétel keresettel érintett cikkbeli felhasználásához. Kifejtette, hogy a kép nem minősült tömegfelvételnek, azon a felperest egyedileg mutatták be. Más személyek nem feltétlenül azonosíthatók, vagy azonosíthatóságuk elenyésző jelentőségű a kép fő témáját adó felperesi képmás hátterében. A felperes és a képen szereplő személy azonosságáról a per tárgyalásán az elsőfokú bíróság személyesen is meggyőződött.

Rámutatott, hogy önmagában az, hogy a kép a felperest közszereplés alkalmával mutatta be nem vonatkoztatható egy teljesen más közéleti eseményhez kapcsolódó nyilvánosságra hozatalhoz. Utalt arra is, hogy a felperes nyilvános közéleti szereplése a 2018. május 8-i tüntetésen nem volt az alperes által igazolható. Annak, hogy a felperes elismerte, hogy ezen a tüntetésen is rövid ideig részt vett, nem tulajdonított jelentőséget. A felperesnek ugyanis saját elmondása szerint nem volt köze a cikkel illusztrált eseményhez, a cikk tartalma által kijelölt nyilvános közszereplési helyzethez, azaz az egyházi vezetők tüntetés ideje alatti inzultáláshoz. Az egyházi vezetők inzultálásánál, illetve az ahhoz kapcsolódó konkrét eseményeknek a felperes ezáltal nem volt nyilvános közszereplője.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a Ptk. 2:48. § (1), (2) bekezdéseinek nem lehet olyan kiterjesztő értelmezést adni, amely szerint bárkiről nyilvános közszereplése alkalmával készített fénykép akármilyen egyéb, ugyancsak nyilvános közszereplésnek tekinthető eseményhez kapcsolódóan felhasználásra kerülhetne.