ÍH 2006.21 ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYONBA TARTOZÓ VAGYONTÁRGY TULAJDONJOG ÁTRUHÁZÁSÁNAK TILALMA - TÖRZSVAGYONBA TARTOZÓ VAGYONTÁRGY HASZNOSÍTÁSI JOGÁNAK TARTÓS ÁTENGEDÉSE KONCESSZIÓS SZERZŐDÉS - ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE

Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó, a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő regionális víziközmű tulajdonjogát az önkormányzat nem ruházhatja át, az ilyen adásvételi szerződés jogszabályba ütközik, semmis.

A törzsvagyonhoz tartozó vízműkomplexum hasznosítási jogának tartós, határozott időre történő átengedése tartalmilag koncessziós szerződés akkor is, ha a felek azt "üzemeltetési szerződésnek" nevezik el. A tartalmát tekintve koncessziós szerződés semmis, ha létrejötte, megkötése nem a koncesszióról szóló törvényben meghatározott eljárás eredményeként, az ott írt törvényi feltételeket betartva történt.

Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása tartós használatot eredményező érvénytelen szerződés esetén [1990. évi LXV. törvény 20. §, 79. § (2) bek.; 1991. évi XVI. törvény 20. §, 23. § (1) bek.; Ptk. 200. § (2) bek., 237. § (1) bek.].

A peres felek 1993. szeptember 6. napján vállalkozási szerződést kötöttek, az önkormányzat alperes megrendelte az Előszállás-Kisszentmiklós-Daruhegy községek teljes körű ívóvízellátását szolgáló vízmű építési munkáit. Ennek elvégzését a felperes átalányáron 106 000 000 Ft + áfa vállalkozói díj kikötése mellett vállalta, a teljesítési határidőt 1995. március 31-ében határozták meg. A felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tett, az alperes azonban pénzügyi nehézségek miatt a vállalkozói díj teljes összegét nem tudta megfizetni.

A tartozásrendezés megoldására a felperes 1995. július 25-én ajánlatot tett a regionális vízmű megvásárlására, majd 1995. december 22. napján meg is kötötték az adásvételi szerződést. Az építményeket a technológiai berendezésekkel együtt a felperes megvásárolta 150 000 000 Ft + áfa vételár ellenében azzal, hogy az építmények vételára 120 000 000 Ft + áfa, a technológiai berendezéseké 30 000 000 Ft + áfa, az építményekhez tartozó földterületekért pedig a felperes évi 1000 Ft + áfa bérleti díjat tartozik fizetni. A vételár kifizetése a felperesi ajánlat szerinti ütemezésben történt volna 2015. december 15. napjáig. Az alperes a tulajdonjogát a vételár utolsó részletének kifizetéséig fenntartotta, de hozzájárult, hogy a felperes a könyvelésében az építményeket szerepeltesse és azok amortizációját elszámolhassa. Az alperes javára visszavásárlási jogot is kikötöttek, amelyet 2015. évben gyakorolhatott 110 000 000 Ft + áfa áron.

Mindezeket megelőzően a felperes 1995 júliusában a vízmű üzemeltetésére is ajánlatot tett, vállalva a folyamatos víztermelést és kezelést, a vízszolgáltatást, a technológiai berendezések karbantartását és a hibaelhárításokat. Az alperes önkormányzati rendeletben volt jogosult a vízdíj összegének meghatározására, amely 1995. évben az alapdíjon felül az elfogyasztott köbméterenként 46 Ft + 12% áfa volt. Megállapodtak, hogy a gerincvezetékre a későbbiekben rákapcsolódók a hálózatfejlesztési hozzájárulást a felperesi társaságnak fizetik. Az üzemeltetési szerződést az ajánlatra is visszautaló tartalommal 1995. december 1-jén kötötték meg 2015. december 31-éig terjedő időre, "a koncessziós pályázat kedvező elbírálása esetén 1996. április 1-jétől 2015. december 31-éig".

Az alperes a koncessziós pályázatot 1996 februárjában a térségi napilapban közzétéve ki is írta, de végül abban állapodtak meg a felperessel, hogy a köztük létrejött üzemeltetési szerződés maradjon hatályban.

A felperes keresetében 18 875 500 Ft, és ennek a kifizetésig számított kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az adásvételi szerződés semmis volt, mert az alperes az önkormányzati törzsvagyonba tartozó víziközművet értékesítette, ezért a felvett 16 412 500 Ft vételárat vissza kell fizetnie és 2 462 500 Ft vállalkozói díj megfizetésére is köteles.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresetet is előterjesztett, amelyben az 1995. december 1. napján megkötött üzemeltetési szerződés érvénytelenségének megállapítását és az elszámolás (eredeti állapot visszaállítása) eredményeként a felperest 40 370 033 Ft megfizetésére kérte kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes és az alperes között 1995. december 22. napján létrejött, a vízközmű létesítményekre vonatkozó adásvételi szerződés, továbbá a peres felek között 1995. december 1. napján létrejött, a vízközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés is érvénytelen. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 40 370 033 Ft-ot, és ennek 2004. május 1. napjától a kifizetésig számítottan a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatát. Ítéletének indokolásában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. § (1) bekezdésére, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdésére és a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (3) bekezdésére hivatkozva megállapította, hogy a közművek önkormányzati törzsvagyonnak minősülnek és korlátozottan forgalomképesek. Működtetésük az önkormányzat többségi részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezet vagy költségvetési, illetve önkormányzati intézmény alapítása útján történhet, vagy a működtetés időleges joga koncessziós szerződéssel a pályázat nyertesének engedhető át. Mindezekből következik, hogy az önkormányzati törzsvagyonba tartozó vízközmű tulajdonjoga nem ruházható át, ezért a peres felek között 1995. december 22. napján létrejött adásvételi szerződés, mint jogszabályba ütköző, a Ptk. 200. § (2) bekezdése értelmében semmis, így a Ptk. 237. § (1) bekezdése alapján az eredeti állapot visszaállításának van helye.

Jelen esetben - miután az adásvétel tulajdonjog fenntartással történt - az eredeti állapot visszaállítása a tulajdonjogot nem érinti, a kifizetett vételárral azonban el kell számolni, mert annak visszafizetése már az átvétel napján esedékessé vált, ezért a felperes a késedelmi kamatra is jogszerűen tarthat igényt.

Megállapította a peres felek között 1995. december 1. napján létrejött üzemeltetési szerződés semmisségét is, rámutatva, hogy a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerint az önkormányzati vízközmű csak a már hivatkozott formában üzemeltethető. Az alperes pedig sem a többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet nem hozott létre, költségvetési, illetve önkormányzati intézményt sem alapított, és koncessziós pályázatot sem írt ki az üzemeltetési szerződés megkötése előtt, ezért a szerződés, mint jogszabályba ütköző, a Ptk. 200. § (2) bekezdése értelmében semmis. Az eredeti állapot visszaállítása, az elszámolás körében az igazságügyi könyvszakértő véleményét elfogadva megállapította, hogy a felperest megilleti az általa a vállalkozási szerződés alapján elvégzett munkája ellenértékeként még járó és az alperes által sem vitatott hátralékos vállalkozói díj, azaz 2 463 000 Ft. Az 1995. december 22. napján megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett felperesnek visszajáró vételárrész 16 412 500 Ft, és a felperest megillető összegek, azaz 18 875 000 Ft után 2004. április 30. napjáig számítottan a késedelmi kamat, 18 687 647 Ft. A felperes által jogszerűen követelt összeg tehát 37 563 147 Ft. Az eredeti állapot helyreállítása körében ezzel szemben az alperes javára elszámolandó 66 116 182 Ft, mint a vízközmű épületére, a vízműhálózatra, a vízműkerítésre és a vízmű gépeire és berendezéseire, azok együttes 155 829 559 Ft-os bruttó értékére a létesítéstől 2003. december 31-éig elszámolt értékcsökkenés összege. Ezen túl a számvitelileg nem indokolható vízáremelés különbözeti összege 1 023 267 Ft, a felek kölcsönös elszámolása kapcsán keletkezett, az alperest megillető kamatigény 1 289 371 Ft és az alperesi vízfogyasztás után számított vízhasználati díj köbméterenként 20 Ft-tal számolva 2003. december 31-éig 9 504 000 Ft. Ezen tételek összesen 77 933 180 Ft-ot tesznek ki. A jogszerű felperesi követelés beszámítása mellett az alperes javára mutatkozó különbözet 40 370 033 Ft, amelyet a felperes köteles megfizetni.