Az Egri Törvényszék P.20059/2016/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 92. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Román Tamás

Kapcsolódó határozatok:

*Egri Törvényszék P.20059/2016/7.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20677/2016/5. (ÍH 2017.100)

***********

Egri Törvényszék

12.P.20.059/2016/7.szám

Az Egri Törvényszék a személyesen eljárt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de az Egri Törvényszéknél három példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve - ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, vagy ha a bíróság a kérelmet egyéb okból is köteles elutasítani. Ha a fél a jogorvoslati eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére sem gondoskodik, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I n d o k o l á s:

A peres felek házastársak voltak, házasságukat az a bíróság neve a 2006. május hó 22. napján kelt és ugyanezen napon jogerőre emelkedett a határozat száma sorszám alatti részítéletével bontotta fel.

A felek házasságából 2000. június hó 16. napján gyermek neve 1., míg 2002. október hó 27. napján gyermek neve 2. utónevű gyermekek születtek.

A peres felek a házasságuk felbontását megelőzően a bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezséget kötöttek, amelyben megállapodtak, hogy a házasságukból született mindkét gyermek az anyánál kerül elhelyezésre.

Az apa és a gyermekek kapcsolattartását a peres felek akként szabályozták, hogy az apa minden páratlan hét péntek délután 15 órától vasárnap délután 17 óráig jogosult a gyermekekkel való kapcsolattartásra, akként, hogy az anya lakására megy értük és oda is viszi vissza őket.

Ezen túlmenően időszakos kapcsolattartásként az apa az óvodai és iskolai szünetek fele időtartamában volt jogosult a gyermekekkel kapcsolatot tartani, akként, hogy ez utóbbit 8 nappal a szünet előtt voltak kötelesek egyeztetni a peres felek és ennek alapján a gyermekek a szünet első vagy a második felét töltik az apánál.

Ugyanezen egyezségben a peres felek abban is megállapodtak, hogy a kettős ünnepek másnapján 9 órától 17 óráig jogosult az apa a kapcsolattartásra szintén úgy, hogy az anya lakására megy a gyermekekért és ugyanoda is viszi vissza őket.

A jogerős egyezség szerint az anya az alperes azt is vállalta, hogy a fentieken túlmenően biztosítja a kapcsolattartást az apa és a gyermekek között akár telefonon és levélben is, továbbá, hogy a páratlan heteken szerdán jogosult az apa a gyermekeket az óvodából, majd az iskolából elhozni és 19 órára az anya lakására vinni.

A folytatódó bontóperben a közös vagyon megosztása mellett az apa az alperes viszontkeresete alapján ismét vitássá vált a kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása mellett a gyermekekkel való apai kapcsolattartás is.

2008.november hó 21. napján a peres felek az település neve Családsegítő Intézet Gyermekjóléti Központjának mediátorai előtt megállapodást kötöttek a kapcsolattartás tekintetében a 2008. november hó 24. napjától 2009. március hó 1. napjáig terjedő időszak vonatkozásában.

Ugyancsak a bontóper során a peres felek 2009. május hó 12. napján szintén a Családsegítő Intézet Gyermekjóléti Központjának mediátorai előtt újabb megállapodást kötöttek a kapcsolattartás tekintetében, a 2009. május hó 12. napjától 2010. június hónap közepéig, azaz a tanév végéig.

A peres felek gyermekei szüleik életközösségének megszüntetése óta az alperesi édesanya háztartásában élnek.

A bontóperben az a bíróság neve a 2011. március hó 1. napján kelt a határozat száma sorszám alatti részítéletével az a bíróság neve a határozat száma számú végzésével jóváhagyott egyezségben foglaltakat a kapcsolattartás tekintetében megváltoztatta és a felperesi apának a 2000. június hó 16. napján született gyermek neve 1. és a 2002. október hó 27. napján született gyermek neve 2. utónevű gyermekeivel való kapcsolattartását akként szabályozta, hogy feljogosította a felperesi apát, hogy folyamatos kapcsolattartásként 2011. március hó 1. napjától kezdődően minden páros héten csütörtök délután a gyermekeket az iskolai elfoglaltságukat követően az iskolából elvigye a gyermekekkel az elvitel jogával kapcsolatot tartson akként, hogy a felperes köteles ugyanezen hét vasárnapi napján 18 órára a gyermekeket az alperesi anyához visszavinni. További folyamatos kapcsolattartásként a bíróság megállapította, hogy a felperesi apa jogosult minden páratlan hét hétfői napján a gyermekeket az iskolai elfoglaltságuk végeztével elvinni az iskolából majd a gyermekeket 19 órára iskolai házi feladatai befejeztével és megvacsoráztatásukat követően az alpereshez vissza vinni.

A bíróság időszakos kapcsolattartásként feljogosította a felperesi apát, hogy a gyermekekkel a több napos ünnepek második napján, valamint az őszi-téli-tavaszi iskolai szünet második felében a kezdő nap reggel 9 órájától a zárónap 18 órájáig az elvitel jogával kapcsolatot tartson akként, hogy a gyermekek átadásának, illetve átvételének helyeként az alperesi anya lakóhelyét határozta meg.

A bíróság ugyanakkor a felperesi apa és a gyermekek nyári iskolai szünetre való kapcsolattartását akként szabályozta, hogy a felperesi apa a nyári szünet fele időtartamában jogosult a gyermekekkel kapcsolatot tartani, melynek konkrét időpontja tekintetében a felek kötelesek egymással az adott év május hó 31. napjáig megállapodást kötni.

A bíróság megállapította, hogy amennyiben a felek között a megállapodás a felek között nem jön létre a felperes a nyári szünetből zömében kéthetes időszakokban tarthat kapcsolatot a gyermekekkel akként, hogy a felperesi apát illeti meg a nyári szünetet megelőző utolsó tanítási naptól számított 15. naptól induló első és harmadik kettő hetes 14 napos időszak, valamint a nyári szünetből még ennek elteltét követően eltelt időszak második fele. A kapcsolattartás a kezdő nap reggel 9 órájától a zárónap 18 órájáig illeti meg a felperesi apát.