3057/2017. (III. 20.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kaposvári Törvényszék 15.B.312/2016/69. sorszámú végzése, valamint a Pécsi Ítélőtábla Beüf.II.257/2016/4. sorszámú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (dr. Berlik Zoltán, 7400 Kaposvár, Zrínyi u. 75.) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

[2] Az indítványozó folyamatban lévő büntetőügyében a Kaposvári Törvényszék mint elsőfokú büntetőbíróság 2016. október 28-án hozott 15.B.312/2016/69. sorszámú végzésével elutasította az indítványozó előzetes letartóztatásának megszüntetésére, illetve házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére irányuló védői indítványokat. A Pécsi Ítélőtábla 2017. január 4-én hozott Beüf.II.257/2016/4. sorszámú végzésével a döntést helybenhagyta.

[3] 1.1. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntések - tekintettel a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban foglaltakra - ellentétesek az Alaptörvény IV. cikk (2)-(3) bekezdéseiben foglalt szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog korlátozásának követelményeivel, illetve a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal.

[4] Az indítványban előadottak szerint az indítványozó büntetőügyének érdemi eljárásában a tanácselnök bíró eljárt a nyomozás során, mint a kényszerintézkedés körében döntő másodfokú bíróság tagja, ezért az ügye elbírálásából, így a kényszerintézkedéssel kapcsolatos határozatok meghozatalából is, ki kellene zárni. Az indítványozó kifogásolta, hogy az Ítélőtábla támadott döntésében a fenti AB határozat kapcsán azt állapította meg, hogy az érintett bíró dönthetett a kényszerintézkedés tárgyában, arra ugyanis még az AB határozat meghozatala előtt került sor, annak pedig nincs visszaható hatálya.

[5] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi - formai és tartalmi - feltételeknek, különösen a 26. § szerinti érintettség, a jogorvoslat kimerítése, valamint a 29-31. § szerinti követelményeknek.

[6] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[7] Alkotmányjogi panasz keretében kizárólag az ügyek érdemében hozott végső döntések és a bírósági eljárást befejező egyéb döntések vizsgálhatók. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-a szerinti panasz esetén nem minősülnek sem az ügy érdemében hozott, sem a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek a "kényszereszközök alkalmazását elrendelő határozatok" (3254/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [3]-[4]). Büntetőeljárás során az ügy érdeméről szóló döntésnek elsősorban azon határozatok tekinthetők, amelyek a büntetőjogi főkérdés, a vád tartalmi elbírálásáról szólnak. Az Abtv. 27. § első fordulata szerinti érdemi döntés, így alkotmányjogi panasz tárgya lehet a büntetőeljárásban hozott döntések közül a vád tartalmi elbírálásáról, illetve a büntetőjogi felelősségről szóló határozat, azaz az ügydöntő határozatok közül a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet. Az előzetes letartóztatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében alkalmazható kényszerintézkedés, amely a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. Az előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló döntés nem ügydöntő határozat, mert nem a büntetőjogi főkérdésről szól. Nem minősül emellett az Abtv. 27. §-a szerintit eljárást befejező egyéb döntésnek sem, ugyanis nem zárja le érdemben a büntetőeljárást. (3002/2014. (I. 24.) AB végzés, Indokolás [15]-[24])

[8] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, visszautasította.

Budapest, 2017. március 14.

Dr. Varga Zs. András s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/310/2017.