Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 2002.9.351 I. A társaságba be nem lépett volt szövetkezeti tagokkal a részvénytársasággá való átalakulás időpontjában hatályban volt jogszabály alapján kell elszámolni [Ptk. 200. § (2) bek., 210. § (4) bek., 1992. évi I. tv 51. § (4) bek., 79. § (2) bek., 1994. évi XLIV. tv].

II. Az egyezség bármilyen követelés esetén alkalmazható jogintézmény; a felek az elszámolás során egyezséget köthetnek akkor is, ha a jogszabály a felek viszonyában elszámolási kötelezettséget ír elő [Ptk. 240. § (3) bek.].

Az alperes az N.-i Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása útján jött létre 1994. január 1-jével. A felperesek korábban a szövetkezet tagjai voltak, az átalakuláskor azonban az alperes részvénytársaságba már nem léptek be. Az alperes azt az egyezségi ajánlatot tette a részvénytársaságba be nem lépett volt szövetkezeti tagoknak, hogy üzletrészük névértékének 20%-át fizeti ki a részükre, tekintettel arra, hogy az elszámolás céljára elkülönített vagyontömeg csak áron alul értékesíthető, és a vagyontárgyak őrzése, állagmegóvása és értékesítése is jelentős költségekkel jár. Az alperes valamint a felperesek között 1996 szeptember, október, november hónapokban az ajánlatnak megfelelő tartalmú egyezségi megállapodások jöttek létre, amelyek alapján a felperesek üzletrész-követelése a névérték 20%-án, részjegy-követelése pedig a névértéken rendezésre került.

A felperesek keresetükben az alperessel kötött egyezségi megállapodásaik érvénytelenségének a megállapítását kérték. Álláspontjuk szerint az egyezségi megállapodások jogszabályba - konkrétan az 1992. évi I. törvénynek (Szvt.) a gazdasági társaságba be nem lépő volt szövetkezeti tagokkal való elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályaiba - ütköznek, és így a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmisek. A Ptk. 210. §-ának (4) bekezdése szerinti megtévesztésre hivatkozással is támadták a megállapodásokat.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperesek keresetét egyrészt azért, mert az egyezségi megállapodások az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem ütköztek az Szvt. 79. §-ának (2) bekezdésébe, másrészt pedig azért, mert a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy az alperes megtévesztette volna őket, továbbá a megtámadási határidőt is elmulasztották.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítélettel megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és megállapította, hogy a peres felek között létrejött egyezségi megállapodások semmisek. Egyéb kérdésekben (elszámolás, összegszerűség) az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperesekkel történő elszámolásra már az Szvt.-nek az 1994. évi XLIV. törvénynyel módosított előírásait [a 79. § (2) bekezdését és az 51. § (4) bekezdését] kellett alkalmazni. Az Szvt. kógens módon elszámolási kötelezettséget ír elő, amelyet az alperes nem teljesített, így az elszámolás nélkül kötött egyezség jogszabályba ütközik. A peres felek közötti egyezség csak akkor felelt volna meg a jogszabályoknak, ha az alperes eleget tesz az elszámolási kötelezettségének, és ennek ismeretében kötnek egyezséget a felek. Ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli egyezségi megállapodások az Szvt. 79. §-ának (2) bekezdésébe ütköznek és így a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmisek. Mivel az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán nem foglalkozott a felperesek keresetének összegszerűségével, ezért az elszámolás tekintetében új eljárás lefolytatásának van helye.

A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. Az alperes szerint a részvénytársaságba be nem lépett volt szövetkezeti tagokkal az átalakulás tárgyában megtartott - a felperesek által meg nem támadott - két közgyűlés határozatai alapján kellett elszámolni, ami azt jelenti, hogy az e célra elkülönített vagyoni eszközöket értékesíteni kellett, és az így befolyt vételár képezhette csak az elszámolás alapját. Mivel a vagyontárgyak értékesítése során vált nyilvánvalóvá, hogy azok csak többszöri árverésen és csak áron alul értékesíthetőek, továbbá az értékesítéssel kapcsolatos költségek is jelentősek, ezért tette az alperes azt az ajánlatot a felpereseknek, hogy követelésüket az üzletrészük névértékének 20%-án megvásárolja tőlük. Az alperes szerint az elszámolásra az Szvt.-nek az átalakulás időpontjában hatályos, tehát még az 1994. évi XLIV. törvénynyel történt módosítást megelőző szabályai az irányadóak. E szabályok nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a társaságba be nem lépő volt szövetkezeti tagokkal az alperes a polgári jog szabályai szerint egyezségi megállapodásokat kössön. A perbeli megállapodások tehát nem ütköznek jogszabályba.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!