A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27045/2018/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 155/C. §, 340. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 1/A. §, 52. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Hum Ferenc

A ...... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Hajduné dr. Ügyvédi Iroda (Hajduné dr. Kovács Edit Nóra ügyvéd; 7900 Szigetvár, József Attila u. 16.) által képviselt ... (.......felperesnek, dr. Bojtor Adrienn állami tisztviselő által képviselt alperes neve (....) alperes elleni adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében eljárva meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Köteles a felperes az alperesnek 15 napon belül 10.000,- Ft (tízezer) forint perköltséget megfizetni.

Köteles a felperes az államnak az állami adóhatóság felhívására a közölt módon és időben 37.300,- Ft (harminchétezer-háromszáz) forint eljárási illetéket megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a csatolt közigazgatási iratanyag és a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg.

A felperes tulajdonosa, illetve részbeni tulajdonosa az alperes szerint adótárgyaknak minősülő ingatlanoknak.

Az ingatlanok regisztrált földhasználója az ... Kft., amelynek tagja a felperes.

... Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a települési adóról szóló 8/2015. (XI.25.) önkormányzati rendeletével (Ör.) a község közigazgatási területén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 1/A. §-a szerinti települési adót vezetett be 2016. január 1-től.

Az Ör. 2. §-a értelmében adóköteles a település közigazgatási területéhez tartozó, az ingatlan- nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott föld (a továbbiakban: föld).

Az Ör. 3. § (1) bekezdése alapján az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján a föld tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

A felperes a tárgyévi bevallásában adómentesség megállapítását kérte a Kúria Önkormányzati Tanácsa 2015. október 27-én kelt Köf. 5.035/2015/4. számú határozatára hivatkozva. A döntés [24] bekezdése szerint, amennyiben a tulajdonos egyben egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, avagy jogi személy tagjaként vállalkozási tevékenységet folytat a tulajdonában álló termőföldjén, úgy e tevékenysége kizárja, hogy alanya legyen a települési adónak.

A ...i Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság a 2017. szeptember 4-én kelt .../2017. számú határozatával 636.252,- Ft települési adó megfizetésére kötelezte a felperest a 2017-es adóévre.

Az indokolás idézte a Kúriai döntés [24] bekezdését, a Ptk. 6:349. § (1), (2) bekezdését, illetve 6:356. §-át. A jegyző szerint nem teljesült a Kúriai döntésben írt tényállás, mert a felperes jogi személy tagjaként nem folytat vállalkozási tevékenységet a tulajdonában álló termőföldön.

A határozattal szemben a felperes nyújtott be fellebbezést. Előadta, hogy tagja a kft.-nek, amely mezőgazdasági tevékenységet folytat az ingatlanokon. Kiemelte, hogy a vállalkozási tevékenység jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység.

Idézte a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv) 38. §-át, tételezve, hogy a hatályos szabályozás szerint melyek a mezőgazdasági földhasználat lehetséges formái.

Határozottan állította, hogy végez vállalkozási tevékenységet az ingatlanokon jogi személy tagjaként, ekként a Kúriai döntés alapján nem lehet települési adó megfizetésére kötelezni.

Hivatkozott arra is, hogy sértette az elsőfokú döntés a kettős közteher tilalmát.

Idézte az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2. § (1) bekezdését, (2) bekezdés h) pontját, 47/B. § (1) bekezdését, a Htv. 1/A. § (1) bekezdését, illetve Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. § (1) bekezdés b) pontját. Ezen jogszabályi rendelkezések alapján állította, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj közteher, amely a földhöz, annak használatához kapcsolódik, így a kettős adóztatás tilalma vonatkozik rá, amelynek okán törvénysértő a települési adó megállapítása.

Utalt végül arra, hogy sérült a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdése, ugyanis a képviselő-testület az Ör. meghozatalát megelőzően nem szerezte be az érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.

Az alperes a 2017. október 26-án kelt .... számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, az adó összegét 314.064 Ft-ra mérsékelte.

Az indokolás idézte a Htv. 1/A. § (1) bekezdését, az Ör. 2. §-át, illetve a Htv. 52.§ 26. pontját kiemelve, hogy ezen rendelkezések alapján - függetlenül a Kúriai döntéstől - a felperes alanya volt a települési adónak.

Utalt arra, hogy a kettős adóztatás kérdésének vizsgálata nem az adóigazgatás területéhez tartozik. Az Ör-t a kihirdetését megelőzően megvizsgálta a alperes neve törvényességi felügyeleti eljárásban, és azzal kapcsolatban észrevételt nem tett. Az adóigazgatási eljárásban a hatóság a helyi rendelet, illetve más, az adó megállapításához kapcsolódó jogszabályok jogszerű alkalmazását vizsgálja.

Az 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésével összefüggő, felperes által jelzett jogszabálysértés kapcsán arra utalt, hogy eljárása során a hatályos jogszabályokat köteles figyelembe venni. Bármilyen, a helyi jogalkotással, illetve a hatályban lévő helyi jogszabályok törvényességével kapcsolatban felmerült aggályok vizsgálatára nem az adóigazgatási eljárás keretében kerülhet sor.

Az alperessel szemben a határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet. Kereseti kérelme az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezésére irányult. Kérte továbbá a bíróságot, hogy az alperest felperesi pernyertesség esetén a jogszabály szerint megállapítható perköltségben marasztalja.

Keresetlevelében megismételte a fellebbezésben írtakat. Továbbra is állította, hogy három irányú jogszabálysértést vétettek a hatóságok. Fenntartotta, hogy a Kúriai döntés alapján nem minősült a települési adó alanyának, illetve hogy a határozatok révén sérült a kettős adóztatás tilalmára vonatkozó jogelv. Fenntartotta azt az álláspontját is, hogy a képviselő-testületnek az Ör. meghozatalát megelőzően a szükséges véleményt be kellett volna szereznie.

Az alperes érdemi ellenkérelme azzal irányult a kereset elutasítására, hogy a jelzett jogszabálysértéseket a közigazgatási szervek nem követték el. Kérte továbbá a bíróságot az alperes, hogy marasztalja a felperest perköltségben.

A kereset az alábbiak szerint alaptalan.

A felperes által megjelölt első jogszabálysértés kapcsán a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes az Ör. személyi hatálya alá tartozik-e?