A Debreceni Ítélőtábla Pf.21203/2017/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 256/A. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 209. §, 231. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 2004. évi LXXXIV. törvény 30. §, 2009. évi XXXI. törvény 1. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Csiki Péter, Gárdosi Judit, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.21.203/2017/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Novák Rudolf ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve p.-i (cím) lakos felperesnek - a dr. Jakab Zoltán ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében az Egri Törvényszék 18.P.20.485/2016/27. számú ítélete ellen a felperes által 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 63 500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási költséget, és térítsen meg az államnak külön felhívásra 231 584 (kettőszázharmincegyezer-ötszáznyolcvannégy) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A pénzügyi vállalkozás alperes, mint lízingbeadó és a fogyasztó felperes, mint lízingbevevő 2009. május 11-én lízingszerződést kötött személygépjárműre. A szerződés egyedi része szerint a gépkocsi bruttó vételárát és a teljes tőketartozást 3 800 000 forintban, míg az összes lízingdíj összegét 6 394 784 forintban határozták meg. A szerződés szerint a lízingdíj törlesztések száma 96, a lízingdíj havi összege 58 279 forint. A felperes elszámolási módként fix deviza konstrukciót választott. A szerződés 1. pontjának tartalma szerint az egyedi lízingszerződésben nem szabályozott kérdéseket a szerződés elválaszthatatlan részét képező, az alperes lízingtevékenységére vonatkozó üzletszabályzata (PLA3/2008.11.01.) tartalmazza. A szerződés 2. pontja szerint a felperes az egyedi lízingszerződés aláírásával elismerte, hogy a lízingszerződés részét alkotó üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette, emellett a szerződés aláírásával egyidejűleg az üzletszabályzatot átvette. Az egyedi lízingszerződés 3. pontjában a felek mértékadó devizanemként svájci frankot rögzítettek.

Az üzletszabályzat I.7. pontja szerint havi fix konstrukcióval figyelembe vett elszámolási mód esetén, ha a mértékadó devizanem nem forint, a lízingbevevővel a kamatváltozás I. és kamatváltozás II. elszámolása a futamidő végén történik, amennyiben a futamidő alatt nem következik be rendkívüli kamat- és/vagy árfolyam-esemény.

Az I.19. pont úgy szól, hogy rendkívüli árfolyam-eseménynek minősül, ha a mértékadó árfolyamhoz képest az árfolyam szélsőséges mértékű, legalább 25 %-ot meghaladó növekedése áll fenn, avagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank, mint Jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedés történik, amely a forint árfolyamát a jövőben szélsőségesen befolyásolhatja.

A I.20.a), illetőleg I.20.b) pont tartalmazza a kamatváltozás I., valamint a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) fogalmát. E szerint a) "kamatváltozás I.: mértékadó kamatláb pénzpiacon bekövetkezett százalékos értékének változása függvényében a hátralevő lízingdíjak összegét érintő kamatkülönbözet". b) "kamatváltozás II.: a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet: fizetési kötelezettség x (fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam mértékadó átfolyam) - 1).

A I.17. pont rendelkezést tartalmaz az alkalmazandó árfolyamra, amely akként szól, hogy "a Takarékbank Zrt. által a mértékadó devizanemre "MTB deviza árfolyamon" jegyzett hivatalos forintban kifejezett árfolyam".

Az I.18. pont szerint a mértékadó árfolyam az egyedi lízingszerződés létrejöttének napján irányadó mértékadó devizanem vételi árfolyama.

A II.4. pont úgy szól, hogy az esedékessé vált lízingdíjakra jutó kamatváltozás II.-t a lízingbeadó utólag - a hirdetményben közzétett gyakorisággal - terheli ki, amennyiben a még ki nem terhelt valamennyi kamatváltozás II. összeg legalább a hirdetményben meghatározott mértéket eléri. A szerződés megszűnésekor a lízingbeadó a ki nem terhelt valamennyi kamatváltozás II.-t kiterheli, illetve jóváírja.

A VIII.3.c) szerint a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) alapján fennálló kamatkülönbözetet a lízingbe vevő havi részletekben fizeti meg oly módon, hogy a fizetendő részletek nem haladják meg a mértékadó lízingdíj összegét, valamint az első részlet esedékessége az utolsó lízingdíj esedékességét követő 30 nap.

A VIII.3.b) szerint az adott időszakban fennálló, a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) alapján meghatározható kamatkülönbözet szerinti kölcsönös követeléseket a lízingbeadó, valamint a lízingbevevő egymással szemben elszámolja.

A VIII.3.e) pont szerint a kölcsönös elszámolási kötelezettség körében, amennyiben a lízingbeadót terheli megtérítési kötelezettség, a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) alapján fennálló kamatkülönbözet kapcsán, úgy ennek megfizetésére az elszámolás időpontját követő 10 munkanapon belül köteles a lízingbevevő felé.

A VIII.4. pont szerint rendkívüli árfolyam-esemény bekövetkezte esetén a lízingbeadó jogosult az esedékessé vált lízingdíjakra jutó kamatváltozás II.-t a rendkívüli árfolyam-esemény bekövetkeztét követően a lízingszerződés futamidejének lejártát megelőzően kiterhelni.

A felperes a lízingszerződés aláírását megelőzően az egyedi lízingszerződést csupán átfutotta, azt nem olvasta el, miként az üzletszabályzatot sem.

Az alperes a 2014. évi XL. törvényben (DH2 törvény) foglalt elszámolási kötelezettségének eleget tett, az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

A felperes módosított keresetében az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás tisztességtelenségére hivatkozással kérte annak megállapítását, hogy az alperessel kötött lízingszerződése érvénytelen. Jogkövetkezményként kérte a szerződés határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítását, az általa készített elszámolás eredményeként az alperes kötelezését 2 894 874 forint és ennek 2015. április 2-től járó kamatai, valamint a perköltség megfizetésére. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. § (6) és (7) bekezdése, valamint a Kúria 2/2014. számú jogegységi határozata 1. pontjára hivatkozással állította, hogy sem az egyedi kölcsönszerződés, sem az üzletszabályzat nem tartalmaz kockázatfeltárást az ügyletet jellemző árfolyamkockázat tekintetében, azaz nem tartalmaz olyan tájékoztatást, hogy az árfolyamváltozás kockázatát korlátozás nélkül kizárólag ő köteles viselni, illetőleg, hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte.