BH 2005.8.293 I. Az alapvető tagsági jogokat sérti az a taggyűlési határozat, amely a tagnak egyáltalán nem biztosítja a közvetlen irat-betekintési jogot, azt más, általa kijelölt személy útján, vagy csak annak jelenlétében gyakorolhatja [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 27. § (2) bek., 47. § (1) bek.].

II. Jogsértő az a társasági határozat, amely törzstőke- felemelés esetén a tag elsőbbségi jogának gyakorlására csak nyolc napot biztosít [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 162. § (1) bek., 48. § (2) bek.].

A felperes és az alperes ügyvezetője P. E. tagjai a három millió Ft törzstőkével alakult alperesi társaságnak. A felek közötti viszony megromlása következtében az alperes 2001. december 21-én tartott taggyűlésén 2/12/2001. szám alatt a felperes irat-betekintési jogát korlátozó határozatot hozott. A határozat szerint a felperes a cégnek a hatóságokhoz kötelezően benyújtásra kerülő iratain kívül keletkezett iratait a cég törvényes működését ellenőrizni hivatott könyvvizsgáló útján gyakorolhatja. Az irat-betekintés előtt a könyvvizsgáló titoktartási nyilatkozatot köteles tenni. A felperes a határozat ellen szavazott, majd a határozat meghozatala után a taggyűlésről távozott.

Ezt követően az alperes javaslatot terjesztett elő a törzstőkének 30 millió forintra történő felemelése iránt. A javaslat szerint a 27 millió forintból P. E. 26 millió forint erejéig vesz részt a tőkeemelésben, 1 millió forint értékben pedig P. D. szerez törzsbetétet. A törzstőke-felemelést 1/12/2001. számon a jelenlévők megszavazták. A határozat azt is tartalmazza, hogy felperes a P. D. által megszerzett üzletrészre nézve, a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül gyakorolhatja elővételi jogát.

A felperes a határozatot 2002. január 2-án átvette, majd január 21-én bírósághoz fordult az említett határozatok hatályon kívül helyezése iránt.

Az alperes 2002. január 14-én nyújtotta be a törzstőke-felemelés cégbejegyzése iránti kérelmét. Ezt követően a törzstőke-felemelés, és a felperes irat-betekintési jogának gyakorlásával összefüggésben még két ízben, 2002. április 26-án és május 15-én tartott taggyűlést. E taggyűlések napirendje a 2001. december 21-ei taggyűlési határozatok esetleges jogszabálysértő jellegének a kiküszöbölésére irányult. A cégbíróság a törzstőke-felemelést 2002. május 28-án a cégjegyzékbe bejegyezte.

A felperes pert indított a változás-bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt is. Ebben a perben a másodfokú bíróság a törzstőke-emelés bejegyzését elrendelő végzéssel szembeni keresetre indult eljárásban hozott ítéletet ítéletével hatályon kívül helyezte, és felperes kereshetőségi jogának hiányára tekintettel a pert megszüntette.

A felperes a jelen perben előadta, hogy a támadott taggyűlési határozatok a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 27. § (1) bekezdésébe és 162. § (1)-(2) bekezdésébe ütköznek. Keresete szerint az általa igényelt irat-betekintés biztosításával az alperesnek semmiféle üzleti titkát nem sértette volna meg. Sérelmezte azt is, hogy elsőbbségi jogának gyakorlására csak 8 napot biztosított az alperes, továbbá azt is, hogy kívülálló személy hamarabb megszerezte az üzletrészt, mint ahogy ő ezzel a jogával élhetett volna.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes irat-betekintési jogával visszaélt, ezt megfelelő módon bizonyítani is tudja. A tőkefelemeléssel összefüggésben előadta, hogy a felperes az őt megillető jogokat visszaélésszerűen gyakorolja. Az említett taggyűlés megtartása előtt kifejezetten kijelentette, hogy nem kíván abban részt venni. A felperes sem akkor, sem azt követően nem jelentett be igényt a felemelt összegű törzsbetét megszerzésére. A cégbíróság a tőkefelemelést bejegyezte, rendkívül hátrányos lenne az alperes számára a szóban forgó cégadat törlése. A felperest élettársi kapcsolatuk megromlása motiválja. Ennek ellenére a jogvita rendezése érdekében az új tag hajlandó a felemelt törzstőkére eső üzletrészét névértéken a felperesnek átadni, a felperes azonban erre sem nyilatkozott.

Az elsőfokú bíróság a felperes által támadott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy az alperes által hozott határozat sérti a Gt. 47. § (1) bekezdését, valamint 27. § (2) bekezdését. A Gt. rendelkezéséből megállapítható, hogy a tag irat-betekintési joga általános jelleggel nem korlátozható. Ha a tag e jogával visszaél, az ügyvezető a korlátozás pontos mértékének meghatározásával az irat-betekintésre nézve dönthet, amellyel szemben a tag törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezve a cégbírósághoz fordulhat.

A törzstőke felemelésére vonatkozó határozatot az elsőfokú bíróság azzal az indokkal helyezte hatályon kívül, hogy jogszabályba ütközik az elsőbbségi jogra vonatkozó 8 napos kikötés, a Gt. 162. § (1) bekezdésében írt 30 nappal ellentétben. Az alperes nem tudott olyan nyilatkozatot felmutatni, amellyel igazolta volna, hogy a felperes elsőbbségi jogával nem kívánt élni.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta.

A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását kérte. Másodlagosan, az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérelmezte.

A 2/12/2001. számú határozattal összefüggésben előadta, a Gt. 27. §-ának (3) bekezdését sértették meg az eljárt bíróságok, amikor a felperes irat-betekintési jogát érintő taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezték. A Gt. ugyanis csak abban az esetben biztosítja ezt a jogot a tagok részére, ha azt nem visszaélésszerűen, a cég érdekeit sértve gyakorolják. A felperes ezzel a jogával visszaél, a társaság könyvvizsgáló jelenlétében ugyanis a betekintési jogot biztosította.

Eljárási szabályt sértettek a bíróságok akkor, amikor nem tették lehetővé alperesnek állításai bizonyítását. Az ügyvezető személyes meghallgatása esetén ugyanis feltárhatók lettek volna azok a körülmények amelyek a támadott határozat meghozatalára vezettek. Ezzel sérelmet szenvedett a Pp. 3. § (3) bekezdésében, valamint a Pp. 164. §-ába foglalt rendelkezés.

A 3/12/2001. számú határozattal összefüggésben előadta, a bíróságok nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a taggyűlést megelőzően a felperes kijelentette, "esze ágában sincs" részt venni a tőkeemelésben. A felperes nem is jelentett be ilyen igényt a taggyűlést követően, holott ebben az esetben az üzletrészt megszerezhette volna. A felperes magatartása miatt kialakult bizonytalan jogi helyzetben döntött úgy a társaság, hogy ezt a határozatát kijavítja, ennek érdekében 2002. április 26-án taggyűlést tartott. Ezt követően május 15-én a taggyűlést megismételték, de a felperes egyik taggyűlésre sem jött el, és egyetlen esetben sem jelentette be, hogy elővásárlási jogával élni kíván. A felperes jogait visszaélésszerűen gyakorolja, ezzel a társaságnak kárt okoz. A Ptk. 2. § (2) bekezdésében és 4. § (1) bekezdésében írt szabályokat az ügyben eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, a jogerős ítélet ez okból is jogszabálysértő.