A Mezőkövesdi Járásbíróság P.20442/2007/41. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Olajos Margit

Mezőkövesdi Városi Bíróság

P.20.442/2007/41.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A városi bíróság felperesi képviselő ügyvéd /ügyvéd címe/ által képviselt I.rendű felperes neve , címe szám alatti lakos, ....... tartózkodási helyű felperesnek - I-II. r. alperesi képviselő ügyvéd / címe / által képviselt I.rendű alperes neve címe szám alatti lakos I. r., II.rendű alperes neve ugyanottani lakos II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A városi bíróság megállapítja, hogy a néhai Sz. J. és az alperesek között 2004. december 14. napján létrejött tartási szerződés érvénytelen.

Megkeresi a bíróság a ........... Körzeti Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a Ingatlan I. hrsz.-ú lakóház, udvar megnevezésű 669 m2 területű ingatlan tulajdoni lapján a II/4. szám alatt I.rendű alperes neve (szül. idő, anyja neve ) nevén nyilvántartott 1/4-ed és a II/5. szám alatt II.rendű alperes neve (szül.idő, anyja neve) nevén álló 1/4-ed tulajdoni illetőséget eredeti állapot helyreállítása címén törölje és jegyezze vissza néhai Sz. J. , leánykori neve(szül.idő, anyja neve) nevére.

Az alpereseket a bíróság a fentiek tűrésére kötelezi.

A fentieket meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 230.000,- (kettőszázharmincezerezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bírósághoz címzett, de a városi bíróságon írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A megyei bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az csak a perköltség viselésével, vagy mértékével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, amennyiben a felek a fellebbezésükben ez esetben is külön tárgyalás tartását nem kérik.

Ugyanakkor a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben, minden esetben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s:

A városi bíróság a keresetlevél, mellékletei, a felek előadásai, a tanúk meghallgatása, a becsatolt okiratok, a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény és a Mezőkövesdi Városi Bíróság P.20.281/2005. számú irata alapján a következő tényállást állapította meg:

Néhai Sz. J. , leánykori neve a felperes nagyszülője és az I. r. alperes édesanyja volt. A ..... hrsz.-ú ingatlan 1/2 részben az örökhagyó, 1/2 részben az I. r. alperes tulajdonát képezte, az I. r. alperes tulajdoni részén az örökhagyót özvegyi jog illette meg. Az örökhagyó 2000-től lakott a perbeli lakásban, ahol a felperes rendszeresen látogatta, bevásárolt neki és 2003. áprilisától az örökhagyó nyugdíját folyósító .............Takarékszövetkezetnél meghatalmazása is volt az örökhagyó számlájához, ahonnan öt alkalommal vett fel különböző összegeket és az örökhagyó ellátására fordított.

Az örökhagyónak az alperesekkel nem volt jó a kapcsolata. Az I. r. alperes csak ritkán látogatta meg az édesanyját, akkor többnyire, amikor mint gépkocsivezető az örökhagyó lakóhelyén járt a munkája során. Ilyenkor gyümölcsöt, esetleg mosóport vitt neki. A napi főzésben, takarításban, bevásárlásban a szembe szomszéd, Tanú I. segített az örökhagyónak, aki a felperessel közelebbi kapcsolatban állt, a felperes nála aludt, amikor a nagyszülőjét meglátogatta hétvégeken.

A felperes és az I. r. alperes között korábbi anyagi viták miatt kifejezetten rossz kapcsolat volt és van jelenleg is.

Az örökhagyó 2003. december 4.napján ügyvéd előtt végrendeletet készített, amellyel a Ingatlan I. szám alatti ingatlan 1/2 részét a felperesre, az unokájára hagyta egyéb ingó, ingatlan vagyonával, készpénzével, fel nem vett nyugdíjával egyetemben.

A végrendelet szerint az unokája gondozását, gondoskodását és iránta tanúsított szeretetét a végrendeletben rögzített módon kívánja viszonozni. Meghagyta a felperesnek, hogy az eltemettetéséről a helyi szokások szerint gondoskodjon.

A végrendelet 6. pontja szerint, az I. r. alperest az öröklésből kizárta.

Az örökhagyó 2004. szeptember 4-én a .......... Kórház Neurológiai és stroke osztályára került két napja fennálló járásképtelen állapot és beszédzavar miatt, melyek agyi infarctusra utaltak. 2004. szeptember 20. napjáig állt a kórházban kezelés alatt, ahol agylágyulást, érelmeszesedést, szellemi leépülést állapítottak meg és azt véleményezték, hogy az önálló életvitelre, döntéshozatalra nem képes, emiatt gondnokság alá helyezését javasolták.

A kórházból való kikerülése után az örökhagyó fekvőbeteg volt, elemállapotában időnként zavarok jelentkeztek, rosszul emlékezett régi dolgokra, volt, hogy a beteglátogatóját nem ismerte meg.

2004. novemberében, halottak napján az alperesek 10 napra magukhoz vették lakóhelyükre, majd újból visszakerült saját lakóhelyére az örökhagyó. 2004. december 14-én az alperesek az örökhagyóval együtt felkeresték Tanú II. ügyvédet, ahol tartási szerződést kötöttek, amellyel az örökhagyó az alperesekre ruházta a Ingatlan I. szám alatti ingatlan tulajdon jogát.

Az alperesek vállalták, hogy a saját lakásukban biztosítják az örökhagyó lakhatását és vállalják a tartását, ápolását, gondozását, gyógykezeltetését és illő eltemettetését.

A szerződés 9. pontjában azt rögzítették, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeiket részben már öt éve biztosítják. A szerződés szerint az örökhagyó a nyugdíjával a jövőben is szabadon rendelkezik.

A 12. pontja a szerződésnek azt tartalmazza, hogy az örökhagyó a szerződéskötés időpontjában 84 éves, azonban szellemi képességeinek birtokában van. A szerződés aláírására nem csak képes, hanem ő kezdeményezte annak megkötését, valamennyi feltett kérdésre odaillően, értelmesen válaszolt.

A tartási szerződés alapján az ingatlanra a ......... Földhivatalnál 1/4 - 1/4 arányban bejegyezték az alperesek tulajdonjogát.

Ugyanezen a napon, ugyanezen alkalommal az okiratot készítő ügyvéddel egy feljelentést készíttettek az alperesek a felperessel szemben amiatt, hogy az örökhagyó legutolsó havi nyugdíját, megtakarított pénzét felvette és azzal sajátjaként rendelkezett, az ingatlanból különböző ingóságokat elvitt és magához vette az örökhagyó személyi okmányait is.

Feljelentés alapján a ............ Rendőrkapitányság ................ Rendőrőrsén 1107/2004. szám alatt sikkasztás miatt nyomozás indult 2004. december 16. napján.

Az alperesek az örökhagyót lakásukba magukkal vitték, majd 2004. december 27-től, 2005. január 17-ig az örökhagyó a Vasútegészségügyi Szolgáltató KHT ............. Egészségügyi Központjának betege volt. Az orvosi iratok szerint ekkor tőle előzményi adatok nem voltak felvehetők, részlegesen tájékozatlan volt, éjszakai zavartság volt tapasztalható nála és szellemi hanyatlás jelei. A kórházból kikerülve továbbra is I-II. r. alperesek lakóhelyén tartózkodott az alpereseknél.