A Kúria Gfv.30341/2014/1. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §] Bírók: Osztovits András, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

Fogyasztóinak nem minősülő pénzügyi kölcsönszerződés érvénytelenségét nem eredményezi, ha a kamat nem százalékos formában kerül meghatározásra.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Járásbíróság G.40123/2013/19., Szegedi Törvényszék Gf.40066/2014/5., *Kúria Gfv.30341/2014/1.* (BH+ 2015.9.395)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.341/2014/5.szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Bihari Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd által képviselt felperesnek a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Ádám Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Szegedi Járásbíróságon 7.G.40.123/2013. számon indult és a Szegedi Törvényszék 2.Gf.40.066/2014/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 55.000 (ötvenötezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 173.600 (százhetvenháromezer-hatszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes ügyvezetője a Z Kft-től(gépjármű-kereskedő cég) kívánt kishaszongépjárművet vásárolni, melynek vételárát részben önerőből, részben kölcsönből kívánta kiegyenlíteni. Ennek érdekében a felperes és az alperes jogelődje 2009. augusztus 13-án megkötötték a HIT2123409 számú kölcsönszerződést, valamint az ahhoz kapcsolódó opciós szerződést, amelyeket az alperes képviseletében a gépjármű-kereskedő cég alkalmazottja, J Cs írt alá. A kölcsön összege 1.736.000 Ft volt, melyet a felperesnek 43, egyenként 47.885 Ft-os összegű részletekben kellett visszafizetnie. A szerződésben mértékadó devizanemként a svájci frankot tüntették fel. A felperes által teljesítendő ellenszolgáltatás összegét 2.057.765 Ft-ban, a THM-et 12,23 %-ban határozták meg, rögzítették továbbá, hogy a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi az alperes jogelődjének HITGd/20090803 számú üzletszabályzata.

Az alperes együttes cégjegyzési joggal rendelkező törvényes képviselői 2013. október 28-án kelt okiratba foglalt nyilatkozatukkal a kölcsönszerződés megkötésében közreműködő J Cs nyilatkozatát és eljárását jóváhagyták.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés és az opciós szerződés érvénytelen. Elsődlegesen alaki hibára hivatkozással a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 8. § (1) és (2) bekezdésére, az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 217. § (1) bekezdésére, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 217. § (1) bekezdésére hivatkozott. Állította, hogy a szerződések érvényesen nem jöttek létre, mivel a gépjármű-kereskedő cég alkalmazottja az alperes jogelődjének képviseletében cégjegyzésre nem volt jogosult, illetve nem rendelkezett ügynöki tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel. Másodlagosan az üzletszabályzat egyes, konkrétan megjelölt rendelkezései érvénytelenségének megállapítását kérte.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a szerződést aláíró személy a perben becsatolt együttműködési megállapodás alapján jogosult volt az alperes jogelődjének nevében harmadik személyekkel kölcsönszerződés megkötésére. A hatósági engedély hiányára hivatkozó felperesi érvelésre úgy foglalt állást, hogy az engedély hiánya önmagában nem érinti az ügylet polgári jogi érvényességét, az csak akkor állapítható meg, ha a jogalkotó felismerhetően a szerződés érvényességét sem kívánta megengedni. A régi Hpt-nek a felperes által megjelölt rendelkezései nem fűzik az érvénytelenség jogkövetkezményét a felügyeleti engedély hiányában kötött jogügyletekhez.