A Gazdasági Versenyhivatal 137/1999/18 számú határozata megállapodás tárgyában. Eljárás alá vont: Magyar Orvosi Kamara

Vj-137/1999/18

Vj-137/1999/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Gyovai Sándor ügyvéd (1117 Budapest, Budafoki út 79.) által képviselt Magyar Orvosi Kamara Budapest eljárás alá vonttal szemben gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma miatt hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megállapítja, hogy a Magyar Orvosi Kamara 1998. július 1-től hatályos Etikai Kódexének az orvosi ténykedések hirdetésére vonatkozó 131-137. pontja, valamint az orvosi díjtételekre vonatkozó része 140. pontjának "az ajánlott összeg alatti díjért munkát vállalni etikai vétség" szövegű első fordulata a gazdasági verseny korlátozásának tilalmába ütközik.

A Versenytanács az Etikai Kódex 131-137. pontjában foglalt megállapodást mentesíti a tilalom alól.

A Versenytanács az Etikai Kódex 140. pontja első fordulata alkalmazását haladéktalanul megtiltja.

Kötelezi az eljárás alá vontat, hogy fizessen meg 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571 számú díjbevételi számla javára 100.000.- (azaz Egyszázezer) Ft eljárási díjat.

Kötelezi az eljárás alá vontat, hogy 30 napon belül fizessen meg 1.000.000.- (azaz Egymillió) Ft bírságot a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára.

A határozat ellen az eljárás alá vont a kézhezvételtől számított 30 napon belül a bírság befizetésére halasztó hatályú felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a Fővárosi Bírósághoz, amelyet a Gazdasági Versenyhivatalnál kell benyújtani.

Indoklás

I.

Az Országgyűlés a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvényt többek között - a törvény preambulumából kitűnően - azért alkotta meg, hogy az orvostársadalom közvetlenül és a maga által választott testületei útján önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és a közérdekkel összhangban képviselje szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit. Ennek megfelelően a törvény 1. § (1) bekezdése szerint a MOK az orvosok és fogorvosok önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Az országos és megyei szervei a törvény értelmében jogi személyek.

A MOK feladatai között szerepel, hogy orvosetikai szabályokat, etikai statútumot alkot (Tv. 2. § c) pont), az orvosi foglalkozás szakmai szabályainak, valamint a MOK etikai statútumában foglalt orvosi szabályok vétkes megszegése esetén etikai eljárást folytat le (Tv. 25. § a) pont, b) pont); ajánlásokat ad az egyes orvosi szolgáltatások díjtételei alsó határaira (Tv. 2. § j) pont).

Az Etikai Bizottságot a megyei kamarák hozzák létre (Tv. 6. § (1) bekezdés d) pont), elnökét a küldöttgyűlés titkos szavazással, tagjait nyílt szavazással választja (Tv. 7. § (3) bekezdés; 8. § (1) bekezdés). A MOK etikai statútumát a helyi kamarák választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés alkotja meg (Tv. 9. § (1) bekezdés).

Az etikai vétséggel kapcsolatos felelősségi szabályokat a törvény VII. fejezete tartalmazza, megkülönböztetve a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban és az e jogviszonyban nem álló kamarai tagokra irányadó szabályokat, amennyiben az alkalmazásban álló kamarai tag esetében a munkáltató előzetes eljárása nem mellőzhető. Az etikai eljárás megindítását bárki kezdeményezheti, az eljárás két fokú és a döntés általában a bíróság előtt megtámadható.

A Tv. 20. § (1) bekezdése értelmében - azon nem magyar állampolgárok kivételével, akik külföldön szerzett diplomájuk honosítása nélkül külön engedéllyel orvosi diplomához kötött tevékenységet végezhetnek - Magyarországon az orvosi diplomához kötött tevékenység végzésének egyik nélkülözhetetlen feltétele a kamarai tagság. Az Etikai Bizottság mérlegelési jogkörébe tartozó büntetések - a megrovás, a mindenkori minimálbér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság és a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése (Tv. 30. § (1) bekezdés a), b), c) pont) - az életfenntartást biztosító, kereső foglalkozás folytatását nehezítheti vagy lehetetlenítheti el, különös tekintettel a határozat közzététele elrendelésével járó, az orvos-beteg bizalmi viszonyt bizonytalan hosszúságú időre károsító nyilvánosság hatására is.

A versenyhivatali vizsgálat annak feltárására indult, hogy a MOK 1998. július 1-től hatályos Etikai Kódexének IV. fejezetének azon szabályai, amelyek az orvosi tevékenység hirdetésére, valamint az orvosi díjtételekre tartalmaznak korlátozó előírásokat, beleütköznek-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. § (2) bekezdés a) pontja tilalmába.

A vizsgált előírások 131-137. pontja foglalkozik a hirdetési tevékenység szabályozásával. Elsőül leszögezi, hogy az orvosi tevékenység hirdetése etikai szempontból megengedett, de reklámozása tilos. Hirdetésnek tekinti a minősítés nélküli, tárgyszerű adatközlést és tájékoztatást, majd méret megadásával, az elhelyezés módja, a feltüntethető adatok meghatározásával az orvosi rendelő megjelölésére, a tevékenység során használatos nyomtatványoknak az orvos felismerését és egészségügyi tevékenysége megismerését szolgáló szöveget engedélyez, bármiféle, akár gyógyszerrel kapcsolatos reklámszöveggel ellátott vénypapír vagy más nyomtatvány használata megtiltása mellett. A 136. pont szerint a magánorvos, az orvosi vállalkozásnak a sajtóban megjelent hirdetése formájában sem lehet reklám jellegű; az adott sajtóorgánumban a közleményeknél használt normál betűtípustól való eltérés etikai vétség. Végül a 137. pont a kamarai tagnak orvosként a hivatásával össze nem függő területen végzett reklámtevékenységét tiltja.

Az orvosi díjtételekről szóló rész annak kinyilvánítása mellett, hogy a vállalkozás keretében, illetve magángyakorlatot folytató orvos joga, hogy munkája díját maga határozza meg (138. pont első fordulata), a 140. pont első fordulata úgy rendelkezik, hogy a Magyar Orvosi Kamara Díjegyeztető Bizottsága által kidolgozott minimális díjtétel alatti díjért munkát vállalni etikai vétség.

A vizsgálat megállapította, hogy az Etikai Kódex hatálybalépése óta annak megsértése miatt etikai eljárást eddig nem folytattak le, de korábban a bíróság által jóváhagyott elmarasztaló határozatok születtek:

- orvosi vállalkozás ellen a korábbi etikai szabálynak meg nem felelő méretű, tartalmú és elhelyezésű hirdetés miatt (Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K20.381/1999/8.),

- megyei kórházzal szemben a MOK által ajánlottnál alacsonyabb díjtétel alkalmazása miatt (Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K20.273/1999/10.).

A hivatali vizsgálat valószínűsítette, hogy az Etikai Kódex értékelt fejezetének vizsgált rendelkezései közül a teljes reklámtilalom, a hirdetési tevékenység formájának és tartalmának aprólékos szabályozása, valamint az ajánlott díjtól lefelé való eltérés tilalmazása a versenyt torzító hatású összehangolt magatartást valósít meg.

Az eljárás alá vont elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét vitatta arra hivatkozva, hogy a MOK üzleti tevékenységet nem végez, tagjai esetleges piaci tevékenységére befolyással nem rendelkezik, természetes személyek és nem vállalkozások köztestülete. Másodsorban az eljárás megszüntetését jogsértés hiányában kérte. Álláspontja szerint az orvosi tevékenységet szigorú szakmai szabályok irányítják, az orvos-beteg viszonyt részben a hivatással járó kihívásoknak való szakmai megfelelés, részben az orvos empátiájára alapozott bizalmi kapcsolat, nem pedig a reklám hozza létre és tarthatja fent. A legalacsonyabb díjtétel előírását pedig mind a pályakezdők érdeke, mind az orvosi szolgáltatás minőségéhez fűződő közérdek kellőképpen alátámasztja.