1994. évi XXVIII. törvény

a Magyar Orvosi Kamaráról[1]

Az Országgyűlés - hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve - elismeri az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz.

A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az orvostársadalom közvetlenül és a maga által választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és a közérdekkel összhangban képviselje szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi súlyának, szellemi tőkéjének megfelelő mértékben hozzájáruljon az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához.

Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) az orvosok és fogorvosok (a továbbiakban: orvosok) önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete.

(2) A MOK feladatait

a) a települési, fővárosi kerületi orvosi kamarák (a továbbiakban együtt: helyi kamara),

b) megyei, fővárosi területi orvosi kamarák (a továbbiakban együtt: megyei kamara),

c) országos szervei

útján látja el.

(3) A megyei kamara és az országos szervek jogi személyek. A helyi kamara - ha feladatai ellátásához szükséges - az Alapszabályban meghatározott jogi személyiséggel rendelkezhet.

II. Fejezet

A MOK feladat- és hatásköre[2]

2. §[3] (1) A MOK

a) az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;

b) megalkotja Alapszabályát;

c) az orvosi hivatás gyakorlására vonatkozó szakmai magatartási szabályokat, orvosetikai szabályokat, etikai statutumot alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben az orvosokkal szemben etikai eljárást folytat le;

d)[4]

e) egyetértési jogot gyakorol

ea)[5] és részt vesz az orvosi hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítási szerv közötti általános szerződési feltételek kialakításában,

eb)[6] az orvosok működési nyilvántartásba vétele nélkül az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. §-ának (4) bekezdése szerinti orvosi tevékenységre jogosító engedély kiadására irányuló kérelmek ügyében;

f) véleményezési jogot gyakorol

fa) az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,

fb) az orvosi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, az egészségügyi ellátást érintő főbb fejlesztési terveket, irányokat meghatározó állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati - az fa) pont hatálya alá nem tartozó - döntések meghozatalánál,

fc)[7] a szakmai alkalmasság kérdésében az egészségbiztosítási szerv, az állami, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető beosztású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzésének körében történő vezetői megbízása, illetve a vezetői megbízás visszavonása, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkajogi jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,

fd) az orvosképzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének, valamint az orvostudományi egyetemek felvételi és a szakorvosképzés szakmánkénti keretszámainak meghatározása tekintetében,

fe)[8] a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, orvosi szakképzettség megszerzését tanúsító oklevél, szakorvosi oklevél elismerése, illetve elismerési feltételeinek megállapítása során,

ff) a helyi önkormányzatok alapellátási területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó orvosok és a helyi önkormányzat közötti szerződés általános szerződési feltételeinek kialakításában,

fg)[9]

fh)[10] az orvosok működési nyilvántartásába vétel nélkül, az Eütv. 110. §-ának (10) bekezdése szerinti, nem gazdasági célú letelepedés mellett végezni kívánt orvosi tevékenységgel kapcsolatos bejelentések ügyében;

g) felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az orvosi diplomához kötött tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;

h) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;

i)[11] ajánlásokat ad az egyes orvosi szolgáltatások díjtételei alsó határaira;

j) nyilvántartást vezet a tagjairól, és vezeti az orvosok működési nyilvántartását;

k) a szakmai kollégiumok véleménye alapján meghatározza - az 1997. évi CLIV. törvény 115. §-ának (3) bekezdésére és 117. §-a (2) bekezdésének c) pontjára, valamint a 140. §-ára tekintettel - a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, rendszeresen ellenőrzi a teljesítést, továbbképzést szervez;

l) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket;

m)[12] ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati szervektől vagy az egészségbiztosítási szervtől jogszabály nem tiltja;

n) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az orvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben.

o)[13] a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a háziorvos részére működtetési jogot állapíthat meg.

p)[14]

q)[15]

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MOK-nak véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésére;

b) a MOK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a MOK véleményének figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet, valamint - a jogszabályok és a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MOK-ot írásban tájékoztatni;

d) az (1) bekezdés fb)-fc) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MOK-ot tájékoztatni.

(3) A MOK az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörét a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetőleg - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő tűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MOK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, illetve nem kéri a határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását. Nem hosszabbítható meg a MOK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(4) A MOK a működési engedély kiadására irányuló eljárást megelőzően, a működési engedélyt kérelmező számára igazolást ad arról, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, vagy abban részt venni szándékozó orvos

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, továbbá nem áll-e a tervezett tevékenységet kizáró vagy korlátozó kamarai etikai büntetés hatálya alatt;

b) szerepel-e az orvosok működési nyilvántartásában;

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MOK által ismert, jogszabályon alapuló kizáró ok, amely az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában való részvételét megakadályozhatja.

(5) Az (1) bekezdés fc) alpontjában megjelölt jogviszonyok keletkezésével összefüggő véleményezési jogkör gyakorlása során a MOK - a vezetői megbízás, illetőleg az alkalmazás szempontjából jelentős bármely körülményre kiterjedő - véleményét a munkáltatói jogkört gyakorló számára adja meg.

(6)[16] Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt egyetértési jogkör gyakorlása során - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a MOK a kérelemmel kapcsolatos elutasító véleményét írásban indokolni köteles.

III. Fejezet

A MOK szervezete

A helyi kamara

3. § (1) A helyi kamara önálló képviseleti és ügyintéző szervvel és költségvetéssel rendelkező testület, mely ellátja az Alapszabályban meghatározott kamarai feladatokat.

(2)[17] Azokon a településeken, fővárosi kerületekben, ahol az orvosi diplomához kötött tevékenységet helyben végző kamarai tagok száma

a) az 50 főt eléri, helyi kamarát lehet,

b) a 300 főt eléri, helyi kamarát kell

létrehozni.

(3) A helyi kamara képviseleti szerve a taggyűlés, amely küldött-taggyűlés formájában is megszervezhető. Ha a helyi kamara tagjainak a száma az 500 főt eléri, küldötteket kell választani.

(4)[18] A küldött-taggyűlésbe 20 tagonként 1-1 küldöttet kell 4 évre a helyi kamara tagjai közül megválasztani.

(5) A küldött-taggyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre az Alapszabályban meghatározott időtartamon belül - az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - új küldöttet kell választani.

(6) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint 50%-a jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.

(7) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza.

(8) A taggyűlést (küldött-taggyűlést) szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

4. § (1) A helyi kamara ügyintéző szerveinek és tisztségviselőinek a megválasztása a helyi kamara képviseleti szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A képviseleti szerv titkos szavazással 4 évre tisztségviselőnek egy elnököt és egy alelnököt választ. Az Alapszabály más ügyintéző szervek és tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.

A megyei kamara

5. § (1) A megyei kamarát a megyében működő helyi kamarák, illetőleg kamara alkotják, illetve alkotja. A megyei jogú városokban önálló megyei kamarát alakítani nem lehet.

(2) A megyei kamara ellátja az e törvényben, illetőleg az Alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.

(3)[19] Egy vagy több helyi kamara írásban megállapodhat a területileg illetékes megyei kamarával arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét a megyei kamara látja el. Helyi kamarák írásbeli megállapodást arról is köthetnek, hogy feladat- és hatásköreiket részben vagy egészben társult módon látják el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a helyi kamarák hatásköréből, illetőleg egyes helyi kamarák illetékességéből, az érintett helyi kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.

(4)[20] Egy vagy több megyei kamara írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy a feladat- és hatáskör egy részét a megállapodásban megjelölt megyei kamara látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a megyei kamarák hatásköréből, illetőleg egyes megyei kamarák illetékességéből, az érintett megyei kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.

(5)[21] A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott megállapodások érvényességéhez a MOK országos elnökségének a jóváhagyása szükséges.

6. § (1) A megyei kamara az alábbi képviseleti és ügyintéző szerveket hozza létre:

a) küldöttgyűlés,

b) elnökség,

c) felügyelőbizottság,

d) etikai bizottság,

e) Alapszabályban meghatározott egyéb állandó bizottságok.

(2)[22] A küldöttgyűlés tagjait a helyi kamarák tagjai 4 évre választják oly módon, hogy a helyi kamara minden 30 tagja után a tagok közül egy küldöttet választanak.

(3) A küldöttgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre - a küldötti megbízatásból hátralévő időtartamra - az érintett helyi kamara a megüresedéstől számított 30 napon belül új küldöttet választ. Nem kell új küldöttet választani, ha a küldötti megbízatásból hátralévő időtartam a 60 napot nem haladja meg, és a küldötti hely be nem töltésével a képviseleti szerv nem válik határozatképtelenné.

(4)[23] A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlést a határozatképtelen gyűlést követő 2 napon túli és 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. Az újra összehívott küldöttgyűlés - változatlan napirenddel - határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint 33%-a jelen van.

(5) A küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlevők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza.

(6) A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

7. § (1) A megyei kamara elnökségének tagjai: az elnök, az alelnök(ök), a titkár(ok) és a választott további tagok.

(2) A megyei kamara tisztségviselői az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl az etikai bizottság, a felügyelőbizottság, valamint az Alapszabály szerint létrehozott egyéb állandó bizottságok elnökei.

(3) A tisztségviselőket a küldöttgyűlés titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.

8. § (1) Az etikai bizottság, illetőleg a felügyelőbizottság, valamint az Alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok nem tisztségviselő tagjait a küldöttgyűlés választja meg a helyi kamarák képviseleti szerve által a bizottságba az Alapszabályban meghatározott módon jelölt személyek közül.

(2) A felügyelőbizottság ellenőrzi a megyei kamara és a területén lévő helyi kamarák működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését a megyei, illetőleg a helyi kamara szerveinél. Az ellenőrzés során a felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.

(3)[24] A fővárosi területi kamara illetékességi területén egyidejűleg több etikai bizottság is működhet. Ezek számát és illetékességi területét az Alapszabály határozza meg.

8/A. §[25] (1) A megyei kamarának a kamara képviseleti vagy ügyintéző szervének, illetőleg valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását - amennyiben az ellátandó feladatok azt indokolják - a megyei kamara ügyviteli szervezetének vezetője (a továbbiakban: megyei ügyviteli vezető) látja el. A megyei ügyviteli vezető a megyei kamarával munkaviszonyban áll. Ügyviteli vezető csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) általános orvosi vagy fogorvosi oklevéllel és közigazgatási alapvizsgával

rendelkezik.

(2) A megyei ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a megyei kamara elnöksége, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) A megyei ügyviteli vezető gyakorolja a megyei kamara irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(4) A megyei ügyviteli vezető igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

Az országos szervek

9. § (1) A MOK legfőbb képviseleti szerve a helyi kamarák választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a MOK Alapszabályának, illetőleg etikai statútumának a megalkotása és módosítása, valamint - a 12. § (4) bekezdésére is figyelemmel - országos tisztségviselőinek, az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az Alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat.

(2) A küldöttközgyűlés tagjai:

a) a helyi kamarák tagjai által minden 50 tag után a helyi kamara tagjai közül 4 évre választott küldöttek, szavazati joggal,

b) a MOK országos elnökségének (a továbbiakban: országos elnökség) tagjai, tanácskozási joggal,

c) a MOK országos etikai bizottságának, felügyelőbizottságának, valamint az Alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságok elnökei, továbbá az etikai kollégium elnöke, tanácskozási joggal.

(3) A küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Alapszabály a küldöttközgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(4) A küldöttközgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyek betöltésére, illetőleg a küldöttközgyűlés határozatképességére és a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra a 6. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadóak.

(5) A küldöttközgyűlés a határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-a egyetértésével hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.

10. § A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a megyei kamarák képviselőtestületet és ügyintéző szerveket választanak, a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.

11. § (1) A képviselő-testület tagjai:

a) a megyei kamarák küldöttgyűlése által 4 évre választott képviselők, a megyékben lévő helyi kamarák tagjainak számával arányos szavazati joggal,

b) az országos elnökség tagjai, valamint a MOK országos állandó bizottságainak és etikai kollégiumának elnökei, tanácskozási joggal,

c) az Alapszabályban meghatározott egyéb képviselők, tanácskozási joggal.

(2) A képviselő-testületbe megválasztható képviselők létszámát az Alapszabály határozza meg. Az Alapszabály elfogadásáig a 40. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi és megyei kamarák tevékenységének elvi irányítása a küldöttközgyűlés ülései közötti időszakban,

b) az etikai kollégium állásfoglalásainak jóváhagyása,

c) a tagsági díj összegének megállapítása,

d) döntés a küldöttközgyűlés összehívásáról,

e) az Alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(4) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az Alapszabály a képviselő-testület kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(5) A képviselő-testületben időközben megüresedett képviselői helyek betöltésére a 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó azzal, hogy helyi kamarán a megyei kamara küldöttgyűlését kell érteni.

(6) A képviselő-testület határozatképességére, valamint a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra a 6. § (4) bekezdésében, a határozathozatalára a 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

12. § (1) Országos ügyintéző szervek:

a) az elnökség,

b) az etikai bizottság,

c) a felügyelőbizottság,

d) az etikai kollégium,

e) az Alapszabályban meghatározott más állandó bizottságok.

(2) Az országos elnökség tagjai: elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok.

(3) A MOK országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az Alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, továbbá az etikai kollégium elnökei, alelnökei.

(4) Az országos elnökség tagjait, valamint a (3) bekezdésben szereplő tisztségviselők közül az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság, továbbá az etikai kollégium elnökeit a küldöttközgyűlés, az egyéb állandó bizottságok elnökeit, illetőleg valamennyi alelnököt az Alapszabályban meghatározott kamarai szerv titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.

(5) Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a képviselő-testület üléseinek összehívása,

b) a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 23. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,

c)[26] az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § (1) bekezdésében meghatározott véleményezési, egyetértési, illetőleg ajánlási jogkörök gyakorlása.

d) az Alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(6) Az országos elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(7) Az országos elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok több mint 50%-ának a jelenléte szükséges.

13. § (1) Az országos etikai bizottság a megyei kamarák küldöttgyűlése által megválasztott 1-1 képviselőből, valamint a 12. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből, illetőleg alelnökökből áll.

(2) Az országos felügyelőbizottság tagjait a küldöttközgyűlés választja meg titkos szavazással.

(3) Az országos felügyelőbizottság ellenőrzi a MOK működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését a helyi, a megyei kamarák és a MOK országos szerveinél. Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.

(4) Az országos felügyelőbizottság évente egy alkalommal beszámol a küldöttközgyűlésnek.

14. § (1) A MOK orvosetikai kérdésekben elvi állásfoglalások kiadására etikai kollégiumot működtet.

(2) Az etikai kollégium a megyei kamarák küldöttgyűlése által választott 1-1 tagból, valamint a 12. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből, illetőleg alelnökökből áll.

15. § Ahol e törvény másként nem rendelkezik, a MOK országos szervei és tisztségviselői által ellátott kamarai feladatokat az Alapszabály határozza meg.

15/A. §[27] (1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítását, illetve összehangolását az országos ügyviteli szervezet vezetője (a továbbiakban: országos ügyviteli vezető) látja el. Az országos ügyviteli vezető az országos elnökséggel munkaviszonyban áll.

(2) Az országos ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) Az országos ügyviteli vezető képesítési követelményeire a megyei ügyviteli vezető 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott képesítési követelményei az irányadóak.

(4) Az országos ügyviteli vezető gyakorolja az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - országos kamarai ügyviteli szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(5) Az országos ügyviteli vezető feladatait az Alapszabály határozza meg.

IV. Fejezet

A kamarai tisztségviselők választása, visszahívása

16. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a MOK tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása - a 18. §-ra is figyelemmel - az új tisztségviselők, illetve nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásának a napján szűnik meg.

(3) Ha a tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv - a (4) bekezdésre és a 18. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

(4) Amennyiben a tisztségviselő, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.

17. § (1)[28]

(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be.

(3) Az elnökségek és a felügyelőbizottságok tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(4) Az érintett megválasztásakor nyilatkozik arról, hogy esetében áll-e fent az (1)-(3) és (6) bekezdésekben meghatározott összeférhetetlenségi ok. Az ilyen okot az érintett a megválasztásától számított 15 napon belül köteles megszüntetni, és arról a választására jogosult testületet tájékoztatni.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésre is figyelemmel határidőben nem szünteti meg, illetőleg ha azt a választására jogosult testülettel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, illetőleg felügyelőbizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választására jogosult testület határoz.

(6) Az Alapszabály az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

18. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.

(2) A tisztségviselő, és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, valamint a helyi vagy a megyei kamara tisztségviselője, nem tisztségviselő ügyintéző tagja esetén a megyei kamara felügyelőbizottsága, továbbá - bármely tisztségviselő esetén - az országos felügyelőbizottság kezdeményezheti írásban, indokolva.

(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta, és - visszahívás esetén - egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt 45 napon belüli, egyéb döntésre jogosult testületet 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

(4)[29] A kamarai tisztségviselőt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat helyi és megyei kamarai tisztségviselő esetén a megyei kamara elnöksége, országos tisztségviselő esetén az országos elnökség gyakorolja.

(5)[30] A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.

V. Fejezet

Tagsági viszony

19. § (1)[31] A MOK tagja lehet az, aki

a)[32]

b)[33] magyar egyetemen orvosi, fogorvosi (a továbbiakban: orvosi) diplomát szerzett, vagy akinek külföldi egyetemen szerzett orvosi diplomáját honosították, illetőleg szakképesítését elismerték,

c)[34] az orvosok országos nyilvántartásában, illetőleg - létrehozását követően - az orvosok alapnyilvántartásában szerepel,

d) Magyarország területén orvosi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni,

e) az Alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizeti,

f) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.

(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a MOK tagjai közé - kérelmére - fel kell venni.

(3)[35]

(4) Nem vehető fel a MOK tagjai közé

a) akinél olyan - a 22. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 23. § (2) bekezdésében meghatározott - ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a kamarából ki kellene zárni,

b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a MOK orvosetikai normái az orvosi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.

20. § (1)[36] Orvosi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja a MOK-nak.

(2)[37] MOK tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt

a)[38] olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, vagy tevékenységre jogosító engedély kiadásával jogot szerzett arra, hogy az orvosok működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon.

b)[39] közszolgálati jogviszony keretében eljárva

ba) nem kizárólag orvosi képesítéshez kötött munkakörben végzik,

bb) olyan magasabb vezető, illetve vezető megbízású köztisztviselő végzi, akinek feladatkörébe tartozik a MOK egyetértési, illetőleg véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések meghozatala.

(3)[40] A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott orvosok a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában megjelölt személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.

(4)[41] Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az orvos külön törvényben meghatározott elsősegélynyújtási kötelezettségét, illetőleg a külön jogszabály szerinti pro família gyógyszerrendelés lehetőségét.

21. § (1) Az orvos azon helyi kamaránál kéri tagfelvételét, amelynek a megyei kamara elnöksége által meghatározott illetékességi területén orvosi diplomához kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az az orvos, aki orvosi diplomához kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét annál a helyi kamaránál kérheti, amelynek illetékességi területén ilyen tevékenységet korábban bármikor folytatott, vagy ahol a kérelem benyújtásának időpontjában lakóhelye van.

(2) Az az orvos, aki több helyi kamara illetékességi területén folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni orvosi diplomához kötött tevékenységet, maga dönti el, hogy melyik illetékes helyi kamarába kéri felvételét. Ebben az esetben a MOK-ba történő felvételéről a többi illetékes helyi kamarát tájékoztatnia kell.

(3) A helyi kamara az orvos felvételéről a felvételi kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. Ha az orvost a MOK tagjai sorába felveszi, bejelenti a kamarai nyilvántartásba és kiadja számára a tagsági igazolványt.

(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított 3 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az országos elnökséghez, amely azt a benyújtásától számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.

(5) A kamara első- és másodfokú tagfelvételi eljárásában nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el. A másodfokú kamarai tagfelvételi eljárásban nem vehet részt továbbá az sem, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.

(6)[42] Ha a kamarai tag orvosi diplomához kötött tevékenységének helyét megváltoztatja, és az másik helyi kamara illetékességi területén van, az illetékes helyi kamara az orvost tagjai sorába felveszi és értesíti a felvételről a kamarai nyilvántartást. A tevékenység helyének megváltozását az orvos ebben az esetben a területileg a helyváltoztatásig illetékes helyi kamarának is bejelenti.

(7) A tagfelvételi eljárásban részt vevő kamarai szerv tagja köteles bejelenteni, ha vele szemben az (5) bekezdésen alapuló kizárási ok áll fenn. Kizárási okot a tagfelvételt kérelmező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási ok bejelentésére és az eljárásból történő kizárásról hozandó határozathozatalra egyebekben az Alapszabály rendelkezései irányadóak.

22. § (1) A helyi kamara írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak,

a) aki ezt kéri,

b) akit az orvosi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára, ha a kamarából a 30. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő etikai büntetésként nem zárták ki,

c) aki a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült.

(2) A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a helyi kamara a tag kérésére írásbeli határozattal helyreállítja, a b)-c) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a jogerős bírói ítéletben, illetve etikai határozatban megállapított idő lejártát követő napon helyreáll.

23. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki

a) a tagsági viszonyáról lemondott,

b) nem felel meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,

c) a 30. § d) pontjában szereplő jogerős "kizárás" etikai büntetésben részesült.

(2) Ki kell zárni a MOK-ból azt, akit jogerősen

a) egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) az orvosi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a helyi kamara írásbeli, indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 21. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra - a 31. §-ra is figyelemmel - az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadóak.

(5) Azt az orvost, akinek a tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján megszűnt, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes helyi kamara ismét felveszi a MOK tagjai közé.

(6) Ha a tagsági viszony az (1) bekezdés b)-c) pontjai alapján szűnt meg, a kérelmező a MOK tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta. Az orvosi gyakorlat jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó megszakítása esetén igazolni kell az ilyen esetre előírt vizsga sikeres letételét is.

24. §[43] A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a határozatát megküldi az egészségügyi államigazgatási szervnek, illetőleg - egészségügyi vállalkozás esetén - megyei (fővárosi) intézetének, valamint - társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi vállalkozás és magánorvosi gyakorlat esetén - az egészségbiztosítási szervnek.

VII. Fejezet

Felelősségi szabályok

25. § A MOK etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:

a) az orvosi foglalkozás szakmai szabályainak, valamint

b) a MOK etikai statútumában foglalt orvosetikai szabályoknak

c)[44] az Alapszabályban, illetőleg a MOK más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek

a vétkes megszegése.

26. § (1) A közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló orvossal szemben felmerült, fegyelmi eljárás alapjául is szolgáló etikai vétség alapos gyanúja esetén a helyi kamara, illetőleg az etikai eljárást folytató kamarai szerv írásban kezdeményezi a munkáltatónál a fegyelmi eljárás lefolytatását.

(2) A munkáltató, ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak az (1) bekezdés szerint kezdeményezett fegyelmi eljárást lefolytatja, ellenkező esetben a kezdeményezést visszautasítja és a visszautasítás indokáról a kezdeményezőt tájékoztatja.

(3) A munkáltató - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől függetlenül is - a kamarai taggal szembeni fegyelmi eljárás megindításáról és annak eredményéről minden esetben értesíti a megyei kamaránál működő etikai bizottságot.

(4) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott esetekben az etikai eljárás lefolytatására, illetőleg etikai ügyben határozat hozatalára, eljárás lefolytatása esetén a jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően kerülhet sor. A megindult etikai eljárást a jogerős fegyelmi határozat meghozataláig fel kell függeszteni. Az etikai eljárást folytató kamarai szerv a kamarai tag orvosok tekintetében a (2)-(3) bekezdések szerinti munkáltatói értesítést követően a 27-31. §-okban foglaltak szerint jár el azzal, hogy amennyiben a munkáltató nem hivatalvesztés, illetőleg elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott, a 30. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő kamarai etikai büntetés nem alkalmazható.

(5)[45] A 20. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkező köztisztviselőkkel szemben etikai eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül elkövetett, a 25. § a)-b) pontjaiban foglalt, kamarai tagsági viszonnyal nem összefüggő etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben az etikai eljárás során az etikai felelősség tárgyában hozható döntés, etikai büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 27-31. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes megyei kamara etikai bizottsága jogosult.

27. § (1) A 26. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban nem álló kamarai tag orvosok esetében etikai ügyben első fokon a megyei kamara etikai bizottsága jár el.

(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és az annak megindításától számított lehetőleg 30 napon belül le kell folytatni. Az etikai eljárás megindításáról az orvost - az eljárás megindításával egyidejűleg - írásban tájékoztatni kell.

(3) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek az elsőfokú etikai bizottság tudomására jutásától 3 hónap, vagy ha a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.

(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidő a jogerős határozat helyi kamarával történt közlésétől számít.

(5) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

28. § (1) Az elsőfokú etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja és megküldi az érintett orvosnak, illetőleg az etikai eljárás megindítását kezdeményezőnek.

(2) Az elsőfokú határozattal szemben az érintett orvos, valamint az etikai eljárás megindítását kezdeményező a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet az országos etikai bizottsághoz.

(3) A másodfokú etikai bizottság a fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi az érintett orvosnak, az etikai eljárást kezdeményezőnek, valamint az első fokon eljáró etikai bizottságnak. E határozatot lehetőleg a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül kell meghozni.

(4) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a kamarai etikai bizottság által hozott határozatra a közigazgatási határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A másodfokú határozat ellen - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint kereset terjeszthető elő.

29. § (1) Az első- és szükség esetén a másodfokú etikai eljárásban bizonyítási eljárást kell lefolytatni, melynek során az etikai vétség elkövetésével gyanúsított orvos meghallgatását lehetővé kell tenni.

(2) Az első- és másodfokú etikai bizottságban nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, a másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.

(3) Akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont orvos, illetőleg az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a megyei etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.

30. § (1) Kiszabható etikai büntetések:

a)[46] a figyelmeztetés,

b)[47] a megrovás,

c)[48] a mindenkori minimálbér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság,

d)[49] a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,

e)[50] a 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a kizárás.

(2) Az első-, és másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 5 tagja jelen van. Az etikai bizottság érdemi határozatot a jelenlévő tagjainak szótöbbségével hoz

a) az etikai felelősség tárgyában,

b)[51] az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,

c) bármely jogerős marasztaló határozatnak az Alapszabályban meghatározott módon való közzétételéről.

(3)[52] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges.

(4) Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizottság határozatában kötelezheti az elmarasztalt orvost az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére.

(5)[53] Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról értesíteni kell az érintett személy munkáltatóját is.

31. §[54] A 30. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kizárás büntetés alkalmazásáról az etikai bizottság hivatalból - meghallgatás és tárgyalás tartása nélkül - határoz.

VII. Fejezet

A MOK állami felügyelete

32. §[55] (1)[56] Az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a MOK működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az Alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabályellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, helyi vagy megyei kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes megyei kamarával szemben kell benyújtani.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,

a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes megyei kamara küldöttgyűlését, illetőleg - megyei küldöttgyűlés vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén - a küldöttközgyűlést. A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.

(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.

(8) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a MOK-ban tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról az országos elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

VIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

33. § (1)[57]

(2)[58]

(3) Az a kamarai tag, aki orvosi diplomához kötött tevékenységét olyan településen, fővárosi kerületben fejti ki, ahol a kamarai tagok száma az 50 főt nem éri el választhat, hogy melyik ugyanazon megye, illetve melyik kerület területén működő helyi kamarának kíván a tagja lenni.

A kamarai küldöttek jelölése és választása

34. §[59]

35. §[60]

36. §[61]

37. §[62]

38. §[63]

A kamarai tisztségviselők jelölése és választása

39. §[64]

40. §[65]

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

41. § (1) A MOK feladataira, szervezetére és működésére, a küldöttek, a képviselő-testület tagjai, a tisztségviselők és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai jelölésére és választására vonatkozó részletes szabályokat a MOK Alapszabálya állapítja meg.

(2) A kamarai választás titkos.

42. § (1)[66] A MOK működésének költségeit

a) a tagjai által befizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,

b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől átvett pénzeszközök,

c) alapítványi és más támogatások,

d) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

e) pályázat útján elnyert pénzösszegek,

f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek,

g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek

fedezik.

(2) Etikai büntetésként kiszabott pénzbírság összegének felhasználásáról az Alapszabály rendelkezik.

(3)[67] A MOK részére törvényben megállapított közfeladat ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről és annak elkülönített biztosításáról az Országgyűlés dönt.

(4)[68] Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a MOK jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.

43. §[69]

44. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor a 20. § (1) bekezdése szerinti orvosi diplomához kötött tevékenységet folytató orvosok - a 20. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - a hatálybalépéstől számított 30 napon belül kérik a MOK-ba történő felvételüket a törvény hatálybalépésekor működő Magyar Orvosi Kamarának a tagfelvételre a 21. § (1)-(2) bekezdései szerint illetékes területi szervnek megfelelő szervénél, amennyiben ezt a tevékenységüket folytatni kívánják. A felvételi kérelemben nyilatkozni kell, a 19. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt feltételek meglétéről. A 19. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feltételt a MOK Alapszabályának elfogadását követő 30 napon belül kell teljesíteni.

(3) A helyi és megyei kamarák képviseleti szerveit a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell megalakítani, a MOK országos küldöttközgyűlését pedig további 60 napon belüli időpontra kell összehívni.

(4) A törvény hatálybalépésekor működő Magyar Orvosi Kamara, illetve területi szervezetei a vagyonukat vagy annak egy részét adó- és illetékmentesen ruházhatják át ingyenesen a MOK-ra.

(5) Az Alapszabály elfogadásának napján a 33-40. §-ok - a 33. § (3) bekezdése kivételével - a hatályukat vesztik.

(6) A 33. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a megyei kamara elnökségének a megye területén lévő helyi kamarák területi illetékességét megállapító határozatáig kell alkalmazni.

(7) A MOK országos szervei jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.

(8) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény 24. §-ával módosított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A normatív esetátalány és a nagyértékű műtéti, illetve diagnosztikus eljárások adott időszakra - első ízben 1995. évre - vonatkozó forintértékét, illetve a jogszabályok keretein belül a díjtételek forintértékét az Önkormányzat a Magyar Orvosi Kamara egyetértésével állapítja meg. Amennyiben a vonatkozó szabályozás kezdeményezésétől számított 30 napon belül a felek nem jutnak egyetértésre, a forintértékek megállapítása a népjóléti miniszter hatáskörébe tartozik. A forintértékek megállapított összegét a bevezetés előtt legalább 60 nappal a Népjóléti Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni."