A Kúria Kfv.35054/2016/12. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 110. §, 112. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 144. §, 153. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A követelés adóhatóság általi lefoglalása közjog, ezen felül adójogi jogviszonyt hoz létre, az adós - a közigazgatási perben felperes - magánjogi szerződéssel a tartozása megfizetése alól akkor mentesülhet, ha a szerződéshez az adóhatóság hozzájárult.

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27176/2015/11., Miskolci Törvényszék K.21627/2011/15. (12/2013. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2013/7.)), Kúria Kfv.35237/2012/10. (12/2013. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2013/7.)), *Kúria Kfv.35054/2016/12.* (AVI 2018.7.47)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.054/2016/12.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A perújító felperes:

A perújító felperes képviselője: Rédei és Pál Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Pál Tibor ügyvéd)

A perújított alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága jogutódja

A perújított alperes képviselője: Dr. Simon Tibor jogtanácsos

Perújított alperesi beavatkozó és képviselője:

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a perújító alperes

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. október 12-én kelt 10.K.27.176/2015/11. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.176/2015/11. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Miskolci Törvényszék 24.K.21.627/2011/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a perújító felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a perújított alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a perújító felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint perújítási, valamint 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perújított alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) adó-és járuléktartozása miatt az adóhatóság végrehajtási eljárást kezdeményezett. A beavatkozó a fennálló tartozás fedezetéül a 2010. június 10. napján esedékes, a perújító felperes (a továbbiakban: felperes) felé kiállított 00139/10. számú, 70.941.100 Ft összegű számlát jelölte meg. Az elsőfokú hatóság 2010. április 21-én 1703051100 számon követelés-foglalást bocsátott ki a fenti számlára, az abban foglalt összeg erejéig. Felhívta a felperest, hogy nyilatkozzon a követelés fennállásáról.

[2] Ismételt adóhatósági felhívásra a felperes 2010. október 11-én a foglalással érintett számlára a követelést elismerte. Nyilatkozott, hogy arra más igényt nem tart, a követelés összegének megfizetését 2011. március 31. napjáig vállalta.

[3] A felperes 2010. december 8-ai beadványában követelés-foglalás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő, és korábbi nyilatkozatát semmisnek kérte tekinteni arra hivatkozással, hogy a Záró dokumentáció beavatkozói teljesítésének elmaradása, hibás teljesítése miatt vele szemben a megrendelő kötbérigényt jelentett be. A beavatkozói jelzést követően az elsőfokú adóhatóság ismételten felhívta a felperest nyilatkozattételre, majd a 2011. április 4. napján kelt határozatával kötelezte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 153. §-a alapján a 70.941.100 Ft megfizetésére.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt perújított alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kiemelte, hogy a tartozást elismerő nyilatkozat megtételének következtében annak joghatása beállt, így jogszerűen járt el az első fokú hatóság, amikor a számlában szereplő tartozás megfizetésére kötelezte a felperest.

[5] A felperes keresetét a Miskolci Törvényszék a 24.K.21.627/2011/15. számú ítéletével utasította el. Kifejtette, miután a felperes a követelést elismerte, ennél fogva a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 240. § (1) bekezdése alapján már a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn. Neki kellett igazolnia azt, hogy vele szemben kötbérigényt érvényesítenek, de ezt nem tudta tényszerűen bizonyítani. A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásban a Kúria a 2013. május 9-én kelt Kfv.I.35.237/2012/10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a felperes a követelést elismerte, ennél fogva már ő volt köteles bizonyítani a tartozást. Rögzítette, a bírósági eljárás lezárását követően került sor a felperes és a szerződő partner közötti megállapodás megkötésére, melyből kifolyólag igényérvényesítési lehetősége támadt a felperesnek a beavatkozóval szemben.