A Fővárosi Törvényszék K.700393/2019/8. számú határozata. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 61. §, 76. §, 77. §, 84. §, 90. §]

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

mint elsőfokú bíróság

30.K.700.393/2019/8.

A Fővárosi Törvényszék a Germinus & Társai Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (cím.) felperesnek, a dr. Nacsa Mónika kamarai jogtanácsos által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (cím.) alperes ellen versenyfelügyeleti tárgyú közigazgatási jogvita (VJ/124-85/2015.) elbírálása iránti perében - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az alperes 2019. július 4-én kelt VJ/124-85/2015. számú végzését megsemmisíti, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Az előzetesen le nem rótt kereseti illetéket a magyar állam viseli.

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.035.000 (egymillió-harmincötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes a 2015. augusztus 6. napján kelt Vj/055-115/2013. számú határozat I. pontjában megállapította, hogy a felperes jogsértést követett el a ......... kontaktlencsék és kontaktlencse ápolószerek forgalmazására vonatkozóan 2013. január 1. napján bevezetett és a felperes által 2014. január 1. napjától alkalmazott kedvezményrendszer kialakításával és alkalmazásával, amely magatartás céljában és hatásában korlátozza a versenyt. A határozat II. pontjában - 60 napos határidő biztosítása mellett - megtiltotta a felperes számára a jogsértés folytatását, és a III. pontban ennek igazolására hívta fel, valamint a IV. pont szerint a felperest 52.343.000 forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A felperes a versenyfelügyeleti határozatot 2015. augusztus 10. napján átvette, a versenyfelügyeleti bírságot megfizette, majd 2015. szeptember 9. napján anyagi és eljárási jogszabálysértésekre hivatkozással kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát.

Az alperes 2015. december 2. napján kelt Vj/124/2015. számú végzésével utóvizsgálatot rendelt el a felperessel szemben, tekintettel arra, hogy megállapítása szerint a versenyfelügyeleti határozat II-III. számú rendelkezéseinek határidőben nem tett eleget, a felperes ezt követően kérte a határozatot felülvizsgáló bíróságtól a határozat II-III. számú rendelkezései végrehajtásának felfüggesztését. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.33.634/2015/10. számú végzésével a kérelmet elutasította, amelyet a Fővárosi Törvényszék 2.Kpkf.670.058/2016/3. számú végzésével helybenhagyott.

Az utóvizsgálati eljárás során az alperes Vj/124-28/2015. számú végzésével megállapította, hogy a felperes a határozatban előírt - a jogsértés folytatását megtiltó - kötelezést nem teljesítette, erre tekintettel megindította a versenyfelügyeleti határozatban foglalt kötelezettség végrehajtását, egyben kötelezte a felperest, hogy a kötelezettség megfelelő teljesítését igazoló bizonyítéknak az alpereshez történő beérkezésének napjáig fizessen meg napi 50.000 forint végrehajtási bírságot. A felperes által a végzéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 33.Kpk.45.679/2017/4. számú végzésével elutasította.

A felperes a Vj/124-28/2015. számú végzés kézhezvételét követően esedékessé váló végrehajtási bírságokat 2018 szeptemberéig késedelembe esés nélkül megfizette, azonban a 2018. októberi és 2018. novemberi esedékességű összeget nem fizette meg, és a versenyfelügyeleti határozat szerinti igazolási kötelezettségének sem tett eleget. Az alperes megindította a felperes képviseletére jogosult vezető tisztségviselőkkel szemben a végrehajtási eljárást és egyúttal a végzés kézhezvételétől a határozatban előírt kötelezettség megfelelő teljesítését igazoló bizonyítékoknak az alperes részére történő megküldéséig kötelezte őket napi 50.000 forint végrehajtási bírság megfizetésére. A felperes kötelezettségének teljesítését igazoló dokumentumok benyújtását követően az alperes 2018. december 19-én megállapította, hogy a végrehajtási eljárás megszűnt, egyúttal elrendelte a felperes által befizetett végrehajtási bírság túlfizetésének visszatérítését.

Időközben a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata során az elsőfokú bíróság 16.K.33.634/2015/33. számú ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes jogsértést nem követett el, valamint a kiszabott bírságot törölte. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a 3.K.650.029/2017/5. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, valamint újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárás során a Fővárosi Törvényszék 13.K.700.027/2018/8. számú ítéletével a keresetet elutasította, majd a felperes fellebbezése folytán a Kúria Kf.VI.37.870/2018/9. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet, valamint az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.

A felperes 2019. június 26. napján kelt kérelmében a kúriai ítélet alapján a 27.550.000 forint végrehajtási bírság, a vezető tisztségviselőkre kiszabott 300.000 forint végrehajtási bírság, 1.674 forint késedelmi pótlék és az ezek után járó kamat visszafizetését kérte az alperestől.

Az alperes VJ/124-86/2015. számú végzésével a felperes kérelmét visszautasította. Megállapította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 84. § (1) bekezdésére hivatkozással, hogy az csak a határozatban kiszabott bírság kapcsán alkalmazható, és a jelen esetben a határozatot hatályon kívül helyező kúriai ítélet nem rendelte el az utóvizsgálatban kirótt végrehajtási bírság visszafizetését. Hangsúlyozta, hogy az utóvizsgálatban hozott végzésekkel jogerősen kiszabott végrehajtási bírságokkal szembeni kérelem előterjesztését jogszabály nem biztosítja, ahogyan ennek kapcsán az alperes hatáskörét sem állapítja meg. A végzés további megállapításai szerint az utóvizsgálati eljárásban megállapított jogsértés és a kiszabott végrehajtási bírságok a határozatban megállapított jogsértéstől és bírságtól elkülönülnek, annak jogi sorsát nem osztják, ellenkező értelmezés pedig jogbiztonság érvényesülését veszélyeztetné, tekintettel arra, hogy a végrehajtható hatósági döntést negligáló magatartás következmények nélkül maradna.

A végzéssel szemben a felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, és kérte annak megváltoztatását akként, hogy a törvényszék rendelkezzen a 27.550.000 forint végrehajtási bírság, az ügyvezetők személyére tekintettel kiszabott 300.000 forint végrehajtási bírság, 1.674 forint késedelmi pótlék és ezek kamatainak alperes általi visszafizetéséről. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (1) bekezdésére hivatkozással utalt a joggal való visszaélés tilalmára, és kifejtette, hogy az alperes megszegte a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Álláspontja szerint amennyiben egy hatósági döntés eredményeképpen az kerül megállapításra, hogy az eljárás alá vont nem követett el jogsértést, úgy az eljárás alá vontat ért esetleges joghátrányokat is orvosolni kell, és így alkalmazni kell a Tpvt. 84. § (1) bekezdése rendelkezéseit a kirótt végrehajtási bírsággal kapcsolatban. Érvelése szerint a törvényi rendelkezés jogalkotói célja, hogy az alperes rendelkezzen hatáskörrel az ügyfél által megfizetett bíráságok és azok kamatainak visszafizetésére a határozatának megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése esetén. A Kúria ítéletére hivatkozással rámutatott, hogy határozat hiányában nem kérhető számon annak végrehajtása vagy éppen a végrehajtás esetleges elmaradása. Kiemelte, hogy az utóvizsgálat nem önmagában létezik, és állapít meg jogsértést, hanem az alapügyben hozott határozathoz igazodik, így a döntés szükségszerűen osztja az alapeljárásban hozott határozat jogi sorsát. A 3124/2015. (VII.9.) AB határozatra hivatkozással rögzítette, hogy a magatartásra kötelezést konstituáló hatósági határozat hiányában magatartásra kötelezés sem áll fenn, így ennek teljesítése nem mulasztható el. Vitatta az alperesi végzés hatáskör hiányára vonatkozó rendelkezését, mivel álláspontja szerint a Tpvt. 77. § (1) bekezdése alapján az utóvizsgálati eljárás osztja az alapjául szolgáló határozat jogi sorsát, így a Tpvt. 84. § (1) bekezdése szükségszerűen alkalmazandó a határozat alapján hozott végzésekre is. Érvelése szerint a hivatkozott Tpvt. rendelkezések megszorító értelmezése esetén az utóvizsgálati végzéssel elrendelt végrehajtási bírság az erről rendelkező végzés hatályon kívül helyezése esetén sem lenne visszaigényelhető. Az utóvizsgálati eljárást elrendelő végzés kapcsán rámutatott a határozat végrehajthatatlanságára és a Kúria ítéletének a kettős árrendszer körében tett megállapításaira, ugyanis a kedvezménynyújtás jogszerű mivoltának ismerete hiányában nem volt teljesíthető a kedvezményrendszer átalakítására vonatkozó alperesi kötelezés.