BH 2020.1.25 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni és bizonyítani. Mivel jogszabály nem határozza meg a kettős árrendszer, mint versenyjogsértő magatartás fogalmát, ezért azt az alperesnek kell kimunkálnia, és a határozat indokolásában bemutatnia.

A kettős árazás, mint versenyjogsértő magatartás csak akkor értékelhető a felperesek terhére, ha azt konkrét számadatok, számszaki levezetés, a ténylegesen alkalmazott egyedi árak is alátámasztják [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. § (1), (2) bek., 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. § (1) bek.].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a 2015. augusztus 6. napján kelt Vj/055-115/2013. iktatószámú határozatában megállapította, hogy a II. rendű felperes 2013. január 1. és 2013. december 31. között, az I. rendű felperes pedig 2014. január 1-jétől jogsértést követtek el a II. rendű felperes által a CIBA kontaktlencsék és kontaktlencse ápolószerek forgalmazására vonatkozóan 2013. január 1-jén bevezetett és az I. rendű felperes által 2014. január 1-től alkalmazott kedvezményrendszer kialakításával és alkalmazásával, mely magatartás céljában és hatásában korlátozza a versenyt.

[2] Megtiltotta az I. rendű felperes számára a jogsértés folytatását, és felhívta ennek igazolására.

[3] A jogsértés miatt a II. rendű felperest 51 356 000 forint, míg az I. rendű felperest 52 343 000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

[4] Indokolása szerint a 2013-ra szóló új keretmegállapodások három partnerkategória felállításával megkülönböztették az optikai üzleteket, a nagykereskedőket és az internetes kereskedőket, majd e besorolástól függően került sor a - kedvezményrendszer tekintetében eltérő tartalmú - keretmegállapodások megkötésére. Internetes kereskedőnek minősül a partner, amennyiben forgalmának több mint 50%-a internetes kereskedelemből származik. Mind az optikai üzletek, mind a nagykereskedők minősülhetnek internetes kereskedőnek attól függően, hogy honnan származik bevételük többsége.

[5] A kontaktlencse minőségi kedvezmény mértéke minden kereskedelmi partner részére azonos volt; az illesztési kedvezmény: 9,5%, az aktivitási kedvezmény: 1,5%, a raktárkészlet kedvezmény: 4%, azonban a kedvezmények elérésének feltételei változtak a partner besorolása alapján.

[6] Az optikai üzletek részére biztosított kontaktlencse illesztési kedvezmény szerint árkedvezményben részesülhet - egyebek mellett - az az üzlet, amely kontaktlencse illesztésére alkalmas, azaz olyan üzlet, amely ÁNTSZ által engedélyezett vizsgálóhelyiséggel és felszereléssel, valamint legalább alkalmi illesztővel rendelkezik. Kontaktlencse aktivitási kedvezményt azok a vevők kaphatnak, akik minimum félévente egyszer részt vesznek a felperes által szervezett kontaktlencse fogyasztói promócióban, amelynek során a vevő a részére nyújtott kedvezmény egy részét továbbadja a vásárló részére vásárlói promóció formájában. A raktárkészlet-tartási kedvezmény azokat illeti, akik meghatározott kontaktlencsékből minimum 20 különböző paramétert, más kontaktlencsékből minimum 15 különböző paramétert tartanak készleten.

[7] Az internetes kereskedők kontaktlencse illesztési kedvezmény igénybevételére akkor jogosultak, ha folyamatosan fenntartanak szerződéses együttműködési kapcsolatot legalább 30 olyan üzlettel, amely kontaktlencse illesztésre alkalmas. Kontaktlencse aktivitási kedvezményt azok kaphatnak, akik a felperes stratégiai termékeinek megjelenést biztosítanak image hirdetés formájában 12 hónapon keresztül, ezenkívül évente 3 alkalommal akciót hirdetnek meghatározott kontaktlencsékre. Raktárkészlet-tartási kedvezményben azok részesülhetnek, akik készleten tartanak meghatározott kontaktlencséből teljes, a felperesek által forgalmazott portfóliót.

[8] Az alperes a határozatban felperesi nyilatkozatként lábjegyzetben rögzítette, hogy a Magyar Látszerészszövetségtől beszerzett adatok alapján Magyarországon mintegy 967 optikai üzlet működik, amelyek közül csak 539, azaz mintegy 50% képes illesztési szolgáltatások nyújtására. Az Alcon 713 optikai üzlettel áll szerződéses kapcsolatban. Ezek közül csak 359, azaz mintegy 50%-uk teljesíti az illesztési kedvezmény feltételeit.

[9] Az alperes szerint a kedvezményrendszer előnyösebb volt a nagyjából 700 optikai üzlet számára, hiszen az illesztési kedvezmény igénybevételéhez nem kellett további 30 optikai üzlettel szerződést kötniük, ugyanakkor nyilvánvalóan hátrányosabb volt az internetes kiskereskedőknek, hiszen a 30 optikai üzlettel való szerződéskötés olyan új feltételt írt elő, amely a megelőző rendszerben nem volt, és amelynek teljesítése nehézségekbe ütközött.

[10] Megítélése szerint a gyakorlatban kettős árrendszer alakult ki, az optikai üzletnek besorolt partnerek alacsonyabb áron juthatnak hozzá közvetlenül a CIBA termékekhez, mint az internetes besorolású versenytársaik. Ez a 330/2010/EU rendelet (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) 4.b. pontja, a 2010/C 130/01 Bizottsági Iránymutatás (a továbbiakban: Vertikális Iránymutatás) 52.d. pontja alapján, illetőleg a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § b), illetve ba) pontja alapján súlyos versenykorlátozásnak minősül, ezért nem alkalmazható rá a csoportmentességi rendelet 2. cikke által biztosított mentesség.

[11] Az eljárás során beszerzett e-mail levelezés értékelésével arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozás célja ténylegesen az internetes kereskedők beszerzési árának megemelése volt annak érdekében, hogy az interneten elérhető fogyasztói árak növekedjenek és megközelítsék az optikai üzletekben, illetve más európai uniós országokban alkalmazott árakat. A bevezetett új kedvezményrendszer ezért mind a korlátozás objektív természete, mind annak szubjektív célzata szerint is cél szerinti versenykorlátozásnak minősül.

[12] Az új kedvezményrendszer bevezetésének hatásaként az internetes kereskedő kategória ténylegesen kiüresedett. Az internetes kereskedők árelőnye megszűnt az optikai üzletekkel szemben, mivel az illesztési kedvezmény igénybevételi lehetőségének hiányát nem tudta ellensúlyozni az internetes értékesítési csatorna alacsonyabb költsége. A kedvezményrendszer alkalmazása ezért hatásában is korlátozta a versenyt.

[13] Rögzítette továbbá, hogy az egyedi mentesülés feltételeinek fennállására a felperesek nem hivatkoztak, ugyanakkor megállapította, hogy nem is állnak fenn a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 17. §-ában, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 101. cikkének (3) bekezdésben meghatározott egyedi mentesülésre vonatkozó feltételek.

[14] Összegezése szerint a kedvezményrendszer kialakítása és alkalmazása céljában és hatásában korlátozza a versenyt, az új kedvezményrendszer hátrányosan megkülönbözteti az internetes kereskedőket azáltal, hogy korlátozza, illetve ellenőrzés alatt tartja a CIBA kontaktlencsék és ápolószerek interneten történő értékesítését, valamint egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételeket alkalmaz az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek.