A Gazdasági Versenyhivatal 96/2006/19 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt.

Vj-96/2006/19

Vj-96/2006/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor az a www.ing.hu internetes honlapon

- 2006. március 15. és április 14. között nem az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és az ING Magánnyugdíjpénztár által elért legaktuálisabb nettó hozamrátákat szerepeltette,

- 2006. április 14. és május 30. között egyes tájékoztatásaiban nem közölte, hogy a feltüntetett, az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és az ING Magánnyugdíjpénztár által elért nettó hozamráták a 2004. évre vonatkoznak.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Versenytanácsnál benyújtható vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel lehet kérni.

Indoklás

1. A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárást az ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt. ellen, hogy az eljárás alá vont megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és az ING Magánnyugdíjpénztár hozamadataira vonatkozó tájékoztatással.

I.

Az eljárás alá vont, az érintett termékpiac

2. Az 1996-ban alapított eljárás alá vont a nemzetközi ING csoport tagja, tulajdonosai az ING Nationale-Nederlanden Magyarország Biztosító Rt. (74%) és az ING Continental Europe Holdings BV. (26%). Az eljárás alá vont tevékenységét a csoport többi magyarországi vállalkozásával együttműködve végzi.

3. Az eljárás alá vont biztosítás és nyugdíjalap kezelésre, ennek kiegészítő szolgáltatásaira, adatbanki, számviteli tevékenységének végzésére, továbbá üzletviteli tanácsadásra jogosult. Az eljárás alá vont látja el az ING csoporthoz tartozó magyarországi nyugdíjpénztárak, azaz az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és az ING Magánnyugdíjpénztár üzletmenetével kapcsolatos feladatokat, így vezeti a pénztárak teljes körű pénzügyi, számviteli és ügyfélnyilvántartását, elkészíti a jogszabályok által előírt beszámolókat, folyamatosan tartja a kapcsolatot a pénztártagokkal és a jogszabályoknak megfelelően információt szolgáltat részükre, továbbá gondoskodik a taglétszám folyamatos növeléséről.

Az eljárás alá vont nettó árbevétele 2005-ben 1.855.761.000 Ft volt.

4. A jelen eljárásban érintett termékpiacnak minősül a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatások piaca. Érintett földrajzi piacnak Magyarország tekintendő.

5. A magyar nyugdíjrendszer több pillérre épül:

a) A felosztó-kirovó társadalombiztosítási rendszer lényege, hogy az aktívan dolgozók és a munkaadóik által a társadalombiztosítási rendszerbe befizetett nyugdíjjárulékokat azonnal a nyugdíjas korúak kifizetéseire fordítják.

b) A tőkefedezeti nyugdíjrendszerben az állampolgárok saját, hosszú évtizedeken át gyűjtött megtakarításai biztosítják (legalábbis részben) nyugdíjellátásukat. A lakosság jelentős része tagja a tőkefedezeti rendszerhez tartozó valamelyik magánnyugdíjpénztárnak. A magánnyugdíjrendszer, a kötelező társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó kötelező járulékfizetésen alapuló nyugdíjrendszer, amely a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódva gondoskodik időskor és megrokkanás esetén az állampolgárok biztonságáról. Magánnyugdíjpénztári tagság esetén a járulékalapot képező jövedelmekből levonásra kerülő 8,5%-os nyugdíjjárulék egy része magánnyugdíjpénztári tagdíjként kerül befizetésre (8%), másik részét pedig a társadalombiztosítási rendszer számára utalja át a munkáltató (0,5%). Az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló magánnyugdíját és a magánnyugdíjpénztári rendszert elsődlegesen a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény szabályozza.

A 2006. év első félévének végén 18 magánnyugdíjpénztár működött, összesen több mint 2,5 millió taggal. A pénztári vagyon 2006 júniusának végén 1.356,4 milliárd forint volt. Ezt a félévet a mérsékelt befektetési eredményeknek köszönhetően szerény hozamrátákkal zárták a magánnyugdíjpénztárak: a szektor félév során elért nettó hozamrátája 0,31% volt. Ezt megelőzően a nettó hozamráta 2003-ban 3,08%, 2004-ben 16,76%, 2005-ben 12,47% volt.

c) Mivel a felosztó-kirovó társadalombiztosítási rendszerből származó nyugdíj várhatóan nem lesz elegendő a kieső kereset pótlására, sokan kiegészítő önkéntes nyugdíjpénztárak valamelyikének tagjai. Az önkéntes nyugdíjpénztár olyan pénztári szervezet, amely a tagjai - vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói - részére a nyugdíjkorhatár elérése után, az egyéni számlán nyilvántartott összeg terhére, az alapszabályban rögzített módozatoknak megfelelően a tag választása szerint nyugdíjszolgáltatást nyújt (egy összegben vagy járadék formájában, illetőleg e kettő kombinációjával). Az önkéntes nyugdíjpénztárak tevékenységét törvényi szinten az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény szabályozza.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. 2006 első félévében újabb 5 pénztár szüntette meg tevékenységét, így 2006 júniusának végén 70 önkéntes nyugdíjpénztárak működött, mintegy 1,35 millió taggal és 652,2 milliárd forint vagyonnal. A nettó hozamráta a következők szerint alakult a szektorban: 2003-ben 3,20%, 2004-ben 15,59%, 2005-ben 12,08%, 2006 első félévében 0,31%.

d) A fentieken kívül lehetőség van (nem pénztári keretek között) nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésére is.

6. Mindkét pénztári szektorban jellemző a piac magas koncentráltsága. 2006 júniusában az öt legnagyobb piaci szereplőhöz tartozott a magánnyugdíjpénztári tagok 84%-a, s ők kezelték az összes pénztári vagyon 79%-át. Ebben az időpontban a 15 legnagyobb - többnyire banki vagy biztosítói háttérrel rendelkező - önkéntes nyugdíjpénztár kezelte az összvagyon 83%-át és hozzájuk tartozott a tagok 89,5%-a.

A hat legjelentősebb pénztár piaci részesedése az alábbiak szerint alakult: