32006R0688[1]

A Bizottság 688/2006/EK rendelete ( 2006. május 4. ) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. és XI. mellékletének a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó járványügyi megfigyelés és a szarvasmarhafélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagai tekintetében, Svédország vonatkozásában történő módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG 688/2006/EK RENDELETE

(2006. május 4.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. és XI. mellékletének a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó járványügyi megfigyelés és a szarvasmarhafélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagai tekintetében, Svédország vonatkozásában történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikkének első bekezdésére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet megállapítja a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak (TSE) ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(2) 2000. július 6-i véleményében az Európai Bizottság Tudományos Operatív Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a Svédországban született szarvasmarhák körében a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) előfordulása valószínűtlen, de nem kizárt. E vélemény alapján a 999/2001/EK rendelet eltérést engedélyez Svédországnak, és úgy rendelkezik, hogy elegendő, ha a vizsgálatok céljára a Svédország területén született és felnevelt, egészségesen levágott szarvasmarhafélékből szúrópróbaszerűen vesznek mintákat. 2004. júliusi, a BSE-kockázat svédországi területi megoszlásáról szóló átdolgozott véleményében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság támogatta ezt a véleményt, és Svédországot a II. kategóriába sorolta be, ami azt jelenti, hogy a hazai szarvasmarhák BSE-fertőzöttsége valószínűtlen, de nem kizárt. Svédország emellett könnyítést élvez abban a tekintetben is, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén felhasználhatja a szarvasmarhafélék gerincoszlopát és dorzális gyökéridegdúcait. Ezzel a könnyítéssel ugyanakkor Svédország mindeddig nem élt.

(3) 2006. március 3-án a TSE vizsgálatával foglalkozó közösségi referencialaboratórium első ízben mutatta ki a BSE jelenlétét Svédországban. Ezért mivel a BSE hazai születésű szarvasmarhák körében való előfordulása nem tekinthető többé valószínűtlennek, Svédország a továbbiakban nem élvezheti a levágott egészséges szarvasmarhák ellenőrzésére és a szarvasmarhafélék gerincoszlopának eltávolítása tekintetében irányadó korhatárra vonatkozó eltéréseket.

(4) A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet mellékletei a következők szerint módosulnak:

a) a III. melléklet A. fejezetének I. részében a 2.3. pontot el kell hagyni;

b) a XI. melléklet A. részében a 2. pont második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A tagállamok ezt az eltérést az esettől függően az a) vagy a b) pontra vonatkozó bizonyító erejű adatok Bizottságnak való benyújtásával kérhetik."

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. május 4-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb a 657/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 116., 2006.4.29., 9. o.) módosított rendelet.