1/2013. (X. 7.) NVB határozat

országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítésének megtagadásáról

A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés - a korábbi (2011-es) végtörlesztéshez hasonló - törvényt alkosson arról, hogy a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített törlesztés esetén a pénzügyi intézmény a törlesztés forint összegének meghatározásakor, svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmazzon abban az esetben, ha ezekkel az árfolyamokkal a hitelezett kedvezőbb feltételekhez jut?"

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen - a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül - a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

A beadványozó 2013. szeptember 6-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is. A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű. A népszavazási kezdeményezés szövegében szereplő, "korábbi (2011-es) végtörlesztéshez hasonló" fordulat megtévesztő lehet a választópolgár számára, mivel nem egyértelmű, hogy az új törvénynek milyen tartalmi elemekkel kellene rendelkeznie. A fent hivatkozott fordulat nem teszi egyértelművé az Országgyűlés számára sem, hogy milyen jogalkotásra lenne köteles egy érvényes és eredményes népszavazás esetén.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés többszörösen összetett és bonyolult, amely kizárja, hogy a választópolgárok számára egyértelműen értelmezhető és eldönthető legyen.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés "svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmazzon" szövegrésze valójában három kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani azokról.

Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság - az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek - az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II.

A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és a (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, valamint a 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2013. szeptember 30.

Dr. Patyi András s. k.,

a Nemzeti Választási Bizottság elnöke