A Debreceni Ítélőtábla Gf.30057/2021/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (2) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (1) bek., (2) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 102. § (1) bek., 383. § (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bek.] Bírók: Árok Krisztián, Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.057/2021/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Horváth és Németh Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Horváth Péter Károly ügyvéd) által képviselt 'felperes neve' (cím) felperesnek - a Bajnai és Péter Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Bajnai Gábor ügyvéd) által képviselt 'alperes neve' (cím) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indított perében az Egri Törvényszék 12.G.20.026/2020/42. számú ítélete ellen a felperes részéről 44. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30 000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget, az államnak pedig - külön felhívásra - 48 000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A közel nyolcszáz munkavállalót foglalkoztató h-i V. & B. M. Kft.-nél (a továbbiakban: a munkáltató) két szakszervezet működik. Az egyik a felperes, amely 1992-ben alakult és 2020 januárjában 234 taggal rendelkezett, a másik pedig az alperes, amely 2018-ban létesített kirendeltséget a munkáltatónál, és annak munkavállalói közül 2020 januárjában 113 taggal bírt.

[2] A felek között nincs jó kapcsolat, mert a felperes tagjai közül legalább 50 fő átlépett az alperes szervezetébe, amely a felperesnél erőteljesebb eszközöket tartott célravezetőnek a szakszervezeti érdekérvényesítés során. Ezért a 2019. évi bértárgyalások alatt nem együtt, hanem külön-külön tárgyaltak a munkáltatóval. Ennek során az alperes javaslatot tett a bónuszrendszer átalakítására, és 14,5%-os béremelést követelt, a felperes pedig eredetileg 12%-os béremelést javasolt, amelyet utóbb 6%-ra leszállított. Mindez az alperes számára nem volt elfogadható, ezért a bértárgyalásokon a továbbiakban nem vett részt. Az alperes bónuszrendszer átalakítására vonatkozó javaslatát ugyanakkor utóbb a munkáltató és a felperes is elfogadta, ezért 2019. április 10-én a kollektív szerződéssel egyenértékű megállapodás született a felek és a munkáltató között az ún. lojalitási bónusz bevezetéséről. A kollektív szerződés módosításához viszont nem volt szükséges az alperes hozzájárulása, hiszen azt a munkáltató és a felperes már az alperes kirendeltségének megjelenése előtt megkötötték. Ezért a kollektív szerződést - az alperes nélkül folytatódó bértárgyalások eredményeként - 2019-ben csak a felperes és a munkáltató módosították, méghozzá oly módon, hogy 4%-os béremelésben állapodtak meg, amely mellett a hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalók további 2%-os lojalitási bónuszhoz jutottak. Bár a munkáltató ígértet tett arra, hogy 2019. második félévében megvizsgálja a további béremelés lehetőségét, utóbb a béreket nem emelte tovább.

[3] Az alperes 2019. november 27. napja előtt nyílt levelet tett közzé a munkáltató székhelyén "Nyílt levél a V. Szakszervezet tevékenységéről" címmel, amelyben úgy foglalt állást, hogy a felperes a 2019. évi bértárgyalások során nem képviselte megfelelően a munkavállalók érdekeit a munkáltatóval szemben. E véleményét a nyílt levélben részletesen megindokolta. A felperes bizalmi testülete válaszként 2019. november 27-én maga is nyílt levelet tett közzé a munkáltató székhelyén, amelyben a kritikát és annak stílusát visszautasította, továbbá jelezte, hogy az álláspontja szerint létszámproblémával küzdő alperessel nem kíván együttműködni.

[4] Ilyen előzmények után az alperes 2019. december 8-án "Ismét nagyot alkotott a V. Szakszervezet vezetősége" címmel újabb nyílt levelet tett közzé a munkáltató székhelyén, amelyet szórólapok formájában a munkavállalókhoz közvetlenül is eljuttatott. Ebben - egyebek mellett - úgy fogalmazott, hogy: "A V. & B. M. Kft.-nél a taglétszámunk bőven meghaladja a reprezentativitáshoz szükséges mértéket, a dolgozók több mint 10%-a tagunk, és többen is egyetértenek célkitűzéseinkkel (pl. ezt bizonyítja a legutóbbi kezdeményezésünket támogató több mint 300 aláírás!). Ezzel a taglétszámmal Kollektív Szerződés kötésére is jogosultak lennénk, ha nem lenne egy érdekvédelmi "vasmacskánk" aki nem győzi bizonyítani az alkalmatlanságát erre a munkára." Kifejtette azt is, hogy: "Melyik az a szakszervezet, amelyik érdekvédelmi tevékenység nélkül, csak segélyez? (A V. Szakszervezet)." Úgy fogalmazott továbbá, hogy: "Az nem érdekvédelem, hogy a saját pénzedből veszek neked szaloncukrot, de én mondom meg, hogy milyen ízűt! Viszont a hatalomban tartottam olyan embereket érdekvédelemre hivatkozva, akiknek a teljesítményét így tudom leírni: egy nagy 0 (NULLA)." Rámutatott arra is, hogy: "Az M... javaslata alapján bevezetésre és átdolgozásra került a jelenléti és jubileumi bónusz rendszere, ami jelentős jövedelememelkedést okozott."

[5] A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a 2019. december 8-án "Ismét nagyot alkotott a V. Szakszervezet vezetősége" címmel közzétett nyílt levél idézett részeiben foglalt valótlan tényállításaival megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, továbbá kötelezze elégtétel adására és 200 000 Ft sérelemdíj megfizetésére.

[6] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy a sérelmezett közlések nem tényállítások, azok ugyanis csak kritikát fogalmaztak meg a felperes szakszervezeti tevékenységével szemben, amely nem lépte át a közügyeket érintő véleménynyilvánítás tág határait.

[7] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 200 000 Ft elsőfokú perköltséget, az államnak pedig - külön felhívásra - 36 000 Ft le nem rótt kereseti illetéket.

[8] A határozatának indokolása szerint a per során azt kellett eldönteni, hogy a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának védelmében indokolt-e korlátozni a véleménynyilvánítási szabadságot. Ennek során figyelembe vette, hogy a felek egymással versengő szakszervezetek, amelyek célja a munkavállalók érdekvédelme. Mindez a PJD2018.5. szám alatt közzétett eseti döntés, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: az EJEB) Csánics és Szima-ügyekben hozott ítéletei, valamint a Kúria joggyakorlata alapján indokolttá tette akár a túlzó, felfokozott véleménynyilvánítást is. Ezt a megközelítést pedig nemcsak a munkáltató és a szakszervezetek, hanem az egymással versengő szakszervezetek viszonyában is alkalmazni kell, mert e szervezeteknek jogában áll az, hogy véleményt nyilváníthassanak a másik szakszervezet érdekképviseleti tevékenységéről. T. J-né és Zs. T. tanúvallomásai szerint ilyen versengő szakszervezetek a peres felek is, amelyek között konfliktus alakult ki, hiszen az alperes harciasabb módon kívánta védeni a munkavállalók érdekeit, továbbá többen átléptek a felperesből az alperes szervezetébe.