BH 2008.3.63 Ha a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését követően okozott kárért a biztosító helytáll, az az üzembentartótól a jogalap nélküli gazdagodás szabálya szerint követelhető vissza [Ptk. 361. §].

K. L. az alperes tulajdonát képező személygépkocsival és az ahhoz kapcsolt utánfutóval 1999. augusztus 28-án Ausztriában az A-1 nyugati autópályán a 102-es kilométerszelvénynél közúti balesetet okozott. A baleset akként következett be, hogy a gépjármű vezetője belehajtott az előtte közlekedő osztrák személygépkocsiba. Az osztrák gépkocsi az ütközés következtében belecsúszott az előtte haladó német rendszámú gépjárműbe. Az osztrák autó utasai személyi sérülést szenvedtek és gépkocsijuk is totálkárossá vált. Részükre az A. E. Biztosító Társaság nem vagyoni kártérítésként 65 000 ATS-t utalt ki, továbbá megtérítette a gépkocsiban keletkezett kárt, az ezzel összefüggő szakértői és szállítási költségeket, felszámolta a pénzkiadásait és kezelési költségeit, így az összes átutalása 176 765,53 ATS volt.

Az alperesnek a felperessel kötött felelősségbiztosítási szerződése 1999. május 1-jén díj nemfizetés miatt megszűnt.

A MABISZ 2000. október 31-én átutalta az A. E. Biztosító Társaságnak a károsultak részére kifizetett ATS-nek megfelelő 3 381 605 forintot, majd a felperest felhívta a kifizetett összeg átutalására, melynek a felperes 2001. május 22-én eleget tett. A felperes ezt követően előterjesztett keresetében a kifizetett 3 381 605 forintnak és ennek 2000. május 11-étől számított törvényes mértékű késedelmi kamatainak megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 3 381 605 forintot és ennek 2001. május 11-étől 2001. december 31-éig évi 20%, 2002. január 1-jétől 2004. december 31-éig évi 11%, 2005. január 1-jétől 2005. június 30-áig évi 9,5%, míg 2005. július 1-jétől kezdődően évi 7%, illetve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Az elsőfokú ítélet indokai szerint az alperes helytállási kötelezettségét az 58/1991. (IV. 13.) Korm. r. (továbbiakban: Korm. r.) 10. § (6) bekezdése alapozza meg. E jogszabályhely alapján a felperesnek utófedezeti kötelezettsége állt fenn, azaz a felelősségbiztosítási szerződés megszűnése után 120 napon belül még köteles volt a kár megtérítésére.

A másodfokú bíróság a hangsúlyozta, hogy a felperes igazolta, hogy a követelt összeget a MABISZ-nak kifizette. A gépjárművel 1999 augusztusában történt károkozás nem volt vitás, mint ahogy az sem, hogy a felelősségbiztosítási szerződés 1999. szeptember 1-jén megszűnt. A felperes a követelés jogcímeként megjelölt Ptk. 361. §-a alapján tarthat igényt megtérítésre.

A jogerős ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Sérelmezte, hogy a fellebbezésében felvetett kérdésekre a másodfokú bíróság nem adott választ. Előadta, hogy a Korm. r. 7. § (4) bekezdésében csupán 60 napi utófedezeti kötelezettségről rendelkezik. Mivel a káresemény a biztosítási szerződés megszűnését követő 60 napon túl következett be, a Korm. r. 9. § (2) bekezdése szerint a Kártalanítási Számla köteles helytállásra, amelynek kezelője a 10. § (6) bekezdése alapján léphetett volna fel vele szemben. A Ptk. 361. §-ának szabálya nem alkalmazható, mert az ügyben a Korm. r. speciális szabályai az irányadóak.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.