14/2010. (XI. 12.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Biztonsági Szabályzatának kiadásáról

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. § (2) bekezdésében és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben meghatározott feladatkörömben eljárva, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 58. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A Belügyminisztérium Biztonsági Szabályzatát a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítás Mellékletének 47-54. pontjai 2011. december 31-én lépnek hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 14/2010. (XI. 12.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium Biztonsági Szabályzata a minősített adatok védelmére

I. fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A Belügyminisztérium Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Mavtv.), a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet), a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendeletben foglaltak alapján meghatározza:

a) azon kezelési eljárások és módszerek összességét, amelyek kizárják a nemzeti és a külföldi minősített adatok illetéktelen személyek által történő megismerését;

b) nemzeti és a külföldi minősített adat hordozók (iratok) készítésének, nyilvántartásának, továbbításának és irattári kezelésének szabályait.

2. Az alkalmazott biztonsági intézkedések

a) kiterjednek a minősített adatokhoz hozzáférő személyekre, a minősített adathordozókra, a minősített adatoknak helyet adó helyiségekre és berendezésekre,

b) kiszűrik azokat a személyeket, akiknek az alkalmazása veszélyezteti a minősített adatok és az azokat tartalmazó adathordozók, berendezések biztonságát,

c) megakadályozzák, hogy a minősített adatokhoz, adathordozókhoz és berendezésekhez, illetéktelen személyek hozzáférhessenek,

d) a minősített adatok elosztása során a szükséges ismeret elvét követik,

e) biztosítják a minősített adat integritását, (megakadályozzák a megrongálódást, illetéktelen módosítását, vagy illetéktelen törlését) és rendelkezésre állását (hozzáférést biztosít az arra jogosultak részére).

3. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) hivatali szervezeti egységeire, illetve mindazon felhasználókra, akik munkavégzésük során nemzeti és külföldi minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságot gyakorolnak.

4. Értelmező rendelkezések

a) Biztonsági vezető: a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását végző, a belügyminiszter által - a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökének egyetértésével - kinevezett személy.

b) Elektronikus adatkezelő rendszer: minősített adat elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történő kezelésére alkalmas berendezés, módszer és eljárás együttese.

c) EU Központi Nyilvántartó: a Külügyminisztériumnak az EU-minősített adatok országos szinten történő fogadására, elosztására és kezelésére kijelölt szervezeti egysége.

d) Érvényességi idő: az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett időpont, ameddig a nemzeti minősített adat nyilvánosságra hozatalát és az arra feljogosítotton kívüli minden megismerhetőségét a minősítő korlátozza.

e) Felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a felhasználói engedélyben meghatározott, a minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok gyakorlása.

f) Felhasználó: az a személy, akinek állami vagy közfeladat végrehajtása céljából a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető a minősített adatra vonatkozóan a felhasználói engedélyben rendelkezési jogosultságokat biztosít.

g) Felhasználói engedély: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő, illetve a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a minősített adat felhasználására jogosult személy részére írásban adott felhatalmazás, a minősített adattal kapcsolatos egyes rendelkezési jogosultságok meghatározásával.

h) Kezelő pont: a nyilvántartó felügyelete alatt működő, a nemzeti minősített adatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására létrehozott szervezet.

i) Közreműködő: az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minősített adat felhasználása is szükséges.

j) Külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez a hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza.

k) Megismerési engedély: a minősítő által a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével, a nemzeti minősített adattal kapcsolatos rendelkezési jogosultságok megjelölésével, a nemzeti minősített adat megismerésére írásban adott felhatalmazás.

l) Minősített adatot kezelő szerv: a Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységei, amelyek állami vagy közfeladat ellátása érdekében minősített adat kezelését végzik.

m) Minősített adatot kezelő szerv vezetője: a belügyminiszter.

n) Minősítő: feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult személy.

o) NATO, illetve NYEU Központi Nyilvántartó: a Honvédelmi Minisztérium információ- és dokumentumvédelemmel foglalkozó szervének a NATO, illetve a NYEU minősített információk országos szinten történő fogadására, elosztására és kezelésére kijelölt szervezeti egysége.

p) Nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést a Mavtv.-ben, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott, jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele, a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti, és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.

q) Nyilvántartó: a minősített adatot kezelő szervhez érkező vagy ott keletkező, külföldi és nemzeti minősített adatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására feljogosított szervezet.

r) Személyi biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely érvényességi idejének lejártáig meghatározza, hogy valamely természetes személy milyen legmagasabb minősítési szintű adat felhasználására kapott felhasználói engedélyt.

s) Titkosügy-kezelő: a nyilvántartó és a kezelő pont iratkezelője.

t) Titoktartási nyilatkozat: a minősített adatot felhasználó vagy megismerő személy nyilatkozata arról, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerte, és az őt terhelő titoktartási kötelezettséget tudomásul vette.

5. A külföldi minősítési szint és annak nemzetközi minősítési szintű megfelelője

a) A NATO által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

- "COSMIC TOP SECRET" - "Szigorúan titkos!";

- "NATO SECRET" - "Titkos!";

- "NATO CONFIDENTIAL" - "Bizalmas!";

- "NATO RESTRICTED" - "Korlátozott terjesztésű!".

b) A NYEU által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

- "FOCAL TOP SECRET" - "Szigorúan titkos!";

- "WEU SECRET" - "Titkos!";

- "WEU CONFIDENTIAL" - "Bizalmas!";

- "WEU RESTRICTED" - "Korlátozott terjesztésű!".

c) Az Európai Unió Tanácsa által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

- "TRES SECRET UE/EU TOP SECRET" - "Szigorúan titkos!";

- "SECRET UE" - "Titkos!";

- "CONFIDENTIEL UE" - "Bizalmas!";

- "RESTREINT UE" - "Korlátozott terjesztésű!".

d) Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

- "TRES SECRET UE/EU TOP SECRET" - "Szigorúan titkos!";

- "SECRET UE" - "Titkos!";

- "CONFIDENTIEL UE" - "Bizalmas!";

- "RESTREINT UE" - "Korlátozott terjesztésű!".

e) Az EURATOM által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

- "EURA-TOP SECRET" - "Szigorúan titkos!";

- "EURA-SECRET" - "Titkos!";

- "EURA-CONFIDENTIAL" - "Bizalmas!";

- "EURA-RESTRICTED" - "Korlátozott terjesztésű!".

f) Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

- "EUROPOL TOP SECRET" - "Szigorúan titkos!";

- "EUROPOL SECRET" - "Titkos!";

- "EUROPOL CONFIDENTIAL" - "Bizalmas!";

- "EUROPOL RESTRICTED" - "Korlátozott terjesztésű!".

g) AZ EUROJUST által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

- "EUROJUST TOP SECRET" - "Szigorúan titkos!";

- "EUROJUST SECRET" - "Titkos!";

- "EUROJUST CONFIDENTIAL" - "Bizalmas!";

- "EUROJUST RESTRICTED" - "Korlátozott terjesztésű!".

II. fejezet

A BELÜGYMINISZTÉRIUM BIZTONSÁGI SZERVEZETE

A miniszter

6. A belügyminiszter

a) meghatározza a személyi, fizikai és adminisztratív biztonsági követelményeket, a minősítéssel, a minősített adat felhasználásával, megismerésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

b) megállapítja a minősített adat biztonságának megsértése esetén szükséges eljárás, valamint a minősített adatok veszélyhelyzetben történő védelmi intézkedéseinek rendjét,

c) kialakítja a minősített adat védelmének feltételeit,

d) kijelöli az elektronikus biztonságért felelős személyek körét,

e) kiadja az elektronikus rendszer biztonsági dokumentációit,

f) kijelöli a felhasználói engedély kiadására jogosult vezetőket,

g) a személyi biztonsági tanúsítvány kiadása érdekében kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzések lefolytatását.

A helyi biztonsági felügyelet

7. A BM a minősített adatok védelmének érdekében helyi biztonsági felügyeletet működtet, amelynek tevékenységét a biztonsági vezető irányítja.[1]

8. A helyi biztonsági felügyelet ellátja a BM hivatali szervezeti egységeinél a minősített adatok védelmével összefüggő személyi, fizikai, adminisztratív, elektronikai és egyéb biztonsági szabályok alkalmazásának felügyeletét, valamint a minősített adat védelmének hatékony és egységes érvényesítése érdekében szakmai konzultáció keretében koordinálja a belügyminiszter által irányított minisztériumi szervek és önálló belügyi szervek (a továbbiakban együtt: belügyi szervek) biztonsági vezetőinek minősített adat védelmével összefüggő szakmai tevékenységét.[2]

A biztonsági vezető

9. A biztonsági vezetőt a belügyminiszter nevezi ki a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) elnökének egyetértésével.

10. A biztonsági vezető a minősített adatot kezelő szervezet vezetőjének átruházott hatáskörében eljárva - a Mavtv. irányelvei alapján -, utasítási joggal gyakorolja a belügyminiszter minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait.

11. A biztonsági vezető ellátja a Rendelet és a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok alkalmazásának felügyeletét. Ennek keretében gondoskodik a nemzeti és a külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatok védelme érdekében meghatározott feladatok végrehajtásáról.

12. A biztonsági vezető

a) gondoskodik a BM hivatali szervezeti egységeinél a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról és koordinálásáról,

b) ellenőrzi a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági rendelkezések megtartását,

c) minden év március 31-ig intézkedik a nemzeti minősített adatok tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és az előző évben a minősített adatot kezelő szervhez érkezett vagy ott készített nemzeti minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre történő megküldéséről,

d) minden év március 10-ig intézkedik a NATO, valamint EU és az EU intézményei, minősített adatai tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és az előző évben a minősített adatot kezelő szervhez érkezett vagy ott készített NATO, valamint az EU minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban a NATO-NYEU Központi Nyilvántartó, valamint az EU Központi Nyilvántartó részére történő megküldéséről,

e) Jogosult a más szervtől kapott, valamint a saját készítésű minősített adatot tartalmazó adathordozó, ügyviteli érdeket nem képviselő többes példánysorszámú példányai megsemmisítését előzetesen jóváhagyni, valamint intézkedni a megsemmisítésnél jelen lévő személyek - legalább három fő - kijelölésére,

f) intézkedik a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványok kiadásáról, kezeléséről és tárolásáról,

g) kezdeményezi az NBF-nél a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadását a NATO, NYEU és az EU minősített adatokhoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére,

h) felügyeli a minisztérium titkos ügykezelőinek tevékenységét,

i)[3]

j) előkészíti a felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat kiadását, és gondoskodik azok kezeléséről, valamint tárolásáról,

k) elkészíti a biztonsági szabályzatot, ellenőrzi az abban foglaltak betartását, továbbá gondoskodik a biztonsági szabályzat minden év december 31-ig történő felülvizsgálatáról,[4]

l) intézkedik a biztonsági területre telepített biztonságtechnikai eszközöknek és rendszereknek a gyártó előírása szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal történő karbantartására,

m) engedélyezi a személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező látogatók azonosító kártya viselése melletti önálló, kíséret nélküli mozgását a biztonsági területen, amennyiben a biztonsági területre érkező látogató biztonsági vezetője írásban igazolja, hogy a látogató személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik,

n) kezeli a biztonsági területen használt kódok megváltoztatásának tényét és időpontját rögzítő nyilvántartást,

o) ellátja a nyilvántartó(k) és kezelőpont(ok) szakmai felügyeletét,

p) a minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik a minősített adat biztonságának megsértése kapcsán felmerülő kár felméréséről és enyhítéséről, valamint - ha ez lehetséges - a jogszerű állapot helyreállításáról,

q) gondoskodik a nyilvántartók, Kezelő pontok (irodák, irodabútorok) tartalék kulcsainak biztonsági előírások szerinti tárolásáról,[5]

r) rendszeresen részt vesz az NBF és a központi nyilvántartó által szervezett továbbképzéseken,

s) jelen van a BM hivatali szervezeti egységeinél végrehajtott biztonsági ellenőrzéseken,

t) vezeti a jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat,

u) irányítja a helyi biztonsági felügyelet szakmai tevékenységét,

v) kezdeményezi az elektronikus biztonsághoz előírt engedélyek beszerzését, a fizikai és elektronikus biztonság kialakításához szükséges akkreditációs eljárásokat, továbbá gondoskodik azok nyilvántartásáról, valamint gondoskodik a rendszerbiztonsági dokumentumok elkészítéséről,[6]

w) kivizsgáltatja a rendszerbiztonsági eseményeket,

x) ellenőrzi az elektronikus biztonsági előírások betartását.

A titkosügy-kezelők

13. A titkos ügykezelők a BM nyilvántartóiban és Kezelő pontjain minősített adatok kezelését végző személyek, akik rendelkeznek érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal, felhasználói engedéllyel, titoktartási nyilatkozattal és titkos ügykezelői bizonyítvánnyal.[7]

14. A titkosügy-kezelő

a) végzi a minősített adat átvételét, küldemény felbontását,

b) végzi a minősített adat iktatását, tárolását, belső átadását, visszavételét, valamint az iratkezelési segédletek vezetését,

c) a beérkező küldemények felbontását követően tájékoztatja az illetékes vezetőt vagy címzettet a dokumentum beérkezésének tényéről,

d) gondoskodik a minősített adat szervezeten kívüli továbbításáról,

e) részt vesz a minősített adatot tartalmazó adathordozó megsemmisítésének előkészítésében és végrehajtásának folyamatában.

A rendszerbiztonsági felügyelő

15. A rendszerbiztonsági felügyelő a helyi biztonsági felügyelet állományába tartozó személy, akinek szakmai tevékenységét a biztonsági vezető közvetlenül irányítja. A rendszerbiztonsági felügyelő ellátja a BM valamennyi hivatali szervezeti egységénél a minősített adat kezelésére alkalmas elektronikus rendszer rendszerbiztonsági felügyeletét.

16. A rendszerbiztonsági felügyelő

a) a BM minősített adat kezelésére alkalmas elektronikus rendszerével összefüggésben - a rendszerek teljes életciklusában - biztosítja az elektronikus rendszerbiztonsági követelményeket,

b) elkészíti a rendszerbiztonsági dokumentumot,

c) felügyeli és ellenőrzi a rendszerbiztonsági feladatokat ellátó személyek (rendszeradminisztrátorok) minősített adat védelmével kapcsolatos szakmai tevékenységét és a rendszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok végrehajtását,[8]

d) felügyeli a minősített adatok kezelésére alkalmas elektronikus rendszerek biztonságos üzemeltetését,[9]

e) részt vesz a BM rendszerbiztonsággal kapcsolatos továbbképzéseinek lebonyolításában,[10]

f) nyilvántartást vezet a BM minősített adatok kezelésére alkalmas elektronikus rendszereiről, azok műszaki biztonsági dokumentációiról és gondoskodik a tárolásukról,[11]

g) felügyeli a minősített adatokat tartalmazó adathordozók számítógépes sokszorosítását, a mágneses és optikai adathordozók másolását,[12]

h) ellenőrzi a biztonsági szabályzatban előírt minősített adatok kezelésére alkalmas elektronikus rendszerek biztonsági követelményeinek betartását,[13]

i) ellenőrzi a biztonsági szabályzatban előírt követelmények betartását.

A személyi és fizikai biztonsági szakreferens

17. A személyi és fizikai biztonsági szakreferens a helyi biztonsági felügyelet állományába tartozó személy, akinek szakmai tevékenységét a biztonsági vezető közvetlenül irányítja.

18. A személyi és fizikai biztonsági szakreferens

a) érvényesíti a BM hivatali szervezeti egységeinél a minősített adat védelmével kapcsolatos fizikai biztonsági védelmi intézkedéseket,

b) előkészíti az akkreditációhoz szükséges, fizikai biztonsággal összefüggő műszaki dokumentációt,

c) gondoskodik a biztonságtechnikai rendszerek folyamatos üzemképességéről,

d) szervezi a fizikai biztonsági védelmi rendszerbe beépített eszközök karbantartását,

e) gondoskodik a fizikai biztonsági védelmi rendszerbe beépített eszközöknek a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) által kiadott tanúsítványainak naprakészségéről,

f) előkészíti az akkreditációhoz szükséges, személyi biztonsággal összefüggő dokumentációt,

g) előkészíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés megszerzésével kapcsolatos előterjesztési dokumentációt,

h) nyilvántartást vezet a kockázatmentességről szóló igazolással rendelkező felhasználókról,

i) előkészíti a felhasználói engedélyek kiadásával kapcsolatos dokumentációkat,

j) nyilvántartást vezet a BM-ben felhasználói engedéllyel rendelkezőkről,

k) kapcsolatot tart a reagáló erők vezetőjével és végrehajtja a próbariasztások kiértékelését,

l) részt vesz a fizikai, biztonsági védelmi rendszerbe beépített biztonságtechnikai eszközök biztonsági szabályzatban meghatározottak szerinti használatának ellenőrzésében.

III. fejezet

SZEMÉLYI BIZTONSÁG

Nemzeti és külföldi minősített adat felhasználása, megismerése és a rendelkezési jogosultság meghatározása

19. Nemzeti és külföldi minősített adat felhasználására az jogosult, aki rendelkezik érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal, felhasználói engedéllyel és aláírta a szükséges titoktartási nyilatkozatokat.

20. A Mavtv. 18. §-ában meghatározott rendelkezési jogosultságok gyakorlására külön felhasználói engedély nélkül, feladat- és hatáskörében jogosult a minősítésre jogosult személy, a minősített adatot kezelő szervezet vezetője és a biztonsági vezető.[14]

21. Nemzeti és külföldi "Szigorúan titkos!" adatot az használhat fel, akinél a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötődő vizsgálat kockázatmentességet állapított meg, külföldi minősített adat esetén az NBF, nemzeti minősített adat esetén a biztonsági vezető a személyi biztonsági tanúsítványt kiadta, az alapján felhasználói engedéllyel rendelkezik és aláírta a titoktartási nyilatkozatot.

22. Nemzeti és külföldi "Titkos!" adatot az használhat fel, akinél a "B" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötődő vizsgálat kockázatmentességet állapított meg, külföldi minősített adat esetén az NBF, nemzeti minősített adat esetén a biztonsági vezető a személyi biztonsági tanúsítványt kiadta, az alapján felhasználói engedéllyel rendelkezik és aláírta a titoktartási nyilatkozatot.

23. Nemzeti és külföldi "Bizalmas!" adatot csak az használhat fel, akinél az "A" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötődő vizsgálat kockázatmentességet állapított meg, külföldi minősített adat esetén az NBF, nemzeti minősített adat esetén a biztonsági vezető a személyi biztonsági tanúsítványt kiadta, az alapján felhasználói engedéllyel rendelkezik és aláírta a titoktartási nyilatkozatot.

24. Nemzeti és külföldi "Korlátozott terjesztésű!" adatot csak az használhat fel, aki felhasználói engedéllyel rendelkezik, és titoktartási nyilatkozatot tesz.

25. A felhasználói engedélyben kell meghatározni azokat a rendelkezési jogosultságokat, amelyek a felhasználót megilletik.

26. A belügyminiszter a BM hivatali szervezeti egységeinél az alábbi vezetőket hatalmazza fel a felhasználói engedélyek kiadására:

a) "Szigorúan titkos!" adat felhasználói engedélyeinek kiadására[15]

aa) az államtitkárokat,

ab) a helyettes államtitkárokat, valamint

ac) a Miniszteri Kabinet vezetőjét.

b) "Titkos!", "Bizalmas!" és "Korlátozott terjesztésű!" adat felhasználói engedélyeinek kiadására az a) pontban foglalt vezetőket és a főosztályvezetőket.

27. A felhasználói jogosultság a felhasználói engedély visszavonásával szűnik meg.

28. A felhasználói engedélyt vissza kell vonni, ha a felhasználó

a) foglalkoztatási jogviszonya megszűnik,

b) feladata ellátásához a továbbiakban nemzeti és külföldi minősített adatok megismerése nem szükséges,

c) biztonsági tanúsítványát külföldi minősített adat felhasználója esetében az NBF, nemzeti minősített adat felhasználója esetében a biztonsági vezető visszavonta, vagy az lejárt.

29. A nemzeti minősített adatra érvényes, a biztonsági vezető által kiadott személyi biztonsági tanúsítvány tartalmazza

a) a személyi biztonsági tanúsítványt kiadó minősített adatot kezelő szerv megnevezését,

b) az érintett személy természetes személyazonosító adatait,

c) a kiadott személyi biztonsági tanúsítvány nyilvántartási számát, keltét, érvényességi idejét és a felhasználó által felhasználható nemzeti minősített adat legmagasabb minősítési szintjét,

d) a személyi biztonsági tanúsítvány kiadására jogosult vezető aláírását.

30. A biztonsági vezető visszavonja a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt, ha

a) a felhasználó foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, vagy

b) feladata ellátásához nemzeti minősített adat felhasználása a továbbiakban nem szükséges.

31. A minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását követő ötödik évben a biztonsági vezető intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezéséről.[16]

32. A kockázatmentességről szóló igazolások, a személyi biztonsági tanúsítványok, a felhasználási engedélyek és titoktartási nyilatkozatok helyi biztonsági felügyeletnél történő tárolására és kezelésére a biztonsági vezető intézkedik.[17]

33. A biztonsági vezető intézkedik, hogy a BM nyilvántartókban és kezelőpontokban elhelyezésre kerüljön a felhasználói engedéllyel rendelkezők naprakész kimutatása, amely tartalmazza a felhasználói jogosultságok körét is.

34. Az a személy, aki nemzeti minősítésű személyes adatát a minősítő külön írásos engedélye alapján, személyi biztonsági tanúsítvány hiányában jogosult megismerni, a megismerést megelőzően írásban titoktartási nyilatkozatot tesz, és köteles betartani a minősített adat védelmével kapcsolatos szabályokat.

35. A képernyős adatmegjelenítés minősítettadat-felhasználásnak, -megismerésnek minősül, ezért a minősített adat ilyen módon történő megjelenítésére, feldolgozása során a helyiségben történő tartózkodásra csak a felhasználói vagy megismerési engedéllyel rendelkezők jogosultak.

36. A külföldi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező ügyintézők külföldi rendezvényre történő utaztatását a biztonsági vezető a kitöltött "ADATLAP" NBF-hez történő továbbításával kezdeményezi.

37. A rendszerbiztonsági felügyelő és a titkosügy-kezelők évente legalább egy alkalommal továbbképzésen vesznek részt.

38. A biztonsági vezető gondoskodik arról, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályokat és e Szabályzat rendelkezéseit a titkosügy-kezelők, a rendszerbiztonsági felügyelő részére rendszeresen - évente legalább egy alkalommal - továbbképzés keretében oktassák.

IV. fejezet

FIZIKAI BIZTONSÁG

A fizikai biztonsági követelmények érvényesülése

39. A nemzeti és külföldi minősített adatok védelmének érdekében alkalmazott fizikai biztonsági intézkedések mértékének arányban kell állnia a minősítés szintjével, a minősített adatok mennyiségével, a minősített adat biztonságát veszélyeztető körülményekkel.

40. A BM-ben a minősített nemzeti, illetve külföldi "Bizalmas!" és ennél magasabb szintű minősítésű adat az adminisztratív zónán belül létesített (I. vagy II. osztályú) biztonsági területen használható fel és tárolható.

41. A BM a nemzeti minősített adatok felhasználására és zárt tárolására alkalmas Központi Nyilvántartót (a továbbiakban: BM Központi Nyilvántartó) üzemeltet a BM központi épületében kialakított II. osztályú biztonsági területen.[18]

41/A. A BM a nemzeti minősített adatok felhasználására és nyílt tárolására Archív Irattár Kezelő pontot üzemeltet a BM központi épületében kialakított I. osztályú biztonsági területen.[19]

41/B. A BM Központi Nyilvántartó hivatali munkarendben biztosítja a minősített adatok felhasználását, a hivatali időn túli felhasználást a feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkár engedélyezi.[20]

42. A BM a nemzeti minősített adatok Miniszteri Titkárság, Miniszteri Kabinet feladat- és hatáskörébe tartozó felhasználására és zárt tárolására alkalmas, a BM Központi Nyilvántartó II. osztályú biztonsági területén kialakított, Miniszteri Kabinet Kezelő pont elnevezésű Kezelő pontot üzemeltet.[21]

42/A. A Miniszteri Kabinet Kezelő pont hivatali munkarendben biztosítja a minősített adatok felhasználását, a hivatali időn túli felhasználást a Miniszteri Kabinet vezetője engedélyezi.[22]

43. A BM a nemzeti minősített adatok központi rejtjelfelügyelete feladat- és hatáskörébe tartozó felhasználására és zárt tárolására alkalmas, a BM Központi Nyilvántartó II. osztályú biztonsági területén kialakított, a Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkár alárendeltségében működő Központi Rejtjelfelügyelet Kezelő pontot üzemeltet.[23]

43/A. A Központi Rejtjelfelügyelet Kezelő pont hivatali munkarendben biztosítja a minősített adatok felhasználását, a hivatali időn túli felhasználást a Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkár engedélyezi.[24]

44. A BM a külföldi minősített adatok felhasználására és zárt tárolására alkalmas az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkár alárendeltségében működő NATO-EU Nyilvántartót hoz létre a BM központi épületében kialakított II. osztályú biztonsági területen.[25]

44/A. A NATO-EU Nyilvántartó hivatali munkarendben biztosítja a minősített adatok felhasználását, a hivatali időn túli felhasználást az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkár engedélyezi.[26]

45. A nemzeti és külföldi "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szinttel ellátott adathordozók felhasználása és zárt irodabútorban történő tárolása a BM központi épületében az adminisztratív zónán belül, kizárólag e szabályzatban meghatározott szabályok szerint történhet.[27]

46. A nemzeti "Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot tartalmazó, papír alapú adathordozón lévő minősített adat felhasználása - hivatali munkaidőben - adminisztratív zónán belül is történhet. Az adathordozót a hivatali munkaidő végén át kell adni a nyilvántartóknak, vagy a kezelőpontoknak.

Fizikai biztonsági védelmi intézkedések

47. Az I. és II. osztályú biztonsági területek helyiségei a Rendeletben előírtaknak megfelelő ajtónyitás-, ablaknyitás-, mozgás-, rezgés-, üvegtörés-érzékelőkkel és füstjelzőkkel vannak felszerelve, amelyek jelzései a Műszaki Ügyeleten és a Készenléti Rendőrség őrségügyeletén található CLT-típusú intelligens tűz- és vagyonvédelmi riasztóközpont kezelő egységén jelennek meg.[28]

48. A nyilvántartók és kezelőpontok irattárának fő falai 60, illetve 12 cm vastagságúak, amelyek ellenállnak a külső fizikai fenyegetésnek.

49. A biztonsági területek ablakait a Rendeletben előírtaknak megfelelően lefolytatott akkreditációs eljárás műszaki dokumentációjában rögzített fizikai védelemmel kell ellátni. Az üvegfelületek fizikai védelmét úgy kell kialakítani, hogy a behatolási kísérletet a riasztórendszer jelezze.[29]

50. A nyilvántartókba és kezelőpontokba (irattár és feldolgozó helyiség) történő belépést beléptető rendszer rögzíti, amely a feldolgozó helyiségben van elhelyezve. A belépés ellenőrzött, rögzített és szelektív.

51. A biztonsági területek határain lévő ajtókat a Rendeletben előírtaknak megfelelően akkreditált beléptető rendszerrel kell ellátni.[30]

52. A biztonsági területek határain lévő ajtókat és zárakat a Rendeletben előírtaknak megfelelően kell akkreditálni, azoknak MABISZ tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.[31]

53. A nyilvántartó és Kezelő pont a Rendeletben előírtaknak megfelelően akkreditált zárt tárolóval rendelkezik.[32]

54. A feldolgozó helyiségekbe bejutni csak ellenőrzött területről lehetséges.

55. A nyilvántartóban és Kezelő pontban tűzoltó készüléket kell elhelyezni.[33]

56. A nyilvántartók és a kezelőpontok irattáraiba a titkosügy-kezelők, a biztonsági vezető illetve az ellenőrzési jogosultsággal rendelkezők léphetnek be.

57. A felhasználói engedéllyel nem rendelkező személyek a biztonsági területre csak felhasználói engedéllyel rendelkező személy jelenlétében léphetnek be. A belépésekről (nyilvántartónként és kezelőpontonként) nyilvántartást kell vezetni, az alábbi adattartalommal:

a) a belépő neve,

b) a belépő személyiigazolvány-száma,

c) a belépő szervezeti egysége,

d) a belépés célja,

e) a belépés időpontja,

f) a távozás időpontja,

g) a kísérő személy neve.

58. A biztonsági területeken belül a takarítás csak személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyek jelenlétében végezhető, a biztonsági vezető előzetes írásos engedélye alapján.[34]

59. A küldemények átvételére és kiadására szolgáló területet fizikailag el kell különíteni a minősített adathordozók tárolására szolgáló helyiségétől.

A kulcsok kezelése

60. A nyilvántartók és a kezelőpontok kulcsait hivatali munkaidőben a titkosügy-kezelők kezelik.

61. A nyilvántartó és Kezelő pont tartalék kulcsainak lezárt kulcsdobozban, a belépésre jogosító személyi kódoknak hitelesen lezárt, átláthatatlan borítékban történő elhelyezéséről a biztonsági vezető intézkedik. Elektronikus beléptető rendszer alkalmazása esetén vésznyitó rendszert kell kiépíteni, amely áramszünet vagy az ajtónyitó rendszer meghibásodása esetén biztosítja a kijutást a helyiségből.[35]

62. A nyilvántartók és a kezelőpontok használatban lévő kulcsait munkaidőn túl zárható, biztonságos kulcsdobozban, a reagáló erőknél kell elhelyezni. A reagáló erők a kulcsokhoz nem férhetnek hozzá. A kulcsok felvétele és leadása dokumentált módon, az erre a célra rendszeresített nyilvántartásban történhet.

63. A biztonsági területen használt kódok megváltoztatására kerül sor

a) a biztonsági rendszer használójának megváltozásakor, vagy

b) a biztonsági rendszer használatbavételekor és javítása után, vagy

c) a kód felfedése (illetéktelen személy tudomására jutása) vagy annak veszélye esetén, de

d) legalább minden hat hónap elteltével.

V. fejezet

ELEKTRONIKUS BIZTONSÁG

A minősített adatok elektronikus rendszeren történő felhasználásának és tárolásának (kezelésének) szabályai

64. A nemzeti és külföldi "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adat elektronikus kezelése csak a biztonsági területen belül, rendszerengedéllyel rendelkező minősített adatokat kezelő elektronikus rendszeren történhet.[36]

65. A nemzeti és külföldi "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű minősített adat elektronikus kezelése a biztonsági területen vagy az adminisztratív zónán belül, rendszerengedéllyel rendelkező minősített adatokat kezelő elektronikus rendszeren történhet.[37]

65/A. Amennyiben II. osztályú biztonsági területen telepített minősített adatokat kezelő elektronikus rendszer számítógépének beépített merevlemeze "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot tartalmaz, a számítógép zárt tárolásáról gondoskodni kell.[38]

66. A minősített adatot elektronikusan tárolni csak előzetesen nyilvántartásba vett adathordozókon lehet, az azon (vagy az adathordozóhoz csatolt kísérőlapon) feltüntetett minősítési szintig.[39]

67. A minősített adatok elektronikus feldolgozására alkalmas számítógép, nyomtató, - az Európai Unió "Korlátozott terjesztésű" iratok továbbítására alkalmas rendszere (a továbbiakban: EU KT rendszer) kivételével - csak a minősített adatok továbbítására kialakított alhálózatához csatlakoztatható.[40]

68. Minősített adatok kezelésére alkalmas rendszeren, adminisztratív zónán kívülre adatot továbbítani rejtjelezett formában kell.[41]

69. A minősített adatot tartalmazó elektronikus adathordozót használatának befejeztével, az adathordozó alkalmazására szolgáló technikai eszközből ki kell emelni és ismételt használatáig az adathordozó minősítési szintjének megfelelő tárolóban zárt tárolásba kell helyezni.

70. A minősített adatot tartalmazó számítástechnikai eszközök üzembe helyezését, javítását külső személyek részére a biztonsági vezető engedélyezi. Külső szervnek vagy személynek javítás vagy egyéb célból olyan számítógépes adathordozó, amelyen a minősített adatokat nem tették végleg felismerhetetlenné, nem adható át.

71. A minősített adatok elektronikus felhasználására vonatkozó további adatkezelési követelményeket az alábbi rendszerek rendszerbiztonsági dokumentációi szabályozzák:[42]

a) A NATO, EU és nemzeti "Bizalmas!" legmagasabb minősítési szintig minősített adatok elektronikus kezelésére alkalmas a BM NATO-EU Nyilvántartóban akkreditált elektronikus adatkezelési rendszer,

b) A nemzeti "Szigorúan titkos!" legmagasabb minősítési szintig minősített adatok elektronikus kezelésére alkalmas a BM Központi Nyilvántartóban akkreditált elektronikus adatkezelési rendszer,

c) Az EU "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű adatok elektronikus kezelésére alkalmas elektronikus adatkezelési rendszer üzemeltetés-biztonsági szabályzatban egyedileg kijelölt, az adminisztratív zónán belül telepített munkaállomásokon EU "Korlátozott terjesztésű" minősített adat elektronikus felhasználása lehetséges.

VI. fejezet

ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG

A minősítési eljárás és a minősítés szabályai

72. A BM hivatali szervezeti egységei részére érkező vagy azoknál keletkező minősített adatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat az alábbi nyilvántartók és kezelőpontok látják el:

a) a BM hivatali szervezeti egységei vonatkozásában - a b)-d) pontok kivételével - a BM Központi Nyilvántartó,

b) a NATO, EU, NYEU külföldi minősített adat vonatkozásában a NATO-EU Nyilvántartó,

c) a belügyminiszter, a Miniszteri Titkárság és a Miniszteri Kabinet vonatkozásában a Miniszteri Kabinet kezelőpont,

d) a BM rejtjelző tevékenysége vonatkozásában a Központi Rejtjelfelügyelet kezelőpont.

73. Minősíteni kell a minősítéssel védhető közérdek körébe tartozó mindazon adatot, amelyek nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minősítéssel védhető közérdeket és az adat nyilvánosságát, és az arra feljogosított személyen kívüli megismerhetőségét meghatározott ideig korlátozni szükséges.

74. A BM hivatali szervezeti egységeinél az adat minősítéssel csak valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén és csak a legszükségesebb ideig védhető.

75. A minősítést a Mavtv. 5. §-ában meghatározott közérdekre és kármértékre irányadó szempontok figyelembevételével kell elvégezni.

76. A belügyminiszter által minősítésre felhatalmazott vezetők:

a) "Szigorúan titkos!" minősítés esetén az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a Miniszteri Kabinet vezetője,[43]

b) "Titkos!", "Bizalmas!" és "Korlátozott terjesztésű!" minősítés vonatkozásában az a) pontban felsorolt vezetők és a főosztályvezetők.

77. A minősítést az kezdeményezi, akinél az állami vagy közfeladata ellátása során a minősítési feltételeknek megfelelő adat keletkezik. A minősítésre javasolt adatot a minősítő döntéséig, de legfeljebb harminc napig a javasolt minősítéssel kapcsolatos szabályok szerint kell kezelni. Ha a határidő lejártáig a minősítésre nem kerül sor, a minősített adat nem jön létre, és azt követően az adatot a nyílt ügykezelés szabályai szerint kell kezelni.

78. Abban az esetben, ha a felhasználó (kezdeményező) minősített adatot tartalmazó adathordozót (tervezetet) készít, az adathordozó első oldalának felső részén vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományában fel kell tüntetni

a) a minősítési szintet ("Szigorúan titkos!", "Titkos!", "Bizalmas!" a "Korlátozott terjesztésű!"),

b) az érvényességi időt,

c) a minősítő nevét és beosztását,

d) a példányszámot, valamint

e) az esetleges "különleges kezelési utasítást".

79. A minősítési jelölést - az adathordozó jellegétől, terjedelmétől, megjelenési formájától függően - úgy kell feltüntetni, hogy az adat minősítése egyértelműen felismerhető legyen. Olyan minősített adathordozó esetén, amelyen a minősítési jelölés feltüntetésére nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni. Ha az adathordozó több példányban készült, a külön iratot is ennek megfelelő példányszámban kell elkészíteni, és példánysorszámmal ellátni. A minősítési jelölést tartalmazó külön iratot (a továbbiakban: kísérőlap) a minősített adathordozóval együtt kell kezelni.

80. A több lapból álló papíralapú adathordozó esetén - elektronikus minősített adat esetén, ha ez technikailag megoldható - a minősítési szint megjelölését minden egyes, minősített adatot tartalmazó oldalon, annak felső és alsó részének közepén fel kell tüntetni.

81. A minősített adat készítése, valamint az eredeti irattári példány esetében az adathordozónak tartalmaznia kell:

a) a készítő szerv megnevezését,

b) a példányszámot, a példánysorszámot,

c) - elektronikus minősített adat esetét kivéve - az adathordozó terjedelmét,

d) a mellékletek esetén azok darabszámát, példánysorszámát, terjedelmét és az adathordozótól eltérő szintű minősítés esetén minősítési szintjét,

e) a kiadmányozás dátumát,

f) az eredeti irattári példány esetében a kiadmányozó aláírását, elektronikus minősített adat esetén elektronikus aláírását.

Az a)-b) pontokban foglaltakat az első, míg a c)-f) pontokban foglaltakat a dokumentum utolsó oldalán kell feltüntetni.

82. A nemzeti minősített adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példányán, vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon, vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban kell szerepelnie a minősítési javaslatnak és a minősítési javaslat tárgyában hozott döntésnek. A minősítő a döntését saját kezűleg írja alá, vagy elektronikus aláírásával látja el.

83. A minősítési javaslat az eredeti minősített adathordozó szerves része, kivéve, ha a minősítési javaslatot külön kísérőlapon kell elkészíteni (pl. kisméretű elektronikus adattároló eszköz).

84. A kezdeményező által készített minősítési javaslatban fel kell tüntetni a minősítéssel védhető közérdekre történő hivatkozást, a javasolt minősítési szintet és a minősítés érvényességi idejét. A minősítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek az alkalmazott minősítési szintet szükségessé teszik.[44]

85. Abban az esetben, ha a minősíteni kívánt adat közvetlenül a minősítésre jogosultnál keletkezik, a minősítésről hozott érdemi döntésének kell tartalmaznia a minősítési javaslat tartalmi kellékeit, így különösen a minősítés alapjául szolgáló tényeket és a minősítést megalapozó kármértéket, valamint a minősítés érvényességi idejét.

86. A minősítő az adathordozón a minősítéssel egyidejűleg rendelkezhet az alábbi különleges kezelési utasítások alkalmazásáról:

a) "Saját kezű felbontásra!",

b) "Más szervnek nem adható át!",

c) "Nem sokszorosítható!",

d) "Kivonat nem készíthető!",

e) "Elolvasás után visszaküldendő!",

f) "Zárt borítékban tárolandó!",

g) "Különösen fontos!", valamint

h) más, a minősített adat sajátosságaitól függő utasítás.

87. A különleges utasítások alkalmazásától eltérni csak a minősítő írásbeli engedélyével, hozzájárulásával lehet.

88. Megismételt minősített adat készítése esetén a készítőnek a megismételt minősítési jelölést az adathordozó első oldalának felső részén, vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon, vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban kell feltüntetnie.

89. A más szerv által minősített adathordozóval kapcsolatos dokumentum, irat elkészítésénél lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy az ne tartalmazzon minősített adatot. Ha a más szervtől érkező minősített adat feldolgozása kapcsán keletkezett újabb adathordozó (feljegyzés, választervezet, megkeresés teljesítése) minősített adatot nem tartalmaz, minősítés nem alkalmazható.

90. Ha egyszerre különböző vagy több azonos minősítési jelölésű adatot szükséges ismételni, akkor közvetlenül a megismételt minősített adatoknál kell feltüntetni a megismételt minősített adatok minősítési jelölését és az adathordozó iktatószámát. Az adathordozó első oldalának felső részén, vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon, vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű adatállományban a legmagasabb minősítési szintet és leghosszabb érvényességi időt tartalmazó megismételt minősítési jelölést kell szerepeltetni.

91. Minősített adatok elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történő kezelésére alkalmas eszközön, vagy ha ezt az eszköz jellege kizárja, külön kísérőlapon a kezelt adatoknak megfelelő legmagasabb minősítési szintet kell feltüntetni.

92. Több lapból álló minősített adathordozó összetűzését, összefogását biztosító kapcsot, zsineget a titkosügy-kezelő köteles az adathordozó utolsó oldalán körcímkével leragasztani, és azt a kiadmányozó szerv vezetője vagy a nyilvántartók (kezelőpontok) körbélyegzőjével lebélyegezni. Ez alól kivétel - az esetleges későbbi sokszorosítás miatt - a nyilvántartó (kezelőpont) irattárában elhelyezendő, a kiadmányozó eredeti aláírását tartalmazó saját készítésű norma eredeti (1. sorszámú) példánya.

93. Amennyiben épület, építmény vagy tárgyi eszköz képez nemzeti minősített adatot, akkor a minősített adat létrejöttéhez szükséges minősítési javaslat és a minősítés tárgyában hozott döntés megjelenítését külön kísérőlapon kell feltüntetni.

94. A kezdeményező a minősíteni javasolt adathordozó (tervezet) elkészítését követően köteles annak a minősített iktatókönyvben történő nyilvántartásba vételére intézkedni; ezt követően a minősíteni javasolt adathordozót a minősítési javaslattal együtt soron kívül fel kell terjesztenie vezetője útján - ennek hiányában közvetlenül - a minősítésre jogosulthoz.

A minősített adatot tartalmazó adathordozó nyilvántartásba vétele

95. A minősített adathordozó nyilvántartására papír alapú nyilvántartási segédleteket (iktatókönyv, belső átadókönyv, külső kézbesítőkönyv, futárjegyzék a továbbiakban együtt: nyilvántartási segédlet) vagy az iratkezelési rendszer működését támogató, iktatási funkcióval rendelkező számítástechnikai program (a továbbiakban: elektronikus iktatórendszer) által működtetett iktatókönyvet kell használni. A nyilvántartási segédletből és elektronikus iktatórendszerből (a továbbiakban együtt: ügykezelési segédlet) azokat kell alkalmazni, amelyek - az adott szerv feladataival összhangban - teljeskörűen biztosítják a minősített adathordozók nyilvántartását, mindenkori fellelhetőségi helyének és a kezelésért felelős személy kilétének az egyértelmű megállapítását.[45]

96. A minősített adatok nyilvántartására használt ügykezelési segédleteket, azok főnyilvántartásba vételét követően, a BM Központi Nyilvántartó adja ki.

97. A minősített adatok iktatása a BM Központi Nyilvántartó által főnyilvántartásba vett iktatókönyvben, vagy elektronikus iktatórendszer alkalmazásával, alszámos rendszerben történik.[46]

98. Az iktatási szám képzése az alábbiak szerint történik: BM-megjelölés/főnyilvántartó könyv sorszáma alapján képzett azonosítószám/főszám-alszám/évszám. (Pl. BM/ 5/3-1 /2012.)[47]

99. A minősített adatot tartalmazó adathordozó ügyintézése során, az egyazon főszámon szereplő, eltérő minősítési szintű adathordozók esetén mindig a magasabb minősítési szintnek megfelelő kezelési szabályokat kell alkalmazni.[48]

100. A titkosügy-kezelőnek az adathordozó nyilvántartását, aláírás ellenében történő elosztását és a szerven belüli kiadását úgy kell végrehajtania, hogy annak alapján az adathordozó (annak egyes példányai) holléte bármikor megállapítható legyen függetlenül attól, hogy az adathordozó át- vagy kiadása mikor történt.

101. A külföldi minősített és a nemzeti minősített adat iktatására az érkezés vagy a készítés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon kerül sor úgy, hogy abból

a) az iktatószám,

b) az érkezés időpontja, módja,

c) az iktatás időpontja,

d) a minősítési szint és az érvényességi idő,

e) a küldő megnevezése,

f) a küldő iktatószáma (hivatkozási szám),

g) a tárgy,

h) az ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző neve,

i) a terjedelem,

j) a mellékletek száma, terjedelme,

k) a példánysorszám,

l) a továbbítás időpontja, módja,

m) a továbbításra kerülő példányok példánysorszáma, címzettje és terjedelme,

n) az irattárba helyezés kelte,

o) a megsemmisítés időpontja, a megsemmisítési jegyzőkönyv iktatószáma,

p) a felülvizsgálat időpontja és eredménye,

q) a kezelési bejegyzés (csatolás, határidő, visszaérkezés stb.) kimutatható legyen.

102. Az iktatáskor a titkosügy-kezelő a minősített adat hordozóján vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban tünteti fel a minősített adat iktatószámát.

103. A titkosügy-kezelőtől felhasználásra átvett és a saját kezdeményezésű adathordozók átadás-átvételének igazolásához belső átadókönyvet kell használni, melybe be kell bejegyezni a saját kezdeményezésű minősített adathordozókat, minősíteni javasolt tervezeteket is.

104. Az iktatás minden év január 1-jén 1-es főszámmal kezdődik, és a naptári év végéig emelkedő számmal folytatódik. A titkosügy-kezelő az azonos tárgyban, ugyanabban az ügyben érkezett vagy készített újabb adatot az illető főszám 1-től növekvő alszámára iktatja.

105. A más tárgyban érkezett vagy készült újabb adatot az iktatókönyv következő főszámára kell iktatni.

106. Az egy ügyben keletkezett és együtt kezelt, különböző adatokat tartalmazó adathordozók - ideértve a nem minősítettek is - együtt kezelhetők. Iktatásuk a minősített adatok nyilvántartására szolgáló iktatókönyvben az elsőnek érkezett vagy keletkezett minősített adat iktatószámának soron következő alszámára történik.

107. Az ügykezelési segédlet lezárása az aktuális év utolsó munkanapján az utolsó főszámra történt iktatás után az ügykezelési segédlet utolsó főszámát követő aláhúzással, keltezéssel, aláírással és hivatalos bélyegzőlenyomat elhelyezésével történik. Az ügykezelési segédlet lezárása iratkezelési szoftver alkalmazása esetén, a lezárást követő főszámra történő iktatás kizárásának biztosításával történik.[49]

A más szervtől érkezett minősített küldemény átvétele

108. Más szervtől érkezett minősített küldemények átvételét és a kimenő küldemények továbbítását az Állami Futárszolgálat (a továbbiakban: futárszolgálat) végzi. A futárszolgálat által érkeztetett küldemények a futár járatrendnek megfelelő célirányos BM Központi Nyilvántartó, NATO-EU Nyilvántartó, Miniszteri Kabinet Kezelő pont, Központi Rejtjelfelügyelet felé történő elosztásáról a futárszolgálat BM központi épületében működő Kezelő pontja gondoskodik. A küldemények elosztása naponta háromszor (8.00, 10.00, 13.00 órakor) történik a címzettek részére. A gyors elintézést igénylő "Azonnal!", "Soron kívül!", "Sürgős!" kezelési jelzésű küldeményeket a nyilvántartó és Kezelő pont útján az érkezést követően haladéktalanul továbbítani kell a címzett részére.[50]

108/A. A nyilvántartók és Kezelő pontok a személyes futár útján beérkező és kimenő küldeményeket hivatali munkaidőben hétfőtől péntekig, 8.00-11.00 közötti időben fogadják, illetve adják át a beérkező személyes futároknak.[51]

108/B. A BM minősített adathordozót készítő felhasználói az általuk készített kiadmányozott (a kiadmányozó bélyegzőjével ellátott) adathordozókat, a minősítési javaslattal és a minősítői döntéssel együtt 8.00-9.00-ig, 10.00-11.00-ig, illetve 13.30-15.00 óráig adhatják le a nyilvántartókba és a Kezelő pontokra, ahol a titkos ügykezelők azt átveszik, iktatják és előkészítik a továbbításra. Az irategyüttesek nyílt kísérőleveleit a kiadmányozó bélyegzőjével is el kell látni.[52]

108/C. Minősített küldeményt a titkos ügykezelő, a címzett vagy az ilyen küldemény átvételével a szervezet vezetője által írásban megbízott más személy vehet át. A minősített küldemény átvevője köteles ellenőrizni, hogy:[53]

a) a küldeményt a címzés alapján jogosult-e átvenni,

b) az átadási okmányban és a küldeményen feltüntetett iktatószám és példányszám egyezik-e,

c) a küldemény sértetlen-e.

109. Az átvevő az átadási okmányon nevének és beosztásának megjelölésével, aláírásával, az átvétel idejének feltüntetésével és a szervezet bélyegzőjének lenyomatával igazolja a küldemény átvételét.

110. Ha az átvevő a küldeményen olyan sérülést észlel, amely arra utal, hogy azt felbontották vagy megkísérelték felbontani, a kézbesítő jelenlétében a küldeményt - az adatok illetéktelen személy általi megismerésének kizárásával - felbontja, tartalmát ellenőrzi, és az eseményről két példányban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv egy példányát - aláírást követően - a kézbesítő közreműködésével vissza kell juttatni a feladóhoz, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázására.

111. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt annak felbontása nélkül továbbítani kell a címzettnek, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell juttatni a feladónak. Sürgős küldemény esetén a feladóval távbeszélőn vagy más módon egyeztetni kell a küldeménnyel kapcsolatos további intézkedéseket.

A küldemény felbontása

112. A titkosügy-kezelő minden hozzá érkezett minősített küldeményt - a "Saját kezű felbontásra!" jelzésű kivételével -felbont.

113. A "Saját kezű felbontásra!" különleges kezelési utasítással ellátott küldeményeket az "SK jelzés miatt felbontás nélkül továbbítva" című kísérőlappal kell a címzettnek továbbítani, aki a kísérőlap hiánytalan kitöltésével igazolja annak átvételét. Amennyiben a minősített adatot más személy nem ismerheti meg, azt a címzett zárt borítékba teszi, és csak a nyilvántartáshoz szükséges adatokat közli a titkosügy-kezelővel.

114. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a minősített adatot tartalmazó adathordozó hiánytalan meglétét. Az esetleges felmerülő irathiány okát a küldő szervvel - lehetőleg soron kívül - egyeztetni kell, és ennek tényét jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

115. Ha a küldeményt tévedésből vagy helytelen címzés következtében bontották fel, a borítékon ezt a tényt, az időpont és a felbontó személy nevét rögzíteni kell. Ha a más szervezeteknek szóló küldeményt az átvevő tévedésből bontja fel, arról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát a címzett részére el kell juttatni.

A minősített adathordozó továbbítására vonatkozó rendelkezések

116. Minősített adathordozót a megfelelő minősítési szinttel ellátott zárt küldeményként kell továbbítani. A küldeményt el kell látni a küldő szerv ügykezelője által használt bélyegző lenyomatával olyan módon, hogy az esetleges felbontás, a jogosulatlan hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen. A minősített adatot tartalmazó számítástechnikai adathordozó csak a megfelelő minősítési jelölést tartalmazó papír alapú adathordozó (rekordleírás, adatállomány-kísérő lap) mellékleteként kezelhető és továbbítható.

117. A borítékon, illetve csomagon a címzésen és a küldő szervre vonatkozó adatokon túl fel kell tüntetni az adathordozó nyilvántartási számát, minősítési szintjét, példánysorszámát és "Baleset esetén vagy rendkívüli helyzetben a küldő szerv bonthatja fel!" figyelmeztetést, szükség esetén a különleges kezelési jelzést.

118. A minősített küldeményt elsősorban az azon feltüntetett futárkódszám alapján a futárszolgálat futárjegyzékkel továbbítja. A minősített küldemények továbbítása a minősített küldemények továbbítására megnyitott futárjegyzéken történik. A futárjegyzéken továbbított minősített iratok esetében a futárjegyzék számát az iktatókönyv "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni. Az Állami Futárszolgálat útján érkezett és továbbított küldemények futárjegyzékét öt évig meg kell őrizni. Az Állami Futárszolgálat útján továbbított minősített küldemények továbbításra történő előkészítésére, nyilvántartására, átadás-átvételére vonatkozó részletes rendelkezéseket az Állami Futárszolgálat tevékenységére irányadó jogszabályok és belső normák határozzák meg.

119. Minősített küldemény, sürgős esetben biztonságosan zárható eszközzel saját kézbesítő útján is továbbítható. A minősített adatot kezelő szervezet vezetője, vagy átruházott hatáskörében a biztonsági vezető a minősített adat fontosságára tekintettel elrendelheti a két fővel - kísérővel - történő kézbesítést. Ebben az esetben legalább egy főnek kell rendelkeznie a megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználási engedéllyel. A küldeményt szállítani csak BM gépkocsival lehet, kódzáras táskában. Minősített adathordozó tömegközlekedési eszközökön nem szállítható.

120. A titkosügy-kezelő a kézbesítőnek a kézbesítéshez rendszeresített segédlettel (futárjegyzék, külső kézbesítő könyv) adja át a minősített küldeményt, és felhívja figyelmét a szállítás fokozott biztonsági követelményeire.

121. Az adathordozó átvételét a kézbesítőkönyvben, futárjegyzéken az átvevő nevének és beosztásának megjelölésével, valamint olvasható aláírásával, az átvevő szerv bélyegzőjének lenyomatával és a keltezéssel igazolja. A kézbesítő a címzett szerinti átvételi igazolást a kézbesítés után haladéktalanul visszaadja a titkosügy-kezelőnek.

122. Vezetékes vagy vezeték nélküli adatátviteli rendszerben (pl. telefaxon) minősített adatot - ha a továbbított adat a megbízható védelem és felügyelet határain kívülre kerül, így különösen a minősített adat védelmére kötelezett szervezet megfelelően zárt vagy védett területét elhagyja - csak rejtjelezve szabad továbbítani.

123. Minősített adathordozót csak a biztonsági vezető írásbeli engedélyével szabad tárgyalásra (megbeszélésre, értekezletre) az adminisztratív zónából kivinni. Az engedély tartalmazza az adathordozó iktatószámát és tárgyát, a lapok számát és példánysorszámát. Az engedélyt az adathordozó visszaérkezéséig a titkosügy-kezelőnél, majd ezt követően az adathordozóval együtt kell őrizni.

A minősítés felülvizsgálata, felülbírálata

124. A Mavtv. 8. §-a alapján a minősítést felülvizsgálni, ennek eredményeként a minősítést fenntartani, megszüntetni vagy a minősítési szintet, érvényességi időt módosítani - az e Szabályzatban meghatározottak szerint - a minősítő, valamint az arra feljogosított személy feladat- és hatáskörében jogosult.

125. A Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységei vonatkozásában felülbírálati jogkör csak a belügyminisztert illeti meg. A belügyminiszter jogosult felülbírálni az általa minősítői jogkörrel felruházott személyek minősítését a felülvizsgálat szabályai szerint.

126. Az adat minősítője vagy jogutódja rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja az adat minősítésének indokoltságát. A felülvizsgálati eljárás során a Mavtv. 8. §-ában meghatározottak szerint, valamint a Rendelet 49. §-a alapján szakértőt is igénybe vehet.

127. A minősítés érvényességi idejétől függetlenül el kell végezni a minősítés felülvizsgálatát

a) a szervezet vagy hivatali szervezeti egység jogutód nélküli megszűnését megelőzően,

b) a minősített norma hatályon kívül helyezése esetén,

c) a minősített adathordozó irattári tervben rögzített megőrzési idejének lejárta előtt.

128. A felülvizsgálat eredményeként a minősítést akkor kell megszüntetni, ha annak törvényi feltételei már nem állnak fenn. Amennyiben a minősítés alapjául szolgáló körülmények úgy változtak meg, hogy az eredetitől eltérő minősítési szint alkalmazása indokolt, akkor a feltüntetett minősítési szintet törölni kell, az új minősítésnek megfelelő minősítési szintet kell alkalmazni, és az érvényességi időt ennek figyelembevételével kell meghatározni.

129. A minősítő vagy a felülvizsgálatra jogszabály alapján felhatalmazott személy köteles a minősített adathordozón vagy - ha ez nem lehetséges - az annak elválaszthatatlan mellékletét képező iratkísérő lapon feltüntetni

a) a minősítés felülbírálatának, felülvizsgálatának eredményét,

b) a minősítő nevét, beosztását, aláírását (vagy a döntést tartalmazó irat iktatószámát),

c) a felülvizsgálat dátumát.

130. A minősítés felülvizsgálatát számítógépes adathordozó esetén a fokozott védelmet biztosító paraméterek törlésével és az adathordozó minősítésének egyidejű módosításával kell végrehajtani.

131. A módosításról vagy a megszüntetésről értesíteni kell a nyilvántartás szerinti címzetteket, akik részére a minősített adatot továbbították. A minősítési szint megváltoztatását vagy törlését a nyilvántartási segédeszközökben is jelölni kell.

132. Ha az adat minősítési szintjét módosítják, vagy a minősítést megszüntetik, az eredeti minősítési szintet egy vonallal át kell húzni, és fel kell tüntetni az új minősítési szintet vagy a "Törölve!" jelzést. Az érvényességi idő megváltoztatása esetén az eredeti érvényességi idő áthúzása mellett az új érvényességi időt kell feltüntetni. A minősítésben bekövetkezett változást átvezető személy az adathordozó első oldalán, vagy a kísérő lapon köteles a módosítás alapjául szolgáló döntést tartalmazó adathordozó vagy az arról szóló értesítés iktatószámát feltüntetni, és azt keltezéssel és aláírással igazolni.

133. Ha a felülbíráló vagy a felülvizsgáló az eredeti minősítési szintet megváltoztatja, vagy az érvényességi időtől a törvényi keretek között eltér, ezt a minősítésre vonatkozó szabályok alapján meg kell indokolnia.

A minősített adat átadása közreműködő részére

134. Közreműködő részére a minősített adat átadását engedélyezni és a felhasználási engedélyt kiadni az e Szabályzatban meghatározott személyek jogosultak.

135. A közreműködő részére a hozzáférhető minősített adatok körét a felhasználói engedélyben kell meghatározni.

136. A Belügyminisztérium biztonsági vezetője a közreműködők részére kiadott felhasználási engedélyekről köteles nyilvántartást vezetni, abban feltüntetve a jogosult azonosításához szükséges adatokat.

137. Ha a minősített adathordozót a feladat végrehajtása érdekében a közreműködőnek át kell adni, az átadás feltételeit írásban kell rögzíteni. A minősített adathordozó átadásának engedélyezése előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges - jogszabályban és a szerződésben előírt - feltételeket.

138. Az átadott minősített adathordozó védelméhez szükséges feltételek meglétét a biztonsági vezető köteles rendszeresen ellenőrizni. Ha a minősített adat védelme nem biztosított, az adathordozót az átadónál kell biztonságba helyezni.

139. Ha a közreműködés során vállalt feladatot teljesítették, az adathordozót haladéktalanul vissza kell venni.

Minősített adathordozó sokszorosítása, fordítása, kivonatolása

140. A minősítő az általa minősített adat sokszorosítását, fordítását és kivonatolását írásban engedélyezheti az adathordozón vagy annak kísérőlapján.

141. Minősített adatot tartalmazó adathordozót sokszorosítani a BM szervezeti egységeinél csak a nyilvántartók és a kezelőpontok helyiségeiben lehet.

142. A minősített adatot tartalmazó adathordozót sokszorosítani csak a minősítés és a szükséges kezelési jelzések feltüntetése után szabad.

143. A minősített számítógépes alapú adathordozóról - a megőrzési időszakra - a minősítő írásbeli engedélyével biztonsági másolat készíthető.

144. A NATO, NYEU, EU és az EU intézményei "Szigorúan titkos!" minősítési szintű minősített adatai kivételével a minősített adat sokszorosítását, fordítását és kivonatolását a címzett is engedélyezheti, kivéve, ha a minősítő különleges kezelési utasításában azt megtiltotta.

145. A minősített adathordozó sokszorosított példányait az eredeti példányra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani azzal az eltéréssel, hogy az eredeti adathordozó alszámán iktatva nyilvántartásba kell venni a minősítő vagy a címzett által kiadmányozott hiteles sokszorosítási engedélyt. Amennyiben a sokszorosítási engedélyt más iktatószámon iktatott irat tartalmazza, annak számát az eredeti adathordozó iktatószámán lévő megjegyzés rovatban kell feltüntetni.[54]

146. A más szervezettől érkezett minősített adathordozóról készült másolatokat a minősített adatot kezelő szervezetnél úgy kell nyilvántartásba venni, hogy abból a sokszorosítás alapjául szolgáló minősített adathordozó és a sokszorosított adathordozók készített példányainak száma, példánysorszáma és holléte megállapítható legyen (pl. 18/1.........18/10 sz. pld.).

147. A külföldi minősített adat magyar fordításán a minősítési szint jelölését idegen nyelven, az eredeti formában, a nemzeti minősített adat külföldi fordításán a minősítési szintet magyarul is fel kell tüntetni.

Minősített adathordozók átadása megbízás megszűnése esetén

148. Ha a minősítőnek, az adat minősítését kezdeményező személynek, a felhasználónak vagy a biztonsági vezetőnek e jogkörét megalapozó jogviszonya megszűnik, vagy más okból legalább 50 napig távol van, a nála lévő minősített adathordozókat a BM központi nyilvántartóknak vagy kezelőpontoknak köteles leadni.

149. Ha rendkívüli esemény miatt vagy más okból a felhasználónál, a minősítőnél vagy a titkosügy-kezelőnél tárolt minősített adathordozók át- vagy visszavételére jogosult személy nincs, a minősített adathordozók végleges elhelyezéséről a minősített adat kezelésére jogosult szervezet vezetője vagy a biztonsági vezető dönt.

150. A titkosügy-kezelő megbízásának megszűnése esetén a kezelésében lévő, megőrzésére rendelt minősített adathordozókat a nyilvántartási segédleteket és a tárolásukra szolgáló eszközök kulcsait, a nyilvántartóban, kezelőponton maradó titkosügy-kezelőnek, vagy annak hiánya esetén a biztonsági vezetőnek bizottság jelenlétében átadás-átvételi jegyzőkönyvön adja át.

151. Az átvételre kijelölt személynek, tételes ellenőrzéssel meg kell győződnie arról, hogy a minősített adatok kezelésére szolgáló segédletek, kulcsok, hiánytalanul megvannak.

A minősített adathordozó megsemmisítése

152. A minősítés megszüntetése vagy megszűnése előtt a saját készítésű minősített adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példánya - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - nem selejtezhető és nem semmisíthető meg. A saját készítésű minősített adat minősítésének megszűnése vagy megszüntetése után az adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példányának selejtezésére a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglaltak az irányadók.

153. A más szervtől kapott és a saját készítésű minősített adatot tartalmazó adathordozó, ügyviteli érdeket nem képviselő többes példánysorszámú példányai a belügyminiszter vagy általa adott felhatalmazás alapján a biztonsági vezető jóváhagyását követően megsemmisíthetők.

154. A megsemmisítésről minden esetben megsemmisítési jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, a megsemmisítésre kerülő többes példánysorszámú adathordozón szereplő minősített adatok azonosításához szükséges adatokat (iktatószám, minősítési szint, terjedelem, példánysorszám), valamint a megsemmisítés tényét, módját és dátumát, a megsemmisítésnél jelen lévők és a megsemmisítést engedélyező vezető aláírását.

155. A megsemmisítésnek biztosítania kell, hogy a megsemmisített adathordozón szereplő minősített adat tartalmát utólag ne lehessen megállapítani.

156. A megsemmisítés a titkosügy-kezelő és a biztonsági vezető által a minősített adatot kezelő szerv állományából kijelölt, a megsemmisítendő adathordozón szereplő minősített adatra érvényes felhasználói engedéllyel és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyek jelenlétében történhet.

157. A megsemmisítés időpontját, a megsemmisítési jegyzőkönyv iktatószámát az iktatókönyvben rögzíteni kell.

158. A minősített adathordozó készítése során keletkezett és feleslegessé vált munkapéldányt megsemmisítésre a titkosügy-kezelőnek kell átadni. A feleslegessé vált munkapéldány megsemmisítésének tényét és időpontját a nyilvántartásba be kell jegyezni, valamint keltezéssel és aláírással el kell látni.

159. A minősített adathordozó megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely nem selejtezhető.

A titoktartási kötelezettség alóli felmentés

160. Ha közigazgatási, bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban a titoktartásra kötelezettnek nemzeti minősített adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alól az adatot minősítő személy adhat felmentést.

161. A felmentés elbírálásának alapjául szolgáló javaslat kidolgozása azon hivatali szervezeti egység vagy jogutódja feladatkörébe tartozik, amelynek állományába a felmentéssel érintett adatot minősítő személy vagy jogutódja tartozik.

162. A felmentés érdekében érkezett megkereséseket az érkeztetést követően "Sürgős!" jelzéssel kell ellátni, és az irat szignálása érdekében soron kívül be kell mutatni a címzettnek, vagy a szignálásra jogosultnak. A felmentési eljárás folyamán az egyes hivatali szervezeti egységektől érkezett egyéb megkereséseket a megkeresett szervnél "Sürgős!" jelzéssel kell ellátni és a megkeresést soron kívül kell teljesíteni.

VII. fejezet

ELLENŐRZÉS

163. A minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére jogosultak

a) a minősített adatok kezelésére jogosult szervezet állományából

aa) a minősített adatot kezelő szervezet vezetője,

ab) a biztonsági vezető,

ac) a minősített adatot kezelő szervezet vezetője által írásban felhatalmazott személy,

b) a jogszabályban erre feljogosított más szervezet.

164. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ellenőrzött személy is aláír. Az ellenőrzött személy kérésére az ellenőrzéssel kapcsolatos megállapításait a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

165. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságokról haladéktalanul írásban tájékoztatni kell a minősített adatok kezelésére jogosult szervezet vezetőjét, aki soron kívül intézkedik a feltárt szabálytalanságok megszüntetéséről, a felelősség megállapításáról.

166. Évente, január 2-a és február 20-a között az e feladatra kijelölt bizottság ellenőrzi a minősített adathordozók meglétét és a biztonsági szabályok betartását. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és azt 10 évig meg kell őrizni.

167. A felhasználók a kezelésükben lévő minősített adathordozókat évente egyszer kötelesek tételesen ellenőrizni, és ennek tényét dokumentálni. Adathordozó esetleges hiányának észlelése esetén a biztonsági vezető felé jelentést kell tenni.

168. A titkosügy-kezelők és a felhasználók tételes ellenőrzést kötelesek végrehajtani az 50 napot meghaladó távollét esetén.

169. Az NBF elnöke, a biztonsági vezető és a NATO, EU, NYEU Központi Nyilvántartó vezetője - ha súlyos szabálytalanságot vagy működési zavart észlel - soron kívül is bármikor elrendelhet tételes bizottsági ellenőrzést.

VIII. fejezet

A MINŐSÍTETT ADAT BIZTONSÁGÁNAK MEGSÉRTÉSE ESETÉN SZÜKSÉGES ELJÁRÁSOK, A MINŐSÍTETT ADATOK VESZÉLYHELYZETBEN TÖRTÉNŐ VÉDELME

Veszélyhelyzeti Terv

170. A Veszélyhelyzeti Tervben meghatározott szabályok, feladatok és tevékenységek alkalmazására akkor kerül sor, ha fennáll annak a veszélye, hogy a nemzeti és külföldi minősített adat illetéktelen kezekbe kerül, vagy megsemmisül.

171. A minősített nemzeti és külföldi minősített adat biztonságának bármely módon történő megsérülését a biztonsági vezető haladéktalanul köteles dokumentálni és jelenteni az NBF-nek.

172. A minősített információ biztonságának megsértése esetén haladéktalanul értesíteni kell a biztonsági vezetőt, aki köteles az információ valódiságáról meggyőződni. A biztonsági vezetőnek ki kell jelölni egy bizottságot az ügy kivizsgálására. A vizsgálatot végző bizottság tagjai olyan, az ügy szempontjából elfogulatlan személyek lehetnek, akik rendelkeznek a sérelmet szenvedett információ minősítési szintjének megfelelő felhasználói engedéllyel. A bizottság a részletes vizsgálatról, annak eredményétől jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld az NBF-nek.

A vizsgálatról készített jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a rendkívüli esemény sorszámát,

b) a rendkívüli eseményről készült jegyzőkönyv nyilvántartási számát,

c) a veszélyeztetett minősített adatok azonosításához szükséges adatokat,

d) a rendkívüli esemény időpontját,

e) a rendkívüli esemény helyszínét,

f) a biztonság megsértésének körülményeit,

g) a rendkívüli esemény rövid leírását, a veszélyeztetettség elsődleges okait,

h) a bizottság megállapításait,

i) a megtett intézkedések felsorolását.

173. A biztonság sérelméről készült jegyzőkönyvet legalább 5 évig meg kell őrizni. Abban az esetben, ha minősített, vagy korlátozottan hozzáférhető információ (irat) elvesztése történt, annak a minősítési felülvizsgálatára intézkedni kell, s a nyilvántartásból történő törlést a következő évi tételes ellenőrzést követően lehet kezdeményezni a titokbirtokosnál.

A nemzeti és külföldi minősített adathordozóhoz való hozzáférésre kijelölt személy - különösen a titkosügy-kezelő - igazolatlan távolléte esetén szükséges intézkedések

174. A nyilvántartók és kezelőpontok biztonságos és folyamatos működtetésének biztosítása és a minősített adatok védelme érdekében a biztonsági vezető eseti bizottságot hoz létre, amely tételesen ellenőrizi a minősített adathordozókat. Az eseti bizottság az ellenőrzésről és az iratok átadásának tényéről jegyzőkönyvet készít.

Az elektronikus védelmi berendezés indokolt és indokolatlan működése esetén követendő eljárás

175. Az elektronikus védelmi berendezés munkaidőn kívül aktivált állapotban van. A nyilvántartó helyiségek és a kezelőpontok irodáinak kulcsait tartalmazó kulcsdoboz reagáló erő ügyeleti helyiségében történő leadásakor tájékoztatni kell a reagáló erőt, hogy a riasztórendszer aktiválása megtörtént, és az üzemképes. A reagáló erő erről a szolgálati helyiség kijelzőjén meggyőződik.

176. Az elektronikus rendszer indokolt működésbe lépése esetén a reagáló erő

a) a helyszínen a riasztás okáról meggyőződik,

b) a riasztás okáról értesíti a biztonsági vezetőt,

c) a reagáló erő nem nyithatja ki a nyilvántartók, illetve a kezelőpontok bejáratát,

d) illetéktelen behatolás esetén a tetten ért behatolót feltartóztatja, a további szükséges intézkedést megteszi,

e) a rendőrség beérkezéséig a helyszínt biztosítja,

f) a vizsgálati eljárás befejezéséig a rendszert kikapcsolt állapotban tartja.

177. Az elektronikus védelmi berendezés indokolatlan működése esetén a reagáló erő

a) a helyszínen a riasztás okáról meggyőződik,

b) a riasztás okáról értesíti a biztonsági vezetőt,

c) a reagáló erő nem nyithatja ki a nyilvántartók, illetve a kezelőpontok bejáratát,

d) indokolatlan riasztás esetén a rendszert élesíti.

178. A riasztás okának kiderítése után vissza kell állítani az eredeti állapotot.

179. A riasztórendszer működőképességét félévente - próbariasztással - ellenőrizni kell, melynek eredményét az üzemeltetési naplóban rögzíteni kell. Zavar vagy hiba észlelése esetén a biztonsági vezetőnek intézkednie kell a kijavításra.[55]

A biztonsági kulcsok és tartalék példányaik, valamint a kódok lezárt borítékjai kezelésére vonatkozó szabályok

180. A nyilvántartók és a kezelőpontok kulcsainak használatban lévő példányait munkaidő után lezárt, lepecsételt kulcsdobozban kell leadni a reagáló erőnek.

181. A reagáló erőnél elhelyezett nyilvántartó füzetben kell rögzíteni a kulcsok felvételét és leadását.

182. A nyilvántartók és a kezelőpontok tartalék kulcsait lepecsételt kulcsdobozban a biztonsági vezető páncélszekrényében kell tárolni.

183. A tartalék kulcs felhasználását a biztonsági vezető a nyilvántartásban az átvételre jogosult aláírásával hitelesíti.

184. A nyilvántartók, kezelőpontok kulcsainak elvesztése esetén a biztonsági vezetőt soron kívül tájékoztatni kell.

185. A biztonsági kulcsokat elzárva kell tartani, azokról másolat nem készíthető. Elvesztés esetén a zárakat cserélni kell, kulcstörés esetén másolat készíthető.

186. A biztonsági ajtó, a páncélszekrény és a beléptető rendszerek biztonsági kódjait lezárt (lepecsételt), átláthatatlan borítékban a biztonsági vezető páncélszekrényében kell tárolni. A biztonsági kódok cseréjét nyilván kell tartani.

Tűz, elemi csapás bekövetkezése esetén szükséges intézkedések

187. A biztonsági vezető a biztonságtechnikai rendszer létesítése során gondoskodik a biztonsági területeken megfelelő működőképes tűzvédelmi rendszer telepítéséről.

188. A biztonsági területeken telepített elektronikus érzékelők vészjelzéseiket a reagáló erőre továbbítják.

189. Munkaidő alatt keletkező tűz esetén

a) a veszélyeztetett területet a főkapcsolóval áramtalanítani kell,

b) soron kívül értesíteni kell a tűzoltóságot és egyidejűleg meg kell kezdeni a tűz oltását,

c) értesíteni kell a biztonsági vezetőt, és meg kell kezdeni a veszélyeztetett adathordozók (iratok) mentését, biztonságos helyre szállítását,

d) a tűz oltása során is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek minősített iratokhoz,

e) az iratokat a veszélyeztetett helyiségekből a biztonsági zóna területére kell szállítani; a szállítás alatt az iratok megbízható őrzéséről a biztonsági vezető köteles gondoskodni,

f) ha a tűz csak az adminisztratív zóna egyik helyiségét veszélyezteti, akkor az evakuálás helyszíne a BM központi épületében erre kijelölt biztonsági terület; amennyiben a tűz a BM épületének egészét veszélyezteti, akkor az evakuálást az arra kijelölt külső helyszínre kell végrehajtani; a tűzoltás során a biztonsági vezetőnek szorosan együtt kell működni a kiérkező tűzoltóság vezetőjével, pontosítani vele a legveszélyesebb biztonsági területeket és azt, hogy ott milyen éghető anyagok találhatók,

g) a reagáló erő és a tűzoltóság tagjai tűzoltási céllal is csak a biztonsági vezető engedélyével, távollétében a BM Központi Ügyelet engedélyével léphetnek be a biztonsági körletbe,

h) a tűz oltása után a biztonsági vezetőnek el kell készíteni a sérült vagy megsemmisült iratok és tárgyi eszközök jegyzékét, majd jelentést kell tennie az NBF-nek.

190. Munkaidőn kívül keletkezett tűz esetén

a) a tűz észlelését követően a reagáló erő intézkedik a tűzoltóság felé, majd azt jelenti biztonsági vezetőnek,

b) a továbbiakban a 198. pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

191. Munkaidőben történt vízvezetéktörés esetén

a) a biztonsági vezető intézkedik a főcsap elzárásáról és a veszélyeztetett terület szakaszolásáról,

b) az a) pontban meghatározott művelettel egy időben meg kell kezdeni az adathordozók mentését, melyeket az evakuálás helyszínére kell szállítani,

c) a biztonsági vezetőnek gondoskodnia kell a mentés alatt a minősített adatok megbízható őrzéséről, és a továbbiakban a 198. pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

192. Munkaidőn kívül történt vízvezetéktörés esetén

a) az őrség ügyelete jelenti a történteket a biztonsági vezetőnek, aki intézkedik a főcsap elzárásáról, a veszélyeztetett terület szakaszolásáról és a biztonsági vezető beszállításáról,

b) a biztonsági vezető beérkezése után a 198. pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

Eljárás természeti katasztrófa esetén

193. A váratlan természeti katasztrófa esetén a biztonsági vezető megvizsgálja, hogy

a) milyen sérülések történtek a fizikai biztonsági rendszerben,

b) a fizikai biztonsági rendszer sérülése mennyiben veszélyezteti a minősített információk biztonságát,

c) tűntek-e el vagy semmisültek-e meg minősített információk.

194. A felmérést követően a biztonsági vezető jelentést készít az NBF-nek, gondoskodik a fizikai biztonság helyreállításáról, valamint a nem sérült minősített információk 24 órás védelméről.

Eljárás szükségállapot esetén (a biztonsági terület evakuálási rendje)

195. Szükségállapot esetén, amennyiben a minősített adatok védelme a BM központi épületén belül biztosítható, a minősített adathordozókat a BM-ben kijelölt védett helyiségben kell elhelyezni. A minősített adathordozókat az evakuálás teljes időszakában - 2 fő folyamatos jelenlétével - 24 órás őrzéssel kell biztosítani, az őrzéssel megbízott személyzet valamelyik tagjának biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

196. Szükségállapot esetén, amennyiben a minősített adatok védelme a BM központi épületén belül nem biztosítható, a minősített adathordozókat haladéktalanul a külső evakuálásra kijelölt helyszínre kell szállítani. A szállítás módját minden esetben a biztonsági vezető határozza meg oly módon, hogy a fegyveres kísérő mellett olyan személy is jelen legyen, aki megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.

197. Ha a szükségállapot az evakuálást nem teszi lehetővé, készenlétben kell tartani a NATO, illetve EU szabályainak is megfelelő iratmegsemmisítő berendezéseket, melyek alkalmasak az adathordozók oly módon történő megsemmisítésére, hogy azok újbóli felismerése vagy összerakása lehetetlen legyen (2 mm * 15mm).

198. A szükséghelyzet megszűnése után rendkívüli leltárt kell készíteni az evakuált és a megsemmisült adathordozókról.

Eljárás az iratkezelés szabálytalanságából adódó sérelem esetén

199. A biztonsági vezető az eltűnt minősített adathordozókról jelentést készít, és azt az NBF-nek további kivizsgálásra megküldi (az eltűnés valódiságának megállapítása, illetve a kivizsgálás után).

200. A biztonsági vezető jelentésének megtétele mellett - ha ez szükséges - javaslatot tesz a biztonsági rendszabályok kiegészítésére.

További biztonsági intézkedések

201. A biztonsági területeken tervezett bárminemű - az akkreditálási rajztól eltérő - változást engedélyeztetni kell a NBF-fel.

202. A nyilvántartók és kezelőpontok helyiségeiben takarítást és javítást csak a titkosügy-kezelő jelenlétében lehet végrehajtani úgy, hogy a minősített adathordozók biztonságosan el vannak zárva.

203. A nyilvántartó helyiségébe rádiótelefont - még kikapcsolt állapotban is -, továbbá lőfegyvert és lőszert bevinni tilos!

204. A minősített adathordozót

a) nyilvántartásba vétel nélkül őrizni, birtokban tartani,

b) engedély nélkül a munkavégzés helyén kívül birtokban tartani és feldolgozni,

c) "Korlátozott terjesztésű" minősítési szint fölött zárható irodabútorban tárolni tilos!

205. Az olyan tárgyalás, rendezvény, esemény esetén, amelyen minősített adat ismertté válhat, a rendező szerv biztonsági vezetője köteles gondoskodni a minősített adat védelmét biztosító feltételek megteremtéséről. A minősített adat felhasználásával folytatott rendezvény résztvevőiről részletes jelenléti ívet kell készíteni, amelyet a napirendre került minősített adathordozó mellett kell megőrizni. A jelenléti ív elkészítésével egyidejűleg a jelenlévők ott-tartózkodásának jogszerűségét és személyazonosságát is ellenőrizni kell.

206. Minősített adatok felhasználásával tartott tanácskozás rendezője köteles megtenni mindazokat az előzetes biztonsági intézkedéseket, amelyek kizárják, hogy a tanácskozáson elhangzottakat illetéktelen személyek megismerjék.

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

207. Minden, a jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésre az 1. pontban meghatározott jogszabályok előírásai a mérvadóak.

Függelék a BM Ideiglenes Biztonsági Szabályzatához

A NEMZETI ÉS KÜLFÖLDI MINŐSÍTETT ADAT KEZELÉSE SORÁN RENDSZERESEN HASZNÁLT IRATTÍPUSOK, NYILVÁNTARTÁSOK IRATMINTATÁRA

1. Személyi biztonsági tanúsítvány

2. Felhasználói engedély / titoktartási nyilatkozat

3. Adatlap a NATO minősített adat felhasználására jogosító személyi biztonsági tanúsítvány kiadásának kezdeményezésére

4. Adatlap az EU minősített adat felhasználására jogosító személyi biztonsági tanúsítvány kiadásának kezdeményezésére

5. Iratminta a címzett részére készült "Szigorúan titkos!" minősítési szintű iratra

6. Iratminta a készítő irattári példánya a "Szigorúan titkos!" minősítési szintű iratra

7. Iratminta a címzett részére készült "Bizalmas!" minősítési szintű iratra

8. Iratminta a készítő irattári példánya a "Bizalmas!" minősítési szintű iratra

9. Iratminta a minősítési jelölés megismétlésével készült iratra

10. Megsemmisítési jegyzőkönyv

11. Iratforgalmi statisztika nemzeti minősített iratokról

12. Iratforgalmi statisztika (NATO) iratokról

13. Iratforgalmi statisztika (EU) iratokról

14. Előadói ív

15. Iktatókönyv

16. Minősített iktatólapok

17. Minősített iktatólapok nyilvántartása

18. Minősített iratok belső átadókönyve

19. Minősített iratok külső kézbesítőkönyve

20. Futárokmányok nyilvántartása

21. Elektronikus adathordozók nyilvántartása

22. Bélyegzők nyilvántartása

23. Személyi (negatív) pecsétnyomó nyilvántartó könyv

24. Ellenőrzési napló

25. Belépők nyilvántartására kísérő füzet

26. Kódcsere nyilvántartó könyv

27. Tartalék kulcs nyilvántartása

28. Karbantartási napló

29. Megsemmisítési jegyzőkönyv nyilvántartás

30. Kulcsdoboz nyilvántartó könyv

31. Kulcsdoboz felvételét, leadását nyilvántartó könyv

32. Kísérő lap "SK" jelzéssel ellátott dokumentumokhoz

33. Futárjegyzék

34. Sokszorosítási napló[56]