BH 2011.3.78 Fokozott ellenőrzés elrendelésének időtartama alatt személyek ellenőrzése, adataik rögzítése önmagában - az előírások betartása esetén - nem tekinthető jogszabályba ütközőnek [1994. évi XXXIV. tv. 30. §, 29. §].

A felperes 2008. október 8-án panaszt jelentett be a B.-i Rendőr-főkapitányság beosztottai ellen, a vele szemben 2008. október 4-én 17 óra 45 perc körüli időben a B.-i, V. utcában foganatosított rendőri intézkedés miatt.

A panasz szerint a felperes ekkor a V. utcából haladt gyalogosan az A. út felé, ahonnan a H. tere irányába szeretett volna továbbmenni, amikor megállt mellette egy rendőrségi gépkocsi. A rendőrök kiszálltak a gépjárműből, és - az intézkedés kezdeményezésének közlése nélkül - elkérték a személyi igazolványát és lakcímkártyáját.

A felperes vezetői engedéllyel igazolta magát, de jelezte a rendőrnek, hogy - tudomása szerint - ehhez az okmányhoz nem tartozik a lakcímkártya; lakcímadatait ennek ellenére megadta. Ezt követően a rendőr a felperes személyes adatait és a lakcímét RK lapon rögzítette.

A felperes panaszában azt sérelmezte, hogy annak ellenére került sor adatai rögzítésére, hogy szabálysértést nem követett el, és ellene feljelentést sem tettek.

Kifogásolta, hogy az intézkedő rendőr a ruházatát, csomagját a nagy nyilvánosság előtt, indokolás nélkül kutatta át. Az intézkedést - a felperes előadása szerint - videóra vették, melynek jogalapjáról nem tájékoztatták őt. Sérelmezte, hogy a rendőr az intézkedés okáról tájékoztatást nem adott, csupán azt közölte, hogy fokozott ellenőrzés van elrendelve, az adatokat rögzíteni kell.

A felperes nehezményezte, hogy a rendőr az iratait a rendőrségi szolgálati gépkocsiban - ismeretlen okból - hosszasan nézegette.

Kérte az intézkedő rendőrök nevét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, és indítványozta az RK lap és a róla készült felvételek bekérését.

A Független Rendészeti Panasztestület az ügyben állásfoglalást adott ki, melyben megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt meg.

Bizonyítást nyert, hogy a panaszban említett napon az "Összefogás az erőszak ellen" civil tömörülés jelentett be demonstrációt 16 óra 30 perctől 21 óráig terjedő időre, melynek keretében a résztvevők az E. térről vonultak a J. A. utca - A. út - O. - K. körönd útvonalon, a H. terére. A biztosítási tevékenységet ellátó állomány feladatait a végrehajtás megkezdése előtt kapott eligazítás, és folyamatos - rádiókapcsolaton keresztüli - utasítások szerint hajtották végre.

A rendezvény miatt B. Rendőr-főkapitánya a 110-56/2008. ált. számú egyedi utasításával fokozott ellenőrzést rendelt el 2008. október 4. napjának 00 órájától 24 óráig, egész B. területére.

A beosztott rendőri állomány feladata volt az esetleges jogsértések kialakulásának megakadályozása. Ennek keretében szúrópróbaszerűen igazoltatásokat, ruházat- és csomag-átvizsgálásokat hajtottak végre, ugyanis a demonstráción várható volt az ellentétes érzelmű csoportok megjelenése, és emiatt a rendezvény előkészítése, lebonyolítása és utóbiztosítása, a gyülekezési jogukkal élők biztonságának garantálása érdekében indokolt volt.

Az állásfoglalás részletesen rögzítette a felperes ellenőrzésének körülményeit is; azt állapította meg, hogy alapjogot sértő intézkedésre nem került sor vele szemben, az alapjog korlátozása jogszerűen történt, ezért a panaszt a B.-i Rendőr-főkapitánysághoz tette át.

Az elsőfokú eljárásban B. Rendőr-főkapitánya 2009. március 13. napján kelt határozatában a felperes panaszát - mint alaptalant - elutasította.

A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2009. április 16. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

Kérte azt, hogy a bíróság ítéletében mondja ki: az alperes beosztottai - a rendőrségi törvényben meghatározott jogosultságukon túlterjeszkedve - jogellenesen rögzítették írásban személyes és lakcímadatait. Tették ezt annak ellenére, hogy a további eljáráshoz erre nem volt szükségük. Kérte egyúttal a bíróságot, hogy az alperes figyelmét hívja fel arra, hogy határozatában tüntesse fel a bírósági felülvizsgálatra illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróság címét, a keresetlevél benyújtásának helyét és módját. Az ügyben tartott tárgyaláson a felperes kereseti kérelmét annyiban egészítette ki, hogy kifogásolta azt is, hogy az intézkedés kezdeményezésének közlése nélkül jártak el vele szemben a rendőrök, ami azt jelenti, hogy köszönés, név, rendfokozat megjelölése nélkül kezdték el az igazoltatását; ezzel a témával az elsőfokú határozat érdemben foglalkozik is.

Az volt a bizonyítási indítványa, hogy becsatol egy olyan videofelvételt, ami az intézkedés során készült és egyértelműen azt támasztja alá, hogy köszönés, név, rendfokozat és az intézkedés céljának közlése nélkül jártak el vele szemben.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.

Ítéletének indokolásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. § (1) bekezdésére, 111. § (1) bekezdésére, a Pp. 339/B. §-ára hivatkozással leszögezte, hogy elsődlegesen az eljárási jogszabálysértés vonatkozásában folytatott le vizsgálatot, mégpedig annak kapcsán azt értékelte és vizsgálta, hogy az alperes a tényállás-tisztázási, valamint az indokolási kötelezettségének megfelelően eleget tett-e a Ket. ide vonatkozó szabályai alapján.

E körben az elsőfokú bíróság a Ket. 50. § (1) és (6) bekezdésére, valamint a 72. § (1) bekezdés e), ec) pontjára hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság ebben a körben azt állapította meg, hogy az alperes első- és másodfokú határozatai ezen eljárási jogszabályoknak messzemenőkig megfeleltek, hiszen a tényállás kellőképpen tisztázódott, és a határozat döntésének indokolása is megfelelő anyagi jogi szabályokkal rögzítésre került; a határozatokban ugyanis szerepel az, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 13. § (1) bekezdése szerint a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet, vagy az állam határrendjét sértő, vagy veszélyeztető tényt, körülményt, vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.

Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

Idézte ezen túl az elsőfokú bíróság az Rtv. 30. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 29. § (3) bekezdésében, valamint a rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) 39. § (1) bekezdésében, 40. § (2) bekezdés b) pontjában, 38. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.

Mindezen jogszabályokra figyelemmel az elsőfokú bíróság osztotta azt a megállapítást, hogy a felperes adatainak az RK lapon történő rögzítése, valamint a nyilvántartóból történő ellenőrzése jogszerű és szakszerű volt, ugyanis a fokozott ellenőrzés elrendelése olyan egyéb körülménynek számít, amelyek ezt megalapozzák.