BH+ 2014.8.335 Az 1978. évi IV. tv. rendelkezései alapján elbírált ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt, többszörös visszaesővel szemben kiszabott kettő évi fegyházbüntetés törvénysértő, mert a törvény a bűncselekményre előírt egy évi szabadságvesztés fele részével történő felemelését tette csak lehetővé, így a többszörös visszaeső vádlottal szemben legfeljebb egy év hat hónap szabadságvesztés lett volna kiszabható [1978. évi IV. tv. 97. § (1) bek., 188. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Monori Járásbíróság B.188/2012/4., Kúria Bfv.1102/2012/3. (BH 2013.12.325), Kúria Bfv.74/2014. (BH+ 2014.6.241, *BH+ 2014.8.335*)

***********

I. A városi bíróság a 2012. május 15. napján kelt és jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 188. § (1) bekezdés].

Ezért őt - mint többszörös visszaesőt - 2 év fegyházbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe az őrizetben töltött időt beszámítani rendelte. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költségről.

A jogerős ítélet tényállása szerint a terhelt, aki vezetői engedéllyel soha nem rendelkezett, 2011. augusztus 21. napján 11.10 óra körüli időben F. irányából Ny. irányába közlekedett az általa vezetett K. típusú motorkerékpárral, amikor rendőri intézkedés alá akarták vonni. A terhelt a rendőri jelzésre nem állt meg, ezért Ny. lakott területén belül sikerült csak megállásra kényszeríteni, és intézkedés alá vonni.

Az intézkedés során megállapítást nyert, hogy a terhelt a tulajdonát képező motorkerékpárt szeszes ital fogyasztásából származó alkoholtól befolyásolt állapotban vezette, ezért vérvételre előállították.

A cselekmény elkövetésekor a terhelt vérének etilalkohol koncentrációja 2,09 g/l ezrelék volt, ami nála közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett.

A terhelt esetében a cselekmény idején és jelenleg is antiszociális személyiségzavar, marginális mentális retardáció, alkohol káros használata állapítható meg.

A terhelt sem a cselekmény idején, sem jelenleg nem szenvedett és nem szenved olyan elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy a heveny elmekórosság, a pszichózis szintjét elérő személyiségzavarban, mely korlátozta, korlátozza, kizárta, vagy kizárná abban, hogy cselekménye veszélyességét felismerje, vagy hogy annak megfelelően cselekedjen. Sem korlátozó, sem kizáró tényező nem állapítható meg. Az antiszociális személyiségzavara fogalmilag sem jelent korlátozó tényezőt.

A terhelt a terhére rótt cselekménye idején szokványos ittasság állapotában volt, kóros részegség a cselekménykori időre nem állapítható meg.

II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség, valamint a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A főügyészség felülvizsgálati indítványát a Legfőbb Ügyészség átiratában a Be. 419. §-ának (4) bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 418. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra - visszavonta.

A terhelt indítványában sérelmezte, hogy fegyházbüntetést szabtak ki vele szemben, mert az szerinte törvénysértő.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaposnak találta és az abban foglalt indokok alapján a megtámadott határozat megváltoztatására tett indítványt.

III. A Kúria a 2013. évi CLXXXVI. törvény 63. §-ával 2014. január 1-jei hatálybalépéssel módosított Be. 424. §-ának (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - kizáró rendelkezés hiányában - tanácsülésen bírálta el.

A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma alapján a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. § (4) és (5) bekezdés] bírálta felül.

Ennek során a felülvizsgálati indítványt érdemben alaposnak találta.

A Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - egyebek mellett - akkor van helye, ha a terhelttel szemben a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A terhelt ilyen szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a jogerős ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon szabott ki vele szemben 2 év fegyházbüntetést.

A Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy a városi bíróság jelen ügyben a kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékének meghatározásával megsértette a büntető anyagi jog rendelkezéseit.

A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy miután a Be. 423. §-ának (2) bekezdése értelmében a rendkívüli jogorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályban volt, 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány felől.

A Btk. 2. §-ának főszabályából következően a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályos új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el; egyébként az új büntetőtörvénynek nincs visszaható ereje.

A jogerős ítéleti tényállásból kitűnően a terhelt a bűncselekményt 2011. augusztus 21. napján követte el. Az elbírálásra első fokon és jogerősen 2012. május 15. napján került sor.

Az alapügyben eljárt bíróság a terhelt tényállásban írt magatartását a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő járművezetés ittas állapotban vétségének minősítette, mely cselekmény mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori szabályok értelmében egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés kiszabása körében a Btk. 97. §-ának (1) bekezdése (mely 2010. július 23. napjától volt hatályos) a vizsgált időszakban ugyancsak nem változott. Eszerint a különös és többszörös visszaesővel szemben - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet.

Erre figyelemmel jelen büntetőügyben a többszörös visszaeső terheltre irányadó büntetési tétel 2 hónaptól 1 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés.

Ekként a felülvizsgálat eredményeként - a terhelti állásponttal egyezően - a Kúria is arra a megállapításra jutott, hogy az eljárt bíróság a terhelttel szemben törvénysértő szabadságvesztést szabott ki, miután 1 év 6 hónapot meghaladó szabadságvesztés kiszabására nem volt törvényes lehetőség.

Ezért - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megtámadott határozatot megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő tartamú szabadságvesztést, valamint - a Btk. 62.-63.§-a alapján - ahhoz igazodó közügyektől eltiltást szabott ki.