A Kúria Bfv.538/2014/19. számú precedensképes határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 33. §, 50. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 54. §] Bírók: Csák Zsolt, Feleky István, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

1. A Btk. 50. §-ának (2) bekezdése az (1) bekezdéshez képest csak annyiban speciális szabály, hogy a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt - akár végrehajtandó, akár végrehajtásában felfüggesztve - kiszabott szabadságvesztés mellett az elkövető jövedelmének és/vagy vagyonának megfelelősége esetén kötelező a pénzbüntetés kiszabása is. Ebből viszont nem következik olyan, a Btk. 33. §-ának (1) és (3) bekezdését lerontó specialitás, hogy az elkövető jövedelmének vagy vagyonának nem megfelelősége esetén határozott tartamú szabadságvesztés mellett ne lehetne pénzbüntetést is kiszabni. 2. A számvitel rendjének megsértése nem szükségszerű eszközcselekménye a tőkebefektetési csalásnak, ezért anyagi halmazatuk valóságos lehet. 3. A tőkebefektetési csalás rendbelisége általában az érintett gazdálkodó szervezetek számához igazodik. 4. A 2/2002. BJE határozatban foglalt iránymutatásnak megfelelően az önvádra kötelezés tilalmára visszavezethető felróhatóság hiánya csak egy már korábban elkövetett bűncselekményt követően végrehajtott újabb tényállásszerű cselekmény tekintetében zárja ki a bűncselekmény megállapítását. Egy már ténylegesen megvalósult befejezett bűncselekmény tekintetében - pusztán azért, mert az elkövető azután még további bűncselekményt is végrehajt - az említett iránymutatásban foglalt érvelés alkalmazhatósága fel sem merül. 5. A csődbűncselekmény tényállás kerettényállás. Ennek megfelelően a benne szereplő fizetésképtelenség olyan ténykérdés és jogkérdés, amely kizárólag a Cstv. fogalomrendszerében határozható meg. A fizetésképtelenség tényét a felszámolás elrendelése tárgyában döntő bíróság a csődtörvényben meghatározottak figyelembevételével állapítja meg. A fizetésképtelenség azonban korábban is bekövetkezhet. A tényleges fizetésképtelenség és a felszámolás elrendelése tárgyában döntő bíróság által megállapított időpont közötti elkövetési magatartásokat büntetőjogilag értékelni kell. Ebben az esetben a büntetőbíróságnak önállóan kell döntenie abban a kérdésben, hogy az elkövetési magatartások tanúsításakor az adós ténylegesen fizetésképtelen volt-e. 6. A sértett fogalomköre tágabb, mint a passzív alany fogalmi köre. Minden passzív alany a bűncselekménynek sértettje is, de nem minden sértett passzív alany. A csődbűncselekménynek nincs passzív alanya, sértettje pedig a befektetők teljes köre, a hitelezők összessége. 7. A hitelező vagyonjogi érdekeit a felszámolás elrendelését követően kizárólag a felszámolási eljárás szabályrendjében és a felszámoló útján lehet érvényesíteni. A felszámolási eljáráson kívül a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezettel szemben vagyoni igény érvényesítésének nincs helye. 8. Ha az az elkövető a más által a vagyoni fedezet elvonásával elkövetett csődbűntettből származó pénzből - tudván e pénz eredetéről - a saját nevére ingatlantulajdont vásárolt, ezzel - megszerzéssel - a Btk. 399. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzmosás bűntettét követi el. 9. A vád tárgyává tett cselekmény el nem bírálása, azaz a vád ki nem merítése nem szerepel a Be. 373. §-ának (1) bekezdésében kimerítően, zárt körben megfogalmazott és a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában jórészt visszautalt feltétlen eljárási szabálysértések között. Következésképp a vád ki nem merítése az egyéb ún. relatív eljárási szabálysértések egyike, amelynek megvalósulása esetén a Be. 375. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének és új eljárásra utasításnak van helye, ám a jogerő beállta után felülvizsgálatot ez nem alapozhat meg, ehhez jogkövetkezmény nem fűződhet. 10. A büntetőbíróság csak a vád tárgyává tett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése tárgyában dönthet.

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.200/2004/4., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.200/2004/5., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.902/2004/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.1613/2004/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.1056/2005/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.8/2005/2., Fővárosi Törvényszék B.703/2006/282., Fővárosi Törvényszék B.7/2011/210., Fővárosi Ítélőtábla Bf.344/2012/95., *Kúria Bfv.538/2014/19.* (BH 2015.2.25), 3040/2015. (II. 20.) AB végzés

***********

KÚRIA

Bfv.II.538/2014/19.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év szeptember hó 18. és 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője, a IV. rendű és az V. rendű terhelt közös védője, továbbá a VI. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 26.B.7/2011/210. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 3.Bf.344/2012/95. számú ítéletét V. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a próbára bocsátás alkalmazását mellőzi.

Egyebekben a megtámadott határozatot II. rendű, IV. rendű, V. rendű és VI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

1.

A Fővárosi Törvényszék - hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban - a 2012. március 12. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 26.B.7/2011/210. számú ítéletével

II. rendű terheltet

bűnösnek mondta ki:

- bűnsegédként elkövetett csődbűntettben [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 290. § (1) bekezdés b), c) és d) pont, (2) bekezdés - tényállás II.1., 4., 5.],

- bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében (korábbi Btk. 298/D. § - tényállás III.),

- bűnsegédként folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettében (korábbi Btk. 299/B. § - tényállás IV.) és

- folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés b) pont - tényállás V.2.].

Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte;

IV. rendű terheltet

bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntettében [korábbi Btk. 244. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés - tényállás VI.1.c.].

Ezért őt 8 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte;

V. rendű terheltet

bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett bűnpártolás bűntettében [korábbi Btk. 244. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés - tényállás VI.1.d.].

Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta;

VI. rendű terheltet