BH 2015.2.25 I. A megfelelő kereset, jövedelem vagy vagyon megléte nem általános feltétele a pénzbüntetés kiszabásának (2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 50. §).

II. A számvitel rendje megsértésének bűntette nem szükségszerű eszközcselekménye a tőkebefektetési csalás bűntettének, ezért halmazatban történő megállapításuk indokolt [Btk. 6. § (1) bek., 403. § (1) bek. b) pont, 411. § a) pont].

[1] A törvényszék a 2012. március 12. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki:

[2] bűnsegédként elkövetett csődbűntettben [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 290. § (1) bek. b), c) és d) pont, (2) bek. - tényállás II.1., 4., 5.],

[3] bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében (korábbi Btk. 298/D. § - tényállás III.),

[4] bűnsegédként folytatólagosan elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettében (korábbi Btk. 299/B. § - tényállás IV.) és

[5] folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont - tényállás V.2.].

[6] Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

[7] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla a 2013. november 20. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta:

[8] a II. r. terhelt cselekményeit

[9] bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 404. § (1) bek. b) és c) pont, (2) bek. b) pont, (3) bek. b) pont - tényállás II.1., 4., 5.],

[10] társtettesként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének [Btk. 408. § a) pont - tényállás III.] és

[11] bűnsegédként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettének [Btk. 411. § a) pont - tényállás IV.] minősítette;

[12] bűnösségének megállapítását a folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében [Btk. 403. § (1) bek. b) pont - tényállás V.2.] mel­lőzte;

[13] büntetését 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, végleges hatállyal gazdálkodó szervezet vezetését ellátó szerv tagja foglalkozástól eltiltásra, és 400 napi tétel, napi tételenként 5000 forint, összesen 2 000 000 forint pénzbüntetésre súlyosította;

[14] a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte;

[15] kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható;

[16] elrendelte, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 5000 forintonként kell egy-egy nap börtönbüntetésre átváltoztatni.

[17] Az elsőfokú bíróság valamennyi terhelt tekintetében az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt (korábbi Btk.) alkalmazta.

[18] A másodfokú bíróság ugyancsak valamennyi terhelt tekintetében az elbíráláskor hatályos törvényt (Btk.) alkalmazta.

[19] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a II. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[20] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[21] A II. r. terhelt védője - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - arra hivatkozással kérte a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatát, hogy a szabadságvesztés és a pénzbüntetés együttes kiszabására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.

[22] A bírói gyakorlat szerint nem szabható ki pénzmellékbüntetés idős, betegsége miatt rendszeres munkavégzésre képtelen vagyontalan személlyel szemben, akinek a nyugdíja kizárólag a megélhetésére szolgál.

[23] Az I. r. terhelt már a bírósági eljárás kezdetén nyugdíjas lett, ekkor személygépkocsi vagyona is megszűnt. Asztmatikus megbetegedése miatt rendszeres gyógyszerezésre és a légzését kisegítő eszközökre szorul. Életvitelét szemlélteti, hogy lakótelepen házgyári panellakásban él.

[24] A másodfokú bíróság az elbíráláskor hatályos Btk. 50. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt általános szabályok alkalmazásával szabta ki a pénzbüntetést a Btk. 50. §-ának (2) bekezdésében foglalt speciális rendelkezés helyett. Utóbbi szerint, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. E speciális rendelkezés alkalmazásának feltétele is a megfelelő jövedelem vagy vagyon, mert a szabadságvesztéssel egyidejűleg kiszabott pénzbüntetés nem lehet további burkolt mértékű szabadságvesztés alapja, ami a II. r. terhelt esetében további egy év és 35 nap börtönbüntetés.

[25] A másodfokú bíróság nem vizsgálta a II. r. terhelt anyagi feltételeit a pénzbüntetés kiszabása előtt és e büntetés kiszabásának csak általános indokolását adta.

[26] Mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés megváltoztatását és a pénzbüntetés mellőzését indítványozta.

[27] A Legfőbb Ügyészség a II. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát alaptalannak találta.

[28] Kifejtette, hogy a pénzmellékbüntetés 2010. május 1-jei megszüntetése óta a pénzbüntetés egyszerre tölti be a fő- és a korábbi mellékbüntetés funkcióját a szankciórendszerben. A pénzbüntetés lényege az elítéltet sújtó anyagi hátrány. Alkalmazásának nem előfeltétele, hogy az elkövető megfelelő jövedelemmel, keresettel vagy vagyonnal rendelkezzék.

[29] Átiratában a Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy a másodfokú bíróság téves alapon mellőzte a II. r. terhelt bűnösségének megállapítását a számvitel rendje megsértésének bűntettében, de ez a törvénysértő minősítés nincs kihatással a büntetés kiszabására, így felülvizsgálati okot nem képez. Mindezt a következőkkel indokolta.

[30] A tőkefektetési csalás bűntette és a számvitel rendje megsértésének bűntette valóban szükségszerű kapcsolatban áll egymással, az előbbi bűncselekmény csak az utóbbi bűncselekmény megvalósításával követhető el. A másodfokú bíróság azonban figyelmen kívül hagyta, hogy II. r. terhelt a tőkebefektetési csalás bűntettét a B. Általános Befektetési Szövetkezet fiókhálózat kiépítésével megbízott igazgatósági tagjaként 1995. március 3. és 2003. október 9. napjai között, míg a számvitel rendje megsértésének bűntettét a B. Vagyonkezelő Szövetkezet elnökeként a 2001. év vonatkozásában követte el. Ez a bűncselekmény nemcsak a valótlan adatokat tartalmazó beszámolóknak a cégbíróságon történő letétbe helyezésével, hanem a beszámolókészítési kötelezettség elmulasztásával is megvalósult.

[31] II. r. terhelt e fenti elkövetési magatartásait különböző szövetkezetek - tehát más és más gazdálkodó szervezet - tekintetében, illetve képviseletében és különböző időpontban fejtette ki, ezért eszközcselekményről nem beszélhetünk. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság az anyagi jogszabályok megsértésével mellőzte a II. r. terhelt bűnösségének kimondását számvitel rendjének megsértése bűntettében. Tekintettel azonban arra, hogy a törvénysértő minősítés a büntetés kiszabására nincs kihatással, ezért felülvizsgálati okot adó körülmény sem állapítható meg e vonatkozásban.