1010/2001. (II. 14.) Korm. határozat

a Nemzeti Kegyeleti Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról

1. A Kormány a Nemzeti Kegyeleti Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát a mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja.

2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 1010/2001. (II. 14.) Korm. határozathoz[1]

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §-a (1) bekezdése f) pontjának felhatalmazása alapján, a 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének megfelelően a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részletes működési rendjét az alábbiak szerint alakítja ki:

I.

A Bizottság a Kormány döntési joggal rendelkező, szakmai véleményező, koordináló és ellenőrző testülete. Székhelye: Budapest.

II.

A Bizottság feladata

1. A Bizottság a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvénynek és a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezetéről és feladatairól szóló 146/1999. (X. 1.) Korm. rendeletnek megfelelően az alábbi feladatokat látja el:

1.1. Dönt:

a) temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely, temetési hely nemzeti sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről;

b) a nemzeti sírkertben sírjel állításáról, sírbolt építéséről, változtatásáról, illetőleg áthelyezéséről vagy lebontásáról;

c) a nemzeti sírkertben a rendelkezési jog gyakorlásáról - ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is -, illetve az arról való lemondásról.

1.2. Javaslatot tesz a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) útján a Kormánynak a nemzeti gyász kifejezésének módjára, formájára.

1.3. Kidolgozza:

a) a helyi önkormányzatok részére a településen köztiszteletben álló elhunytak emlékének megőrzését szolgáló megemlékezés megszervezéséhez és a díszsírhely gondozásához szükséges módszertani ajánlást;

b) a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek gondozásának egységes követelményeit.

1.4. Véleményezi a nemzeti sírkertek megteremtésére irányuló kezdeményezéseket.

1.5. Rendelkezési jogot gyakorol a temetési és kegyeleti emlékhelyek tekintetében.

1.6. Tevékenységéről évente beszámol a Kormánynak.

1.7. A nemzeti sírkertben ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti a nemzeti sírkert fekvése szerint területileg illetékes jegyzőnél.

III.

A Bizottság összetétele

1. A Bizottság 11 tagból áll, tagjait a közigazgatási és területfejlesztési miniszter egyetértésével a miniszter bízza meg.[2]

2. A Bizottság tagjai közül elnököt és két elnökhelyettest választ.

3. A Bizottság tagjainak megbízatása - a miniszter által a közigazgatási és területfejlesztési miniszter egyetértésével történő - visszavonásáig érvényes. A visszavonásra a III/1. pontban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A tisztség megszűnik továbbá a miniszterhez intézett írásbeli lemondással, illetve a tag halálával.[3]

4. A Bizottság tagjait díjazás illeti meg, melynek mértékét a miniszter évente határozza meg. A tagok jogosultak továbbá feladataik ellátásával kapcsolatos igazolt költségeik megtérítésére.

IV.

A Bizottság működése

1. A Bizottság éves munkaterv alapján ülésezik, üléseit szükség szerint, de legalább 2 havonta tartja.

2. A Bizottság működéséért az elnök felelős. A Bizottságot az elnök, távollétében az elnök által előzetesen, írásban meghatalmazott elnökhelyettes képviseli.

3.1. A Bizottság ülését az elnök hívja össze, a meghívón közölni kell a tárgyalandó napirendet és az ülés időpontját. A meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kézbesíteni kell. A Bizottság 4 tagjának indokolt, írásbeli kérelmére az elnök köteles összehívni a Bizottság ülését.

3.2. Kivételes jelleggel - egyes azonnali elbírálást igénylő esetben - a Bizottság tagjai rövid úton (telefon, fax stb.) is értesíthetők az ülés időpontjáról és annak napirendjéről, de az értesítés és az ülés időpontja előtt legalább 2 munkanapnak el kell telnie.

4. A bizottsági ülésen a titkárságvezető beszámol az előző ülés óta eltelt időszakról, különösen azokról az intézkedésekről, amelyeket a VII/3.2. pont alapján önállóan hoz meg.

5. Az ülésre meghívható az adott szakterület illetékes szervezetének képviselője, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.

6. A Bizottság tanácskozási rendje és a döntéshozatal szabályai:

6.1. A bizottsági ülést az elnök, akadályoztatása esetén a kijelölt elnökhelyettes vezeti.

6.2. Szakfeladat esetén - az adott napirendi pont vonatkozásában - a tagok közül levezető elnök kérhető fel. A levezető elnöki tisztség kizárólag az adott napirendi pont megtárgyalásának levezetésére szolgál, nem érinti ugyanakkor a Bizottság elnökének egyéb jogosultságait (pl. szavazategyenlőség esetén való döntési jog).

6.3. A döntéshozatalból ki kell zárni, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] az ügy személyesen érinti. A Bizottság tagja köteles bejelenteni személyes érintettségét.

6.4. A Bizottság kegyeleti okokból - a jelen levő tagok többségének erre irányuló szavazata esetén - zárt ülés tartását rendelheti el. A Bizottság a zárt ülésen hozott döntését az általános szabályok szerint hozza nyilvánosságra.

6.5. A Bizottság határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A szavazás nyíltan vagy titkosan történik. A jelen levő bizottsági tagok legalább felének igenlő szavazata esetén titkos szavazást kell elrendelni.

6.6. A Bizottság határozatait - ha az SZMSZ eltérően nem rendelkezik - szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6.7. A Bizottság az előzetesen napirendre vett kérdések tekintetében hoz határozatot. Az ülésen napirendre vett kérdések vonatkozásában kizárólag egyhangú szavazással születhet érdemi döntés.

6.8. A Bizottság döntését határozatban rögzíti. A határozatok nyilvántartása a Titkárság feladata.

6.9. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni:

a) az ülés résztvevőinek,

b) 1 példányát a miniszternek,

c) 1 példányát irattárban kell őrizni.

V.

A Bizottság tagjainak feladatai

1. Az elnök feladatai:

a) irányítja a Bizottságot és felel annak rendeltetésszerű működéséért,

b) kijelöli a Bizottság elé terjesztendő ügyeket,

c) vezeti a Bizottság üléseit, összefoglalja a napirend során elhangzott szakmai véleményeket,

d) képviseli a Bizottságot, annak nevében kapcsolatot tart fenn a szakmai és a társadalmi szervezetekkel.

2. Az elnökhelyettesek feladatai:

a) segítik az elnököt munkájában,

b) az elnök akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt elnökhelyettes helyettesíti a Bizottság elnökét,

c) ellátják a jelen SZMSZ-ben megjelölt egyéb feladatokat.

3. A Bizottság tagjainak feladata:

a) a Bizottság ülésein való folyamatos, aktív részvétel,

b) a Bizottság állásfoglalásában, döntésében való közreműködés, javaslattétel.

VI.

A Bizottság ügyvitele

1. A Bizottsághoz beérkezett ügyeket az elnökhelyettesek a titkárságvezető előterjesztése alapján előzetesen véleményezik.

2. Szakmai ügyben az elnök szakértő bevonását rendelheti el, és meghatározza a napirend tárgyalására meghívottak körét.

3.1. A Bizottság üléséről készülő jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza:

a) az ülés helye, időpontja,

b) napirendi pontok,

c) a Bizottság állásfoglalásának összefoglalója,

d) szavazati arány,

e) határozat száma, kelte, pontos szövege.

3.2. A jegyzőkönyvet az elnök vagy az általa megbízott személy írja alá és a titkárságvezető hitelesíti. A jegyzőkönyvet a titkárságvezető megküldi az ülés résztvevőinek, a miniszternek, és gondoskodik irattárba helyezéséről.

4. A beérkezett beadványokra lehetőség szerint, de legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül válaszolni kell. Amennyiben szakértő igénybevétele szükséges, ezen időn belül fel kell kérni. A vélemény megadására szükséges idővel az elintézési határidő meghosszabbodik.

5. Az esetileg felkért szakértő megbízási szerződés alapján végzi munkáját. A megbízási szerződések megkötéséről, kifizetéséről a Bizottság döntése alapján a Titkárság gondoskodik.

VII.

A Titkárság

1. A Bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Titkárság látja el.

2.1. A Titkárság:

a) nyilvántartásba veszi a nemzeti sírkertbe - ezen belül a nemzeti panteonba, hősi temetőbe - tartozó temetési helyeket, hősi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket;

b) a nemzeti sírkertek fenntartásával kapcsolatos feladatok meghatározását előkészíti;

c) ellenőrzi a nyilvántartásba vett temetési helyek fenntartását;

d) segíti és összehangolja a temetkezés területén működő társadalmi szervezetek tevékenységét, együttműködési megállapodásokat készít elő;

e) előkészíti a Bizottság üléseit, ellátja a Bizottság működésével összefüggő adminisztratív feladatokat.

2.2. A Titkárság a Bizottság működésével összefüggő adminisztratív feladatok körében különösen:

a) iktatja és kezeli a Bizottsághoz érkezett beadványokat;

b) önállóan gondoskodik a Bizottság iratainak kezeléséről, a nyilvántartás belső rendjének kialakításáról;

c) a Bizottság által meghatározott irányelvek alapján előterjeszti a Bizottság munkatervét;

d) a Bizottság elnökével és elnökhelyetteseivel együttműködve előkészíti a Bizottság üléseit;

e) gondoskodik a Bizottság sajtóval való kapcsolattartásáról;

f) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a Bizottság a hatáskörébe utal.

3.1. A Titkárságot a titkárságvezető irányítja. A titkárságvezetőt a Bizottság egyetértésével a miniszter nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés határozatlan időre szól. A titkárságvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Bizottság elnöke gyakorolja.

3.2. A titkárságvezető:

a) önállóan eljár a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) jogosult a Bizottság és a Titkárság működésével kapcsolatos fizetési és/vagy más teljesítési kötelezettségvállalásra a jóváhagyott költségvetési előirányzat terhére;

c) jogosult az iratok kiadmányozására;

d) megszervezi és felelős a Titkárság működéséért, megállapítja annak részletes működési rendjét;

e) tanácskozási joggal részt vesz a Bizottság ülésein.