A Kúria Bfv.369/2015/22. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette (HIVATALI vesztegetés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 250. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 427. §] Bírók: Csák Zsolt, Csere Katalin, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Ha a hivatalos személyek rendszeresen kisebb értékű juttatásokat fogadnak el, és erre tekintettel - jogszabálysértő módon - az előny adóját a többi ügyfélhez képest előnyösebb elbánásban részesítik, nem a hivatali visszaélés bűntette, hanem a részben kötelességszegéssel, részben hivatali helyzettel visszaéléssel elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét követik el.

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék B.192/2012/78., Győri Ítélőtábla Bf.68/2014/13., *Kúria Bfv.369/2015/22.* (BH 2016.1.3)

***********

KÚRIA

Bfv.I.369/2015/22. szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év június hó 2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta és 2015. június hó 9. napján kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Győri Fellebbviteli Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Törvényszék 5.B.192/2012/78. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.68/2014/13. számú ítéletét megváltoztatja,

az I. rendű terhelt 5 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntetteként értékelt cselekményeit 5 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettének [1978. évi IV. törvény 253. § (1) és (2) bekezdés] minősíti és a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzi.

Az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű terhelt folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntetteként értékelt cselekményeit hivatali vesztegetés bűntettének [1978. évi IV. törvény 250. § (1) bekezdés, (3) bekezdés I. tétel] minősíti, és őket külön-külön 1 (egy) év börtönbüntetésre ítéli.

A szabadságvesztés végrehajtását az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű terhelt tekintetében 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti.

Az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű terhelteket előzetes mentesítésben részesíti.

Egyebekben a megtámadott ítéleteket az I. rendű, a II. rendű, Az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védők díjaként felmerült 53.110.- (ötvenháromezer-száztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Veszprémi Törvényszék a 2014. április 28. napján kihirdetett 5.B.192/2012/78. számú ítéletével

- az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. törvény 253. § (1) és (2) bekezdés], 5 rendbeli folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §] és 3 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés a) pont]. Ezért őt - mint visszaesőt - halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 500.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról a szabadságvesztés végrehajtása esetére, továbbá arról, hogy a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén 10.000 forintonként egy-egy nap, összesen 50 nap szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

- a II. rendű terhelt bűnösségét 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett - helyesen hivatali - vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. törvény 253. § (1) és (2) bekezdés] és 5 rendbeli, folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §] állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül egy év - végrehajtásában két évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

- Az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű terhelteket folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [1978. évi IV. törvény 225. §] miatt két évre próbára bocsátotta.

- a VIII. rendű és a IX. rendű terhelteket folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [1978. évi IV. törvény 225. §] miatt egy évre próbára bocsátotta.

A kétirányú fellebbezések alapján eljárt Győri Ítélőtábla a 2014. október 21. napján jogerős Bf.68/2014/13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének járulékos kérdésekről rendelkező részét pontosította, a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett III. rendű és IV. rendű terhelt tekintetében vagyonelkobzást rendelt el, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős határozatok ellen a Győri Fellebbviteli Főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból az I. rendű, a II. rendű, Az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű terheltek terhére a törvényes határidőn belül felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

Álláspontja szerint az alapügyben eljárt bíróságok tévedtek, amikor az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű terheltek cselekményeit hivatali visszaélés bűntettének minősítették hivatali vesztegetés bűntette helyett. A megállapított tényállás szerint az I. és II. rendű terhelt, valamint az V.-IX. rendű terhelt között kizárólag munkakapcsolat állt fenn, nem volt olyan körülmény, amely az I. rendű terhelt esetében indokolta volna az ajándékok, előnyök juttatását terhelt-társai részére. Az ilyen jellegű ajándékok, mint előnyök elfogadása a hivatalos személy terheltek részéről megalapozza a vesztegetés elkövetését. Ha az előnyért kötelességüket meg is szegik, az a bűncselekmény minősített esetét valósítja meg. A tényállásból következően az I. rendű és a II. rendű terhelt az okmányiroda dolgozóinak előnyöket juttattak, akik ezeket elfogadták. Az V.-IX. rendű terheltek - az ügyészség álláspontja szerint -, bár hivatali kötelezettségüket megszegték, ez a kötelességszegés nem állt közvetlen ok-okozati kapcsolatban az I. rendű és a II. rendű terhelt által juttatott előnyökkel. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy az I. és a II. rendű terhelt az előnyök adása révén, az ezáltal kialakult "barátibb" kapcsolat kihasználásával az okmányirodai ügyintézők befolyásolására törekedtek. A juttatott előny értéke a vesztegetés megállapíthatósága szempontjából nem bír jelentőséggel, ez a büntetés kiszabása körében értékelhető körülmény. Előnynek tekinthető ugyanis minden olyan juttatás, amely alkalmas arra, hogy a megvesztegetettet a közérdek kárára befolyásolja. Az eljárt bíróságok által megállapított tényállás szerint az I. rendű terhelt által juttatott előnyöknek komoly szerepe volt a bűnös kapcsolatrendszer kiépülésében, alapjául szolgáltak annak, hogy az V.-IX. rendű terheltek kötelességüket megszegjék.

Mindemellett az eljárt bíróságok tévesen alkalmazták az elkövetéskor hatályos büntető törvényt: a középmértékes büntetéskiszabási szabály önmagában nem teszi súlyosabbá az elbíráláskor hatályos büntető törvényt, mert ez csupán a bíró számára ad a büntetés kiszabásakor kiindulási támpontot.