BH 2016.1.3 I. A hivatali visszaélés bűntette esetében az előny közvetlenül a kötelességszegő elkövetési magatartásból fakad.

Amennyiben a hivatali kötelesség megszegéséből származó előnynyújtás ellentételeként a hivatalos személy jogtalan előnyt elfogad, nem a hivatali visszaélést, hanem e hivatali passzív vesztegetés bűntettét - mégpedig annak a kötelesség megszegésével megvalósult minősített esetét - követi el [1978. évi IV. tv. 253. § (1), (2) bek., 1978. évi IV. tv. 250. § (1), (3) bek., 1978. évi IV. tv. 225. §].

II. A hivatali vesztegetés szempontjából a személyes természetű előny mibenléte, anyagi előny esetén annak értéke közömbös a minősítés szempontjából.

Minden olyan előny jogtalan - és a vesztegetési tényállás megállapítására lehetőséget teremt -, amely alkalmas arra, hogy a hivatalos személy működését a közérdek kárára befolyásolja.

[1] A törvényszék a 2014. április 28. napján kihirdetett ítéletével

[2] - az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. tv. 253. § (1) és (2) bek.], 5 rendbeli folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (1978. évi IV. tv. 225. §) és 3 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. 275. § (1) bek. a) pont]. Ezért őt - mint visszaesőt - halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 500 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról a szabadságvesztés végrehajtása esetére, továbbá arról, hogy a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén 10 000 forintonként egy-egy nap, összesen 50 nap szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

[3] - A II. r. terhelt bűnösségét 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett - helyesen hivatali - vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. tv. 253. § (1) és (2) bek.] és 5 rendbeli, folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (1978. évi IV. tv. 225. §) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül egy év - végrehajtásában kétévi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

[4] - Az V. r., a VI. r. és a VII. r. terhelteket folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette (1978. évi IV. tv. 225. §) miatt két évre próbára bocsátotta.

[5] - A VIII. r. és a IX. r. terhelteket folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette (1978. évi IV. tv. 225. §) miatt egy évre próbára bocsátotta.

[6] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla a 2014. október 21. napján kelt jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett III. r. és IV. r. terhelt tekintetében vagyonelkobzást rendelt el, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[7] A jogerős határozatok ellen a fellebbviteli főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból az I. r., a II. r., az V. r., a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. terheltek terhére a törvényes határidőn belül felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

[8] Álláspontja szerint az alapügyben eljárt bíróságok tévedtek, amikor az V. r., a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. terheltek cselekményeit hivatali visszaélés bűntettének minősítették hivatali vesztegetés bűntette helyett. A megállapított tényállás szerint az I. és II. r. terhelt, valamint az V-IX. r. terhelt között kizárólag munkakapcsolat állt fenn, nem volt olyan körülmény, amely az I. r. terhelt esetében indokolta volna az ajándékok, előnyök juttatását terhelttársai részére. Az ilyen jellegű ajándékok mint előnyök elfogadása a hivatalos személy V-IX. r. terheltek részéről megalapozza a vesztegetés elkövetését. Ha az előnyért kötelességüket meg is szegik, az a bűncselekmény minősített esetét valósítja meg. A tényállásból következően az I. r. és a II. r. terhelt az okmányiroda dolgozóinak előnyöket juttattak, akik ezeket elfogadták. Az V-IX. r. terheltek - az ügyészség álláspontja szerint -, bár hivatali kötelezettségüket megszegték, ez a kötelességszegés nem állt közvetlen ok-okozati kapcsolatban az I. r. és a II. r. terhelt által juttatott előnyökkel. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy az I. és a II. r. terhelt az előnyök adása révén, az ezáltal kialakult "barátibb" kapcsolat kihasználásával az okmányirodai ügyintézők befolyásolására törekedtek. A juttatott előny értéke a vesztegetés megállapíthatósága szempontjából nem bír jelentőséggel, ez a büntetés kiszabása körében értékelhető körülmény. Előnynek tekinthető ugyanis minden olyan juttatás, amely alkalmas arra, hogy a megvesztegetettet a közérdek kárára befolyásolja. Az eljárt bíróságok által megállapított tényállás szerint az I. r. terhelt által juttatott előnyöknek komoly szerepe volt a bűnös kapcsolatrendszer kiépülésében, alapjául szolgáltak annak, hogy az V-IX. r. terheltek kötelességüket megszegjék.

[9] Az V-IX. r. terheltek tehát nem a hivatali visszaélés bűntettét, hanem a 2012. évi C. törvény (Btk.) 294. § (1) bekezdésében meghatározott hivatali vesztegetés elfogadása bűntettét valósították meg, míg az I. és II. r. terhelt ehhez kapcsolódó cselekményei a Btk. 293. § (1) bekezdése szerinti hivatali vesztegetés bűntetteként minősülnek. Az V-IX. r. terheltek terhére róható bűncselekmények büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ilyen büntetési tétel mellett a Btk. 65. § (1) bekezdése alapján próbára bocsátás nem alkalmazható, ezért az eljárt bíróságok a cselekmények törvénysértő minősítése miatt a terheltekkel szemben törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[10] Az I. r. terhelttel szemben a hivatali vesztegetés bűntettének társadalomra veszélyességére figyelemmel, a jogerősen kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés és a pénzbüntetés nem áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával; és ugyanezen indokok folytán eltúlzottan enyhe a II. r. terhelttel szemben kiszabott joghátrány is.

[11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla határozatát változtassa meg, a hatályos Btk. rendelkezéseit alkalmazva az I. r. terhelt cselekményeit 2 rendbeli, a Btk. 293. § (2) bekezdése szerint minősülő hivatali vesztegetés bűntettének, 5 rendbeli, a Btk. 293. § (1) bekezdése szerint minősülő hivatali vesztegetés bűntettének és 3 rendbeli, a Btk. 343. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének; a II. r. terhelt cselekményeit 2 rendbeli, a Btk. 293. § (2) bekezdése szerint minősülő bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének, és 5 rendbeli, a Btk. 293. § (1) bekezdése szerinti hivatali vesztegetés bűntettének; az V-IX. r. terheltek cselekményét a Btk. 294. § (1) bekezdésében meghatározott hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének minősítse.

[12] Az I. r. terhelt börtönbüntetésének mértékét súlyosítsa, a végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze, a pénzmellékbüntetés helyett pénzbüntetést szabjon ki, és a terheltet tiltsa el a közügyek gyakorlásától; a II. r. terhelttel szemben a szabadságvesztés büntetés és a felfüggesztés próbaidejének tartamát súlyosítsa; míg az V-IX. r. terheltekkel szemben szabjon ki börtönbüntetést, melynek végrehajtását próbaidőre függessze fel.