1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél

a jelentéstételi kötelezettségről

A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a következő körlevelet adom ki:

Jelentéstételi kötelezettség a büntetőjogi szakágban

1. A vádelőkészítés, a nyomozásfelügyelet, valamint a vádemelés során a bűncselekmény súlya, jellege miatt vagy más okból kiemelkedő jelentőségű - így különösen az ügy tárgyára, illetve az abban érintettekre figyelemmel helyi vagy országos érdeklődést kiváltó - ügyekben a főügyész bármely nyomozó hatóság által elrendelt nyomozás elrendelésről és az ügy tényállásáról, a feljelentett vagy a gyanúsított személyéről és az ügy egyéb jelentős körülményeiről rövid úton jelentést tesz a legfőbb ügyésznek, amelyet utasításra írásban is megismétel.

2. A főügyész a legfőbb ügyész számára jelenti:[1]

a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdése 11. pontjának a)-d), f) alpontjában és a 13. pontjában felsorolt személyek, továbbá a bíró, az ügyész, az ülnök, valamint az Állami Számvevőszék elnöke és a Honvédelmi Tanács tagja által elkövetett, illetve az őket közvetlenül sértő közvádra üldözendő bűncselekményeket,

b) a Btk. 399. §-ában foglalt pénzmosás bűncselekményének gyanúja miatt elrendelt nyomozásokat,

c) az országgyűlési képviselő, a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, az alapvető jogok biztosa és helyettese, továbbá az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos [2010. évi XLIII. törvény 6. § (1) bekezdés, 31-32. §, 38. §], valamint a közélet más vezető személyisége által benyújtott kérelmek, megkeresések tartalmát.

3. A főügyész a 2. pontban említetteken túl a legfőbb ügyész számára jelenti azokat a különösen súlyos bűncselekményeket, amelyeket a bűncselekmény tárgyára, az abban érintett személyekre tekintettel közfigyelem kísér.[2]

4. A központi nyomozó főügyész az 1-3. pontban foglaltakon túl jelenti a legfőbb ügyésznek a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott fontosabb nyomozási cselekményeket, annak eredményeit, a megállapított tényeket, továbbá tájékoztatást ad a gyanúsítottakról, a befejezett nyomozásokról és az ügydöntő intézkedésekről.[3]

5. A főügyész tájékoztatja a legfőbb ügyészt a büntetőbíróság előtt folyamatban lévő országos érdeklődést kiváltó, ügyekben akkor, ha a tárgyaláson olyan körülmények merülnek fel, amelyek az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolhatják, továbbá az ilyen ügyben hozott első-, másod-, illetve harmadfokú ügydöntő határozatokról is.

Jelentéstételi kötelezettség a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi szakterületen[4]

6. A főügyész a büntetés-végrehajtási intézetben, a rendőrségi fogdában, az előállító helyiségben, az őrzött szálláson, valamint a menekültügyi őrzött befogadó központban lezajlott következő rendkívüli eseményeket jelenti a legfőbb ügyésznek:[5]

a) a fogvatartott halálát okozó kényszerítő eszköz használatát,

b) a terrorcselekményt, a fogvatartott kiszabadítására irányuló támadást, a fogolyzendülést, valamint ezek kísérletét, előkészületét, illetve felszámolását.

A rendkívüli eseményről szóló jelentésnek a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységről szóló 20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítás 30. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.[6]

7. A 6. pontban foglaltakat a főügyészség illetékességi területén működő javítóintézetek vonatkozásában is alkalmazni kell.[7]

7/A. A 8. pontban foglaltakat a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi szakterület vonatkozásában is alkalmazni kell.[8]

Jelentéstételi kötelezettség a közérdekvédelmi szakterületen[9]

8. A kérelemre vagy hivatalból indult és az ügy súlya, jellege miatt, vagy más okból kiemelkedő jelentőségű - az ügy tárgyára, illetve az abban érintett személyekre figyelemmel helyi vagy országos érdeklődést kiváltó - ügyekben a főügyész az eljárás (vizsgálat) megindításáról, az ügyben tett intézkedésről a tényállás és az ügy körülményei rövid ismertetésével, az érintett személy megjelölésével rövid úton jelentést tesz a legfőbb ügyésznek, amelyet utasításra írásban is megismétel.

9. Jelentést kell tenni:

a) a 2. pont c) alpontjában megjelöltek által vagy őket érintően benyújtott kérelmekről, megkeresésekről és az őket érintően tett ügyészi intézkedésekről a legfőbb ügyésznek, valamint[10]

b) az olyan ügyről, amely szélesebb körben az állampolgárokat, jelentős vagyoni értéket vagy külföldi szervezetet érint, az illetékes főosztályvezető ügyésznek.

Jelentéstételi kötelezettség egyéb ügyekben

10. A főügyész haladéktalanul jelenti a legfőbb ügyésznek[11]

- az ügyészségi alkalmazottakat ért, súlyos személyi sérüléssel vagy nagyobb anyagi kárral járó balesetet,

- az ügyészek személyét ért támadást,

- a minősített jelzésű irat elvesztését, megrongálását vagy megsemmisülését,

- az ügyészségi hivatali helyiségbe történő jogtalan behatolást,

- az ügyészségi hivatali helyiségben keletkezett, vagy ilyen helyiséget érintő tűzesetet, robbanást, elemi csapást,

- az ügyészségi vagyon (ideértve az informatikai és a kommunikációs hálózatot, illetőleg eszközöket is) sérelmére szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal elkövetett cselekményeket.

A Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinek tájékoztatása és e szervezeti egységek jelentéstételi kötelezettsége

11.[12]

12. Ha az 1-10. pontban foglaltakról a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztálya (önálló osztálya) vezetője értesül közvetlenül, a jelentéstételi kötelezettség az előzőek szerint terheli.

Jelentéstételi kötelezettség a katonai ügyészi szervezetben

13. A bűncselekmény vagy a rendkívüli esemény súlya, jellege, az elkövető személye vagy az ügyészi intézkedés jelentősége miatt kiemelkedő ügyekben a katonai főügyész a tudomásszerzést követően azonnal tájékoztatja a legfőbb ügyészt. A katonai ügyészi szervezetben a jelentéstételre - az 1-12. pontban foglaltak mellett - az 1/2002. (ÜK. 3.) KF intézkedéssel módosított 1/1991. katonai főügyészi utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jelentéstételi kötelezettség végrehajtásának elősegítése

14. A jelentéstételi kötelezettség alá tartozó ügy további intézéséről a főügyész az érintett ügyben kapott utasítás szerint tesz jelentést.

15. Az 5. és a 10-11. pont rendelkezései a fellebbviteli főügyészre is irányadók.[13]

16. A szakági utasítások és a körlevél végrehajtásának elősegítésére a jelentéstételi kötelezettséget a vármegye (főváros) területén a főügyész, a katonai ügyészi szervezetben a katonai főügyész határozza meg.[14]

17. A legfőbb ügyész számára történő jelentéstételi kötelezettségről szóló 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ körlevelet, valamint a módosításáról szóló 2/2003. (ÜK. 12.) LÜ körlevelet visszavonom.[15]

Dr. Kovács Tamás s. k.,

legfőbb ügyész