25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás

a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről[1]

(Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2006. február 1-jétől hatályos szöveg)

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló - többször módosított- 1972. évi V. törvény 19. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ügyészség szervezetéről és működésének általános szabályairól a következő utasítást adom ki:

I. rész

Az ügyészség szervezete és az ügyészségi alkalmazottak

Az ügyészség szervezete

1. §

(1) A Magyar Köztársaság ügyészi szervei:

a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége (a továbbiakban: Legfőbb Ügyészség),

b) a fellebbviteli főügyészségek,[2]

c)[3] a főügyészségek,

d)[4] a helyi ügyészségek,

e) a Katonai Főügyészség,

f) a Katonai Fellebbviteli Ügyészség,

g)[5] a területi katonai ügyészségek [az e)-g) pont alattiak együtt: katonai ügyészség].

(2) A Katonai Főügyészség a Legfőbb Ügyészség szervezetében működik. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek a Katonai Főügyészség alárendeltségébe tartoznak.

(3)[6] Az ügyészség tudományos, kutató és képzési szerve az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) .

(4)[7] A Legfőbb Ügyészség önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv; jogi személy.

(5)[8] A Legfőbb Ügyészség jellemző adatait az utasítás 1. melléklete tartalmazza.

(6)[9] A Katonai Főügyészség jellemző adatait az utasítás 2. melléklete tartalmazza.

Ügyészségi alkalmazottak

2. §

Ügyészségi alkalmazottak:

a) az ügyész,

b) az ügyészségi titkár,

c) az ügyészségi fogalmazó,

d) az ügyészségi nyomozó,

e) az ügyészségi ügyintéző,

f) az e) pontban nem említett tisztviselő,

g) az írnok,

h) a fizikai alkalmazott.

II. rész

A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség szervezete és működése

1. Vezetők és hatáskörük

A legfőbb ügyész

3. §

(1) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.

(2) A legfőbb ügyész állapítja meg a Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség szervezeti felépítését, a legfőbb ügyész helyettesek, valamint a szervezeti egységek: főosztályok, önálló osztályok (a továbbiakban együtt: főosztályok) feladatkörét, dönt a kizárólagos hatáskörében fenntartott, illetőleg a magához vont ügyekben.

(3) A legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Országgyűléssel kapcsolatos ügyészségi tevékenység irányítása és a legfőbb ügyészi országgyűlési beszámoló benyújtása,

b) a köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, az Állami Számvevőszék és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökéhez, valamint - a 34. § (3) bekezdésének a) pontjában és a 42. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel - az országgyűlési biztosokhoz [1993. évi LIX. törvény 2. § (5) bekezdés] címzett átiratok kiadmányozása,

c)[10] a Kormányhoz címzett előterjesztések, átiratok kiadmányozása,

d)[11] az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, valamint a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai kivételével a központi államigazgatási szervek* vezetőihez és a miniszterelnök-helyettesekhez címzett átiratok és más ügyészi intézkedések kiadmányozása,[12]

e) legfőbb ügyészi utasítás, körlevél kiadása; általános vizsgálatok elrendelése,

f) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, a fellebbviteli főügyészségek, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a főügyészségek, a területi katonai ügyészségek, valamint az OKRI szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

g) a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fel-lebbviteli főügyészségek, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a területi katonai ügyészségek, továbbá a főügyészségek létszámának és a főügyészségek területén működő helyi ügyészségek összlétszámának, valamint az OKRI létszámának a megállapítása,

h) a kinevezési jogkörébe tartozó ügyészségi alkalmazottak kinevezése és ügyészségi szolgálati viszonyuk megszüntetése, továbbá az át nem ruházott munkáltatói jogkörök gyakorlása,

i) elismerések adományozása, illetőleg állami kitüntetések adományozására javaslattétel,

j) az ügyészi szervezet éves személyügyi és továbbképzési tervének jóváhagyása,

k) a Legfőbb Ügyészség általános, szakági és célvizsgálati tervének (a továbbiakban együtt: vizsgálati terv) megállapítása,

l)[13] a döntés helyi ügyészség létesítéséről, megszüntetéséről, továbbá az Országgyűlés illetékes bizottságának történő javaslattétel* fellebbviteli főügyészség, főügyészség, területi katonai ügyészség létesítésére, megszüntetésére,[14]

m) a Legfelsőbb Bíróságnál jogegységi határozat meghozatalának kezdeményezése, részvétel a jogegységi tanács ülésén, továbbá nyilatkozattétel a nem általa benyújtott jogegységi indítvány tárgyában,

n) a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat a Legfelsőbb Bíróságnál (Be. 431. §),

o) büntetőeljárás megindítása a Btk. 4. §-ának (1)-(2) bekezdésében és a 6. §-ának (5) bekezdésében felsorolt esetekben,

p)[15] a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítésének garanciákhoz kötése, a magyar bűnügyi jogsegélykérelem teljesítéséhez szabott feltételek vállalása (1996. évi XXXVIII. tv. 7-8. §), közös nyomozó csoport létrehozása kezdeményezésének engedélyezése [2003. évi CXXX. törvény 55. §-ának (1) bekezdése], a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében a rá háruló egyéb döntések meghozatala,

q) döntés a mentelmi joggal vagy más személyes mentességgel kapcsolatos - hatáskörébe tartozó - ügyekben,

r) kegyelem iránti előterjesztés a vádirat benyújtásáig a köztársasági elnökhöz,

s) döntés a legfőbb ügyészségi ügyészt érintő kizárási ügyekben,

t) a katonai ügyészi szerv és más ügyészség közötti hatásköri összeütközés esetében eljáró ügyészség kijelölése,

u) minden olyan ügy, amelyet törvény a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyet a legfőbb ügyész a saját hatáskörébe von.

(4) A legfőbb ügyész összeállítja az ügyészségi fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát.

(5)[16] A legfőbb ügyész - a katonai ügyészség kivételével - ellátja az államháztartásról szóló, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezetet irányító szerv, valamint a költségvetési szerv vezetője számára meghatározott feladatokat.

(6) A legfőbb ügyész a (3) bekezdés b) pontjából az országgyűlési biztosokhoz intézett iratok kiadmányozására vonatkozó, valamint a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt hatáskörét a legfőbb ügyész helyettesekre átruházhatja.

A legfőbb ügyész helyettesei

4. §

(1) Legfőbb ügyész helyettesek:

a) a büntetőjogi szakágat irányító legfőbb ügyész helyettes (a továbbiakban: büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes),

b)[17] a magánjogi és a közigazgatási jogi szakágat, valamint a Legfőbb Ügyészség egyes funkcionális feladatainak ellátását irányító legfőbb ügyész helyettes (a továbbiakban: közjogi legfőbb ügyész helyettes),

c) a katonai főügyész.

(2) A legfőbb ügyész helyettes

a) irányítja, felügyeli, összehangolja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó főosztályok, továbbá a fellebbviteli főügyészségek (Katonai Fellebbviteli Ügyészség), a főügyészségek (területi katonai ügyészségek) szakági tevékenységét,

b) irányító intézkedéseket ad ki, szakági vizsgálatokat rendel el,

c) kiadmányozza - a 32. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - a törvények, a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek tervezeteire tett észrevételeket,

d)[18] kiadmányozza* az Országgyűlés alelnökeihez, az alkotmánybírákhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteséhez, az Állami Számvevőszék alelnökeihez, az OIT Hivatalának vezetőjéhez, valamint az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok és a rendvédelmi szervek vezetőihez, továbbá - a miniszterelnök-helyettesek kivételével - a központi államigazgatási szervek vezető-helyetteseihez címzett átiratokat;[19]

e) gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogköröket a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazottak tekintetében,

f) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész megbízza, illetve, amelyet a hatásköréből átruházott.

(3)[20] Ha a legfőbb ügyész az intézkedésben akadályoztatva van, illetőleg, ha a legfőbb ügyészi tisztség nincs betöltve, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes dönt, illetőleg intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartoznak; e jogkörében azonban nem tehet javaslatot legfőbb ügyész helyettes kinevezésére, illetőleg felmentésére.

(4)[21] A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes felügyeli az OKRI tevékenységét.

A főosztályvezető ügyész

5. §

(1) A főosztályvezető ügyész és az önálló osztályvezető ügyész (a továbbiakban együtt: főosztályvezető ügyész) a jogszabályok, a legfőbb ügyész, illetőleg a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes rendelkezései alapján vezeti a főosztályt; irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol az alárendelt ügyészi szervek felett.

(2) A főosztályvezető ügyész hatásköre:

a) a főosztály feladatkörében irányító intézkedések tervezetének kidolgozása, illetőleg kiadása; célvizsgálatok elrendelése,

b) a főosztály feladatait meghatározó rendelkezések végrehajtásának megszervezése, irányítása és ellenőrzése,

c) a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben a főosztály, továbbá - külön felhatalmazás alapján - a Legfőbb Ügyészség képviselete, ideértve a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi ülésein meghívás alapján történő részvételt is,

d) a főosztály ügyrendjének (benne szervezeti egységei feladatkörének)- a főosztály közvetlen felügyeletét ellátó legfőbb ügyész, illetőleg legfőbb ügyész helyettes előzetes jóváhagyásával történő - meghatározása,

e) a főosztályi szervezeti egységek vezetőinek irányítása és beszámoltatása,

f) a főosztály ügyészségi alkalmazottai feladatkörének és kiadmányozási jogkörének a megállapítása,

g)[22] munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó ügyekben, ideértve a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos ügyeket is,

h)[23] az alárendelt ügyészi szervek munkájának segítése, irányítása és ellenőrzése (instruálás); szakmai, illetőleg más hiányosság megállapítása esetén intézkedés annak megszüntetésére,

i) döntés azokban az ügyekben, amelyeket utasítás, illetőleg a legfőbb ügyész vagy a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes a hatáskörébe utalt.

(3) A főosztályvezető ügyész a (2) bekezdés e)-f) és h) pontjában megjelölt hatáskörét a főosztályvezető-helyettes ügyészre, az f) és h) pontjában megjelölt hatáskörét pedig az osztályvezető ügyészre is átruházhatja.

A főosztályvezető-helyettes ügyész

6. §

(1) A főosztályvezető-helyettes ügyész és az önálló osztályvezető-helyettes ügyész (a továbbiakban együtt: főosztályvezető-helyettes ügyész)

a) közvetlenül irányítja a főosztályvezető ügyész által meghatározott főosztályi tevékenységet, illetőleg meghatározott szervezeti egységet vezet,

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a hatásköréből a főosztályvezető ügyész rá átruházott,

c) a főosztályvezető ügyész akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogkörét.

(2) Ha a főosztályvezető-helyettes ügyész szervezeti egységet is vezet, e tevékenységére az osztályvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

Az osztályvezető ügyész

7. §

(1)[24] Az osztályvezető ügyész és az önálló csoportvezető ügyész (a továbbiakban együtt: osztályvezető ügyész) a jogszabályok, a legfőbb ügyész, illetőleg a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes és a főosztályvezető ügyész rendelkezései alapján vezeti az osztályt (önálló csoportot) és ellenőrzi annak tevékenységét, felelős működéséért, feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezető ügyész tesz javaslatot az 5. § (2) bekezdésének a), d) és f)-g) pontjában foglaltakra.

(3) Az osztályvezető ügyész - ha a főosztályvezető ügyész másként nem rendelkezik - gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a feladatok teljesítését, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

Az osztályvezető-helyettes ügyész

8. §

a) közvetlenül irányítja az osztálynak az osztályvezető ügyész által meghatározott tevékenységét,

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket hatásköréből az osztályvezető ügyész rá átruházott,

c) az osztályvezető ügyész távollétében gyakorolja annak jogkörét.

A csoportvezető ügyész[25]

8/A. §

(1) A csoportvezető ügyész vezeti a csoportot, felelős működéséért, feladatai teljesítéséért és az ellenőrzésért.

(2) A csoportvezető ügyész a közvetlen felettes ügyész részére javaslatot tesz az 5. § (2) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglaltakra.

2. A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség szervezete

A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség főosztályai és felügyeleti rendjük

9. §

(1)[26] A legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt áll:

a) a Kabinet,

b) a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya,

c) a Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztály,

d) az Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztály,

e) a Jogi Képviseleti Önálló Osztály,

f)[27] Belső Ellenőrzési Önálló Osztály.

(2) A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:

a) a Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály,

b) a Kiemelt Ügyek Főosztálya,

c) a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya,

d) a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály,

e) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály.

(3)[28] A közjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:

a) a Közérdekvédelmi Főosztály,

b) a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály,

c) a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály,

d) a Gazdasági Főigazgatóság.

(4) A katonai főügyész közvetlen felügyelete alatt áll:

a) a Katonai Ügyek Főosztálya,

b) a Személyügyi és Információs Önálló Osztály,

c) a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály.

(5)[29] A legfőbb ügyész a közvetlen felügyelete alatt álló főosztályokat érintő hatáskörének gyakorlásával legfőbb ügyész helyettest bízhat meg.

(6)[30] A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség szervezeti ábráját az utasítás 3. mellélete tartalmazza.

3. A Legfőbb Ügyészség főosztályainak feladatai

Kabinet

10. §[31]

A Kabinet

a) előkészíti a legfőbb ügyész tárgyalásait és programjait - szükség esetén a főosztályok közreműködésével -, gondoskodik megszervezésükről,

b) közreműködik a legfőbb ügyész hivatali kapcsolatainak szervezésében,

c) a legfőbb ügyész megbízása alapján közvetlen kapcsolatot tart a főosztályvezető ügyészekkel, a főosztályvezetőkkel és az önálló osztályvezetőkkel (a továbbiakban együtt: főosztályvezető), a fellebbviteli főügyészekkel és a főügyészekkel; közreműködik a közöttük szükséges olyan egyeztetésekben, amelyek a legfőbb ügyész döntését igénylik,

d) a legfőbb ügyész megbízásából ellenőrzi - az illetékes főosztály vezetőjének bevonásával - egyes feladatok végrehajtását,

e) nyilvántartja a legfőbb ügyész napi programját, kezeli a hozzá érkezett megkereséseket, továbbá az Országgyűléssel, illetve az OIT működésével kapcsolatos iratokat, ellátja a legfőbb ügyész személyéhez kapcsolódó - általa meghatározott - feladatokat,

f) szervezi és koordinálja a Legfőbb Ügyészség és az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottságok közötti együttműködést,

g) segíti a legfőbb ügyész parlamenti munkáját, gondoskodik a legfőbb ügyészhez intézett kérdésekre és azonnali kérdésekre vonatkozó válaszok elkészítéséről,

h) közreműködik az ügyészséget érintő ügyekben az országgyűlési képviselők tájékoztatásában,

i) gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, valamint szükség szerint a bizottságok ülésein való részvételről, indokolt esetben az ügyészség szakági képviseletéről,

j) szervezi az országgyűlési bizottsági üléseken elhangzott, az ügyészséget érintő felvetésekkel kapcsolatos teendők végrehajtását,

k) szervezi az ügyészi tapasztalatok közreadására irányuló tevékenységet, kapcsolatot tart a sajtó- és hírközlő szervekkel, a legfőbb ügyész utasításai szerint közreműködik a tájékoztatásban, előkészíti és szervezi a sajtótájékoztatókat,

l) a sajtószóvivői tevékenységet ellátva - külön utasítás szerint - tájékoztatja a közvéleményt a Legfőbb Ügyészség tevékenységéről és a legfőbb ügyész által meghatározott kérdésekben az ügyészség hivatalos álláspontjáról; a legfőbb ügyész utasítására intézkedik az esetleges sajtó-helyreigazításokkal kapcsolatban,

m) napi elektronikus sajtószemle készítése útján gondoskodik a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, továbbá - lehetőség szerint - a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek, valamint a Katonai Főügyészség, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek sajtószóvivőinek az informálásáról,

n) megszervezi a legfontosabb dokumentumokból, sajtócikkekből, médiafigyelőkből az ügyészségre vonatkozó írások archiválását, valamint a legfőbb ügyész parlamenti beszámolóinak, illetve egyéb nyilatkozatainak az összegyűjtését,

o) kapcsolatot tart a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészségek, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a főügyészségek és a területi katonai ügyészségek sajtószóvivőivel,

p) biztosítja a legfőbb ügyész közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek közötti információáramlást,

q) segíti a legfőbb ügyész szakágakhoz kapcsolódó munkáját, elemzéseket, vizsgálatokat, illetve referálást folytat a legfőbb ügyész döntését, vagy tájékoztatását igénylő kérdésekben,

r) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

10/A. §[32]

Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya

11. §

(1)[33] A Főosztály

a) koordinálja és szervezi a nemzetközi kapcsolatokat, végzi és összehangolja az Európai Uniós tagsággal összefüggő ügyészségi feladatokat,

b) ellátja a globális, az európai és a regionális együttműködéssel (ENSZ, OECD, Európa Tanács, Közép-európai Kezdeményezés stb.) összefüggő feladatokat,

c) a legfőbb ügyész által kijelölt kontaktpont által kapcsolatot tart az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal, szervezi és koordinálja a Hálózat éves katalógusában szereplő képzéseken, a Hálózat csereprogramjaiban és egyéb tevékenységeiben való magyar ügyészi részvételt,

d) a Kabinettel együttműködve szervezi a legfőbb ügyész nemzetközi kapcsolatépítését, előkészíti a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettesek nemzetközi vonatkozású programjait, valamint a külföldi hivatalos vendégek magyarországi programját,

e)[34] szervezi a hazai és a külföldi ügyészi küldöttségek utazását, továbbá az ügyészeknek és az OKRI kutatóinak hivatalos külföldi utazásait; végzi a protokoll feladatokat,

f) segíti a főosztályokat, a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket a nemzetközi együttműködés és az európai integráció terén adódó szakmai feladataik ellátásában,

g) gondoskodik a nemzetközi programok koordinált végrehajtásáról és ellenőrzéséről,

h) figyelemmel kíséri az ügyészek nemzetközi és európai jogi továbbképzése szempontjából releváns európai és nemzetközi pályázatokat, pozitív vezetői döntés esetén elkészíti a pályázatokat és lebonyolítja a pályázati pénzek felhasználásával megvalósuló projekteket,

i) ellátja a kijelölt ügyekben a legfőbb ügyész, illetőleg az ügyészség képviseletét,

j) véleményezi az ügyészi szervezet egészét vagy több szakágat érintő európai és nemzetközi tárgyú jogszabálytervezeteket és közreműködik azok egyeztetésében, előkészíti az Európai Uniós joganyag ügyészségi alkalmazását,

k) közreműködik a hazai nemzetközi rendezvények, konferenciák megszervezésében és lebonyolításában; véleményt nyilvánít az ügyészi részvétel szakmai indokoltságáról a külföldi rendezvényekre, konferenciákra szóló felhívások és meghívók tekintetében,

l) szervezi a külföldi partner-intézményekkel közös továbbképzési rendezvényeket és gondoskodik a külföldi továbbképzési célú rendezvényeken való ügyészségi részvételről, javaslatot tesz az ezeken és a külföldi tanulmányutakon résztvevők személyére,

m) gyűjti és közreadja a külföldi utak és fogadások, illetve az egyéb nemzetközi rendezvények szakmai tartalmáról készült jelentéseket, továbbá figyelemmel kíséri a külföldi jogalkotás, jogalkalmazás, jogtudomány és jogélet alakulását, amelyről rendszeresen tájékoztatást ad,

n) javaslatot tesz az ügyészség munkájához szükséges külföldi nyomtatott és elektronikus dokumentáció beszerzésére; közreműködik az ügyészség honlapján megjelenő angol nyelvű szöveg szerkesztésében,

o) feladatai ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes hazai szervekkel, a nemzetközi szervezetekkel és külföldi intézményekkel, más országok ügyészségeivel, a külföldi igazságügyi képzési intézményekkel, valamint a külföldi magyar, illetve a budapesti diplomáciai képviseletekkel,

p) gondoskodik a jogsegélyforgalomban és a nemzetközi érintkezésben a szükséges fordítások és a tolmácsolás biztosításáról,

q) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész megbízza.

(2)[35] A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Európai Uniós és Nemzetközi Jogi Osztály,

b) Nemzetközi Továbbképzési és Fordítói Osztály.

Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztály[36]

11/A

Az Önálló Osztály ellátja az Eurojustban való részvétellel összefüggő feladatokat. E körben segíti a magyar képviselőt

a) az Eurojust teljes ülése hatáskörének gyakorlásában való részvételben,

b) az Eurojust nevében való eljárásban,

c) az Eurojust és a Magyar Köztársaság között a kizárólagos információcsere ellátásában,

d) az Eurojust ad hoc bizottságai munkájában való részvételben,

e) az Eurojust teljes ülésének az Eurojust szervezetét és működését irányító tevékenységében való részvételben.

Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztály[37]

11/B. §

Az Önálló Osztály

a) ellátja az adatvédelmi és biztonsági feladatokat; elkészíti az e tárgyú irányító intézkedések (pl. a belső adatvédelmi és -biztonsági, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő, a munkavédelmi és a tűzvédelmi szabályzat, a hivatali épületekbe, helyiségekbe történő beléptetés rendjének szabályzata) tervezetét,

b) ellátja a belső adatvédelmi felelősi feladatokat; e körben

- közreműködik, illetőleg segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában, ideértve - a főosztályok véleményét figyelembe véve - a kutatási kérelmekkel kapcsolatos feladatok ellátását is,

- ellenőrzi a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.), és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek, továbbá az adatbiztonság és az ügyészi szervezet működésére vonatkozó egyéb biztonsági követelmények megtartását,

- kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, és jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót,

- vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást,

- közreműködik az ügyészségi alkalmazottak adatvédelmi ismeretekre történő oktatásának szervezésében,

c) irányítja, koordinálja és végrehajtja - a legfőbb ügyész által e feladatra kijelölt munkacsoporttal együttműködve - a honvédelmi felkészítéssel és az ország-mozgósítással kapcsolatos teendőket; e körben közvetlen kapcsolatot tart a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel,

d) ellátja - a titokvédelmi szabályzatban meghatározott kivételekkel - a titokvédelmi feladatokat, ideértve a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek e tevékenységének ellenőrzését is,

e) ellátja az Avtv., a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény, továbbá az elektronikus információ-szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény szerinti közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának biztosításából eredő adat-ellenőrzési és adatközlői feladatokat, továbbá végzi az informatikai biztonsági ellenőrzési, valamint az ügyészség honlapjával kapcsolatos adatvédelmi feladatokat,

f)[38] végzi az informatikai biztonsági ellenőrzési feladatokat,

g)[39] gondoskodik a Legfőbb Ügyészségen és a Katonai Főügyészségen a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a foglalkozás-egészségüggyel és az elsősegély-nyújtással kapcsolatos teendők ellátásáról, a fellebbviteli főügyészségeknél, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségnél, a főügyészségeknél, a területi katonai ügyészségeknél, továbbá az OKRI-nál pedig felügyeli, ellenőrzi e tevékenységet,

h)[40] gondoskodik az ügyészi szervezet biztonsági koncepciójának érvényre juttatásáról, ezen belül

- javaslatot tesz az ügyészi szervezet biztonsági követelményrendszerének a meghatározására,

- koordinálja a főosztályok biztonságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét,

i)[41] ellátja - a katonai ügyészség kivételével - a személy- és vagyonbiztonsági feladatokat, e körben

- a fellebbviteli főügyészségeknél, a főügyészségeknél és a helyi ügyészségeknél biztonságvédelmi vizsgálatokat folytat és ellenőrzéseket végez,

- kidolgozza az ügyészségi épületek védelmét ellátó gazdasági társaságok tekintetében azokat az egységes elveket, amelyeket a feladataik ellátása során betartani kötelesek,

- folyamatosan ellenőrzi a biztonsági szolgálatok tevékenységét és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a szolgálatokat alkalmazó ügyészségeket,

j)[42] szervezi - a katonai ügyészség kivételével - az ügyészi szervezet polgári védelmi és katasztrófavédelmi kötelezettségeinek ellátását.

Jogi Képviseleti Önálló Osztály[43]

11/C. §[44]

(1) Az Önálló Osztály

a)[45] az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nemperes eljárásokban ellátja a Legfőbb Ügyészség és a katonai ügyészség képviseletét,

b) koordinálja a képviselettel kapcsolatos ügyeket más szervezeti egységekkel, valamint a főügyészségekkel,

c) intézi a végrehajtás iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket,

d) elemzi az ügyészi jogkörben okozott károk megtérítésére vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, kezdeményezi a károk megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket.

(2) Az Önálló Osztály keretében Jogi Képviseleti Ügyek Irodája működik.

12. §[46]

Belső Ellenőrzési Önálló Osztály[47]

13. §

(1) Az Önálló Osztály

a)[48] elkészíti a szakterületére vonatkozó intézkedések (ellenőrzési kézikönyv, folyamatalapú kockázatelemzési és ellenőrzési módszerek) tervezetét,

b)[49] ellátja - a katonai ügyészség kivételével - az ügyészi szervezet gazdaságos, hatékony, eredményes működésének elősegítését célzó belső ellenőrzési feladatokat, amely magában foglalja[50]

-[51] a vagyon kezelésének, megóvásának és gyarapításának, a vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzését,

- a beszerzések, felújítások és beruházások, az e területekkel összefüggő szerződések és azok teljesítésének, valamint a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrolloknak és kontrolltevékenységeknek a vizsgálatát,

- az éves költségvetés tervezése megalapozottságának, végrehajtásának a véleményezését,

- a költségvetési és európai uniós forrásokból származó - az Európai Csalásellenes Hivatallal történő együttműködést szolgáló - támogatások felhasználása szabályszerűségének vizsgálatát,

- a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban elemzések, értékelések készítését az ügyészi szervezet működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített belső ellenőrzési rendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében,

- ajánlások és javaslatok megfogalmazását a legfőbb ügyész számára a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése érdekében, valamint az ezek alapján meghatározott intézkedések megvalósításának figyelemmel kísérését,

c)[52] a belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi - pénzügyi, rendszer-, teljesítmény- és a számviteli, pénzügyi folyamatokat támogató informatikai - ellenőrzéseket végez,

d) éves összefoglaló ellenőrzési jelentést készít,

e)[53]

(2)[54] Az Önálló Osztály az (1) bekezdés a) pontjában említett feladatokat a Legfőbb Ügyészségnél, valamint a fellebbviteli főügyészségeknél és főügyészségeknél, továbbá az OKRI-nál belső ellenőrzési tevékenységként végzi.

(3) Az Önálló Osztály ellenőrzi a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a költségvetési cél jelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználását is.

13/A. §[55]

Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály

14. §

(1) A Főosztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,

b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi a bűnözési adatokat, figyelemmel kíséri a bűnüldözési gyakorlatot, értékeli a szakági munkát,

c)[56] figyelemmel kíséri és elemzi a nyomozó ügyészségek nyomozási gyakorlatát, és intézkedik az irányítást igénylő elvi és gyakorlati kérdésekben,

d) intézi az ügykörébe tartozó beadványokat, feladatkörében előkészíti az országgyűlési képviselők interpellációira, kérdéseire a választervezetet,

e) elbírálja a hatáskörébe tartozó jogorvoslatokat,

f) dönt a szakági alaputasítás 3. §-ának (5) bekezdésében megjelölt ügyekben,

g) intézi az eljárási kegyelemmel kapcsolatos kérelmeket,

h)[57] a kiadatás megtagadása vagy meghiúsulása esetén egvizsgálja a közigazgatási és igazságügyi miniszter által megküldött iratokat és álláspontja közlésével azokat az eljárásra illetékes ügyészhez teszi át,

i)[58] előkészíti a döntést, illetve dönt az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények ügyészségi nyomozásáról, ha annak teljesítése a nyomozó ügyészség feladata,

j) előkészíti a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozó intézkedéseket,

k)[59] átruházott jogkörben, szakterületén

- intézkedik a főügyész kizárásával kapcsolatos ügyekben,

- meghosszabbítja a nyomozás határidejét,

- amennyiben az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvények (a 2003. évi CXXX. tv., a 2005. évi CXVI. tv.) másként nem rendelkeznek, dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételéről, ezekről az illetékes ügyészt egyidejűleg értesíti,

- dönt a külföldi hatóság részére adható, illetve a külföldi hatóságtól kért eljárási jogsegélykérelem tárgyában.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Általános Ügyek Osztálya,

b) Elvi Elemző és Értékelő Osztály,

c) Nemzetközi Jogsegély Ügyek Osztálya.

(3) A főosztályon működő Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Ügykezelő Iroda ellátja a főosztály, a Kiemelt Ügyek Főosztálya, valamint - nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési ügyekben - a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály iratkezelési feladatait.

Kiemelt Ügyek Főosztálya

15. §

(1) A Főosztály

a) eljár

- a közélet tisztasága ellen (Btk. XV. Fejezet VII. Cím) elkövetett,

- a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet VIII. Cím),

- a terrorcselekmény (Btk. 261. §),

- a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §),

- a bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §),

- a visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel (Btk. 279. §),

- a környezetkárosítás (Btk. 280. §),

- a természetkárosítás (Btk. 281. §),

- a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése (Btk. 281/A. §),

- a gazdasági bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet),

- a bűnszervezetben (Btk. 137; § 8. pont) elkövetett bármely bűncselekmény, továbbá

- minden olyan bűncselekmény ügyében, amelyet a legfőbb ügyész, illetve a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes a Kiemelt Ügyek Főosztálya hatáskörébe utalt,

b) ügykörében

- teljesíti a 14. § (1) bekezdés a)-b), illetve d)-h) ésj)-k) alpontjaiban, valamint

- a Központi Nyomozó Főügyészség* tekintetében a 14. § (1) bekezdés c) és i) alpontjában megjelölt feladatokat is, továbbá[60]

- intézi a mentelmi joggal, vagy más személyes mentességgel kapcsolatos ügyeket,

c)[61] feladatkörében előkészíti az országgyűlési képviselők kérdéseire a választervezetet.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Gazdasági Bűnügyek Osztálya,

b) Szervezett Bűnözés és Korrupciós Ügyek Osztálya.

Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya

16. §

(1) A Főosztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,

b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,

c) képviseli a legfőbb ügyészt a Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén és - külön felhatalmazás alapján - egyéb eljárási cselekményeknél,

d) másodfokú indítványt terjeszt elő azokban az ügyekben, amelyekben az ítélőtábla határozata elleni fellebbezést a törvény lehetővé teszi [Be. 13. § (2) bekezdés c) pont, 383. § (1) bekezdés b) pont, 400. § (2) bekezdés],

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben elkészíti a felülvizsgálati indítványt, továbbá a megindult felülvizsgálati eljárásokban nyilatkozik az ügyész vagy mások által kezdeményezett felülvizsgálati indítványok tárgyában,

f) elkészíti a törvényesség érdekében benyújtandó jogorvoslati indítványok tervezetét,

g) elkészíti a jogegységi indítványok tervezetét, valamint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának elnöke által megküldött, nem a legfőbb ügyész által benyújtott, jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványra tett nyilatkozat tervezetét,

h) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekmény esetén elkészíti a büntetőeljárás megindításához szükséges legfőbb ügyészi határozat [Btk. 4. § (1) bekezdés a) pont] tervezetét,

i) intézi az eljárási kegyelemmel, továbbá a mentelmi joggal, vagy más személyes mentességgel kapcsolatos -hatáskörébe tartozó - ügyeket,

j) elbírálja a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek döntései ellen bejelentett panaszokat,

k) előterjeszti azokat az indítványokat, amelyekre a törvény szerint jogosult,

l) átruházott jogkörben szakterületén intézkedik a fellebbviteli főügyész és a főügyész kizárásával kapcsolatos ügyekben és - szükség szerint - indítványt tesz más bíróság kijelölésére.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Elvi Ügyek Osztálya,

b) Törvényességi Ügyek Osztálya.

(3) A főosztályon működő Büntetőbírósági Ügykezelő Iroda ellátja a főosztály, a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály, valamint - büntetőbírósági ügyekben - a Gyermek és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály iratkezelési feladatait.

Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály

17. §

Az Önálló Osztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, értékeli a szakági munkát,

b)[62] közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Igazságügyi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága büntetés-végrehajtási jogi tevékenysége, továbbá az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, valamint a bűnügyi nyilvántartás és a körözési nyilvántartás felett,

c) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtási intézetekben, a rendőrségi fogdákban, az egyes rendőrkapitányságokon, a határőrségi szerveknél foganatosított fogva tartások végrehajtása felett,

d) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a szabadságelvonással nem járó büntetéseket, büntetőjogi intézkedéseket és az utógondozást végrehajtó, abban közreműködő szerveknél büntetés-végrehajtási jogi kötelezettségeik teljesítése felett,

e) megvizsgálja a büntetés-végrehajtási tárgyú bejelentéseket, kérelmeket, panaszokat, meghallgatásokat tart a fogva tartottaknak; intézkedik az ennek során észlelt törvénysértések megszüntetése és orvoslása érdekében,

f) közreműködik a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény rendelkezéseinek megtartásában, teljesíti az európai egyezménnyel létrehozott ellenőrző bizottság (CPT) összekötői feladatait; közreműködik az ENSZ és az Európa Tanács ajánlásainak és irányelveinek az érvényesítésében,

g) teljesíti a büntetések és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatásra irányuló, az ügyészséghez érkezett külföldi megkereséseket a b) és f) pontban foglalt tevékenysége során,

h) közreműködik a büntetés, intézkedés végrehajtásának átengedésével, illetve átvételével kapcsolatos nemzetközi szerződések végrehajtásának ellenőrzésében,

i) a hatáskörébe tartozó ügyekben jogvédelmi tevékenységet végez,

j) elbírálja a főügyészségek döntései ellen bejelentett panaszokat,

k)[63] együttműködik a büntetés-végrehajtásban közreműködő rendvédelmi és más központi államigazgatási szervekkel.

Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály

18. §

Az Önálló Osztály

a) ellátja - a hatáskörébe tartozó ügyekben - a 14. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésének c)-l) pontjaiban, valamint a 17. § f) és i) pontjaiban meghatározott feladatokat,

b)[64] közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorol a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetének tevékenysége felett,

c) saját hatáskörében, illetve az illetékes főügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat ellátó ügyészének közreműködésével ellenőrzi a javítóintézetekben a javítóintézeti nevelés végrehajtásának, a javítóintézetekben, a büntetés-végrehajtási intézetekben és a rendőrségi fogdákban a fiatalkorúak előzetes letartóztatása foganatosításának a törvényességét,

d) az országos büntetés-végrehajtási intézetekben a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztállyal egyeztetve időszakonként ellenőrzi a fiatalkorú elítéltekre vonatkozó büntetés-végrehajtási jogszabályok megtartását,

e) szükség esetén intézkedik az egyes büntető jogszabályok büntetőeljáráson kívüli végrehajtása érdekében, különösen a pártfogó felügyelet és a gyámhatósági gyermekvédelmi intézkedések alkalmazása körében,

f) a gyermek- és ifjúságvédelmet érintő büntetőjogon kívüli törvényességi felügyelet körében teljesíti a 19. § (1) bekezdésének d), f) és g) pontjában meghatározott feladatokat,

g)[65] figyelemmel kíséri a kiskorúak jogainak érvényesülését a központi államigazgatási szervek által működtetett gyermekintézményekben,

h) szükség esetén intézkedik a jogellenesen külföldre vitt, vagy külföldről Magyarországra hozott kiskorúakat érintő panaszokkal és kérelmekkel kapcsolatban,

i)[66] együttműködik a család-, gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt központi államigazgatási szervekkel,

j) részt vesz a főügyész által összehívott szakági operatív értekezleteken,

k) ellátja a szakági alaputasításban meghatározott, hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat.

Közérdekvédelmi Főosztály

19. §[67]

(1) A Főosztály

a) elkészíti a magánjogi és a közigazgatási jogi szakágra vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,

b) feltárja a szakágat érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,

c) törvényben meghatározott esetekben, a legfőbb ügyésznek a szakági feladatok ellátására vonatkozó utasításában meghatározott módon a hatáskörébe tartozó szerveknél és szervezeteknél megvizsgálja, illetve megvizsgáltatja e szervek (szervezetek) egyedi ügyben hozott határozatai, intézkedései, illetve az általános érvényű rendelkezései törvényességét, vagy azok vizsgálatát kezdeményezi az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervnél,

d) hatáskörében eljárva elemzi a jogszabályok érvényesülését,

e) feladatkörében elkészíti a legfőbb ügyésznek véleményezésre megküldött jogszabálytervezetekre vonatkozó észrevételek tervezetét,

f) elbírálja a központi államigazgatási szervek ügyészi törvényességi felügyeleti hatáskörbe tartozó intézkedéseit, valamint a főügyészségek felügyeleti törvényességi kérelem alapján kialakított álláspontját sérelmező beadványokat,

g) dönt szabálysértési ügyekkel kapcsolatban a külföldi hatóság részére adható, illetve a külföldi hatóságtól kért jogsegélykérelem tárgyában, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2005. évi CXVI. törvény 3. §-a szerint az egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyekben,

h) intézi a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által folytatott megbízhatósági vizsgálat ügyészi törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

i) elkészíti a nem büntetőjogi tárgyú jogegységi indítványok, illetve a nem a legfőbb ügyész által indítványozott jogegységi eljárásokban a legfőbb ügyész nyilatkozatának a tervezetét,

j) jogszabályban meghatározott esetekben peres eljárást indít, nemperes eljárást kezdeményez, törvényben meghatározott per- és jogorvoslatokkal él, ellátja - a legfőbb ügyészi utasításokban meghatározott módon - az ügyészi törvényben és más jogszabályokban előírt polgári peres és nemperes eljárásokkal kapcsolatos ügyészi feladatokat,

k) a hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Legfőbb Ügyészséget a Legfelsőbb Bíróság előtt,

l) törvényben meghatározott módon ellátja a civil szervezetek működésének törvényességi felügyeletét,

m) törvényben meghatározottak szerint ellátja a közhasznú szervezetek működése feletti törvényességi felügyeletet,

n) megvizsgálja, illetőleg megvizsgáltatja a hozzá jogszabálysértés miatt benyújtott kérelmekkel kapcsolatos ügyeket,

o) gyakorolja az ügyész törvényekben meghatározott, büntetőjogi szakágon kívüli hatáskörét, ha az utasítás nem utalja más főosztály hatáskörébe,

p) közreműködik az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nemperes eljárásokban a Legfőbb Ügyészség jogi képviseletének előkészítésében,

q) intézi az ügyészi szervezet jogügyleteivel kapcsolatos megkereséseket.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Általános Közigazgatási Jogi Osztály,

b) Környezetvédelmi Osztály,

c) Engedélyezési Jogi Osztály,

d) Általános Magánjogi Osztály,

e) Gazdasági Jogi Osztály.

(3) A főosztályon működő Közérdekvédelmi Ügykezelő Iroda ellátja a főosztály, valamint - a magánjogi és a közigazgatási jogi ügyekben - a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály iratkezelési feladatait.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

20. §[68]

(1) A Főosztály

a) közreműködik az ügyészi szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításában, tervezi az ügyészi szervezet létszám-utánpótlását,

b) közreműködik az ügyészségi szolgálati viszonyra és a javadalmazásra vonatkozó jogszabályok előkészítésében és kidolgozza az ezekre vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, szervezi végrehajtásukat; előkészíti az ügyészi szervezet személyügyi tervét; beszámol a terv megvalósulásáról,

c) legfőbb ügyészi döntésre előkészíti a javadalmazásra, elismerésekre és szociális intézkedésekre vonatkozó irányító intézkedéseket, továbbá a legfőbb ügyészi, illetve bizottsági hatáskörbe tartozó személyügyi, szociális és a szolgálati viszonyt érintő egyedi ügyeket; ellátja a személyügyi nyilvántartás központi és legfőbb ügyészségi feladatait,

d) számon tartja az ügyészi szervezetben indult fegyelmi eljárásokat, évente összefoglaló tájékoztatót készít az ügyészség fegyelmi helyzetéről,

e) gondoskodik az ügyészi és más ügyészségi alkalmazotti álláshelyekre szóló pályázati felhívások közzétételéről; előkészíti a pályázatok elbírálását,

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol - a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettesei és a katonai ügyészség kivételével - a munkáltatói jogkört gyakorlók tevékenysége felett,

g)[69] tervezi és szervezi az ügyészségi fogalmazói utánpótlást, ezen belül különösen a pályázatok kiírását, a pályázók nyilvántartását, tájékoztatását, meghallgatását, a pályázatok döntésre előkészítését; tervezi és összehangolja az ügyészségi alkalmazottak képzését, továbbképzését, e körben

a főosztályok javaslatainak figyelembevételével előkészíti az ügyészi szervezet továbbképzési tervét, valamint a továbbképzéssel kapcsolatos költség-előirányzatokat,

- szervezi a tanfolyamokat, konferenciákat, a belföldi partner-intézményekkel közös továbbképzési rendezvényeket,

- ellátja a Magyar Ügyészképző Központ feladatait, e keretben szervezi az ügyészségi fogalmazók és titkárok, az instruktorok, valamint az oktatók központi és regionális képzését,

- előkészíti a fogalmazóképzésre vonatkozó irányító intézkedéseket, vezetői döntést előkészítő javaslatokat,

- szakmai tudományos pályázatokat ír ki, versenyeket, rendezvényeket szervez,

- ellátja az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak posztgraduális képzésével és egyéb támogatásával kapcsolatos teendőket (tanulmányi szerződések engedélyezése, megkötése, továbbtanulás nyilvántartása),

h)[70] gondoskodik az ügyészek, ügyészségi alkalmazottak idegen nyelvi képzéséről, idegennyelv-tudásának nyilvántartásáról,

i) a Kabinettel egyeztetve közreműködik a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek fontosabb értekezletein a Legfőbb Ügyészség képviseletének biztosításában,

j)

k) figyelemmel kíséri az ügyészséget érintő pályázatokat és az érintett főosztályok vezetőivel együttműködve vizsgálja azok megvalósíthatóságát; szükség esetén koordinálja a projektek előkészítését, ideértve a megkötendő szerződéseket is,

l) végzi az egész ügyészi szervezetet érintő igazgatásszervezési feladatokat; a főosztályok javaslatai alapján elkészíti a Legfőbb Ügyészség vizsgálati tervének a tervezetét;

m)[71] végzi a Legfőbb Ügyészségen az igazgatási iratkezelési és titkos ügykezelési tevékenységet, kezeli a központi irattárat, működteti a Legfőbb Ügyészség hang- és képtechnikai laboratóriumát; ellátja az ügyészség hivatali tevékenységével kapcsolatos fotó-, video- és hangtechnikai feladatokat, ideértve a Balatonlellei Továbbképző Központban lévő rendezvényeket is,

n) figyelemmel kíséri az ügyészség honlapjára (www.mklu.hu) érkező elektronikus beadványokat és azokat haladéktalanul továbbítja az ügy tárgya szerint illetékes főosztály vezetőjéhez,

o) végzi az ügyészség hagyományainak őrzésével kapcsolatos feladatokat; közreműködik a Legfőbb Ügyészség kiadványainak előkészítésében, koordinálja az ügyészségről (történet, működés, épületek, események) szóló kiadványok megjelentetését; külön utasítás szerint ellátja a könyvtári feladatokat,

p) ellátja a Legfőbb Ügyészségen - a Gazdasági Főigazgatóság közreműködésével - a kegyeleti feladatokat, továbbá a Legfőbb Ügyészség Budapest V. kerület, Markó u. 16. szám alatti székháza biztonságával összefüggő igazgatási feladatokat, ideértve az ügyészségi alkalmazottak parkolási engedélyeinek kiadását is; e feladatkörében kapcsolatot tart a Legfelsőbb Bíróság és a Köztársasági Őrezred illetékes vezetőivel;

q) intézi az ügyészségi alkalmazottak biztonsági okmányaival (szolgálati igazolvány, nyugdíjas ügyészek igazolványa, ideiglenes belépési engedély) összefüggő szabályozási és technikai teendőket,

r) közreműködik az ügyészi szervezet egészét érintő jogszabálytervezetek egyeztetésében, a legfőbb ügyészi utasítások, továbbá a körlevelek előkészítésében; elkészíti az ügyészség szervezetére és működésére vonatkozó szabályzat és a feladatkörébe tartozó más irányító intézkedések tervezetét,

s) a főosztályok szakmai szövegjavaslatai alapján elkészíti a legfőbb ügyész országgyűlési beszámolójának, valamint - az országgyűlési beszámoló alapján - a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló szakmai indokolásának a tervezetét,

t) elkészíti - a Gazdasági Főigazgatóság közreműködésével - a Legfőbb Ügyészség alapító okiratát,

u) a főosztályok javaslatai alapján elkészíti a költségvetési javaslat szakmai indokolását,

v) szerkeszti az Ügyészségi Közlönyt, valamint az ügyészség honlapját.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Személyügyi Osztály,

b) Továbbképzési Osztály,

c) Igazgatási Osztály,

- Hang- és Képtechnikai Laboratórium,

d) Jogszabály-előkészítő Önálló Csoport.

(3) A Személyügyi Osztály keretében Személyügyi és Továbbképzési Nyilvántartó és Ügykezelő Iroda, az Igazgatási Osztály keretében Könyvtár, Központi Irattár, valamint Központi Igazgatási és Minősített Adatkezelő Iroda működik; ez utóbbi iroda ellátja a Kabinet, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya, a Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztály, az Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztály, valamint az Ellenőrzési Önálló Osztály iratkezelési feladatait is.

(4) A Központi Igazgatási és Minősített Adatkezelő Iroda látja el a Legfőbb Ügyészségen igazgatási ügyekben, továbbá a minősített adatok esetében - a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kapcsolódó minősített adatok kivételével - az iratkezelési feladatokat.

(5) A Központi Irattár a tevékenységét a Legfőbb Ügyészség tekintetében látja el.

21. §[72]

Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

22. §[73]

(1) A Főosztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,

b) meghatározza az ügyészségi ügyviteli, iratkezelési és statisztikai rendet, elvi irányítást gyakorol az ügyiratkezelő irodák működése felett,

c) irányítja, szervezi és végzi az ügyészségi számítástechnika-alkalmazási rendszerek kialakítását, biztosítja a rendszerbe kerülő adatállomány összegyűjtését, karbantartását, feldolgozását és tárolását,

d) gondoskodik a feldolgozott adatok felhasználásáról, meghatározott szempontok szerinti értékeléséről és rendszeres közléséről, továbbá eseti jelleggel adatokat szolgáltat,

e) rendszerezi és kezeli a főosztály kiadványainak a Legfőbb Ügyészségen tárolt példányait és őrzi az eseti információ-szolgáltatás anyagának eredeti példányait,

f) működteti, irányítja és fejleszti az ügyészségi táv-adatátviteli hálózatot, az Informatikai Központot, menedzseli rendszereit, szakmai irányítást és felügyeletet biztosít a főügyészségi informatikusok számára,

g) üzemelteti a Legfőbb Ügyészség és a vele közös rendszerben lévő ügyészségi szervek lokális hálózatait,

h) elősegíti az ügyészi szervek egységes számítógép-ellátását, koordinálja az informatikai eszközök beszerzését, felhasználási módját, ellenőrzi az ezzel összefüggő tevékenységet,

i) közreműködik az ügyészségi alkalmazottak informatikai-számítástechnikai és egyéb, a munkavégzés színvonalát javító képzésében és továbbképzésében,

j)[74] megszervezi, illetőleg végzi az ügyészségi ügyviteli, illetve statisztikusi feladatokat ellátó ügyészségi alkalmazottak vizsgáztatását,

k) javaslatot tesz az informatika működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges alapvető személyi, műszaki és pénzügyi feltételek biztosítására, közreműködik az informatikai eszközök beszerzéséhez, működtetéséhez szükséges kiadások költségvetési előirányzatainak kialakításában, rendelkezik az e célra jóváhagyott előirányzatok felett, végzi az informatikai eszközök beszerzését, vezeti a számítástechnikai eszközök szakmai és analitikus nyilvántartását,

l) közreműködik- előzetes egyeztetéssel és szakmai véleményadással - a fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek, valamint az OKRI számítástechnika-alkalmazási és informatikai célú működési és fejlesztési terveinek előkészítésében,

m)[75] ellátja az ügyészség internetes honlapjával kapcsolatos informatikai, továbbá a Főosztály kiadványainak megjelentetésével kapcsolatos nyomdatechnikai feladatokat,

n) ellátja raktári számmal a főosztályok által bevezetett, illetve módosított formanyomtatványokat, továbbítja a megrendelésre kerülő mintapéldányokat a Gazdasági Főigazgatóságnak és végzi ezeknek a sorozatgyártás előtti ellenőrzését,

o)[76] ellátja törvényben és egyes legfőbb ügyészi utasításokban előírt adatközlésekkel összefüggésben felmerült feladatokat.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Jogi Informatikai Osztály

- Értékelő Csoport,

- Statisztikai Csoport,

b) Alkalmazási Szoftverfejlesztő és Működtető Osztály

- Fejlesztési Csoport,

- Működtetési Csoport,

c)[77] Hálózatfejlesztő és Üzemeltető Osztály

- Központi Rendszer-felügyeleti Csoport,

- Legfőbb Ügyészségi Rendszer-felügyeleti Csoport,

- Területi Rendszer-felügyeleti Csoport,

- Gazdálkodási Csoport,

d)[78] Fenntartási Önálló Csoport

(3)[79] A főosztályon Számítástechnika-alkalmazási és Információs Ügykezelő Iroda működik.

Gazdasági Főigazgatóság[80]

23. §

(1) A Gazdasági Főigazgatóságot főosztály-vezetői jogállású gazdasági főigazgató vezeti.

(2) A gazdasági főigazgató

a) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b) felelős a költségvetési szerv éves költségvetésének előirányzatai tekintetében a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

c) irányítja a költségvetési szerv működésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, amit - a felelősség átruházása nélkül - szolgáltatás megrendelésével is elláthat,

d) iránymutatást ad a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak,

e) a kötelezettségvállaló szervnél kijelöli a kötelezettség-vállalás ellenjegyzésére, az utalvány ellenjegyzésére, az érvényesítésre jogosult ügyészségi alkalmazottakat,

f) a kötelezettségvállalási jogköréhez kapcsolódóan írásban kijelöli a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket,

g) gazdasági intézkedéseket hoz, különösen a jogszabályban, illetőleg legfőbb ügyészi utasításban szabályozott kérdések végrehajtására, a gazdálkodáshoz kapcsolódó belső szabályzatok kiadására.

(3) A Főigazgatóság a Legfőbb Ügyészség gazdasági szervezete, amely

a) elkészíti a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet költségvetési javaslatát, eleget tesz a költségvetési beszámolási és zárszámadási kötelezettségnek,

b) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a költségvetési szerv éves költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

c) szervezi és irányítja a gazdálkodást, biztosítja a költségvetés végrehajtását és előkészíti az éves költségvetés szükség szerinti előirányzat-módosítását,

d) ellátja a pénzügyi-gazdasági közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatokat,

e) ellátja az ügyészi szervezet központi illetmény számfejtését és az önálló társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat,

f) elvégzi az adók és járulékok elszámolásával, bevallásával és befizetésével kapcsolatos feladatokat,

g) irányító intézkedést ad ki a pénzügyi-gazdálkodási rendre és a számvitelre, szakmai felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a végrehajtás felett,

h) figyelemmel kíséri - a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében - a gazdasági-pénzügyi folyamatok, ezen belül az előirányzatok felhasználásának az alakulását és erről szükség szerint tájékoztatja a legfőbb ügyészt,

i) kezeli az ügyészi szervezet Lakásalap-számláját,

j) ellátja a vagyongazdálkodással, tervezéssel és beszámolással kapcsolatos feladatokat,

k) biztosítja az ügyészi szervezet működésének tárgyi feltételeit, közreműködik az ehhez szükséges anyagi eszközök megteremtésében, gondoskodik a gazdaságos üzemeltetésről,

l) működteti az ügyészségi gépjárművek javítóműhelyét és a központi garázst,

m) az éves költségvetésben biztosított előirányzatok keretén belül ellátja a beruházások megvalósításával, valamint az épületek és egyéb tárgyi eszközök felújításával, karbantartásával kapcsolatos feladatokat, ideértve ezek pénzügyi és műszaki előkészítését, terveztetését, a hatósági engedélyek beszerzését, közbeszerzési eljárások lefolytatását, az építési munkák műszaki ellenőrzését vagy ezen munkák külső szervezettel történő elvégeztetését és az egyéb, esetenként felmerülő beruházói feladatokat,

n) ellátja az országmozgósítással és a polgári védelemmel kapcsolatos pénzügyi és műszaki feladatokat,

o) ellátja a Legfőbb Ügyészség Balatonlellei Oktatási Központja üzemeltetési és fenntartási teendőit, biztosítja a működés feltételeit.

(4) A Főigazgatóság a (3) bekezdésben megjelölt feladatait az (5) bekezdésben megjelölt szervezeti egységei, valamint az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt szervek pénzügyi osztályai (csoportjai) közreműködésével látja el.

(5) A Főigazgatóság szervezeti tagozódása:

a) Költségvetési Fejezeti Osztály

- Költségvetési Csoport,

- Központi Illetmény-számfejtési Csoport,

- Számviteli Csoport,

b) Gazdasági Hivatal

- Gazdálkodási és Számviteli Csoport,

- Gondnoksági Csoport,

- Gépjármű Forgalmi Csoport,

- Balatonlellei Oktatási Központ,

c) Építési Osztály,

d) Műszaki és Gépjármű Osztály

- Műszaki Csoport,

- Gépkocsi Javító Műhely és Garázs Csoport.

(6) Az iratkezelési feladatokat a Főigazgatóság ügykezelő irodája látja el.

4. A Katonai Főügyészség főosztályainak feladatai

Katonai Ügyek Főosztálya

24. §[81]

(1) A Főosztály

a)[82] elkészíti a katonai ügyészségre vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,

b) feltárja a működési területét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a katonai ügyészi munkát,

c)[83] javaslatot tesz a Legfőbb Ügyészség vizsgálati tervében előírt feladatoknak a szervezetet érintő meghatározására, előkészíti a Katonai Főügyészség vizsgálati tervét, továbbá elvégzi az általános, a szakági és a célvizsgálatokat,

d) közreműködik a Legfőbb Ügyészség katonai ügyészi tevékenységgel is kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában,

e) felügyeli a Katonai Fellebbviteli Ügyészség vádhatósági, továbbá a területi katonai ügyészségek büntetőjogi (nyomozási, nyomozás felügyeleti, vádhatósági) tevékenységét, felettes ügyészségként elbírálja az intézkedéseik ellen bejelentett jogorvoslatokat, továbbá előkészíti megismételt panasz esetén a felettes ügyész, újabb panasz esetén a döntésre jogosult utasítására a katonai főügyész és a legfőbb ügyész döntését,

f) dönt a kizárás, a kijelölés és az illetékességi összeütközés tárgyában, előkészíti a hatásköri összeütközés feloldását,

g) átruházott jogkörben, működési területén

- intézkedik a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget és a területi katonai ügyészséget vezető ügyész kizárásával kapcsolatos ügyekben,

- meghosszabbítja a nyomozás határidejét,

- dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételének elfogadásáról, intézkedéséről egyidejűleg az illetékes ügyészt értesíti,

- dönt a külföldi hatóság részére adható, illetve a külföldi hatóságtól kért eljárási jogsegélykérelmek tárgyában,

h) hatáskörében elvégzi a 14. § (1) bekezdésének g)-j) pontjaiban foglalt feladatokat,

i) eljár a hatáskörébe tartozó büntetőbírósági ügyekben és ellátja a 16. § (1) bekezdésének c)-k) pontjaiban foglalt feladatokat is,

j) irányítja és ellenőrzi a Btk. 127. §-a szerinti büntetés-végrehajtással kapcsolatos törvényességi felügyeleti tevékenységet, közreműködik a 17. § f) pontjában írt feladatok teljesítésében és ellátja a 17. § k) pontjaiban írt feladatokat,

k) hatáskörében ellátja a magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet,

l) összehangolja és irányítja a területi katonai ügyészségek parancsnoki jogalkalmazással kapcsolatos törvényességi tevékenységét,

m) irányítja és szervezi a bűnmegelőzéssel, jogi felvilágosítással kapcsolatos katonai ügyészi feladatok teljesítését,

n) intézi a Katonai Főügyészséghez benyújtott kérelmeket, beadványokat és panaszokat,

o)[84]

(2)[85] A főosztály keretében Ügyviteli Iroda működik, amely ellátja a Személyügyi és Információs Önálló Osztály, valamint a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály iratkezelési feladatait is.

(3)[86] A főosztály vezetője a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetőjével együttes elvi irányítást gyakorol a katonai ügyészség ügyviteli irodái (részlegei) felett.

Személyügyi és Információs Önálló Osztály

25. §

Az Önálló Osztály

a)[87] előkészíti a katonai ügyészségre vonatkozó személyügyi döntéseket és parancsokat,

b) tervezi és szervezi a fogalmazói és ügyészi létszám-utánpótlást,

c)[88] tervezi és koordinálja a katonai ügyészség egyéb létszám-utánpótlását,

d) szervezi és felügyeli a katonai ügyészségi fogalmazók képzését,

e) szervezi és irányítja a tanulmányi és továbbképzési tevékenységet,

f) gondoskodik a pályázati felhívások előkészítéséről és intézkedik azok közzétételére,

g) ellátja a személyügyi nyilvántartás központi feladatait,

h) felügyeli a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen és a területi katonai ügyészségeken folyó személyügyi munkát,

i) felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és az elsőfokú katonai ügyészségek munkáltatói jogkört gyakorló tevékenysége felett,

j) katonai főügyészi döntésre előkészíti a javadalmazásra, elismerésekre, szociális intézkedésekre érkezett előterjesztéseket, javaslatokat,

k)[89] ellátja a katonai ügyészség katonai szervezési, igazgatási feladatait, kidolgozza a minősített időszakra vonatkozó speciális terveket,

l) a béke- és minősített időszakban állandó és közvetlen kapcsolatot tart a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség illetékes szerveivel,

m) gondoskodik a minősített időszakra lebiztosított tartalékos ügyészi létszám szükségszerű váltásáról,

n) elkészíti a rendszeres és eseti harckészültségi és létszámjelentéseket,

o) gondoskodik a Katonai Főügyészségen a munkavédelemmel és az elsősegély-nyújtással, valamint a tűzvédelemmel kapcsolatos teendők ellátásáról, a Katonai Fel-lebbviteli Ügyészségnél és a területi katonai ügyészségeknél felügyeli, ellenőrzi e tevékenységet,

p)[90] ellátja a katonai ügyészségen a személy- és vagyonbiztonsági feladatokat, e körben

- közreműködik a Legfőbb Ügyészség székháza biztonságának fenntartásában,

- a Katonai Fellebbviteli Ügyészségnél és a területi katonai ügyészségeknél biztonságvédelmi ellenőrzéseket végez,

q)[91] közreműködik a katonai ügyészség nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, végzi a protokoll feladatokat,

r)[92] szervezi és koordinálja a katonai ügyészség teljes állománya üdültetését,

s) ellátja - az illetékes minisztériumokkal együttműködve-a kegyeleti feladatokat,

t) irányítja és felügyeli az önálló osztály keretében végzett információs (adatfeldolgozási) munkát.

Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály

26. §

Az Önálló Osztály

a) megtervezi a Honvédelmi Minisztérium által kiadásra kerülő tervezési utasítás alapján a katonai ügyészségek cím éves költségvetési előirányzat szükségletét,

b) biztosítja az országgyűlési jóváhagyás után a Katonai Főügyészség, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek jóváhagyott költségvetési előirányzatainak a felhasználását; féléves számszaki, valamint éves számszaki és szöveges beszámolót készít a gazdálkodás végrehajtásáról, a költségvetési előirányzatok felhasználásáról,

c) szervezi és irányítja a gazdálkodást, kezdeményezi és előkészíti az éves költségvetés szükség szerinti előirányzat-módosítását,

d) folyamatosan adatszolgáltatást végez a HM Költségvetési Gazdálkodás Információs Rendszere számára a kötelezettségek teljesítéséről és a kintlévőségek helyzetéről, továbbá adatszolgáltatást biztosít az Információs Rendszer integrált emberi erőforrás-gazdálkodási alrendszere számára,

e) biztosítja a katonái főügyész által a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek részére jóváhagyott pénzkeretek felhasználásához a havi pénzszükségletet, <

f)[93] biztosítja az előírt zárási időpontig a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség számára küldendő havi változásjelentések alapján az ügyészségi alkalmazottak járandóságainak, jogosultságainak időbeni kifizetését,

g)[94] figyelemmel kíséri a belső pénzügyi és számviteli szakellenőrzés, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében a költségvetési előirányzatok felhasználását, a gazdasági-pénzügyi folyamatok alakulását, helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi a területi katonai ügyészségek pénzügyi és anyagellátó tiszthelyetteseinek munkáját, pénzügyiszámviteli tevékenységét,

h)[95] irányítja és ellenőrzi a katonai ügyészség állománytáblájában rendszeresített és biztosított szolgálati gépjárművek ügyintézését, intézkedik szakszervizben történő javításukra, kezdeményezi a gépjárművek selejtezését,

i)[96] ellátja a katonai ügyészségen lévő irodatechnikai eszközök üzemeltetésével, javításával kapcsolatos feladatokat,

j)[97] gondoskodik a katonai ügyészség egyéb speciális katonai anyagi, technikai, fegyverzeti ellátásáról.

5. A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség működésének egyes szabályai

A legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség irányítási és felügyeleti eszközei

27. §

(1) Irányítási és felügyeleti eszközök:

a) az irányító intézkedések,

b) a felügyeleti ellenőrzések.

(2) Irányító intézkedések:

a) a legfőbb ügyész utasítása,

b) a katonai főügyész intézkedése,

c) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, valamint a főosztályvezető* körlevele.[98]

(3) Felügyeleti ellenőrzések:

a) az általános vizsgálat,

b) a szakági vizsgálat,

c) a célvizsgálat.

A legfőbb ügyész utasítása

28. §

(1)[99] [286]A legfőbb ügyész utasítása az egész ügyészi szervezetre, illetőleg egy vagy több ügyészi szakágra (szakterületre), továbbá az ügyészség működésének különböző területeire vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszköz*, amely meghatározza az ügyészi feladatokat, a feladatok megvalósításának módját, az ügyintézési, az igazgatási, a számítástechnika-alkalmazási, az informatikai, a pénzügyi és a gazdálkodási tevékenység rendjét.

(2)[100] A legfőbb ügyész utasításának tervezetét a tárgykör szerint illetékes főosztály készíti el és egyezteti az érdekelt főosztályokkal, valamint - szükség esetén - az alárendelt ügyészségekkel, az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezetével, az Ügyészek Országos Egyesületével, a Pro Iustitia Egyesülettel és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával (az utóbbiak az utasítás alkalmazásában együtt: érdek-képviseleti szervek). Az egyeztetés során a Kabinetet, valamint a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályt érdekelt főosztálynak kell tekinteni.

(3) Költségkihatással járó szabályozás esetén a tervezet pénzügyi kihatásait be kell mutatni.

(4) Az észrevételek egyeztetése az előkészítő főosztály feladata. Az egyeztetés eredménytelensége esetén - az illetékes legfőbb ügyész helyettes véleményének figyelembevételével - a legfőbb ügyész dönt.

(5) Az egyeztetett utasítás tervezetét kiadás előtt az illetékes legfőbb ügyész helyettesnek be kell mutatni.

(6)[101] A legfőbb ügyészi utasításnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételéről* a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály gondoskodik.**[102]

A katonai főügyész intézkedése

29. §

(1) A katonai főügyész intézkedése (a továbbiakban: intézkedés) a katonai ügyészségen meghatározza a katonai ügyészi feladatok megvalósításának módját, rendezi az általános szabályozástól eltérő ügyintézési, igazgatási és pénzügyi kérdéseket.

(2) Az intézkedés tervezetét a tárgykör szerint illetékes főosztály készíti el és egyezteti.

(3) Az intézkedést - kiadás előtt - a legfőbb ügyésznek be kell mutatni.

A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, valamint a főosztályvezető körlevele

30. §

(1) A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, vala-minta főosztályvezető körlevele jogszabályban, illetőleg legfőbb ügyészi utasításban, katonai főügyészi intézkedésben szabályozott kérdések végrehajtását segíti elő, eligazítást nyújt a jogalkalmazás részleteire, illetőleg más szerv előírásainak figyelemmel kísérésére hív fel.

(2)[103] A körlevél előkészítésére és kiadására a 28. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Az általános, a szakági és a célvizsgálat

31. §

(1) Az alárendelt ügyészségek működésének, szakmai tevékenységének átfogó értékelése, a szakágak együttműködésének, a vezetői, az irányító és az ellenőrző munka eredményeinek elemzése és segítése céljából a Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) általános vizsgálatot folytathat.

(2) Az egyes ügyészi szakterületeken folyó szakmai munka rendszeres figyelemmel kísérése, illetve meghatározott ügycsoportokban és ügyekben az ügyintézés ellenőrzése és segítése végett az alárendelt ügyészségeken a Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) szakági, illetőleg célvizsgálatot tarthat.

A jogszabálytervezetek véleményezése

32. §

(1) A Legfőbb Ügyészség véleményt nyilvánít

a) törvény és kormányrendelet,

b) miniszteri rendelet tervezetéről.

(2)[104] A véleményt a tervezet tárgya szerint illetékes főosztály - szükség esetén az általa megkeresett főosztályok véleményének figyelembevételével - alakítja ki.

(3)[105] Az ügyészi szervezet egészét érintő jogszabálytervezetet a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály bocsátja véleményezésre, kivéve, ha a legfőbb ügyész vagy az illetékes legfőbb ügyész helyettes a jogszabálytervezet szakmai tartalma miatt a koordinálásra más főosztályt jelöl ki.

(4)[106] A Legfőbb Ügyészség állásfoglalását tartalmazó véleményt - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgya szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes, vagy - felhatalmazása alapján - a tervezet tárgya szerint illetékes főosztály vezetője kiadmányozza.

(5)[107] A legfőbb ügyész kiadmányozza a véleményt azokban az esetekben, amikor a jogszabály kiadását törvény vagy kormányrendelet a legfőbb ügyész egyetértéséhez köti.

(6) Az (5) bekezdésben említett vélemény előkészítése során az eljáró főosztály a tervezetet a kiadmányozásra beterjesztés előtt a tárgy szerint illetékes legfőbb ügyész helyettesnek bemutatja.

Az Ügyészségi Közlöny

33. §

(1)[108] A közlönyt a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály szerkeszti.

(2)[109] Az Ügyészségi Közlönyben kell közzétenni a legfőbb ügyész utasítását és körlevelét. A közlönyben a 27. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában foglalt más irányító intézkedés, továbbá a Magyar Közlönyben kihirdetett bármely jogszabály, nemzetközi szerződés, továbbá a Hivatalos Értesítőben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszköz is közzétehető.

(3) Az Ügyészségi Közlönyben - a (2) bekezdésben felsoroltakon túl - közölni lehet:

a)[110]

b) az Alkotmánybíróság határozatait (végzéseit); a Legfelsőbb Bíróság jogegységi és egyedi ügyben hozott, a gyakorlat irányítására alkalmas elvi bírósági, valamint az ítélőtábláknak a joggyakorlat irányítására alkalmas határozatait, továbbá a Legfőbb Ügyészség szakmai kollégiumainak, illetőleg főosztályainak állásfoglalásait,

c) az ügyészi szervezet személyi híreit, a pályázatokat és a fontos közleményeket,

d) az általános és a szakági vizsgálatok alapján készített legfőbb ügyészségi összefoglaló jelentések, illetve a statisztikai összefoglalók általános érvényű megállapításainak lényegét,

e) az általános, a szakági, illetőleg a célvizsgálatok során hozott intézkedések egyes részeit, amennyiben azoknak az ügyészi munka végzését illetően elvi jelentőségük van,

f) az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek közérdekű közleményeit.

(4)[111] A közzétételre szánt szöveget - a hónap huszadik napjáig - a kodifikacio@mku.hu e-mail címre kell megküldeni. A Közlöny szerkesztőségéhez az irányító intézkedések egy - legfőbb ügyészi utasítás esetében kettő - eredeti aláírással ellátott példányát papír alapon is meg kell küldeni.

Az ügyészség honlapja[112]

33/A. §[113]

(1)[114] Az ügyészség honlapját a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály szerkeszti.

(2)[115] A honlapon közzétenni kívánt dokumentumokat feladatkörükben a főosztályok, illetőleg a fellebbviteli főügyészségek (Katonai Fellebbviteli Ügyészség) és a főügyészségek (területi katonai ügyészségek; a továbbiakban együtt: érintett szervezeti egység) készítik el, s azokat közzétételi javaslattal - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálynak küldik meg.

(3)[116] A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály - a javaslat indokoltsága esetén - a dokumentumot a Kabinetnek bemutatja, majd az Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztálynak adatvédelmi ellenőrzés céljából megküldi.

(4)[117] A Kabinet egyetértése és az adatvédelmi ellenőrzés után a közzétételről a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály gondoskodik.

(5)[118] A honlapról történő törlésre irányuló javaslatot az érintett szervezeti egység - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályhoz juttatja el, amelynek a jóváhagyása esetén a törlésről a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály intézkedik.

(6) A közérdekű adatok közzététele, törlése külön legfőbb ügyészi utasítás szerint történik.

III. rész

A fellebbviteli főügyészség szervezete és működése

1. Vezetők és hatáskörük

A fellebbviteli főügyész

34. §

(1) A fellebbviteli főügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a Legfőbb Ügyészségtől kapott utasítások alapján vezeti a fellebbviteli főügyészséget, irányítja a fellebbviteli főügyészség szakmai munkáját, a legfőbb ügyész által jóváhagyott utasítással meghatározza a fellebbviteli főügyészség szervezeti felépítését, a fellebbviteli főügyészhelyettes és a fellebbviteli főügyészség szervezeti egységeinek feladatkörét, dönt a kizárólagos hatáskörébe utalt, illetőleg a magához vont ügyekben.

(2) A fellebbviteli főügyész

a)[119] a gazdálkodást szabályozó külön legfőbb ügyészi utasítás szerint gazdálkodik a fellebbviteli főügyészség részére megállapított költségvetési előirányzattal, ezen belül kötelezettségvállalásra, utalványozásra, szakmai teljesítés-igazolásra jogosult, gondoskodik a használatba adott vagyon rendeltetésszerű működtetéséről, védelméről, felelős a fellebbviteli főügyészség kezelésében álló közérdekű adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségek teljesítéséért,

b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

c) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

d) biztosítja az ügyészi testületek működési feltételeit, összehívja az összügyészi értekezletet,

e) biztosítja az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását,

f) felelős a fellebbviteli főügyészség működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért és adatok szolgáltatásáért.

(3) A fellebbviteli főügyész hatáskörébe tartozik különösen:

a) a fellebbviteli főügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben a legfőbb ügyészhez és az országgyűlési képviselőkhöz intézett iratok, továbbá - a legfőbb ügyész által meghatározott körben - az országgyűlési biztosokhoz intézett iratok kiadmányozása,

b) a Legfőbb Ügyészséghez, a fellebbviteli főügyészekhez, valamint a főügyészekhez intézett iratok kiadmá- nyozása,

c) irányító intézkedések kiadása,

d)[120] a fellebbviteli főügyészségi ügyészek szakági beosztásának a munkáltató egyoldalú intézkedésével vagy kinevezés-módosítással - kivételes esetben, az érintett legfőbb ügyész helyettesek véleményének ismeretében, a legfőbb ügyész engedélyével történő - ideiglenes vagy végleges megváltoztatása,

e) a fellebbviteli főügyészség ügyészségi alkalmazottai feladatkörének és kiadmányozási jogkörüknek a meghatározása,

f) a fellebbviteli főügyészség vizsgálati tervének, valamint személyügyi és továbbképzési tervének elkészítése,

g) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó esetekben,

h) a személyügyi és továbbképzési ügyészi munka irányítása,

i) a fellebbviteli főügyészség létszámának megállapítására irányuló kezdeményezés,

j) javaslattétel állami kitüntetésre, legfőbb ügyészi elismerésre, fellebbviteli főügyészi elismerésben részesítés,

k) az alárendelt ügyészek kizárása tárgyában történő döntés,

l) általános, szakági és célvizsgálatok tartása a fellebbviteli főügyészségen,

m) az adatvédelmi, a számítástechnika-alkalmazási és az informatikai tevékenység, valamint a titkos ügykezelés irányítása és ellenőrzése,

n) külön utasítás szerint sajtótájékoztatók tartása, a helyi hírközlő szervek részére hivatalos közlemény kiadása, illetve felhatalmazás megadása a fellebbviteli főügyészségen folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyről adandó tájékoztatást illetően.

(4) A fellebbviteli főügyész a (3) bekezdés b) és e), valamint l) és n) pontjában foglalt hatásköreit a helyettesére átruházhatja.

(5)[121] A fellebbviteli főügyész a fellebbviteli főügyészség működéséről - a legfőbb ügyész által az országgyűlési beszámolóhoz adott szempontok alapján - írásos beszámolót készít és azt évenként február 15-ig a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra felterjeszti.

A fellebbviteli főügyészhelyettes

35. §

(1) A fellebbviteli főügyészhelyettes

a)[122] irányítja szakágát,

b) összehangolja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét,

c) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a fellebbviteli főügyész megbízza, illetőleg, amelyeket saját hatásköréből rá átruház,

d) szükség szerint ügyintéző munkát végez.

(2)[123] A fellebbviteli főügyész akadályoztatása esetén, illetőleg, ha a fellebbviteli főügyészi tisztség nincs betöltve, a fellebbviteli főügyészhelyettes dönt, illetve intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a fellebbviteli főügyész hatáskörébe tartoznak.

A fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyész

36. §

Az osztályvezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyészi és a fellebbviteli főügyészi utasítások, továbbá az egyéb irányító intézkedések keretei között vezeti a szervezeti egységet, gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a feladatok teljesítését és ügyintézői munkát is végez.

2. A fellebbviteli főügyészség szervezete

A fellebbviteli főügyészség szervezeti és működési szabályzata

37. §

(1) A fellebbviteli főügyészség szervezetét a fellebbviteli főügyészség szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(2) A szervezetet a büntetőjogi, a magánjogi és közigazgatási jogi, továbbá az igazgatási, a személyügyi és továbbképzési, valamint a számítástechnika-alkalmazási és informatikai feladatokra figyelemmel kell kialakítani.

(3) Az igazgatási, valamint a személyügyi és továbbképzési feladatok ellátását közvetlenül a fellebbviteli főügyész irányítja.

3. A fellebbviteli főügyészség működésének egyes szabályai

A fellebbviteli főügyész irányítási és felügyeleti eszközei

38. §

(1) Irányítási és felügyeleti eszközök:

a) az irányító intézkedések,

b) a felügyeleti ellenőrzések.

(2) A fellebbviteli főügyész irányító intézkedései:

a) a fellebbviteli főügyész utasítása,

b) a fellebbviteli főügyész körlevele.

(3) Felügyeleti ellenőrzések:

a) az általános vizsgálat,

b) a szakági vizsgálat,

c) a célvizsgálat.

A fellebbviteli főügyész utasítása és körlevele

39. §

(1) A fellebbviteli főügyész utasítása - a jogszabályok és a legfőbb ügyészi utasítások keretei között -szabályozza:

a) a fellebbviteli főügyészség szervezetét,

b) azokat a kérdéseket, amelyek a fellebbviteli főügyészségen sajátos szabályozást igényelnek.

(2) A fellebbviteli főügyész utasítása a fellebbviteli főügyészségre kötelező.

(3) A fellebbviteli főügyész körlevele jogszabályban, legfőbb ügyészi utasításban, fellebbviteli főügyészi utasításban szabályozott kérdések végrehajtását segíti elő.

A fellebbviteli főügyész felügyeleti ellenőrzései

40. §

A 38. § (3) bekezdésében említett vizsgálatokat a fel-lebbviteli főügyész a fellebbviteli főügyészségre vagy annak valamelyik szakágára, szakterületére kiterjedően rendeli el.

IV. rész

A Katonai Fellebbviteli Ügyészség szervezete és működése

41. §

(1) A Katonai Fellebbviteli Ügyészség szervezetére és működésére a 34-40. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

a) Legfőbb Ügyészségen Katonai Főügyészséget,

b) fellebbviteli főügyészségen Katonai Fellebbviteli Ügyészséget,

c) fellebbviteli főügyészen fellebbviteli vezető ügyészt,

d) fellebbviteli főügyész helyettesen fellebbviteli vezetőhelyettes ügyészt,

e) fellebbviteli főügyészségi ügyészen katonai fellebbviteli ügyészségi ügyészt,

f) alárendelt ügyészen a Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyészeit,

g) fellebbviteli főügyészi utasításon a fellebbviteli vezető ügyész intézkedését kell érteni.

(2) A Katonai Fellebbviteli Ügyészség szervezeti és működési szabályzatát a katonai főügyész javaslata alapján a legfőbb ügyész hagyja jóvá.

V. rész

A főügyészség szervezete és működése

1. Vezetők és hatáskörük

A főügyész

42. §

(1) A főügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a Legfőbb Ügyészségtől kapott utasítások alapján vezeti a főügyészséget, továbbá irányítja, felügyeli és ellenőrzi az alárendelt helyi ügyészségek tevékenységét.

(2)[124] A főügyész - a legfőbb ügyész által jóváhagyott - utasítással határozza meg a főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek szervezeti felépítését, a főügyészhelyettesek, továbbá a főügyészség szervezeti egységeinek feladatkörét; dönt a kizárólagos hatáskörébe utalt, illetőleg a magához vont ügyekben.

(3) A főügyész hatáskörébe tartozik különösen:

a) a főügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben a legfőbb ügyészhez és az országgyűlési képviselőkhöz intézett iratok, továbbá - a legfőbb ügyész által meghatározott körben - az országgyűlési biztosokhoz intézett iratok kiadmányozása,

b) a Legfőbb Ügyészséghez, a fellebbviteli főügyészekhez és a főügyészekhez intézett iratok kiadmányozása,

c) irányító intézkedések kiadása,

d)[125] a főügyészség illetékességi területén működő ügyészek szakági beosztásának a munkáltató egyoldalú intézkedésével vagy kinevezés-módosítással - kivételes esetben, az érintett legfőbb ügyész helyettesek véleményének ismeretében, a legfőbb ügyész engedélyével történő - ideiglenes vagy végleges megváltoztatása,

e) a főügyészségi ügyészségi alkalmazottak feladatkörének - a fellebbviteli főügyészség részére pénzügyi, számviteli, gondnoki, munkavédelmi és tűzvédelmi, valamint informatikai feladatot ellátó ügyészségi alkalmazottak esetében a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben történő - meghatározása, valamint kiadmányozási jogkörüknek a megállapítása,

f) a főügyészség vizsgálati tervének, valamint személyügyi és továbbképzési tervének elkészítése,

g) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó esetekben,

h) a személyügyi és továbbképzési ügyészi munka irányítása,

i) a főügyészség létszámkeretén belül a főügyészség ügyészi létszámának - ideértve a helyi ügyészségek összlétszámát is - megállapítására irányuló kezdeményezés, továbbá a helyi ügyészségek létszámának megállapítása, valamint az irányítása és vezetése alá tartozó ügyészi szervek létszámával történő gazdálkodás,

j) javaslattétel állami kitüntetésre, legfőbb ügyészi elismerésre; főügyészi elismerésben részesítés,

k) a vezető ügyészek és a főügyészségi ügyészek kizárása tárgyában történő döntés,

l)[126] a gazdálkodást szabályozó külön legfőbb ügyészi utasítás szerint a főügyészség részére megállapított költségvetési előirányzattal történő gazdálkodás, ezen belül kötelezettségvállalásra, utalványozásra, szakmai teljesítésigazolásra jogosult kijelölése, a használatba adott vagyon rendeltetésszerű működtetéséről és védelméről való gondoskodás, a főügyészség kezelésében álló közérdekű adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségek teljesítése,

m)[127] az alárendelt ügyészi szervek munkájának segítése, irányítása és ellenőrzése (instruálás); szakmai, illetőleg más hiányosság megállapítása esetén intézkedés annak megszüntetésére,

n)[128] általános, szakági és célvizsgálatok elrendelése,

o)[129] a számítástechnika-alkalmazási és az informatikai tevékenység, valamint a titkos ügykezelés irányítása és ellenőrzése,

p)[130] külön utasításban foglaltak szerint sajtótájékoztatók tartása, a helyi hírközlő szervek részére hivatalos közlemény kiadása, illetve felhatalmazás megadása az ügyészségen folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyekről adandó tájékoztatást illetően,

q)[131] az érdek-képviseleti szervekkel való együttműködés.

(4)[132] A főügyész felelős a főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért és adatok szolgáltatásáért.

(5)[133] A fellebbviteli főügyészség székhelyén lévő főügyészség látja el a fellebbviteli főügyészség pénzügyi, számviteli, gondnoki, munkavédelmi, tűzvédelmi, valamint - ha a fellebbviteli főügyészségen nincs informatikai feladatot ellátó ügyészségi alkalmazott - az informatikai feladatait.

(6) A főügyész a (3) bekezdés b), e) és k), valamint m) és o) pontjában foglalt hatásköreit a helyetteseire átruházhatja.

(7)[134] A főügyész a (3) bekezdés b), e) és k), valamint m)-n) és p) pontjában foglalt hatásköreit a helyetteseire átruházhatja.

(8)[135] A főügyész a főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek működéséről - a legfőbb ügyész által az országgyűlési beszámolóhoz adott szempontok alapján - írásos beszámolót készít és azt évenként február 15-ig a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra felterjeszti.

A főügyészhelyettes

43. §

(1) Ha a legfőbb ügyész eltérően nem rendelkezik, főügyészhelyettesek:

a) a büntetőjogi főügyészhelyettes,

b) a magánjogi és közigazgatási jogi főügyészhelyettes.

(2) A főügyészhelyettes

a)[136] irányítja szakágát,

b) gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról,

c) összehangolja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét,

d) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel legfőbb ügyészi és főügyészi utasítások, vagy más irányító intézkedések bízták meg, illetőleg amelyeket a főügyész saját hatásköréből átruházott,

e) szükség szerint ügyintéző munkát végez.

(3)[137] A főügyész akadályoztatása esetén, illetőleg, ha a főügyészi tisztség nincs betöltve, - a büntetőjogi főügyészhelyettes dönt, illetve intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a főügyész hatáskörébe tartoznak.

A főügyészségi osztályvezető és csoportvezető ügyész

44. §

(1) Az osztályvezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyészi és a főügyészi utasítások, továbbá az egyéb irányító intézkedések keretei között vezeti a szervezeti egységet, biztosítja a feladatok teljesítését és ügyintézői munkát is végez.

(2) Ha a főügyészség szervezete nem tagozódik osztályokra, az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat a csoportvezető ügyész látja el.

2. A főügyészség szervezete

A főügyészség szervezeti és működési szabályzata

45. §

(1)[138] A főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek szervezetét a főügyészség szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(2)[139] A szervezetet a büntetőjogi és az ügyészségi nyomozásokból, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködésből adódó, a magánjogi és közigazgatási jogi, továbbá az igazgatási, a személyügyi és továbbképzési, az adatvédelmi, a számítástechnika-alkalmazási és informatikai, illetőleg a gazdálkodási feladatokra figyelemmel kell kialakítani.

(3)[140]

(4) Az igazgatási, valamint a személyügyi és továbbképzési feladatok ellátását közvetlenül a főügyész irányítja.

46. §[141]

3. A főügyészség működésének egyes szabályai

A főügyész irányítási és felügyeleti eszközei

47. §

(1) Irányítási és felügyeleti eszközök:

a) az irányító intézkedések,

b) a felügyeleti ellenőrzések.

(2) A főügyész irányító intézkedései:

a) a főügyész utasítása,

b) a főügyész körlevele.

(3) Felügyeleti ellenőrzések:

a) az általános vizsgálat,

b) a szakági vizsgálat,

c) a célvizsgálat.

A főügyész utasítása és körlevele

48. §

(1) A főügyész utasítása - a jogszabályok és a legfőbb ügyészi utasítások keretei között - szabályozza:

a)[142] a főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek szervezetét, továbbá a főügyészség működését,

b) azokat a kérdéseket, amelyek a főügyészség illetékességi területén sajátos szabályozást igényelnek.

(2) A főügyész utasítása a főügyészségre és az alárendelt helyi ügyészségekre kötelező.

(3) A főügyész körlevele jogszabályban, legfőbb ügyészi utasításban, főügyészi utasításban szabályozott kérdések végrehajtását segíti elő.

A főügyész felügyeleti ellenőrzései

49. §

A 47. § (3) bekezdésében említett vizsgálatokat a főügyész a főügyészségre, illetőleg az alárendelt helyi ügyészségekre kiterjedően rendeli el.

A Központi Nyomozó Főügyészségre vonatkozó szabályok[143]

49/A. §

(1) A Központi Nyomozó Főügyészség feladata az általa nyomozott* ügyben az érdemi határozat meghozatala és - ha a legfőbb ügyész esetenként, kivételesen másként nem rendelkezik - a vád képviselete is.[144]

(2) A Központi Nyomozó Főügyészség országos illetékességgel látja el a hatáskörébe tartozó, illetőleg az arra jogosult által óda utalt ügyek nyomozását.

(3) A Központi Nyomozó Főügyészség működésére a 42-45. § és a 47-49. § szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a főügyész nem irányít, felügyel és ellenőriz alárendelt ügyészséget, ezért a 42. § (2) bekezdésének a főügyészi hatáskörbe vonásra vonatkozó rendelkezése, valamint a (3) bekezdésének d) és i) pontja - ez utóbbi az összlétszám vonatkozásában -, továbbá a k) pontja - a vezető ügyészek kizárása tárgyában - nem alkalmazható,

b) büntetőjogi főügyészhelyettesen a Központi Nyomozó Főügyészség főügyészhelyettesét kell érteni,

c) a főügyész utasítása, körlevele és vizsgálatai kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészségre terjedhetnek ki.

VI. rész

A területi katonai ügyészség

Vezetők és hatáskörük

50. §

(1) A területi katonai ügyészséget vezető ügyész irányítja. E jogkörében

a) felel illetékességi területén a teljes katonai ügyészi tevékenységért; a katonai és a társszervek vezetőivel való helyes munkakapcsolat kialakításáért; jelentést tesz a Katonai Főügyészség részére a törvényességi tapasztalatokról, a területi katonai ügyészség munkájáról és fegyelmi, erkölcsi helyzetéről,

b) gyakorolja az ügyészségi alkalmazottak tekintetében őt megillető jogokat és felterjeszti az őket érintő, de a katonai főügyész hatáskörébe tartozó javaslatait,

c) gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a vizsgálati terv teljesítését, a szolgálati, valamint a munkafegyelmet,

d) meghatározza a beosztott ügyészségi alkalmazottak feladatkörét és kiadmányozási jogkörét.

(2) A területi katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese

a) vezeti a rábízott szervezeti egységet,

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a vezető ügyész megbízza, illetőleg amelyeket saját hatásköréből rá átruházott,

c) a vezető ügyész akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait.

(3) A területi katonai ügyészség csoportvezető ügyésze vezeti a csoportot, felelős működéséért, feladatai teljesítéséért és az ellenőrzésért.

A területi katonai ügyészség szervezete

51. §

A területi katonai ügyészség szervezetét az ügyészség szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a katonai főügyész javaslata alapján a legfőbb ügyész hagy jóvá.

A területi katonai ügyészség feladata

52. §

(1) A területi katonai ügyészségek illetékességi területükön

a) nyomozásokat folytatnak, vádat képviselnek és végzik a rendkívüli perorvoslatok előkészítését; törvényességi felügyeletet gyakorolnak a hatáskörükbe tartozó nyomozások, valamint a katonai büntetés-végrehajtási szervek eljárása felett,

b) ellátják a hatáskörükbe tartozó magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet,

c) ellátják a parancsnoki jogalkalmazással kapcsolatos törvényességi felügyeletet, részt vesznek a katonai szerveknél folyó jogi ismeretterjesztésben, illetve a nyomozótisztekjogi képzésében és továbbképzésében,

d) intézik a kérelmeket, panaszokat és egyéb beadványokat,

e)[145] elkészítik a katonai ügyészi munkára vonatkozó vagy a katonai ügyészséget érintő, de a Katonai Főügyészség vagy az országos szervek döntési jogkörébe tartozó javaslataikat,

f) intézik a hatáskörükbe utalt katonai, igazgatási, szervezési, személyügyi, gazdasági és pénzügyi feladatokat.

(2)[146] A területi katonai ügyészségek működésére egyebekben a 42. § (7) bekezdés, valamint a 44-45. § és a 47-49. § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a főügyész utasításán a területi katonai ügyészséget vezető ügyész intézkedését kell érteni, illetőleg a vezető ügyész éves beszámolóját a katonai főügyészhez kell felterjeszteni.

VII. rész

1. Helyi ügyészségek[147]

52/A. §

Helyi ügyészségek:

a) a városi ügyészségek,

b) a fővárosi kerületi ügyészségek,

c) a nyomozó ügyészségek,

d) a törvényességi felügyeleti ügyészségek.

A helyi ügyészség szervezete és működése

2. Vezetők és hatáskörük[148]

A vezető ügyész

53. §

(1) A vezető ügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a feletteseitől kapott utasítások alapján vezeti a helyi ügyészséget és - szükség szerint - ügyintéző munkát is végez.

(2) A vezető ügyész hatáskörébe tartozik:

a)[149] az ügyészségi alkalmazottak feladatkörének és kiadmányozási jogkörének - a főügyész jóváhagyásával történő -meghatározása,

b) javaslattétel a főügyészségi vizsgálati tervhez vizsgálatok folytatására és mindazokban a személyügyi és továbbképzési kérdésekben, amelyek a vezetése alatt álló ügyészség ügyészségi alkalmazottait érintik,

c) döntés az alárendelt ügyészek kizárásáról.

(3)[150] Nagyobb létszámú helyi ügyészségen a vezető ügyész az ügyészség működésének szabályait - a főügyész jóváhagyásával - ügyrendben szabályozhatja.

A vezetőhelyettes ügyész és a csoportvezető ügyész

54. §

(1) Ha a helyi ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek létszáma, illetőleg más ok szükségessé teszi, a legfőbb ügyész vezetőhelyettes, illetőleg csoportvezető ügyészt nevez ki.

(2) A vezetőhelyettes, illetőleg a csoportvezető ügyész ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a vezető ügyész megbízza, továbbá ügyintéző munkát végez.

(3) A vezetőhelyettes ügyész a vezető ügyész akadályoztatása esetén dönt, illetőleg intézkedik olyan kérdé- sekben, amelyek a vezető ügyész hatáskörébe tartoznak.

(4)[151] Ha a helyi ügyészségen több vezetőhelyettes ügyész teljesít szolgálatot, az ügyrend, illetőleg a vezető ügyész határozza meg, hogy a vezető ügyészt melyik vezetőhelyettes ügyész és milyen jogkörrel helyettesíti.

3. A helyi ügyészség szervezete és hatásköre[152]

A helyi ügyészség szervezete

55. §[153]

A főügyészség szervezeti és működési szabályzata szerint helyi ügyészségen szervezeti egységek akkor működhetnek, ha azt a helyi ügyészség ügyforgalma indokolja és legfőbb ügyészi utasítás eltérően nem rendelkezik.

A helyi ügyészség hatásköre

56. §

A helyi ügyészség jár el azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy irányító intézkedés nem utal más ügyészi szerv hatáskörébe.

A nyomozó ügyészségre vonatkozó szabályok[154]

56/A. §

(1) Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó, illetőleg az arra jogosult által oda utalt ügyek nyomozását - a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a nyomozó ügyészség látja el.

(2) A nyomozó ügyészség feladata az általa nyomozott* ügyben az érdemi határozat meghozatala és - ha a főügyész esetenként, kivételesen másként nem rendelkezik - a vád képviselete is.[155]

(3) A nyomozó ügyészség működésére egyebekben az 53-56. § szabályait kell alkalmazni.

VIII. rész

Az ügyészség működésének általános szabályai

1. Az ügyészségi alkalmazottak

Az ügyész

57. §

Az ügyész kötelessége, hogy feladatait a jogszabályok, az utasítások és más irányító intézkedések, valamint az ügyviteli szabályok alapján esküjéhez híven teljesítse.

Az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi nyomozó és az ügyészségi ügyintéző

58. §

(1) Az ügyészségi titkárt az ügyészi jogok törvényben meghatározottak szerint illetik meg.

(2)[156] Az ügyészségi fogalmazó ügyészi jogokat - törvényben meghatározottak szerint - ellenőrzés mellett gyakorolhat. Kiadmányozási jog kizárólag a vádképviselet ellátása során, a bíróság előtt tett és írásba foglalt - kiadását megelőzően a vezetői jogkörben eljáró felettes ügyész által jóváhagyott - nyilatkozatai tekintetében illeti meg.

(3) Az ügyészségi nyomozó - az ügyész rendelkezése szerint - az ügyészségi nyomozásban olyan eljárási cselekményeket végezhet, amelyek teljesítése nem az ügyész kizárólagos jogköre.

(4) Az ügyészségi ügyintéző az ügyészt segítő felsőfokú szakirányú iskolai végzettségű tisztviselő, aki az ügyész irányítása és felügyelete mellett ügyészi részjogosítványokat gyakorol.

(5) Az utasításban meghatározott ügyészi kötelességek az ügyészségi titkárra, fogalmazóra, nyomozóra és ügyintézőre is irányadók.

A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott

59. §

(1) A tisztviselő az a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző, aki nem tartozik az 57-58. §-ban felsoroltak közé.

(2) Az írnok ügyviteli feladatot ellátó ügyészségi alkalmazott.

(3) A fizikai alkalmazott az 57-58. §-ban és az e § (l)-(2) bekezdésében nem említett ügyészségi dolgozó.

2. A felettes ügyészség, a felettes ügyész és az utasítási jog

A felettes ügyészség

60. §

Felettes ügyészség

a) a Legfőbb Ügyészség az összes nem katonai ügyészi szerv,

b) a főügyészség a megye (főváros) területén működő helyi ügyészségek,

c) a Katonai Főügyészség a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek tekintetében.

A felettes ügyész

61. §

Ha jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás eltérően nem rendelkezik, felettes ügyész

a) a Legfőbb Ügyészségen és a Katonai Főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a más vezető beosztású ügyész,

b) a fellebbviteli főügyészségen és a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen: a legfőbb ügyész (katonai főügyész), a legfőbb ügyész helyettes, a fellebbviteli főügyész (fellebbviteli vezető ügyész), továbbá feladatkörében-ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség) ügyésze, a fellebbviteli főügyészhelyettes (fellebbviteli vezetőhelyettes ügyész), a fellebbviteli főügyészség (Katonai Fellebbviteli Ügyészség) osztályvezető ügyésze,

c) a főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a Legfőbb Ügyészség ügyésze, a főügyészhelyettes, a főügyészségi osztályvezető (csoportvezető) ügyész,

d) a területi katonai ügyészségen: a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a Katonai Főügyészség ügyésze, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese és a területi katonai ügyészség csoportvezető ügyésze,

e)[157] a helyi ügyészségen: a c) pontban említett ügyész, valamint a vezető ügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a főügyészségi ügyész (ide nem értve a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét) és a vezetőhelyettes, illetőleg a csoportvezető ügyész.

A felettes ügyész utasítási joga

62. §

(1) A felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja, azoktól bármely ügy elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetőleg az ügy elintézésére más - alárendelt -ügyészt jelölhet ki.

(2) Ha a Legfőbb Ügyészségnek a 61. § a) pontjában megjelölt ügyésze a helyi ügyészt utasítja vagy attól valamely ügy elintézését elvonja, erről a felettes főügyészt (főügyészséget) egyidejűleg tájékoztatja.

(3)[158] A fellebbviteli főügyész a fellebbviteli főügyészség pénzügyi, számviteli, gondnoki, munkavédelmi és tűzvédelmi, valamint informatikai feladatait a munkaköri leírásuk szerint ellátó főügyészségi ügyészségi alkalmazottak számára munkavégzésre irányuló utasítást adhat. Ha az utasított jelzi a fellebbviteli főügyésznek - informatikai feladat esetében a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetőjének-, hogy a főügyészségen ellátandó feladat miatt az utasítás végrehajtásában akadályoztatva van, a fellebbviteli főügyész erről a főügyészt tájékoztatja, és őt, illetőleg a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetőjét a szükséges intézkedés megtételére felkéri.

A kapott utasítás végrehajtásának szabályai

63. §

A kapott utasítás végrehajtása során az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló -többször módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 43. §-ának, 81/N. §-a (1) bekezdésének és 89. §-a (1) bekezdésének alkalmazásáról az utasítottnak a közvetlen felettesét tájékoztatnia kell, ha az utasítást nem tőle kapta, kivéve, ha az utasítás olyan ügyben történt, amelynek az intézéséből a közvetlen felettest kizárták.

3. Jelentéstételi kötelezettség; jog a személyes meghallgatáshoz; vezetői ügykör átadása

Jelentéstételi kötelezettség

64. §

(1) Ha az ügy tárgyának jelentősége (súlya jellege), illetőleg az ügyben érintett személyek jogállása, beosztása miatt indokolt, a legfőbb ügyészt - ha legfőbb ügyészi utasítás másként nem rendelkezik, a szolgálati út betartásával - az ügyről haladéktalanul tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a rendkívüli eseményekre is alkalmazni kell.

A személyes meghallgatás joga

65. §

A személyével kapcsolatos problémáit, illetve egyéb javaslatait az ügyészségi alkalmazott közvetlenül - a szolgálati út betartása nélkül-a közvetlen felettesét felügyelő felettes ügyészségi alkalmazott elé terjesztheti.

Vezetői ügykör átadása

66. §

(1) Az Üsztv. 16. §-a (2) bekezdésében meghatározott magasabb vezető állású ügyészi, valamint (3) bekezdésének c)-d) és h) pontjában, továbbá a 86. §-a (2) bekezdésében megjelölt vezetői ügykörök átadása esetén átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készítem és azt a felettes ügyészség vezetőjének tájékoztatásul meg kell küldeni.

(2) A főosztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetőleg a főügyész az (1) bekezdésben meg nem jelölt más vezető beosztás esetén is előírhatja átadás-átvételi jegyzőkönyv készítését.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kiemelkedő fontosságú ügyekről és elintézési határidejükről, valamint a vezetői hatáskörben tartott ügyekről adott tájékoztatást.

(4) Az átadás-átvétel során az ügyészség (szervezeti egység) vezetője az általa vezetett ügyészség (szervezeti egység) általános (igazgatási, személyügyi stb.) helyzetéről is tájékoztatást ad.

4. Munkarend és együttműködési az ügyészi szervezetben

A vizsgálati terv

67. §

(1) A legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a fellebbviteli főügyész és a fellebbviteli vezető ügyész, a főügyész és a területi katonai ügyészséget vezető ügyész az alárendelt, illetve az általa vezetett ügyészi szerv részére vizsgálati tervet állapít meg.

(2) A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a Legfőbb Ügyészség vizsgálati tervét a főosztályoknak, a Katonai Főügyészségnek, a fellebbviteli főügyészségeknek és a főügyészségeknek a tárgyévet megelőző év december 15-éig megküldi. A Katonai Főügyészség a vizsgálati tervét a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálynak, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek és a területi katonai ügyészségeknek megküldi.

(3) A vizsgálati terv megjelöli az elvégzendő feladatot, a teljesítés határidejét és a végrehajtásért felelőst. A főügyészségi - az alárendelt ügyészségekre is kiterjedő -vizsgálati terveknek tartalmazniuk kell a felettes ügyészség vizsgálati tervében kötelezően előírt, valamint a helyi sajátosságok folytán indokolt feladatokat. A vizsgálati szempontokat a vizsgálati jelentés felterjesztésének határidejét megelőzően, de legalább tíz héttel korábban kell a vizsgálatot végző ügyészség részére kiadni.

(4) A fellebbviteli főügyészség és a főügyészség a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályhoz, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészség a Katonai Főügyészséghez a Legfőbb Ügyészség, illetőleg a Katonai Főügyészség vizsgálati tervének kézhezvételétől számított egy hónapon belül felterjeszti vizsgálati tervének tervezetét. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a vizsgálati terveket a Legfőbb Ügyészség főosztályaihoz eljuttatja. A főosztályok, illetőleg a Katonai Főügyészség az észrevételeiket 15 napon belül közvetlenül ismertetik a felterjesztőkkel.

(5) A vizsgálati tervben szereplő feladatok előírt időben való végrehajtása kötelező.

(6) A végrehajtás alól felmentést, a módosításra engedélyt

a) a Legfőbb Ügyészség, illetőleg a Katonai Főügyészség vizsgálati tervében lévő feladat esetén a legfőbb ügyész (a katonai főügyész),

b) a fellebbviteli főügyészség (Katonai Fellebbviteli Ügyészség) vizsgálati tervében lévő - általa meghatározott feladat esetén - a fellebbviteli főügyész (fellebbviteli vezető ügyész),

c) a főügyészség vizsgálati tervében lévő - általa meghatározott - feladat esetén a főügyész

adhat.

A személyügyi és továbbképzési terv

68. §

(1) Személyügyi és továbbképzési tervet évente kell készíteni a fellebbviteli főügyészségeken, a főügyészségeken és az OKRI-ban (helyi tervek), valamint a Legfőbb Ügyészségen a főosztályok javaslatai alapján (központi terv) .

(2) A személyügyi és továbbképzési terv részei:

a) létszámterv (a személyi állomány megtervezése az ügyészi szervezet várható feladataival összhangban; létszámfejlesztés és átcsoportosítás, az összetétel szükséges változásai stb.),

b) utánpótlási terv (a szükséges, illetve várható változások függvényében az utánpótlás szempontjából számba vehető személyek körének meghatározása, vezetői álláshelyekre pályázat kiírásának jelzése),

c) képzési és továbbképzési terv (az ügyészségi alkalmazottak egyes csoportjai részére szakmai ismeretek fejlesztése, a gyakorlati tapasztalatok közreadása céljából szervezendő rendezvények, ügyészségi alkalmazottak posztgraduális továbbképzése),

d) szociális terv (a lakásszerzés munkáltatói támogatása iránti várható igények felmérése, az ügyészségi alkalmazottak szociális helyzetének javításával, a munkabéren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tennivalók, javaslatok), továbbá

e) a központi terv esetében

- beszámoló az előző év személyügyi és továbbképzési feladatainak végrehajtásáról és

- az ellenőrzési terv.

(3) A személyügyi és továbbképzési tervet a következő év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszakra kell elkészíteni.

(4) A helyi terveket és a központi terv elkészítéséhez adott javaslatokat a tervidőszakot megelőző év november 15-éig kell felterjeszteni a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra.

(5) A személyügyi és továbbképzési tervet a legfőbb ügyész (központi terv), illetőleg a fellebbviteli főügyész, a főügyész, OKRI igazgatója (helyi terv) hagyja jóvá.

(6) A legfőbb ügyész döntéséről a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőket a döntést követő 15 napon belül a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály írásban tájékoztatja.

(7)[159] A katonai ügyészség személyügyi és továbbképzési tervét a Katonai Főügyészség ilyen terve tartalmazza; előkészítésére a (2)-(3) és az (5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

A szervezeti egységek ügyrendje és együttműködése

69. §

(1)[160] A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség főosztályainak ügyrendjében, illetőleg a fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek (területi katonai ügyészségek) szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a belső szervezeti egységeiket és feladatkörüket, továbbá a szervezeti egységeik közötti együttműködést. Ezt a nagyobb helyi ügyészségek ügyrendjében [53. § (3) bekezdés] is rögzíteni kell.

(2)[161] A főügyészségek és a területi katonai ügyészségek szervezeti és működési szabályzatában, valamint a nagyobb helyi ügyészségek ügyrendjében ki kell dogozni annak tervét, hogy az eseti jelleggel, átmenetileg előálló, a megszokottat jelentősen meghaladó számú ügyészi intézkedést igénylő helyzetekben a munkaerő hatékony - szükség esetén az egyes szervezeti egységek közötti - átcsoportosítására milyen elvek alapján, milyen döntési folyamat eredményeként kerülhet sor. Az ügyészi intézkedések elkészítéséhez szükséges ügyészségi alkalmazottak számát a 70. § (7) bekezdésében írtakra is figyelemmel kell meghatározni. Különösen indokolt esetben a főügyész kezdeményezheti a Legfőbb Ügyészségnél más főügyészségek szervezeti egységeitől történő átcsoportosítást is.

(3)[162] A szervezeti egységek együttműködésének alapelve, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el.

(4)[163] Azokat az ügyeket, amelyek valamelyik résztvevő személye vagy az ügy természete miatt fontosak, a felettes ügyésszel haladéktalanul ismertetni kell.

(5)[164] A fellebbviteli főügyészség és a főügyészség külföldi ügyészi szervvel csak a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának - a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészség a katonai főügyésznek-az előzetes jóváhagyásával léphet hivatalos kapcsolatba, kivéve, ha nemzetközi megállapodás - ideértve a legfőbb ügyész által kötött megállapodást is - eltérően rendelkezik.

A kiadmányozási jog

70. §

(1) Az intézkedés-tervezetek az arra jogosult kiadmányozásával válnak intézkedésekké. A kiadmányozási jog -ha a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a szervezeti egység ügyrendje vagy az ügyészségi alkalmazott munkaköri leírása eltérően nem rendelkezik - magában foglalja

a) az érdemi döntést,

b) az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés) közlésének (kiadásának) elrendelését,

c) az ügyirat irattárba helyezését.

(2) Az érdemi döntéseket - az elintézési tervezet elkészítésével - az ügy előadója készíti elő.

(3) Ha nem ő a kiadmányozó, az ügy előadója a tényállás helyességéért és az érdemi döntéshez szükséges teljességéért felel.

(4) A kiadmányozó és a közbenső felülvizsgáló a döntés érdemi részéért felelős.

(5) Az elintézési tervezetnek a kiadmányozó (felülvizsgáló) által kijavított részéért és azért a tervezetért, amelyet

az ügy előadója a kiadmányozó (felülvizsgáló) utasítása szerint készít el, kizárólag a kiadmányozó (felülvizsgáló) felelős.

(6) Ha az ügyintéző, illetve a kiadmányozó a felettes ügyészség vagy a felettes ügyész utasítása szerint járt el, az intézkedésért az utasítást adó felelős.

(7)[165] A 69. § (2) bekezdés szerinti tervben az intézkedések tartalmi - iratvizsgálaton alapuló - felülvizsgálatát biztosító kiadmányozási rendet kell meghatározni.

A félfogadás és az ügyfelek tájékoztatása

71. §[166]

(1) A helyi ügyészséghez, a főügyészséghez és a területi katonai ügyészséghez panasszal, kérelemmel, bejelentéssel (a továbbiakban együtt: panasz) forduló személyeknek (a továbbiakban: panaszos), valamint annak a természetes vagy jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét, jogi helyzetét bármely ügyészi szerv előtt folyamatban lévő ügy érinti (a továbbiakban: ügyfél) fogadását a büntetőjogi, illetve a magánjogi és közigazgatási jogi szakágban (a területi katonai ügyészségen az adott szakterületen) szolgálatot teljesítő ügyészek, ügyészségi titkárok és ügyészségi fogalmazók látják el.

(2) A panaszost, illetőleg az ügyfelet a panasz előterjesztésekor jogairól tájékoztatni kell. Ha a panasz nem tartozik az ügyészség, illetőleg a félfogadást ellátó ügyészség hatáskörébe, illetékességébe, közölni kell, hogy annak elintézésére melyik szerv, illetőleg melyik ügyészség jogosult. A panasz elintézése során egyebekben a hatályos törvények és a szakági alaputasítások vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A félfogadás rendjét az ügyészség vezetője állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyészségek épületeinek bejáratánál a félfogadás rendjét tartalmazó tájékoztató táblát kell elhelyezni.

71/A. §[167]

(1) A félfogadást ellátó ügyész, ügyészségi titkár, ügyészségi fogalmazó az ügyfelet, ha azt kivételesen szükségesnek tartja, az ügy előadójához, illetőleg a vezető ügyészhez csak a velük történt előzetes megbeszélés alapján irányíthatja.

(2) A félfogadást ellátó ügyész, ügyészségi titkár, ügyészségi fogalmazó a folyamatban lévő ügyekről a jogszabályok és a legfőbb ügyészi utasítások keretei között adhat felvilágosítást.

(3) A tájékoztatás egyebekben az ügy iktatószámára, az elintézés érdekében tett közbenső intézkedésekre (áttétel, iratbeszerzés stb.), illetve a már kiadmányozott ügyekben arra terjedhet ki, hogy az ügyben született-e érdemi döntés, és megtörtént-e annak elküldése. Az előadók nevét közölni - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - nem lehet.

(4) Már kiadmányozott ügyekben - a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések betartásával - a határozat vagy más döntés másolatát az ügyfél részére, amennyiben ő a döntés címzettje, át lehet adni.

(5) Az ügyintézési határidőkről, a kiadmányozott iratot készítő előadó nevéről és a vele való konzultáció igénybevételének lehetőségéről csak az ügyintéző ügyészségi alkalmazott előzetes hozzájárulása alapján adható tájékoztatás.

71/B. §[168]

A Legfőbb Ügyészségen, a fellebbviteli főügyészségeken és a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen az ügykezelő irodákban szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak az ügyfeleket a 71/A. § (3)-(5) bekezdése szerint tájékoztathatják.

5. Vezetői értekezletek, ügyészségi testületek és a legfőbb ügyész tanácsadó testülete

72. §[169]

Főosztályvezetői értekezlet

73. §

(1)[170] A legfőbb ügyész a főosztályvezetők részére - szükség szerint - kötött napirend nélküli főosztályvezetői értekezletet tart, amelyen a legfőbb ügyész helyettesek, valamint a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály által meghívottak is részt vesznek.

(2) Az értekezlet megszervezéséről a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály gondoskodik.

(3)[171] Az értekezletről hangfelvétel, a vezetői döntésről - végrehajtandó feladat esetén - emlékeztető készül, amelyet a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a feladatok végrehajtásáért felelősöknek megküld.

Legfőbb ügyész helyettesi értekezlet

74. §

(1) A legfőbb ügyész helyettesek a felügyeleti területükön felmerülő elvi vagy operatív kérdések eldöntésére és a résztvevők kölcsönös tájékoztatására - ideértve a vezetői értekezletről adott tájékoztatást is - legfőbb ügyész helyettesi értekézietet tartanak.

(2) Az értekezlet megszervezését a legfőbb ügyész helyettes által kijelölt ügyészségi alkalmazott végzi.

(3) Az értekezleten a felügyeleti területhez tartozó főosztályvezetők, továbbá a legfőbb ügyész helyettes által meghívott ügyészségi alkalmazottak vesznek részt.

Országos vezetői értekezlet

75. §

(1)[172] A legfőbb ügyész negyedévenként országos vezetői értekezletet tart, amelyen értékeli az ügyészi szervezet tevékenységét, a feladatok végrehajtását, meghatározza a következő időszak tennivalóit és követelményeit.

(2)[173] Az (1) bekezdésben megjelölt értekezleten a 73. § (1) bekezdésében említettek, a fellebbviteli főügyészek és a fellebbviteli vezető ügyész, a főügyészek, a területi katonai ügyészségeket vezető ügyészek, az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek vezetői, a Magyar Ügyészképző Központ és az OKRI igazgatója, valamint a legfőbb ügyész által külön meghívottak vesznek részt.

(3) Az értekezlet megszervezése a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály feladata.

(4) Az országos vezetői értekezlet megtárgyalja azokat az ügyeket, amelyeket a legfőbb ügyész az értekezlet elé terjeszt.

(5) Az országos vezetői értekezletre benyújtandó előterjesztéstjavaslatot az értekezlet előtt tíz munkanappal kell eljuttatni a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra a főosztály vezetője által meghatározott példányszámban.

(6) Ha az országos vezetői értekezleten a legfőbb ügyész által hozott döntés eltér az előterjesztett javaslattól, a döntés szerinti szöveget az előterjesztő készíti el.

(7)[174] Az értekezletről hangfelvétel, a vezetői döntésről - végrehajtandó feladat esetén - emlékeztető készül, amelyet a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a feladatok végrehajtásáért felelősöknek megküld.

Szakágvezetői értekezlet

76. §

A legfőbb ügyész helyettesek szakáguk területén a szükséghez képest a fellebbviteli főügyészek és főügyészhelyettesek (fellebbviteli vezető és vezetőhelyettes ügyész), valamint a főügyészek és a főügyészhelyettesek (területi katonai ügyészségek vezetői és helyettesei) részére országos értekezletet tartanak a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából.

A fellebbviteli főügyészségi vezetői értekezlet

77. §

(1) A fellebbviteli főügyész tanácsadó testülete a fellebbviteli főügyészségi vezetői értekezlet, melynek tagjai:

a) a fellebbviteli főügyész,

b) a fellebbviteli főügyészhelyettes,

c) a fellebbviteli főügyész által kijelölt vezetők,

d) a személyügyi feladatokkal megbízott ügyész.

(2) Ha az adott kérdés tárgyalása azt szükségessé teszi, a fellebbviteli főügyész az értekezletre az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek illetékes vezetőit, az érintett vezetőket, illetve a felelős ügyintézőket meghívja.

A Katonai Fellebbviteli Ügyészség vezetői értekezlete

78. §

A Katonai Fellebbviteli Ügyészség vezetői értekezletére a 77. § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

A főügyészségi vezetői értekezlet

79. §

(1) A főügyész tanácsadó testülete a főügyészségi vezetői értekezlet, melynek tagjai:

a) a főügyész,

b) a főügyészhelyettesek,

c) a főügyész által kijelölt vezetők,

d) a személyügyi feladatokkal megbízott ügyész,

e) a helyi vezető ügyészek.

(2) Ha az adott kérdés tárgyalása szükségessé teszi, a főügyész az értekezletre az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek megyei (fővárosi) vezetőit, az érintett vezetőket, illetve a felelős ügyintézőket meghívja.

A területi katonai ügyészség vezetői értekezlete

80. §

A területi katonai ügyészség vezetői értekezletére a 79. § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

Az ügyészségi testületek

81. §

(1) Ügyészségi testületek:

a) az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa (Üsztv. 3-7. §);

b) az összügyészi értekezlet (Üsztv. 8. §);

c) az ügyészi tanács (Üsztv. 9-12. §);

d) a szakmai kollégium (Üsztv. 13. §) .

(2) A Legfőbb Ügyészségen

a) büntetőjogi, valamint

b) magánjogi és közigazgatási jogi szakmai kollégium működik.

(3) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumok egy-egy jogágazat általános helyzetéről, az adott jogágazat jogalkalmazásának törvényességi kérdéseiről (szükség esetén a vizsgálati összefoglaló jelentésekről), valamint a jogágazat továbbfejlesztésére irányuló kodifi-kációs kérdésekről, továbbá más - az Üsztv. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - ügyekben nyilvánítanak véleményt, illetőleg tesznek javaslatot.

(4) A Legfőbb Ügyészségen a büntetőjogi szakmai kollégiumban

a) a Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosz-tály,

b) a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya,

c) a Kiemelt Ügyek Főosztálya,

d) a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály ügyészei, valamint

e) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály, továbbá f) a Katonai Főügyészség illetékes ügyészei

vesznek részt.

(5)[175] A Legfőbb Ügyészségen a magánjogi és közigazgatási jogi szakmai kollégiumban

a) a Közérdekvédelmi Főosztály ügyészei, valamint

b) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály, továbbá

c) a Katonai Főügyészség illetékes ügyészei vesznek részt.

(6)[176] A Kabinet, a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya, a Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztály, az Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztály, a Jogi Képviseleti Önálló Osztály, valamint a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ügyészei a kollégiumok ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

(7) Ha az adott kérdés megtárgyalása miatt indokolt, a kollégiumok együttes ülést tarthatnak.

(8) A szakmai kollégiumok működésével kapcsolatos feladatokat a kollégiumok titkárai látják el.

(9) A kollégiumok titkárait a legfőbb ügyész bízza meg.

A legfőbb ügyész tanácsadó testülete

82. §

A legfőbb ügyész munkáját Tanácsadó Testület segíti. Tagjait a legfőbb ügyész kéri fel az ügyészség tevékenységében, a tudományos életben, a gyakorlati jogászi munkában kifejtett tevékenységükre figyelemmel.

IX. rész

Vegyes és záró rendelkezések

1. Vegyes rendelkezések

Egyes szervezeti egységek jogállása

83. §[177]

A Gazdasági Főigazgatóság Főosztály, a Kabinet önálló osztály; a Gazdasági Főigazgatóság gazdasági hivatala osztály, a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály igazgatási osztályán működő Hang- és Képtechnikai Laboratórium csoport jogállású szervezeti egység.

A vezető tisztviselők jogállása

84. §[178]

A főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, osztályvezetőre (önálló csoportvezetőre), osztályvezető-helyettesre, csoportvezetőre vezetői tevékenysége és munkavégzése szempontjából a főosztályvezető ügyészre, a főosztályvezető-helyettes ügyészre, az osztályvezető ügyészre, az osztályvezető-helyettes ügyészre és a csoportvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az irodavezetőre - értelemszerű eltérésekkel - a csoportvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

84/A. §[179]

(1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett

a) az ügyész,

b) a közbeszerzési eljárás során, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult ügyészségi alkalmazott.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a Legfőbb Ügyészségen és a Katonai Főügyészségen vagyonnyilatkozatot tesz

a) Az Ellenőrzési Önálló Osztályon

- az osztályvezető,

- a belső ellenőr;

b)[180] a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályon

- a főosztályvezető-helyettes,

- a Központi Rendszer-felügyeleti Csoport vezetője,

- a Fenntartási Önálló Csoport vezetője,

- a projekt koordinátor;

c) a Gazdasági Főigazgatóságon

- a gazdasági főigazgató,

- a pénzügyi igazgató,

- a műszaki igazgató,

- az építési osztályvezető,

- a műszaki és gépjármű osztályvezető,

- a gazdálkodási feladatot ellátó osztályvezető, csoportvezető,

- a műszaki csoportvezető,

- a gépjárműjavító műhely és garázs csoportvezető,

- a műszaki ügyintéző;

d) a Katonai Főügyészségen

- a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály vezetője,

- a belső ellenőr,

- a gazdasági főelőadó;

e) a Legfőbb Ügyészség valamennyi szervezeti egységénél a pénzügyi ellátmányt kezelő irodavezető.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó további ügyészségi és katonai ügyészségi munkaköröket az ügyészség vezetője - a főügyész a helyi ügyészségekre is kiterjedő hatállyal - határozza meg.

(4) A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyon-nyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat külön irányító intézkedés állapítja meg.

Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek együttműködése

85. §

Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek- az ügyészi szervezet egészére vonatkozó - együttműködésére törvény, az utasítás és az érdekképviseleti szerveknek a legfőbb ügyésszel kötött megállapodása az irányadó.

2. Záró rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

86. §

A fellebbviteli főügyészségek, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a főügyészségek, a területi katonai ügyészségek és a helyi ügyészségek szervezeti és működési szabályzatait, valamint a főosztályok ügyrendjét az utasítás hatálybalépésétől számított 90 napon belül el kell készíteni, illetőleg az utasítással összhangban módosítani.

Az utasítás hatálybalépése

87. §

(1) Ez az utasítás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) a)[181]

b)[182]

c)[183]

(3)[184] A munkáltatói jogkörök gyakorlásáról külön legfőbb ügyészi utasítás* rendelkezik.[185]

1. melléklet a 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasításhoz[186]

A Legfőbb Ügyészség jellemző adatai

1. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály megnevezése: A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.).

2. Az alapító okirat kelte, száma: 2011. január 25.; Gazd.: 168/2011.[187]

3. A költségvetési szerv vezetője: A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze.

4. A költségvetési szerv illetékessége: A Magyar Köztársaság területe.

5. A költségvetési szerv besorolása gazdálkodási jogköre alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

6. A költségvetési szerv területileg, feladatellátásában elkülönült, a gazdálkodás keretéül szolgáló részelőirányzatokkal rendelkező, kötelezettségvállalási joggal felruházott, előirányzat-felhasználási keretszámlával és kincstári kártyafedezeti számlával rendelkező nem jogi személyiségű, alárendelt egységei és azok címei:

Legfőbb Ügyészség Gazdasági Hivatala

1055 Budapest, Markó u. 16.

Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség

1055 Budapest, Markó u. 27.

Debreceni Fellebbviteli Főügyészség

4025 Debrecen, Antall József u. 1.

Győri Fellebbviteli Főügyészség

9021 Győr, Domb u. 10.

Pécsi Fellebbviteli Főügyészség

7623 Pécs, Rákóczi u. 50.

Szegedi Fellebbviteli Főügyészség

6720 Szeged, Vörösmarty u. 5.

Fővárosi Főügyészség

1054 Budapest, Akadémia u. 13.

Baranya Megyei Főügyészség

7623 Pécs, Jókai u. 26.

Bács-Kiskun Megyei Főügyészség

6000 Kecskemét, Rákóczi út 7.

Békés Megyei Főügyészség

5700 Gyula, Városház u. 6-8.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség

3525 Miskolc, Dózsa György út 5-7.

Csongrád Megyei Főügyészség

6720 Szeged, Stefánia sétány 10.

Fejér Megyei Főügyészség

8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1.

Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség

9021 Győr, Szent István u. 6.

Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség

4025 Debrecen, Széchenyi u. 9.

Heves Megyei Főügyészség

3300 Eger, Barkóczy út 1.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség

5000 Szolnok, Jókai út 10.

Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség

2800 Tatabánya I., Népház u. 6.

Nógrád Megyei Főügyészség

2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.

Pest Megyei Főügyészség

1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A.

Somogy Megyei Főügyészség

7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség

4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 4.

Tolna Megyei Főügyészség

7100 Szekszárd, Béla király tér 3.

Vas Megyei Főügyészség

9700 Szombathely, Szily János u. 7.

Veszprém Megyei Főügyészség

8200 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 4.

Zala Megyei Főügyészség

8900 Zalaegerszeg, Jókai u. 2.

Központi Nyomozó Főügyészség

1066 Budapest, Zichy J. u. 14.

Országos Kriminológiai Intézet

1122 Budapest, Maros u. 6/A.

7. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 300146

8. A költségvetési szerv engedélyezett létszáma: 2011. január 1-jén: 4346 fő. Ezen belül a gazdasági szervezet létszáma: 80 fő

9. A költségvetési szerv által ellátott alaptevékenységek szakfeladatrendi besorolása:[188]

842331 ügyészségi tevékenység

722014 jog- és államtudományi alapkutatás

722015 jog- és államtudományi alkalmazott kutatás

722016 jog- és államtudományi kísérleti fejlesztés

743000 fordítás, tolmácsolás

889943 munkáltatók által nyújtott lakástámogatások

842360 kárpótlási, kárrendezési, kártalanítási tevékenység

842160 nemzetközi szervezetekben való részvétel

842122 külügyi szakdiplomáciai tevékenység

2. melléklet a 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasításhoz[189]

A Katonai Főügyészség jellemző adatai

1. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály megnevezése:

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.)

2. Az alapító okirat kelte, száma: 2010. február 23.; 2/2010. (II. 26.) HM-LÜ együttes határozat; 2010. augusztus 30.; 18/2010. (X. 4.) HM-LÜ együttes határozat[190]

3. A költségvetési szerv vezetője:

A Magyar Köztársaság legfőbb ügyész helyettese, katonai főügyész

4. A költségvetési szerv illetékessége:

A Magyar Köztársaság területe

5. A költségvetési szerv besorolása:

A tevékenység jellege alapján: közhatalmi költségvetési szerv; a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

6. A költségvetési szerv területileg, feladatellátásában elkülönült, a gazdálkodás keretéül szolgáló részelőirányzatokkal rendelkező, kötelezettségvállalási joggal felruházott kincstári kártyafedezeti számlával rendelkező nem jogi személyiségű, alárendelt egységei és azok címei:

Katonai Fellebbviteli Ügyészség

1055 Budapest, Markó u. 27.

Budapesti Katonai Ügyészség

1027 Budapest, Fő u. 70-78.

Debreceni Katonai Ügyészség

4026 Debrecen, Péterfia u. 58/B

Győri Katonai Ügyészség

9022 Győr, Árpád u. 58.

Kaposvári Katonai Ügyészség

7400 Kaposvár, Baross Gábor u. 19.

Szegedi Katonai Ügyészség

6720 Szeged, Széchenyi tér 4.

7. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 701103

8. A költségvetési szerv engedélyezett létszáma:

2010. január 1-jén: 182 fő

2010. december 1-jén: 182 fő

9. A költségvetési szerv által ellátott alaptevékenység szakfeladatrendi besorolása:

842332 katonai ügyészi tevékenység

10. A költségvetési szerv által ellátott kisegítő tevékenység szakfeladatrendi besorolása: -

3. melléklet a 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasításhoz[191]