MK 9. szám
Rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett munkavállaló munkaviszonyát úgy lehet megszüntetni, mint bármely más munkavállaló munkaviszonyát.[1]
Lábjegyzetek:
[1] A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 4/2016. (III. 21.) KMK véleménye ezen állásfoglalást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alkalmazásával elbírált perekben nem tartja fenn.A rokkantsági nyugdíj jogintézményét szabályozó a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 23. §-át a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 103. § i) pontja 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte. E törvény a megváltozott munkaképességű személyek számára a komplex minősítés alapján, a rehabilitálhatóságuktól függően rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás megállapítását teszi lehetővé.Az Mt. a megváltozott munkaképességű munkavállalók vonatkozásában felmondási tilalmat már nem ír elő, a 66. § (7) bekezdése a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló esetében az egészségi okkal összefüggő képesség miatt történő felmondáskor más munkakör felajánlását írja elő, ha ennek feltételei fennállnak.A keresőképtelenség akkor sem jelent már felmondási tilalmi helyzetet az Mt. szerint, ha a munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy járadékban részesül, a felmondás a keresőképtelenség tartama alatt is közölhető, a keresőképtelenség tartama a felmondási idő kezdetét érinti. Ezen túlmenően az Mt. 66. § (9) bekezdése értelmében a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondását a munkáltató nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül és a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló ebbe a körbe tartozik [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont gg) alpontja]. A fentiek alapján az állásfoglalás hatályon kívül helyezése indokolt.