A Fővárosi Törvényszék Kf.650108/2017/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 224. §, 253. §, 327. §, 396. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 39. §, 80. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31344/2017/12., *Fővárosi Törvényszék Kf.650108/2017/7.*, Kúria Kfv.37628/2018/10., 3375/2020. (X. 22.) AB végzés

***********

... Törvényszék

.Kf.650.108/2017/7.

A ... Törvényszék mint másodfokú bíróság a Dr. Tausz Judit Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Tausz Judit ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a dr. Bokrosi Jusztina kamarai jogtanácsos által képviselt Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.) alperes ellen, energiaügyben hozott - .... számú - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a Dr. Kalló Ügyvédi Iroda (alperesi beavatkozó képviselőjének címe., ügyintéző: dr. Kalló János Márk ügyvéd) által képviselt Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe.) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott, a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. október 31. napján kelt .K..../12. számú ítélete ellen az alperes 13. sorszám alatt és az alperesi beavatkozó 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán 2018. évi február hó 21. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A ... Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró adóhatóság külön felhívására - külön-külön 24.000-24.000 (Huszonnégyezer-Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. az alperesi beavatkozót, hogy az államnak - az illetékügyekben eljáró adóhatóság külön felhívására - fizessen meg 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az alperest terhelő fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes és az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) között az ... szám alatti felhasználási helyre a ... felhasználási hely azonosítón tartalék betáplálás 777,78 kVA rendelkezésre álló teljesítményre fennálló hálózathasználati szerződésben a tartalék betáplálás során igénybe vett lekötött teljesítmény értéke 600 kW-ról - a felperes 2015. május 19. napján elektronikus levélben benyújtott kezdeményezése folytán - 2015. október 1. napjától 1 kW-ra módosult.

A beavatkozó középfeszültségű közcélú villamos energia hálózatán 2016. április 19. napján 6 óra 11 perc és 7 óra 8 perc között - kábelhiba miatt -, ezt követően 2016. június 25. napján 4 óra 8 perctől 4 óra 34 percig - zárlatos kábelszakasz miatt - üzemzavar történt, kiesett az üzemi betáplálást ellátó V/T vonalon a felperest is ellátó 27803/10 transzformátor állomás. A felperes a kiesett villamos energia mennyiség pótlására mindkét alkalommal tartalék betáplálást vett igénybe. A tartalék betáplálás során a felperes az 1 kW lekötött teljesítményt az első üzemavar során 328 kW, a második üzemzavar alatt 164 kW teljesítménnyel túllépte. A beavatkozó a tartalék betáplálást érintő, rendszerhasználatból eredő díjtételeket, így a ... számú számlájában a tartalék betáplálás 328 kW nem engedélyezett teljesítmény túllépésének díját 1.899,- Ft/kW nettó egységáron (összesen bruttó 791.047 Ft-ot), valamint a ... számú számlájában a tartalék betáplálás 164 kW nem engedélyezett teljesítmény túllépésének díját 1.899,- Ft/kW nettó egységáron (összesen bruttó 396.328 Ft-ot) a felperes részére kiszámlázta. Felperes vitatta a számlázás jogalapját, ezért 2016. október 13. napján panasszal fordult az alperesi hatósághoz.

Az alperes a 2017. január 30. napján kelt .... számú határozatával a felperesnek a nem engedélyezett teljesítmény túllépés tárgyában előterjesztett panaszát elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy nem talált kétséget kizáró bizonyítékot arra, hogy a fenti üzemzavarok az alperesi beavatkozó mulasztásából adódtak volna, így egyértelműen megállapítható volt a felperes részéről a nem engedélyezett teljesítmény túllépés. Az ezen eseményekhez kapcsolódó elszámoló számlák minden tekintetben megfeleltek a villamos energia rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól szóló 4/2013. (X.16.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R.) akkor hatályos előírásainak, azok helyesen tartalmazták a tartalék betáplálást érintő, rendszerhasználatból eredő díjtételeket.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes .... számú határozatát hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. §-ára, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. § (2) bekezdésének a) pontjára és 339/A. §-ára, valamint az R. 2. mellékletének 2.2., 2.2.1-2.2.11. pontjaira hivatkozva rögzítette, hogy a beavatkozó sem vitatta és az alperes sem állította határozatában, hogy az üzemzavar a felperes tevékenységére lenne visszavezethető, vagy neki lenne felróható. Megállapította, hogy az R. nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, amikor egy előre nem látható üzemzavar okán történik a rendszerhasználó részéről a lekötött teljesítmény túllépése. Az R. 2. mellékletének 2.2.10. pontja szerint a hálózathasználati szerződésben lekötött teljesítményt túl lehet lépni évente három alkalommal, azonban azt előzetesen be kell jelenteni. Megítélése szerint az előzetes engedélykérés feltételezi annak előzetes szándékát, hogy a szerződésben írtakhoz képest a lekötött teljesítményt túl fogja lépni a rendszerhasználó. Amennyiben ilyen előzetes szándék nem mutatható ki a felhasználó részéről, hiszen előre sem látja azt, hogy teljesítmény túllépés fog bekövetkezni (a perbeli esetben írtakhoz hasonlóan üzemzavar miatt), abban az esetben az önhibán kívül bekövetkező teljesítmény túllépésért díjazást a beavatkozó nem követelhet. Az Alaptörvény 28. cikkére hivatkozva kiemelte, hogy a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak, így álláspontja szerint amennyiben a közrehatást a teljesítmény túllépés megvalósulásakor nem vizsgálnánk, az odáig vezethetne, hogy adott esetben a beavatkozónak felróható okból bekövetkezett üzemzavar esetén is a rendszerhasználónak kellene megfizetnie a teljesítmény túllépésből adódó díjakat, és ez nyilvánvalóan ellentmondana az Alaptörvény 28. cikkében felhívott józan ész és közjó, erkölcsösség mércéjének.

Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. Fellebbezésének indokaként előadta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra az ítéleti álláspontra, hogy az Alaptörvény 28. cikke értelmében a beavatkozónak nem a jogszabályi előírások szerint kell eljárnia. Az R. 2. mellékletének 2.2.9. pontjára, valamint az Elosztói Üzletszabályzat 7.8.7. pontjára hivatkozva kifejtette, hogy jelen esetben a lekötött teljesítmény túllépése előzetes engedély nélkül történt, ezért a beavatkozó jogszerűen állította ki a pótdíjról a számlát. Álláspontja szerint a teljesítmény engedély hiányában történő túllépése olyan objektív körülmény, amelynek jogkövetkezménye a pótdíj. Azzal érvelt, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, amely annak vizsgálatára kötelezné a beavatkozót, hogy felperes milyen okból lépte túl a lekötött teljesítményt, és ennek függvényében kellene megállapítania a pótdíjat. Előadta, hogy bár jogszabály a pótdíj vonatkozásában nem írja elő, mégis vizsgálta, hogy az üzemzavar a beavatkozó mulasztásából történt-e. Erre vonatkozóan azonban bizonyíték nem merült fel. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság annak megállapítását várja el az alperestől - az Alaptörvény 28. cikkére hivatkozással -, hogy a beavatkozó jogellenesen járt el, mert betartotta a jogszabályokat. Álláspontja szerint a Ket. 109. § (1) bekezdésében, valamint a Pp. 327. § (1) bekezdésében és 330. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel az elsőfokú bíróság jogszabályellenesen - az Alaptörvény 28. cikkére utalva - felhatalmazta a beavatkozót, hogy a jogszabályokat ne tartsa be, olyan rendelkezést értelmezzen az R. szabályaiba, amely abban nem szerepel, az alperestől pedig azt várja el, hogy olyan körülményt vizsgáljon, amelyet jogszabály nem ír elő. Végezetül megjegyezte, hogy az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania a Pp. 394/I. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, mivel jelen per elektronikus per, azonban a felperes a keresetét nem elektronikusan, hanem papír alapon nyújtotta be.