Tippek

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31314/2020/7. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 46. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 69. §, 77. §, 204. §, 205. §, 277. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 21. §, 383. §] Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Vajas Sándor

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.314/2020/7.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság dr. Krizsán Szilárd (felperesi képviselő címe) egyéni ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen végkielégítés, felmondási időre járó távolléti díj megfizetése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 22.M.70.247/2020/13. számú ítélete ellen, az alperes 14. sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 980.000 (kilencszáz-nyolcvanezer) végkielégítést, és ezen összeg 2019. február 9. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatát, 111.000 (száztizenegyezer) elsőfokú perköltséget, valamint a NAV felhívására az Állam részére 58.800 (ötvennyolcezer-nyolcszáz ) kereseti illetéket.

A másodfokú bíróság a felmondási időre járó távolléti díj különbözet iránti kereseti kérelmet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) másodfokú perköltséget, valamint a NAV felhívására az Államnak 78.400 (hetvennyolcezer-négyszáz) fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás

[1] A felperes 2001. június 21-én létesített munkaviszonyt az alperes jogelődjével szerelő munkakörben, munkavégzési helye ...en volt. A munkáltató és a munkavállalók 1995. november 7-én kötöttek ... és a 2004. március 25-én ....

[2] A ... 2008. február 12-én kelt, és 2008. július 1-től hatályos VII. fejezet 5.1. pontja a villamosenergia-iparban dolgozók felmondási idejének minimális mértékét 10-20 évig terjedő munkaviszony esetén 90 napban, a 7.2. pontja a végkielégítés összegét 15 év vagy azt meghaladó munkaviszony esetén 8 havi átlagkereset összegében határozta meg. Az ... 2011. január 1. napjától hatályos rendelkezései összhangban álltak a ... előírásaival.

[3] Az alperes 2017. január 31-től köztulajdonban álló munkáltatónak minősül.

[4] A munkáltató a 2018. december 5-én kelt felmondással - 60 nap felmondási idővel - 2019. február 3. napjával megszüntette a felperes munkaviszonyát, és 4 havi végkielégítést és 60 nap felmondási időre járó távolléti díjat fizetett meg a részére.

A felperes keresete, az alperes ellenkérelme

[5] A felperes a keresetében 980.000 forint végkielégítés, 256.872 forint felmondási időre járó távolléti díj különbözet, és ezen összegek után kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[6] Hivatkozott arra, hogy az alperes által megfizetett végkielégítésen és felmondási időn túl a ... VII. fejezet 7.2. és 5.1. pontja, továbbá az ... III. pont 10.1. pontjának (1) bekezdése alapján további 4 havi végkielégítésre és 30 nap felmondási időre jogosult.

[7] Előadta, hogy mind a ..., mind az ... megkötésére az Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatályba lépése előtt került sor, így nem alkalmazható annak 205.§ (1) bekezdésében foglalt korlátozás a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.)

[8] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozása szerint az átmeneti rendelkezés jogi természetére kell figyelemmel lenni, amely szerint az átmeneti rendelkezés kizárólag a jogszabály hatálybalépésének időpontjában az adott rendelkezés hatálya alá tartozó jogviszony tekintetében értelmezhető. Amennyiben a munkáltató az Mt. hatálybalépését követően válik köztulajdonban állóvá, az Mth. átmeneti rendelkezései már nem lehetnek irányadóak a vonatkozásában. A perbeli esetben nem a kollektív szerződés megkötése időpontjának, hanem annak van jelentősége, hogy az alperes mikor vált köztulajdonban álló munkáltatóvá. Figyelemmel arra, hogy az alperes 2017. január 31-én került köztulajdonba, az Mth. 11.§ (1) bekezdés szerinti rendelkezés hatálya az általa foglalkoztatott munkavállalók jogviszonyára már nem terjedhetett ki, így a kollektív szerződéseknek az Mt. 205.§ (1) bekezdésbe ütköző rendelkezései nem alkalmazhatók.

Az elsőfokú bíróság ítélete

[9] Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta, ezért kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.237.672 forint távolléti díjat, ezen összeg után kamatot, valamint 150.000 forint perköltséget.

[10] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Mth. 11.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Mt. 205.§ (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív szerződésre és munkaszerződésre kell alkalmazni. A bíróság nem osztotta az alperes azon álláspontját, hogy az átmeneti rendelkezés kizárólag az Mt. hatálybalépésekor már köztulajdonban álló munkáltató, és az általa foglalkoztatott munkavállaló jogviszonya tekintetében érvényesülhet. Az Mth. 11.§ (1) bekezdésének nyelvtani értelmezése szerint nem annak van jelentősége, hogy a munkáltató mikor vált köztulajdonban álló munkáltatóvá, hanem annak, hogy a munkavállalóra kedvezőbb szabályokat tartalmazó kollektív szerződés megkötésére mikor került sor.

[11] Hivatkozott arra, hogy a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 84. § (1) bekezdése szerint átmeneti rendelkezéseket akkor kell alkotni, ha az új szabályozás szükségessé teszi, hogy az előre meghatározott, vagy előre meg nem határozható átmeneti időszakban, a jogszabály hatálya alá tartozó meghatározott esetekben, a jogszabály alkalmazandó rendelkezéseitől eltérő szabályokat kelljen alkalmazni.

[12] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fentiek alapján nemcsak abban az esetben lehet alkalmazni az Mth.11.§ (1) bekezdés szerinti eltérést engedő szabályt, ha az adott jogviszony az Mt. hatályba lépésekor (2012. július 1.) már az eltérést tilalmazó szabály hatálya alá tartozott, hanem a jövőre nézve is. A felek az alperes köztulajdonba kerülésének tényével kerültek az Mth.11.§ (1) bekezdésének hatálya alá. A felperes munkaviszonyának megszüntetése idején tehát az alperes az Mt. 204.§ hatálya alá tartozott, így alkalmazni kell az Mth.11.§ (1) bekezdésében foglalt kivételt engedő, a munkaviszony megszüntetésekor és jelenleg is hatályos átmeneti rendelkezéseket.

Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem

[13] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a felperes keresetének elutasítását és perköltség megfizetése kötelezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az ítélet sérti az Mt. 205.§ (1) bekezdés a) - b) pontjában, valamint az Mth. 11.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Az alperes a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az ítélet anyagi jognak való meg nem felelése tekintetében kérte gyakorolni.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!