61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet

a jogszabályszerkesztésről

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 62. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Ez a rendelet az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendben alkotható jogszabály kivételével a jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére, továbbá az Alaptörvény módosítása tervezetének preambulumára vonatkozó követelményeket határozza meg.

(2) A jogszabály tervezete megszövegezésénél alkalmazandó szövegezési mintákat az 1. melléklet tartalmazza. A szövegezési mintától abban az esetben lehet eltérni, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.

(3) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére e rendeletet a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben, valamint a (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)[2] Ez a rendelet nem alkalmazható a nemzetközi szerződés hiteles szövege, annak magyar nyelvű fordítása, valamint a szerződéshez Magyarország részéről fűzött vagy Magyarország szempontjából nemzetközi jogi jelentőségű fenntartás, kifogás és nyilatkozat megszerkesztésére és megszövegezésére.

I. Fejezet

A jogszabály tervezetének a megszövegezésére vonatkozó általános követelmények

2. §[3] A jogszabály tervezetét a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni.

3. § (1) A jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és mellékletei tartalmazzák.

(2) A jogszabály tervezetében a normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni.

(3)[4]

4. § (1) Ha egy jogszabályon és a végrehajtására kiadott jogszabályokon belül ugyanazt a fogalmat vagy rendelkezést többféleképpen is ki lehet fejezni, a fogalom vagy rendelkezés valamennyi előfordulása esetében ugyanazt a megfogalmazást kell alkalmazni.

(2) Egy jogszabályban és a végrehajtására kiadott jogszabályokban azonos szabályozási tárgyra vonatkozó különböző megfogalmazások csak akkor alkalmazhatóak, ha azok eltérő tartalmat fejeznek ki.

5. § (1) Ha a jogszabály tervezetének a szövegében ismétlődően valamely kifejezés, szókapcsolat, szövegrész fordul elő, az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni.

(2) A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és a további használatra utaló "a továbbiakban:" kifejezéssel együtt, zárójelben kell feltüntetni.

(3) Ha a rövid megjelölés a felsorolás elemeire együttesen vonatkozik, a további együttes használatra az "a továbbiakban együtt:" kifejezéssel kell utalni.

(4) Rövid megjelölésként névszó, a magyar nyelv szabályai szerinti rövidítés vagy olyan több szóból álló kifejezés alkalmazható, amelynek utolsó szava névszó.

(5) Nem alkalmazható rövid megjelölésként olyan kifejezés, amelyet a jogszabály szövege a továbbiakban más jelentéstartalommal is alkalmaz.

(6) A jogszabálynak a rövid megjelölés bevezetését követő részében az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott rövid megjelölést kell alkalmazni.

6. § Nem vezethető be rövid megjelölés

a) értelmező rendelkezésben értelmezett fogalomra,

b)[5] a jogszabály tervezetének és a jogszabály tervezete szerkezeti egységének a címében, a jogszabály tervezetének a preambulumában, vagy

c) a már bevezetett rövid megjelölésnek az 5. § (3) bekezdése szerinti további rövid megjelölésére.

7. § (1) Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül

a) valamennyinek teljesülnie kell,

b) egyik sem teljesülhet,

c) pontosan egynek kell teljesülnie vagy

d) legalább egynek teljesülnie kell

(a továbbiakban: a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat) a joghatás kiváltásához.

(2) A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot

a) a mondatnak a felsorolást megelőző vagy követő szövegrészében,

b) a felsorolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval,

c) - ha a b) pont nem alkalmazható - a felsorolás több eleméhez fűzött kötőszóval vagy

d) a felsorolástól különálló mondatban

kell megállapítani.

(3) Az "illetve" kötőszó jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható.

(4) Az "illetőleg" kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.

(5) Az "és" és a "vagy" kötőszó írásjellel összekapcsolva vagy közvetlenül egymást követően a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.

8. § (1) A mennyiségek számjeggyel történő meghatározása során kizárólag arab számok alkalmazhatóak. A jogszabály tervezetében az azonos mértékegységeket azonos módon kell megjelölni.

(2) A mérésügyről szóló törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben szabályozott mértékegységek a kormányrendelettől eltérő jelentéstartalommal nem alkalmazhatóak.

(3)[6] A hivatalos pénznem és az euró kivételével pénzösszeg megjelölése esetén a pénznem rövid megjelölése csak a rövid megjelölés bevezetését követően használható.

II. Fejezet[7]

A jogszabály tervezetének a megjelölése[8]

9. §[9] A jogszabály tervezetének a megjelölésére a jogszabályok kihirdetés során történő megjelölésének szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogszabály tervezetének a megjelölése nem tartalmazza a jogszabály sorszámát és a kihirdetése idejét.

1. A jogszabály tervezetének a címe

10. § (1) A jogszabály tervezetének a címében a jogszabály tárgyát vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni úgy, hogy az a jogszabályt más jogszabálytól egyértelműen elhatárolja.

(2) A címet úgy kell megfogalmazni, hogy

a) a módosító és a hatályon kívül helyező jogszabályok, valamint a különböző helyi önkormányzatok által megalkotott rendeletek kivételével ne legyen hatályban több azonos című jogszabály,

b)[10] az ne tartalmazzon - a módosítás, az eltérő szöveggel történő hatályba léptetés, a hatályba nem lépés és a hatályon kívül helyezés kivételével - a szabályozás aktusára utaló kifejezést, és

c) a cím utolsó szavához a "-ról", "-ről" rag kapcsolódjon.

(3) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének a címe tartalmazza a nemzetközi szerződés teljes megjelölését és a "kihirdetéséről" kifejezést.

2.[11]

11. §[12]

3.[13]

12. §[14]

4.[15]

13. §[16]

14. §[17]

5.[18]

15. §[19]

III. Fejezet

Hivatkozások a jogszabályban

16. § (1)[20] A jogszabály tervezetében az Alaptörvényre, az Alaptörvény rendelkezésére, jogszabályra vagy jogszabály rendelkezésére akkor lehet hivatkozni, ha a hivatkozás a megfelelő fogalomhasználattal nem küszöbölhető ki, vagy ha a hivatkozás alkalmazása a jogszabály értelmezését, alkalmazását megkönnyíti.

(2)[21] A jogszabály tervezetében az Alaptörvény szövegére vagy olyan jogszabály szövegére, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, hivatkozás alkalmazásával utalni lehet, ha a jogalkalmazás megkönnyítése vagy a jogszabály megfogalmazása ezt megköveteli.

6. A rugalmas hivatkozás

17. §[22] (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában jogszabály tervezetében jogszabályra vagy jogszabály rendelkezésére más jogszabály címének, más jogszabály szabályozási tárgykörének vagy a felhívni kívánt rendelkezések szabályozási tárgykörének a megjelölésével (a továbbiakban: rugalmas hivatkozás) kell hivatkozni, kivéve, ha ilyen módon a hivatkozott jogszabály vagy rendelkezés nem azonosítható egyértelműen.

(2) Jogszabály tervezetében az Alaptörvény rendelkezésére az Alaptörvény merev hivatkozásával és a felhívni kívánt rendelkezések szabályozási tárgykörének a megjelölésével kell hivatkozni, kivéve, ha ilyen módon a hivatkozott rendelkezés nem azonosítható egyértelműen. Az Alaptörvényre jogszabály tervezete rugalmas hivatkozással nem hivatkozhat.

7. A merev hivatkozás

18. § (1) A jogszabály tervezete jogszabályra vagy annak rendelkezésére akkor hivatkozhat

a) más jogszabály,

b) más jogszabály és szerkezeti egysége,

c) a hivatkozást tartalmazó jogszabály vagy

d) a hivatkozást tartalmazó jogszabály szerkezeti egysége

tételes megjelölésével (a továbbiakban: merev hivatkozás), ha rugalmas hivatkozás nem alkalmazható.

(2)[23] A jogszabály tervezete nem hivatkozhat merev hivatkozással olyan jogszabályra, amely az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes a hivatkozást tartalmazó jogszabállyal.

(3) A jogszabály tervezetének a saját szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozása kizárólag a hivatkozott szerkezeti egységnek a jogszabály megjelölését nem tartalmazó megjelölését tartalmazhatja.

(4) A jogszabály tervezete vagy valamely szerkezeti egysége saját magára a jogszabály vagy a szerkezeti egység típusának a megjelölésével hivatkozhat.

19. § (1) Merev hivatkozásban a hivatkozott szerkezeti egységek megjelöléséhez - a hivatkozott legalacsonyabb szintű szerkezeti egység megjelölése kivételével - nem kapcsolódhat birtokos rag és birtokos személyjel.

(2)[24] Mondatra, fordulatra, tagmondatra, más - szerkezeti egységnek nem minősülő - nyelvtani egységre, az e rendeletben meghatározott kivétellel, a jogszabály tervezetében nem lehet hivatkozni.

(3) Kettőnél több, egymás után következő szerkezeti egységre való merev hivatkozás esetén ezek első és utolsó tagját kötőjellel kell összekapcsolni.

20. § (1) A hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységen belüli szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás nem hivatkozhat a hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységre.

(2) Ha a merev hivatkozás szakasznál alacsonyabb szintű szerkezeti egységre vonatkozik - a hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységen belüli szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás kivételével -, a hivatkozott szerkezeti egységen túl - a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységek kivételével - meg kell jelölni minden magasabb szintű szerkezeti egységet is.

(3)[25]

21. § (1)[26] Merev hivatkozásban Magyarország Alaptörvényének a megjelölése "az Alaptörvény".

(2)[27] Merev hivatkozásban Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései megjelölése "az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései".

(3)[28] Merev hivatkozásban a törvény megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a törvény címét,

b) a "szóló" kifejezést,

c) a törvény kihirdetésének évét arab számmal,

d) az "évi" kifejezést,

e) a törvény sorszámát római számmal és

f) a "törvény" kifejezést

foglalja magában.

(4) Merev hivatkozásban a törvényerejű rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a törvényerejű rendelet címét,

b) a "szóló" kifejezést,

c) a törvényerejű rendelet kihirdetésének évét,

d) az "évi" kifejezést,

e) a törvényerejű rendelet sorszámát arab számmal és

f) a "törvényerejű rendelet" kifejezést

foglalja magában.

(5)[29] Merev hivatkozásban az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a rendelet címét,

b) a "szóló" kifejezést,

c) a rendelet sorszámát arab számmal,

d) a "/" jelet,

e) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

f) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

g) az "önkormányzati rendelet" kifejezést

foglalja magában.

(6)[30] Az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a rendelet címét,

b) a "szóló" kifejezést,

c) a jogszabály sorszámát arab számmal,

d) a "/" jelet,

e) a jogszabály kihirdetésének évét arab számmal,

f) zárójelben a jogszabály kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

g) a jogszabály megalkotója megjelölésének a rövidítését és

h) a "rendelet" kifejezést

foglalja magában.

(7) A jogszabály tervezetében az e rendelet hatálybalépése előtt kihirdetett jogszabályt is az (1)-(6) bekezdésnek megfelelően kell megjelölni azzal, hogy ha a kihirdetett jogszabály címe nem "-ról" vagy "-ről" ragra végződik, a "szóló" kifejezés helyett a "című" kifejezést kell alkalmazni.

8. Az általános hivatkozás

22. § (1) Jogszabály tervezetében a teljes megjelölésével vagy az általa szabályozott tárgykör megjelölésével fel nem hívható

a) jövőben megalkotandó jogszabályra,

b) jogszabályok széles vagy előre meg nem határozható körére,

c) a hivatkozást tartalmazó jogszabály felhatalmazása alapján megalkotandó vagy megalkotható jogszabályra

általános hivatkozással kell hivatkozni.

(2)[31] Az általános hivatkozásban

a) törvényre a "törvény" megjelöléssel,

b) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletére az "a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete" megjelöléssel,

c) kormányrendeletre a "kormányrendelet" megjelöléssel,

d) miniszteri rendeletre a miniszter megjelölését követően a "rendelete" megjelöléssel,

e) előre meg nem határozható miniszterek rendeleteire a "miniszteri rendelet" megjelöléssel,

f) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendeletére az "a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete" megjelöléssel,

g) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletére az "a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete" megjelöléssel,

h) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletére az "a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendelete" megjelöléssel,

i) az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendeletére az "az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendelete" megjelöléssel,

j) önkormányzati rendeletre a megalkotó önkormányzat egyértelmű megjelölését követően a "rendelete" megjelöléssel,

k) előre meg nem határozható önkormányzatok rendeleteire az "önkormányzati rendelet" megjelöléssel,

l) valamennyi jogszabályra a "jogszabály" megjelöléssel

kell hivatkozni.

(3) A jogszabály tervezete nem hivatkozhat a "külön" jelző alkalmazásával más jogszabályra sem általánosan, sem a jogszabály típusának meghatározásával.

(4) A jogszabály tervezete nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárólag általános hivatkozást tartalmaz.

9. A különböző hivatkozási formák együttes alkalmazása

23. § (1) Merev és rugalmas hivatkozás egy hivatkozásban úgy alkalmazható együtt, hogy a hivatkozás a jogszabályt merev hivatkozással, a hivatkozni kívánt rendelkezést vagy jogintézményt rugalmas hivatkozással tartalmazza.

(2) Ha a jogszabály tervezete rugalmasan hivatkozik valamely rendelkezésre, arra a jogszabály tervezetében nem lehet mereven hivatkozni.

(3) Általános és merev hivatkozás egy hivatkozásban nem alkalmazható együtt.

(4) Általános és rugalmas hivatkozás egy hivatkozásban úgy alkalmazható együtt, hogy a hivatkozás a jogszabályt általános hivatkozással, az általánosan hivatkozott jogszabály rendelkezését rugalmas hivatkozással tartalmazza.

10. Hivatkozás jogintézményre

24. § (1) Egy jogszabályban valamely jogintézményre hivatkozni a jogintézmény egyértelmű megjelölésével kell.

(2) A jogintézményt meghatározó jogszabályra vagy annak szerkezeti egységére vonatkozó hivatkozás csak akkor foglalható a jogintézményre való hivatkozásba, ha a jogintézmény más jogintézményektől e hivatkozás nélkül nem határolható el.

(3) Ha a jogszabály tervezetének egy szerkezeti egységében foglalt szabály része egy más jogszabályban vagy más szerkezeti egységben szabályozott jogintézmény, akkor a jogintézményt szabályozó jogszabály vagy szerkezeti egység e tekintetben nem hivatkozhat a jogintézményre hivatkozó jogszabályra vagy szerkezeti egységre.

(4) A jogszabály tervezetében egy másik jogszabályra, egy másik szerkezeti egységre vagy egy jogintézményre úgy is lehet hivatkozni, hogy a hivatkozást tartalmazó szabály az adott jogszabályban, szerkezeti egységben foglalt vagy a hivatkozott jogintézményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdés szerint hivatkozni kívánt rendelkezések az adott jogintézményre vagy szabályozott életviszonyra nem alkalmazhatóak teljes körűen, nem lehet a rendelkezések értelemszerű vagy megfelelő alkalmazásáról vagy arról rendelkezni, hogy a rendelkezések irányadóak, hanem az eltéréseket a hivatkozó jogszabály tervezetében egyértelműen meg kell jelölni.

(6) Ha a (4) bekezdés szerint hivatkozni kívánt rendelkezések közül egyesek nyilvánvalóan nem alkalmazhatóak az adott jogintézmény vagy szabályozni kívánt életviszony tekintetében, arról nem kell a hivatkozó jogszabály tervezetében külön rendelkezni.

11. Hivatkozás államigazgatási szervre

25. § (1)[32] A törvény tervezetében feladat- és hatáskör címzettjeként az államigazgatási szervet - a Kormány, a Miniszterelnökség, a minisztérium, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a kormányhivatal kivételével - köznévvel kell megjelölni, és szükség szerint törvényi felhatalmazást kell biztosítani a Kormány részére, hogy a köznévi formában megjelölt szervet rendeletben jelölje ki.

(2) A törvény tervezetében a minisztert a feladatköre szerint kell megjelölni. Más jogszabály tervezetében a minisztert a feladatköre szerint kell megjelölni, kivéve, ha a szabályozás célja így nem biztosítható.

(3) A miniszter feladatkörét

a) a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatkörök szerint vagy

b) ha az a) pont szerinti megjelölés nem lehetséges, bármely más törvényen vagy kormányrendeleten alapuló feladatköre szerint

kell megjelölni.

(4) Jogszabály tervezetében a minisztériumot a feladatköre szerint megjelölt miniszter által vezetett minisztériumként kell megjelölni, kivéve

a) a költségvetésről szóló törvény tervezetét,

b) a zárszámadásról szóló törvény tervezetét,

c) a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény tervezetét,

d) az a)-c) pontban meghatározott törvény módosításáról szóló törvény tervezetét, valamint

e) törvény kivételével az olyan jogszabály tervezetét, amelyben a szabályozás célja így nem biztosítható.

12. Hivatkozás nemzetközi szerződésre, az Európai Unió jogi aktusára vagy egyéb uniós jogforrásra

26. § A jogszabály tervezetében a valamely

a) nemzetközi szerződésre,

b) az Európai Unió intézményei által az Európai Unió működéséről szóló szerződés vagy az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés alapján elfogadott jogi aktusra (a továbbiakban együtt: uniós jogi aktus)

vagy ezek szerkezeti egységére való hivatkozásra e fejezet rendelkezéseit - az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

27. § (1)[33] Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett és a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett lisszaboni szerződéssel módosított, az Európai Közösséget létrehozó szerződés

a) megjelölése: "az Európai Unió működéséről szóló szerződés",

b) rövid megjelölése: "EUMSz".

(2)[34] Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett és a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett lisszaboni szerződéssel módosított, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés

a) megjelölése: "az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés",

b) rövid megjelölése: "EAKSz".

(3)[35] Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett és a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett lisszaboni szerződéssel módosított, az Európai Unióról szóló szerződés

a) megjelölése: "az Európai Unióról szóló szerződés",

b) rövid megjelölése: "EUSz".

(4) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés megjelölése: "2003. évi uniós csatlakozási szerződés".

(5) Merev hivatkozásban a 2003. évi uniós csatlakozási szerződéshez csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány megjelölése: "2003. évi uniós csatlakozási okmány".

28. § (1) Merev hivatkozásban az új tagállamoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2003. évi uniós csatlakozási szerződés hatálybalépését követően megkötött szerződés megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a szerződés keletkezésének évét,

b) ha ugyanabban az évben több, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést kötnek, az adott évben megkötött szerződés időpontja szerinti sorrendet kifejező sorszámát betűvel kiírva és

c) az "uniós csatlakozási szerződés" szövegrészt

foglalja magában.

(2) Merev hivatkozásban az (1) bekezdés szerinti szerződésekhez csatolt csatlakozási okmányok megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a csatlakozási okmány keletkezésének évét,

b) ha ugyanabban az évben több, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló okmány keletkezik, az adott évben keletkezett okmány időpontja szerinti sorrendet kifejező sorszámát betűvel kiírva és

c) az "uniós csatlakozási okmány" szövegrészt

foglalja magában.

(3) Jogszabály tervezetében az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés, valamint az ezeket módosító vagy kiegészítő nemzetközi szerződések hatályos szövegének együttes megjelölése: "az Európai Unió alapját képező szerződések".

(4) Merev hivatkozásban a 2006. évi CXXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás

a) megjelölése "az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás",

b) rövid megjelölése: "EGT-megállapodás".

29. § (1) A 27. § és a 28. § szerinti nemzetközi szerződések kivételével merev hivatkozásban a nemzetközi szerződés megjelölése az alábbi sorrendben

a) a nemzetközi szerződést kihirdető, a jogszabály típusának eszközhatározói raggal ellátott alakjával megjelölt jogszabály megjelölését,

b) a "kihirdetett" kifejezést,

c) a nemzetközi szerződés címét,

d) a "szóló" kifejezést és

e) a nemzetközi szerződés típusának megjelölését

foglalja magában.

(2) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének címében a nemzetközi szerződést az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti elemekkel kell megjelölni.

30. § (1) Jogszabály tervezetében - a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések kivételével - uniós jogi aktusra akkor lehet hivatkozni, ha

a) az uniós jogi aktus által szabályozott körben a jogszabály rendelkezéseitől való eltérésre kell utalni, vagy

b) a jogszabály rendelkezése alkalmazásának feltételét valamely uniós jogi aktus vagy annak valamely rendelkezése határozza meg vagy tartalmazza.

(2) Uniós jogi aktusra vagy uniós jogi aktusban szabályozott rendelkezésre rugalmas vagy általános hivatkozással csak akkor lehet hivatkozni, ha a szabályozás célja másként nem érhető el.

(3) Általános hivatkozásban

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusra az "az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa" megjelöléssel,

b) előre meg nem határozható típusú, az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján kötelező erővel rendelkező uniós jogi aktusra az "az Európai Unió kötelező jogi aktusa" megjelöléssel

kell hivatkozni.

31. § (1) Uniós jogi aktusra a (2) bekezdésben meghatározott esetekben teljes megjelöléssel, minden más esetben rövid megjelöléssel lehet merev hivatkozással hivatkozni.

(2) Teljes megjelöléssel kell hivatkozni az uniós jogi aktusra

a) a záró rendelkezések között a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezésekben, továbbá

b) ha az uniós jogi aktusra való hivatkozás az a) pont szerinti rendelkezésekben nem szerepel, a jogszabálytervezet szövegében az első hivatkozáskor.

32. § (1) Az uniós jogi aktus teljes megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) az uniós jogi aktus címét,

b) a "szóló" kifejezést,

c) az uniós jogi aktus elfogadásának évét, hónapját és napját "-i" képzős szerkezettel,

d) az uniós jogi aktus kihirdetésének vagy közzétételének (a továbbiakban együtt: uniós publikáció) évét, az uniós jogi aktus sorszámát, továbbá az uniós jogi aktus elfogadásának jogalapját meghatározó szerződés, szerződések vagy - az Európai Unióról szóló szerződés alapján elfogadott uniós jogi aktusok esetében - az uniós jogi aktus elfogadásának jogalapját képező uniós jogterület rövid megjelölését (a továbbiakban: uniós jogi aktus azonosítója),

e) az uniós jogi aktus megalkotójának a megnevezését "-i" képzős szerkezettel, valamint

f) az uniós jogi aktus típusát

(2) Ha az uniós jogi aktus címe nem "-ról" vagy "-ről" ragra végződik, a "szóló" kifejezés helyett a "című" kifejezést kell alkalmazni.

(3) Az uniós jogi aktus rövid megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) az uniós jogi aktus azonosítóját,

b) az uniós jogi aktus megalkotója megnevezésének "-i" képzős alakját, valamint

c) az uniós jogi aktus típusát

foglalja magában.

(4) Jogszabály tervezetében uniós jogi aktus címeként - a jogharmonizációs záradék kivételével - a hivatkozott uniós jogi aktus hatályos címét kell megjelölni.

(5) Jogszabály tervezetében a hivatkozott uniós jogi aktus megjelölésében az uniós publikációnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésre vonatkozó adatait kizárólag akkor kell feltüntetni, ha azt maga az uniós jogi aktus előírja, vagy ha az az Európai Unió intézményei által elfogadott egyéb dokumentum (a továbbiakban: egyéb uniós jogforrás) speciális jellegénél fogva szükségszerű. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenés adatait az eredeti uniós publikációra vonatkozóan kell feltüntetni.

(6) Az uniós jogi aktusok jogszabály tervezetében való hivatkozására vonatkozó szabályokat az egyéb uniós jogforrások megjelölésére is alkalmazni kell azzal, hogy az uniós jogi aktus azonosítója helyett az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel adataira utaló azonosító számot kell feltüntetni az egyéb uniós jogforrás megjelölését követően, zárójelben.

13. Hivatkozás a jogszabály rendelkezéseitől való eltérésre

33. § Ha bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egység kizárólag egy bekezdésnél magasabb szintű másik szerkezeti egységhez képest állapít meg kivételes szabályokat, nem az általános szabályok között, hanem a kivételes szabályokat megállapító szerkezeti egységben kell a kivételre hivatkozni.

34. § (1) Ha a jogszabály tervezete olyan szabályt tartalmaz, amely szerint a jogszabály vagy annak valamely rendelkezése csak akkor alkalmazandó, ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés, más jogszabály vagy valamely általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus azzal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, akkor az eltérést megengedő rendelkezésben meg kell határozni, hogy milyen típusú jogszabályok és a jogszabály mely rendelkezésétől vagy rendelkezéseitől térhetnek el. Ha az eltérés feltételekhez kötött vagy korlátozott, e feltételeket és korlátokat az eltérést engedő rendelkezésben kell meghatározni.

(2) Ha a jogszabály egy szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységétől vagy a jogszabály minden rendelkezésétől el lehet térni, a jogszabály tervezetében a szerkezeti egység első vagy utolsó szakaszában vagy a jogszabály általános rendelkezései között kell az eltérés lehetőségét megteremteni.

(3) Több bekezdésből álló szakasz rendelkezéseitől való eltérést engedő rendelkezést az adott szakasz első vagy utolsó bekezdésében vagy önálló szakaszban kell elhelyezni.

(4) Ha az egyetlen mondatot tartalmazó bekezdésben vagy egyetlen mondatot tartalmazó szakaszban foglalt minden rendelkezéstől el lehet térni, a mondaton belül is lehet rendelkezni az eltérés lehetőségéről.

35. § (1) A jogszabály tervezete tartalmazhat olyan szabályt, amely a jogszabály saját rendelkezéseinek ad lehetőséget az eltérésre.

(2) Ha a jogszabály tervezete olyan szabályt tartalmaz, amely a jogszabály egyes szerkezeti egységeiben foglalt rendelkezésektől való eltérés lehetőségéről rendelkezik, a jogszabály tervezetében meghatározhatóak az eltérés feltételei vagy korlátjai.

(3) Ha a jogszabály tervezete a rendelkezéseitől valamely közhatalmat gyakorló személy vagy szerv számára eltérést engedélyez, a jogszabály tervezetében kell meghatározni az eltérés tárgyában való döntés során mérlegelendő szempontrendszert.

MÁSODIK RÉSZ

A jogszabály formai tagolása

IV. Fejezet

A jogszabály formai tagolásának lehetőségei és módja

36. § (1)[36] A jogszabály tervezetét az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre és tagolóegységekre kell tagolni.

(2) Jogszabály tervezetében alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében:

a) az alpont,

b) a pont,

c) a bekezdés,

d) a szakasz,

e) az alcím,

f) a fejezet,

g) a rész és

h) a könyv.

(3)[37] A jogszabály alapegysége a szakasz. A jogszabály tervezetének tagolása során szakasznál magasabb szintű szerkezeti egység akkor alakítható ki, ha az alacsonyabb szintű szerkezeti egységek alkalmazásával a jogszabály áttekinthetősége nem biztosítható.

(4)[38] Jogszabály tervezetében alkalmazható tagolóegység a preambulum preambulumbekezdése.

37. § (1) A jogszabály tervezetének a szerkezeti egységeit folyamatos sorszámozással vagy a latin ábécé betűivel meg kell jelölni. Jogszabály tervezete jelöletlen szerkezeti egységet nem tartalmazhat.

(2) A bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egységek sorszámozását a jogszabály tervezetében nem lehet újrakezdeni.

(3) A jogszabály tervezetében a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységnek címet kell adni. A szerkezeti egység címében a szerkezeti egységet más szerkezeti egységtől egyértelműen elhatároló tárgyát vagy tartalmának lényegét röviden kell megjelölni.

(4)[39] A preambulumbekezdést pozitív egész számokból képzett, szögletes zárójelek közé foglalt arab számozással kell megjelölni.

V. Fejezet

A jogszabály szerkezeti egységei

14. A könyv

38. § A könyv megjelölése nagybetűvel - az alábbi sorrendben -

a) a könyvnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát betűvel kiírva,

b) a szerkezeti egység típusának megnevezését és

c) a könyv címét

foglalja magában.

15. A rész

39. § (1) Részeket akkor kell a jogszabály tervezetében szerkezeti egységként kialakítani, ha a jogszabály áttekinthetősége érdekében szükség van legalább két olyan önálló szerkezeti egység kialakítására, amelyek legalább két-két fejezetet magukban foglalnak.

(2) A rész megjelölése - a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az alábbi sorrendben

a) a résznek a pozitív egész számokból képzett sorszámát nagybetűvel kiírva,

b) a szerkezeti egység típusának megnevezését nagybetűvel és

c) a rész címét nagy kezdőbetűvel

foglalja magában.

(3) Ha a jogszabály tervezetében a rész a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó rész címe: "Záró rendelkezések".

(4) A jogszabály tervezetét akkor kell általános és különös részre tagolni, ha a jogviszonyok tágabb körét átfogóan szabályozó nagy terjedelmű jogszabály egymástól egyértelműen elkülöníthetően tartalmaz olyan szabályokat, amelyek valamennyi szabályozott jogviszonyra és olyanokat, amelyek csak a jogviszonyok meghatározható körére alkalmazhatóak.

(5) Ha a jogszabály tervezete kizárólag általános, különös és záró részre tagolódik, a részek megjelölése: "ÁLTALÁNOS RÉSZ", "KÜLÖNÖS RÉSZ", "ZÁRÓ RÉSZ". Ebben az esetben a 37. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

16. A fejezet

40. § (1) Fejezeteket akkor kell egy jogszabály tervezetében szerkezeti egységként kialakítani, ha szükség van legalább két olyan önálló szerkezeti egység kialakítására, amelyek legalább két-két alcímet magukban foglalnak.

(2) A fejezetet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a fejezetnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát római számmal,

b) a szerkezeti egység típusának megnevezését nagy kezdőbetűvel és

c) a fejezet címét nagy kezdőbetűvel

foglalja magában.

(3) Ha a jogszabály tervezetében a fejezet a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó fejezet címe: "Záró rendelkezések".

17. Az alcím

41. § (1) A jogszabálytervezet áttekinthetősége érdekében az ugyanazon jogintézményt szabályozó szakaszokat egybefoglaló önálló szerkezeti egységként alcímek alakíthatóak ki.

(2) Egyetlen szakaszt magában foglaló alcím csak akkor alakítható ki, ha az (1) bekezdés szerinti tagolás miatt a jogszabály szerkezetének egységessége érdekében az szükséges.

(3) Az alcím megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) az alcímnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát arab számmal jelölve és

b) az alcím címét nagy kezdőbetűvel

foglalja magában.

(4) Ha a jogszabály tervezetében az alcím a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó alcím címe: "Záró rendelkezések".

18. A szakasz

42. § (1) A szakaszok megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a szakasz pozitív egész számokból képzett arab sorszámát és

b) a § jelet

foglalja magában.

(2) Az országgyűlési képviselők eltérő többségének támogató szavazatát igénylő törvényi rendelkezéseket egymástól elkülönítve, külön szakaszba vagy szakaszokba kell foglalni.

43. § (1) Ha a jogszabálytervezet szövegében a szakasz jeléhez toldalékot kell fűzni, a "paragrafus" szónak megfelelő toldalékot kell alkalmazni.

(2) A § jelhez nem kapcsolható a többes szám jele.

19. A bekezdés

44. § (1)[40]

(2)[41]

(3) Egy szakasz bekezdéseibe az egymással szorosan összefüggő szabályokat kell foglalni.

(4) A bekezdéseket szakaszonként újrakezdődően, egy-egy szakaszon belül pozitív egész számokból képzett, zárójelek közé foglalt arab számozással kell megjelölni.

(5) Bekezdések alkalmazása esetén egy szakaszon belül valamennyi mondatnak teljes terjedelmében valamely bekezdésbe kell tartoznia.

(6)[42]

45. § (1) A bekezdést tartalmazó merev hivatkozás a bekezdés megjelölését követően a "bekezdés" kifejezést is magában foglalja. A "bekezdés" kifejezés nem rövidíthető.

(2) Bekezdést tartalmazó hivatkozásban a "bekezdés" kifejezéshez nem kapcsolódhat a többes szám jele.

20. A pont és az alpont

46. § (1)[43] A szakaszt és a bekezdést pontokra kell tagolni, ha a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat felsorolást tartalmaz, a felsorolás bármely két eleme között azonos logikai kapcsolat áll fenn, és ez a jogszabály áttekinthetőségét elősegíti.

(2) Alpontokat akkor kell alkalmazni, ha

a) a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat olyan felsorolást tartalmaz, amelyben a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatra utaló különböző kötőszavak együttesen fordulnak elő, vagy

b)[44] a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat olyan felsorolást tartalmaz, amelyben az (1) bekezdés alapján pontokat kell kialakítani, és legalább egy pont egymással azonos logikai kapcsolatban álló elemekből álló felsorolást tartalmaz.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a pontok között azonos logikai kapcsolatnak kell fennállnia, továbbá az egy pont alá tartozó alpontok között is azonos kapcsolatnak kell fennállnia.

(4)[45]

47. § (1) A pontokat megelőző szövegrésztől (a továbbiakban: nyitó szövegrész) sortöréssel kell a pontokat elválasztani. Az egyes pontokat sortöréssel kell elválasztani.

(2) Nyitó szövegrész nélkül nem lehet pontokat, alpontokat alkalmazni.

(3) Annak érdekében, hogy a pontokat tartalmazó szerkezeti egység ne váljon hiányos mondattá, a bekezdés szövege keretbe is foglalhatja a pontokat. Ez esetben a pontokat követő szövegrészt (a továbbiakban: záró szövegrész) sortöréssel kell a pontoktól elválasztani.

(4) A nyitó szövegrésznek - a kötőszóval végződő utolsó előtti pont és alpont kivételével -, valamint a záró szövegrésznek a pontok, az alpontok mindegyikével önállóan és együttesen is egyetlen értelmes mondatot kell képeznie.

48. § (1) A pontok a latin ábécé kisbetűivel és a ")" jellel vagy pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal jelölhetőek meg.

(2) Több mint tizenöt elemű felsorolást csak pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal lehet megjelölni.

(3) A latin ábécé kisbetűivel megjelölt ponton belül az alpontot tartalmazó pont megjelölésében foglalt kisbetűből, a latin ábécé kisbetűiből és a ")" jelből képzett megjelöléssel ellátott alpontok állapíthatóak meg.

(4) Az arab számmal megjelölt ponton belül a latin ábécé kisbetűivel jelölt alpontok állapíthatóak meg.

(5) Egy ponton belül legfeljebb tizenöt alpont állapítható meg.

(6) Az alponton belül további alpontok nem állapíthatók meg.

49. § (1) A pontot tartalmazó merev hivatkozás a pont megjelölését követően a "pont" kifejezést is magában foglalja.

(2) Az alpontot tartalmazó merev hivatkozás az alpont megjelölését követően az "alpont" kifejezést is magában foglalja.

(3) Pontot tartalmazó merev hivatkozásban a "pont" kifejezéshez, alpontot tartalmazó merev hivatkozásban az "alpont" kifejezéshez nem kapcsolódhat a többes szám jele.

HARMADIK RÉSZ

A jogszabály logikai tagolása

21. A jogszabály logikai egységeinek sorrendje

50. § (1) A jogszabály tervezetének az elején fel kell tüntetni a jogszabály megjelölését.

(2)[46] A jogszabály tervezete az e rendeletben meghatározott esetekben, az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

a)[47] preambulum,

b) általános rendelkezések,

c) részletes rendelkezések,

d) záró rendelkezések, ezen belül

da) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete esetében felhatalmazó rendelkezések,

db) hatályba léptető rendelkezések,

dc) átmeneti rendelkezések,

de) törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezések,

df) a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések,

dg) módosító rendelkezések,

dh) hatályon kívül helyező rendelkezések,

di) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.

VI. Fejezet

A jogszabály normatív tartalommal nem rendelkező logikai egységei

22. Az Alaptörvény módosítása, valamint a törvény preambulumára vonatkozó különös követelmények[48]

51. §[49] (1) Az Alaptörvény módosítása tervezetének preambulumában utalni kell arra, hogy az akaratkijelentés során az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti hatáskörében eljárva mint alkotmányozó hatalom jár el.

(2) Az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezetének preambulumában utalni kell arra, hogy a törvényt az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására alkotja, valamint az Alaptörvény törvényhozási tárgykört megjelölő rendelkezésére merev hivatkozással hivatkozni kell.

23. A jogalkotás érvényességi kellékeinek feltüntetése[50]

52. §[51] (1) A rendelet tervezetének preambulumában fel kell sorolni a rendelet megalkotásához szükséges - az ebben az alcímben meghatározott - érvényességi kellékeket, amelyet a jogalkotás aktusára utaló kifejezés követ.

(2) Önkormányzati rendelet tervezetének preambulumában meg kell jelölni, ha az önkormányzati rendeletet a társulásban részt vevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával vagy a társult képviselő-testület döntésének megfelelően alkotják meg.

53. § (1)[52] Eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett kormányrendelet, illetve miniszterelnöki rendelet esetében meg kell jelölni a Kormány, illetve a miniszterelnök jogalkotói hatáskörét megállapító alaptörvényi rendelkezést.

(2)[53] Eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett helyi önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörét megállapító rendelkezésként az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdését kell megjelölni.

54. § (1)[54] A nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet preambulumában egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.

(2) Ha a felhatalmazás alapján kiadott jogszabály kiadására vonatkozó eredeti felhatalmazás hatályát vesztette, de van felhatalmazás azonos tárgykörű szabályozásra, akkor a módosító jogszabályban csak a hatályos felhatalmazást kell megjelölni.

(3) A felhatalmazást adó jogszabály megjelölése nem hivatkozhat a felhatalmazást adó jogszabályt módosító jogszabályokra és a módosítás tényére.

55. § (1)[55] A rendelet tervezetének preambulumában a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják.

(2)[56] A kormányrendelet tervezetében a feladatkört az Alaptörvény 15. cikk megfelelő bekezdésére hivatkozva kell megjelölni.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének a tervezetében a feladatkört általánosan megjelölő törvényi rendelkezésre kell hivatkozni.

(4) Miniszteri rendelet tervezetében feladatkörként a rendeletet kiadó miniszter feladatköréről szóló kormányrendeleti rendelkezést kell megjelölni.

(4a)[57] Önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének a tervezetében a feladatkört általánosan megjelölő törvényi rendelkezésre kell hivatkozni.

(5)[58] Az önkormányzati rendelet tervezete preambulumának megszövegezésekor az önkormányzat feladatköreként az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés megfelelő pontját, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését kell feltüntetni.

(6) A feladatkörre akkor is hivatkozni kell, ha az a miniszter számára az egyetértési vagy véleményezési jogot biztosítja.

56. §[59]

57. § (1)[60] Ha a felhatalmazó rendelkezés úgy rendelkezik, hogy a rendelet más személlyel vagy szervvel (a továbbiakban: egyetértő) egyetértésben adható ki, a rendelet tervezetének preambulumában az egyetértés tényére utalni kell.

(2) Az egyetértés tényét közvetlenül a megalkotás aktusára utaló kifejezés előtt az egyetértő megjelölésével kell feltüntetni.

(3)[61] Ha az egyetértés a rendeletnek csak meghatározott rendelkezéseire vonatkozik, a rendelet tervezetének preambulumában ezekre a rendelkezésekre hivatkozni kell.

(4)[62] Ha a rendelet egészét valamely egyetértővel egyetértésben, egyes rendelkezéseit pedig valamely más egyetértővel egyetértésben kell kiadni, akkor ezt a megkülönböztetést a rendelet tervezete preambulumának tartalmaznia kell.

(5)[63] Ha a felhatalmazó rendelkezésben megjelölt, a rendelet megalkotására és az egyetértési jog gyakorlására vonatkozó miniszteri feladatköröket azonos miniszter gyakorolja, a rendelet tervezetének preambulumában az egyetértésre nem kell utalni, de a miniszternek az egyetértési jogát megalapozó feladatkörét is fel kell tüntetni.

58. § (1)[64] Ha a rendelet előkészítése során valamely szerv jogszabályban biztosított, érvényességi kelléknek minősülő véleményezési jogkörrel rendelkezik, a rendelet tervezetének preambulumában a véleményezés tényét fel kell tüntetni.

(2) A véleményezők feltüntetésére, több véleményező esetén a felsorolásukra az egyetértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a felhatalmazó rendelkezésben megjelölt, a rendeletalkotásban való véleményezési jogra és

a) a rendelet megalkotására vagy

b) az egyetértési jog gyakorlására

vonatkozó miniszteri feladatköröket azonos miniszter gyakorolja, a rendelet tervezetének preambulumában a véleményezésre nem kell utalni, és a miniszter véleményezési jogát megalapozó feladatkört sem kell feltüntetni.[65]

58/A. §[66] (1)[67] Ha az önkormányzati rendelet megalkotásához a jogalkotásról szóló törvény alapján a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges, a rendelet tervezetének preambulumában a hozzájárulás tényére utalni kell.

(2)[68] Ha az önkormányzati rendelet megalkotására a jogalkotásról szóló törvény alapján a társult képviselő-testület döntése alapján kerül sor, a rendelet tervezetének preambulumában ennek tényére utalni kell.

24. A preambulumra vonatkozó formai követelmények[69]

59. §[70] (1) A preambulumot az Alaptörvény módosítása tervezetének, illetve a jogszabálytervezet megjelölése után közvetlenül, a szerkezeti egységeket megelőzően, szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell elhelyezni.

(2) A preambulumnak nem adható cím.

(3) A preambulumot preambulumbekezdésekre kell tagolni.

(4) A rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását tartalmazó preambulumbekezdés egyetlen, sortöréssel tagolható mondatból áll.

VII. Fejezet

A jogszabály általános rendelkezései

25. Az általános rendelkezések helye és tartalmi követelményei

60. § (1) A jogszabály tervezetében kizárólag az általános rendelkezések között szabályozható

a) a jogszabály hatálya az időbeli hatály kivételével,

b) a jogszabály alkalmazására, valamint a szabályozásra vonatkozó alapelv,

c) a jogszabály egészére vonatkozó értelmező rendelkezés, valamint

d) az a jogszabály egészére vagy több szerkezeti egységére vonatkozó rendelkezés, amely nem foglalható más - szakasznál magasabb szintű - szerkezeti egységbe.

(2)[71] Az általános rendelkezéseket a preambulum után közvetlenül kell elhelyezni. Nagyobb terjedelmű jogszabály tervezetében az általános rendelkezéseket önálló, "Általános rendelkezések" című alcímben vagy fejezetben kell szabályozni.

(3) Általános rendelkezések kivételesen a jogszabály alcímnél magasabb szintű szerkezeti egységei elején, az adott szerkezeti egységre vonatkozóan is megállapíthatóak.

26. A jogszabály érvényessége és hatálya

61. § Jogszabály tervezete valamely jogszabály érvényességéről nem rendelkezhet.

62. § A jogszabálytervezet a módosító és a hatályon kívül helyező rendelkezések kivételével nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely túlterjeszkedik az általános rendelkezések között meghatározott hatályán.

63. § (1)[72] Nem kell a jogszabály tervezetében a jogszabály személyi hatályáról külön rendelkezni, ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján egyértelmű.

(2) Nem lehet a jogszabály személyi hatályáról szóló rendelkezések között a jogszabály végrehajtásáért felelős, a jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek köréről rendelkezni, kivéve, ha a feladat- és hatáskörök telepítése a jogszabály más rendelkezéseiben nem szabályozható egyértelműen.

64. §[73] Nem kell a jogszabály tervezetében a jogszabály területi hatályáról külön rendelkezni, ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján egyértelmű.

65. § (1)[74] Az általános rendelkezések között - ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű - megjelölhető azon jogi tények, jogviszonyok köre, amelyekre a jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem tartalmazhat önmagában - a jogszabály más szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül - joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést.

27. A jogszabály alkalmazására, valamint a szabályozásra vonatkozó alapelvek, a szabályozás célja

66. § (1)[75] Az azonos vagy hasonló jogviszonyokat átfogóan szabályozó jogszabályok tervezetében az általános rendelkezések között a jogszabály alkalmazására, értelmezésére, valamint a szabályozásra vonatkozó alapelvek határozhatóak meg.

(2) Normatív tartalommal nem rendelkező kijelentést vagy a szabályozás célját nem lehet a jogszabály alapelvei között rögzíteni.

28. Értelmező rendelkezések

67. § (1) Ha a jogszabály alkalmazásához egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata szükséges, az ilyen fogalmakat a jogszabály tervezetében értelmezni kell.

(2) Értelmező rendelkezést kell alkalmazni a jogszabály tervezetében, ha a fogalom jelentése az adott jogszabály alkalmazásában eltér a köznyelvi jelentésétől, a más jogszabályban meghatározott jelentésétől, és a fogalom jelentése a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű.

(3) Az értelmezett fogalom a jogszabály más szerkezeti egységeiben kizárólag az értelmező rendelkezésben meghatározott kifejezés megfelelően toldalékolt alakjában alkalmazható.

(4)[76] A magától értetődő jelentésű fogalmak nem értelmezhetőek értelmező rendelkezésben.

(5) Szakkifejezések kivételével a fogalmat a köznapi jelentésétől alapvetően különböző tartalommal nem lehet értelmezni.

(6) A mérésügyről szóló törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben szabályozott mértékegységekre vonatkozóan a jogszabály tervezete értelmező rendelkezést nem vezethet be.

68. § (1) Ha a jogszabályban sok fogalom értelmezése indokolt, vagy ha a fogalmakat a jogszabály egészére nézve értelmezni kell, az értelmező rendelkezéseket az általános rendelkezések között kell meghatározni. Ebben az esetben az értelmező rendelkezéseket tartalmazó önálló szakaszt "Értelmező rendelkezések" című alcím alá lehet rendezni.

(2) Ha egyes értelmező rendelkezések nem az egész jogszabályra, de a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységre vonatkoznak, azokat e szerkezeti egység elején önálló szakaszban is meg lehet határozni.

(3) Ha a fogalmat egyetlen szakaszra vonatkozóan kell értelmezni, e szakasz első vagy utolsó bekezdéseként is meg lehet az értelmező rendelkezést határozni.

69. § (1) Az értelmező rendelkezéseket tartalmazó szakaszban akkor kell több bekezdést használni, ha az értelmező rendelkezések egy részének a hatálya eltér a másik részétől.

(2) Az értelmező rendelkezéseket tartalmazó szakasz vagy bekezdés nyitó szövegrészében a jogszabály egészére, meghatározott részére vagy a jogszabályra és a felhatalmazása alapján kiadott valamennyi más jogszabályra való hivatkozással meg kell határozni az értelmező rendelkezések hatályát.

(3) Az egyes fogalmakat ábécésorrendben, arab számmal megjelölt pontokba kell rendezni. Egy pontban csak egy fogalom magyarázható.

(4) Az értelmező rendelkezésben - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - más jogszabály értelmező rendelkezésére is lehet hivatkozni.

(5)[77] Értelmező rendelkezésben nem lehet olyan jogszabály értelmező rendelkezésére hivatkozni, amely a hivatkozást tartalmazó jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

70. § (1) Felhatalmazás alapján kiadott jogszabály tervezetében alkalmazott fogalom a felhatalmazó rendelkezést tartalmazó jogszabályban értelmezett fogalomtól eltérően nem értelmezhető, és az értelmező rendelkezés nem ismételhető meg.

(2) Értelmező rendelkezés nem irányulhat kizárólag

a) jogszabály, nemzetközi szerződés rövid megjelölése,

b) mozaikszó vagy

c) betűszó

bevezetésére.

(3) Értelmező rendelkezés nem rendelkezhet úgy, hogy valamely fogalmat - annak tényleges jelentéstartalmától függetlenül - valamely más fogalomként kell értelmezni.

(4) Az értelmező rendelkezés nem tartalmazhat önmagában - a jogszabály más szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül - joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést.

(5) Értelmező rendelkezésben az értelmezett fogalom kizárólag egyszer szerepelhet.

(6) Értelmező rendelkezés közvetetten sem hivatkozhat olyan másik értelmező rendelkezésre, amely rá hivatkozik.

VIII. Fejezet

A jogszabály részletes rendelkezései

71. § (1) A részletes rendelkezések között kell szabályozni a jogszabály alapvető normatív tartalmát képező azon rendelkezéseket, amelyekről e rendelet alapján nem más logikai egységben kell rendelkezni.

(2) A részletes rendelkezéseket magukban foglaló szerkezeti egység vagy szerkezeti egységek címének a rendelkezések tartalmát vagy a rendelkezések más rendelkezésekhez való viszonyát kell kifejeznie.

(3) A részletes rendelkezéseket a szabályozás tárgyának megfelelő olyan logikai sorrendben, úgy kell szabályozni, hogy a korábban szabályozott rendelkezésekből logikusan, folyamatosan következzenek a későbbiek.

72. § (1) A jogszabály tervezetében az anyagi jogi és eljárási szabályokat el kell különíteni egymástól.

(2) A jogszabály tervezetében a szervezet jogállására, a szervezet feladat- és hatáskörére és a szervezet eljárására vonatkozó szabályokat el kell különíteni egymástól.

(3) A jogszabály tervezetében az általános szabályt tartalmazó szerkezeti egységnek meg kell előznie a különös szabályt tartalmazó szerkezeti egységet.

IX. Fejezet

A jogszabály felhatalmazó rendelkezései

29. A felhatalmazó rendelkezés tartalmi elemei

73. § (1) Ha a törvény vagy az eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni kívánt kormányrendelet tervezete valamely rendelkezésének a végrehajtásához további, az adott jogszabály szintjét nem igénylő jogszabályi rendelkezés (a továbbiakban: végrehajtási rendelkezés) megalkotása szükséges vagy lehetséges, a záró rendelkezések között kell elhelyezni az erre felhatalmazást adó rendelkezést.

(2) Azt, hogy a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály megalkotását nem teszi kötelezővé, a jogszabály tervezetének abban a rendelkezésében kell kifejezésre juttatni, amelynek a végrehajtására a végrehajtási rendelkezés megalkotható.

(3) A záró rendelkezéseken kívül a jogszabály tervezetének más logikai egysége nem tartalmazhat felhatalmazó rendelkezést.

(4) A felhatalmazó rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a felhatalmazás aktusát,

b) a felhatalmazás jogosultját,

c) a felhatalmazás tárgyát,

d) a "rendeletben" kifejezést és

e) a rendeletalkotás aktusára utaló kifejezést

foglalja magában.

(5)[78] A felhatalmazó rendelkezésben - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - a felhatalmazás korlátainak, illetve feltételeinek rögzítésével kell meghatározni a felhatalmazás kereteit.

74. § (1)[79]

(2) A jogszabály tervezetében a felhatalmazásra utaló kifejezés nem alkalmazható olyan rendelkezésben, amely

a)[80] közjogi szervezetszabályozó eszköz megalkotását írja elő,

b) valaminek a közzétételét rendeli el, vagy

c) arról rendelkezik, hogy a jogszabály végrehajtása mely miniszter feladatkörébe tartozik.

30. A felhatalmazás jogosultja

75. § (1)[81] A felhatalmazás jogosultjaként törvény tervezetében

a) a Magyar Nemzeti Bank elnökét,

b) a Kormányt,

c) a Kormány egy vagy több tagját önállóan vagy más miniszternek egyetértési jogot biztosítva,

d) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét,

e) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét,

f) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét,

g) az Országos Atomenergia Hivatal elnökét vagy

h) a helyi önkormányzatot

lehet megjelölni.

(2) A valamennyi helyi önkormányzat számára adott felhatalmazó rendelkezésben a felhatalmazás jogosultjának megjelölése a "helyi önkormányzat képviselő-testülete".

(3) Ha a felhatalmazás azonos tárgykörben több miniszternek önálló rendelet kiadására szól, a minisztereket egymás után, feladatkörük szerinti ábécésorrendben kell felsorolni, és a felhatalmazó rendelkezés végén egyes számot kell használni.

(4) Ha a felhatalmazás azonos tárgykörben minden miniszternek önálló rendelet kiadására szól, a felhatalmazás címzettjeit általánosan, többes számban kell megjelölni.

76. § (1)[82] Más miniszter egyetértésével kiadandó rendelet megalkotására felhatalmazást akkor lehet adni, ha a szabályozási tárgykör a feladatkörrel rendelkező miniszterek között nem osztható meg egyértelműen.

(2)[83] Ha a felhatalmazás más miniszter egyetértésével kiadandó rendelet megalkotására szól, a felhatalmazó rendelkezésben az "egyetértésével kiadott rendeletben" kifejezést kell alkalmazni.

(3) Különböző jogosultaknak különböző tárgyban adott felhatalmazásokat külön bekezdésekbe kell foglalni.

31. A felhatalmazás tárgya és feltételei

77. § (1) A felhatalmazás tárgyaként pontosan és részletesen meg kell jelölni a szabályozandó életviszonyokat.

(2) A felhatalmazó rendelkezésben meghatározhatóak a rendeletalkotás további feltételei:

a) ha a felhatalmazás a rendelet meghatározott időtartamon belüli megalkotására vagy korlátozott időbeli hatályú rendelet megalkotására szól, vagy

b) ha a rendeletet valamely egyetértővel egyetértésben vagy valamely személy vagy szerv véleményének kikérésével kell megalkotni.

X. Fejezet

A jogszabály hatályba léptető rendelkezése

32. A hatályba léptető rendelkezés helye és felépítése

78. § (1) A jogszabály záró rendelkezései között - felhatalmazást adó jogszabályi rendelkezés hiányában a záró rendelkezések első szakaszaként - önálló szakaszban

a) a szakasz első bekezdéseként kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépéséről és

b) a szakasz további bekezdéseiben kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépését követő időpontokban hatályba lépő szerkezeti egységeinek hatálybalépéséről.

(2) A jogszabály hatálybalépésének időpontjától eltérő időpontban hatályba lépő szerkezeti egységek hatálybalépéséről a hatálybalépésük sorrendjében önálló bekezdésben kell rendelkezni.

(3)[84]

79. § (1) Hatályba léptető rendelkezésben

a) jogszabály,

b)[85] jogszabály melléklete, mellékletének szerkezeti egysége és a 36. § (2) bekezdés a)-h) pontja szerinti szerkezeti egysége vagy

c) - ha a szabályozás célja másképp nem érhető el - jogszabály szerkezeti egységének a szövegrésze

hatálybalépéséről lehet rendelkezni.

(1a)[86] A jogszabály tervezetében a hatályba léptető rendelkezés hatálybalépését nem lehet önállóan meghatározni. Az ilyen jogszabályi rendelkezésnek a hatályba léptető rendelkezés hatálybalépését meghatározó részében történő végrehajtását a jogszabály egészének hatálybalépését meghatározó rendelkezés kizárja.

(2) A jogszabály egészét hatályba léptető rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a jogszabályra való általános hivatkozást,

b) ha a jogszabály egyes szerkezeti egységei a jogszabály hatálybalépésének időpontjától eltérő időpontban lépnek hatályba, a későbbi hatálybalépésről rendelkező bekezdés vagy bekezdések megjelölését és az eltérésre utaló kifejezést,

c) a hatálybalépés időpontját és

d) a hatályba léptetés aktusára utaló kifejezést

foglalja magában.

(3) A jogszabály szerkezeti egységét hatályba léptető rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a jogszabály hatálybalépésétől eltérő időpontban hatályba lépő szerkezeti egység megjelölését,

b) a hatálybalépés időpontját és

c) a hatályba léptetés aktusára utaló kifejezést

foglalja magában.

33. A hatálybalépés időpontjának meghatározása

80. §[87] (1) A hatálybalépés napját

a) a jogszabály kihirdetését követő meghatározott napban vagy a kihirdetést követő meghatározott hónap meghatározott napjában,

b) ha az a) pont alkalmazásával a hatálybalépés időpontja nem határozható meg egyértelműen, naptári napban

kell meghatározni.

(2) Ha jogszabály hatálybalépése valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztéhez kötődik, ezt a feltétel bekövetkezésének időpontjával vagy az ezt követő meghatározott nappal kell meghatározni.

81. § (1)[88]

(2) A jogszabály szerkezeti egysége hatálybalépésének időpontja nem határozható meg úgy, hogy az megelőzze a jogszabály hatálybalépésének az időpontját.

82. § (1)[89] Nem állapítható meg a jogszabály vagy szerkezeti egysége hatálybalépésének a napját megalapozó feltételként vagy eseményként valamely állami szerv jogszabálynak nem minősülő aktusának rendelkezése vagy olyan jogszabály által meghatározott tény, amely a hatályba léptetni kívánt jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

(2)[90] Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépése valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztéhez kötődik, a jogszabály tervezetében - az önkormányzati rendelet kivételével - a hatályba léptető rendelkezés után önálló bekezdésben kell rendelkezni arról, hogy a feltétel bekövetkeztéről szóló határozat Magyar Közlönyben történő közzétételére mely feladatkörrel rendelkező miniszter köteles.

XI. Fejezet[91]

83. §[92]

XII. Fejezet

A jogszabály átmeneti rendelkezései

84. § (1) Átmeneti rendelkezéseket - a jogszabály szövegének megismeréséhez és az annak alkalmazására való felkészüléshez szükséges idő és a bizalomvédelem figyelembevételével - akkor kell alkotni, ha az új szabályozás szükségessé teszi, hogy előre meghatározott vagy előre meg nem határozható átmeneti időszakban, a jogszabály hatálya alá tartozó meghatározott esetekben, a jogszabály alkalmazandó rendelkezéseitől eltérő szabályokat kelljen alkalmazni.

(2) Átmeneti rendelkezéseket kell alkotni akkor is, ha a szabályozás bevezetéséhez szükséges konkrét teendőkről kell intézkedni.

(3) Az átmeneti rendelkezéseket önálló szakaszban vagy szakaszokban kell szabályozni.

(4) Az átmeneti rendelkezéseket - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a jogszabálynak kell tartalmaznia, amelynek alkalmazására vonatkozó rendelkezést tartalmaz (a továbbiakban: alapjogszabály).

(5) Az átmeneti rendelkezéseket

a) jogszabály hatályon kívül helyezése esetén a hatályon kívül helyező jogszabályban kell,

b) az azonos vagy hasonló jogviszonyokat átfogóan szabályozó törvények esetében önálló törvényben is lehet

szabályozni.

(6)[93]

85. § (1)[94]

(2) Az átmeneti időszak tartamát úgy kell meghatározni, hogy ne alakuljon ki tartós párhuzamos szabályozás. Nem állapítható meg egyazon társadalmi viszonyra, jogintézményre vagy szabályozási tárgykörre nézve több különböző jogszabályban több átmeneti rendelkezés.

(3)[95]

86. § (1) Az átmeneti rendelkezésekben pontosan meg kell határozni, hogy azok a jogszabály hatálya alá tartozó mely esetekre vonatkoznak.

(2) Átmeneti rendelkezésben lehet előírni, hogy az átmeneti időszakban

a) már a jogszabály hatálybalépését megelőzően bekövetkezett jogi tények értékelése során is az új szabályozást kell a joghatás kiváltása szempontjából figyelembe venni,

b) az adott jogszabály rendelkezéseit nem kell alkalmazni,

c) az adott jogszabály rendelkezéseit az átmeneti rendelkezések között meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni,

d) az adott jogszabály rendelkezései helyett a jogszabály hatálybalépése előtt hatályos szabályozást kell alkalmazni, vagy

e) az adott jogszabály rendelkezései helyett az átmeneti rendelkezések között meghatározott átmeneti szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az átmeneti rendelkezések között nem lehet a jogszabály tervezetében hatályon kívül helyezni javasolt rendelkezés által, illetve a jogszabály tervezetében egyébként nem szabályozott társadalmi viszonyról rendelkezni.

87. § (1) A módosított vagy hatályon kívül helyezett rendelkezésre vonatkozó, az alapjogszabályba beépített átmeneti rendelkezésnek mereven kell hivatkoznia a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó szerkezeti egységre, és tartalmaznia kell az átmeneti rendelkezés hatálybalépésének az időpontjára vagy az átmeneti rendelkezés alkalmazásának kezdő, illetve záró időpontjára vonatkozó utalást.

(2) Az átmeneti rendelkezés nem vonatkozhat a módosító vagy a hatályon kívül helyező rendelkezésre.

XII/A. Fejezet[96]

UTALÁS A TÖRVÉNY VAGY TÖRVÉNYI RENDELKEZÉS SARKALATOSSÁGÁRA

87/A. § (1) Ha a törvény tervezete vagy annak valamely rendelkezése az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását biztosítja, és az alapján sarkalatosnak minősül, ezt az Alaptörvény vonatkozó rendelkezésére hivatkozást tartalmazó sarkalatossági záradékban meg kell állapítani.

(2) Ha a törvény tervezete vagy annak valamely rendelkezése az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását más törvény módosítása útján biztosítja, és az alapján sarkalatosnak minősül, a módosító törvény tervezetében

a) sarkalatossági záradékban kell megállapítani, hogy az adott módosító törvény tervezete vagy annak valamely rendelkezése sarkalatosnak minősül, és

b) a módosított törvény sarkalatossági záradékát módosítani kell, vagy azt sarkalatossági záradékkal kell kiegészíteni.

(3) Ha a törvény tervezete olyan törvényt módosít, amely - anélkül, hogy ezt sarkalatossági záradékban megállapítaná - az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását biztosítja, és az alapján sarkalatosnak minősül, a törvény tervezetében a módosított törvényt sarkalatossági záradékkal kell kiegészíteni. Ebben az esetben a módosító törvény tervezetében erre vonatkozóan sarkalatossági záradékot nem kell elhelyezni.

87/B. § (1) A sarkalatossági záradékot - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a záró rendelkezések között egyetlen önálló szakaszban kell elhelyezni.

(2) Ha a jogszabály átláthatósága azt szükségessé teszi, a sarkalatossági záradék az "Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés" című alcím alatt is elhelyezhető.

87/C. § (1) Ha a törvény tervezetének - a sarkalatossági záradék kivételével - valamennyi rendelkezése az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását biztosítja, és az alapján az egész törvény sarkalatosnak minősül, a sarkalatossági záradék - az alábbi sorrendben -

a) a sarkalatossági záradékot tartalmazó legalacsonyabb szintű szerkezeti egységre mint kivételre vonatkozó merev hivatkozást,

b) a végrehajtást biztosító és ez alapján sarkalatosnak minősülő törvényre vonatkozó merev hivatkozást,

c) az Alaptörvény azon rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozást a birtokos személyjellel, amelynek a végrehajtását biztosítja, és amely alapján sarkalatosnak minősül, valamint

d) az "alapján sarkalatosnak minősül" szöveget

foglalja magában.

(2) Ha a törvény tervezetének csak egy része biztosítja az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását, és az alapján csak az a rész minősül sarkalatosnak, a sarkalatossági záradék - az alábbi sorrendben -

a) a végrehajtást biztosító és ez alapján sarkalatosnak minősülő rendelkezésekre vonatkozó merev hivatkozást,

b) az Alaptörvény azon rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozást a birtokos személyjellel, amelynek a végrehajtását biztosítja, és amely alapján sarkalatosnak minősül, valamint

c) az "alapján sarkalatosnak minősül" szöveget

foglalja magában. A sarkalatossági záradékban a sarkalatossági záradékot tartalmazó legalacsonyabb szintű szerkezeti egységre sarkalatos rendelkezésként hivatkozni nem lehet.

XIII. Fejezet

Utalás a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre

34. A jogharmonizációs záradék tartalma és alkalmazási követelményei

88. § (1) Ha a jogszabály tervezete vagy annak valamely rendelkezése uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg, ezt az uniós jogi aktusokra való hivatkozást tartalmazó jogharmonizációs záradékban meg kell állapítani.

(2) Ha a jogszabály tervezete valamely uniós jogi aktusnak és az azt módosító későbbi uniós jogi aktusoknak való megfelelést is biztosítja, a jogharmonizációs záradékban az egyes módosító uniós jogi aktusokat önállóan is meg kell jelölni.

(3) Ha valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést több jogszabály együttesen valósítja meg, ezt valamennyi érintett jogszabályban jogharmonizációs záradékban kell megállapítani.

(4) Az ebben az alcímben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha valamely jogszabály tervezete vagy annak valamely rendelkezése kifejezetten az Európai Unió alapját képező valamely szerződésnek vagy egyéb uniós jogforrásnak való megfelelést biztosítja.

89. § (1) Ha valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést a jogszabály tervezete más jogszabály módosítása útján biztosítja, a módosító jogszabály tervezetében

a) jogharmonizációs záradékban kell megállapítani, hogy az adott módosító jogszabály tervezete mely uniós jogi aktusnak való megfelelést biztosítja, és

b) az érintett uniós jogi aktusok vonatkozásában a módosított jogszabály jogharmonizációs záradékát módosítani kell, vagy azt jogharmonizációs záradékkal kell kiegészíteni.

(2) Ha valamely uniós jogi aktus érvényesülése vagy az európai uniós joggal való összhang biztosítása érdekében kizárólag egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor, az érintett uniós jogi aktusnak való megfelelést csak a megfelelést megvalósító hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabály tervezetében kell jogharmonizációs záradékban megállapítani.

(3) Ha a jogszabály tervezete olyan jogszabályt módosít, amely - anélkül, hogy ezt jogharmonizációs záradékban megállapítaná - egy hatályos uniós jogi aktusnak való megfelelést biztosít, a jogszabály tervezetében a módosított jogszabály jogharmonizációs záradékát módosítani kell, vagy azt jogharmonizációs záradékkal kell kiegészíteni. Ebben az esetben a módosító jogszabály tervezetében erre az uniós jogi aktusra vonatkozóan jogharmonizációs záradékot nem kell elhelyezni.

90. § Nem kell jogharmonizációs záradékot alkalmazni, ha

a) az uniós jogi aktus valamely rendelkezésének való megfelelést egy átfogó kódex alapelvi szintű vagy általános rendelkezése biztosítja, vagy

b) a jogalkotási szükséglet az Európai Unió Bíróságának a határozatából következik, kivéve, ha a határozat jogértelmezése következtében valamely uniós jogi aktusnak való megfelelés biztosítása érdekében kell jogszabályt alkotni.

35. A jogharmonizációs záradék helye, formája és megszövegezése

91. § (1) A jogharmonizációs záradékot - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a záró rendelkezések között egyetlen önálló szakaszban kell elhelyezni.

(2) Ha a jogharmonizációs záradék terjedelme vagy a jogszabály átláthatósága azt szükségessé teszi, a jogharmonizációs záradék

a) az "Az Európai Unió jogának való megfelelés" című alcím alatt vagy

b) az "Az Európai Unió jogának való megfelelés" című mellékletben

is elhelyezhető. A mellékletre az ebben az alcímben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

92. § (1) A jogharmonizációs záradék - az alábbi sorrendben -

a) a megfelelést megvalósító jogszabályra vonatkozó merev hivatkozást,

b) az uniós jogi aktusra vonatkozó merev hivatkozást vagy a melléklet sorszámát követően a "mellékletben meghatározott uniós jogi aktusoknak" szöveget és

c) a megfelelés megállapítására utaló kifejezést

foglalja magában.

(2) Ha a jogharmonizációs záradék az érintett uniós jogi aktusokat felsorolás elemeiként tartalmazza, az (1) bekezdés a) pontja szerinti elemet - ha az valamennyi felsorolt uniós jogi aktus tekintetében értelmezhető - a felsorolás nyitó szövegrészében, a c) pontja szerinti elemet pedig a záró szövegrészben kell elhelyezni.

(3) A megfelelés megállapítására utaló kifejezés

a) a "való megfelelést szolgálja" szöveg, ha a jogharmonizációs záradék

aa) a tagállamokra vonatkozóan jogalkotási kötelezettséget előíró, nem közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusra, uniós jogi rendelkezésre vagy

ab) a kötelező erővel nem rendelkező uniós jogi aktusra vagy uniós jogi rendelkezésre

[az aa) és ab) pont a továbbiakban együtt: átültetést igénylő uniós jogi aktus] vonatkozik, vagy

b) az "a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg" szöveg, ha az uniós jogi követelményeknek való megfelelés biztosítása általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusnak, uniós jogi rendelkezésnek vagy az Európai Unió alapját képező szerződések valamely rendelkezésének (a továbbiakban együtt: végrehajtást igénylő uniós jogi aktus) végrehajtásához vagy érvényesüléséhez szükséges kiegészítő szabályok megállapítását igényli.

(4) Ha a jogszabály tervezetében átültetést igénylő uniós jogi aktusokra és végrehajtást igénylő uniós jogi aktusokra vonatkozó jogharmonizációs záradékot is meg kell állapítani, azt pontnál magasabb szintű szerkezeti egységek szintjén vagy a mellékleten belül el kell különíteni, elsőként az átültetetést igénylő, majd ezt követően a végrehajtást igénylő uniós jogi aktusokat megjelölve.

93. § (1) Ha a jogharmonizációs záradék több uniós jogi aktusra tartalmaz hivatkozást, a különböző érintett uniós jogi aktusokat - a (2) bekezdés szerinti eset kivételével - külön szerkezeti egységben kell megjeleníteni.

(2) A jogharmonizációs záradékban megjelölendő uniós jogi aktust módosító uniós jogi aktusra a módosított uniós jogi aktusra hivatkozó szerkezeti egységben, a módosított uniós jogi aktus hivatkozását követően az "és az azt módosító" fordulattal bevezetett módon kell hivatkozni, kivéve, ha

a) a jogszabály tervezete akár a módosított uniós jogi aktus, akár a módosító uniós jogi aktus tekintetében a megfelelést csak részben biztosítja,

b) a módosító uniós jogi aktus a jogharmonizációs záradékban szereplő több uniós jogi aktust is módosít, vagy

c) a módosító uniós jogi aktus más uniós jogi aktust nem módosító rendelkezéseinek való megfelelés is megvalósul.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a módosító uniós jogi aktusra rövid megjelöléssel kell hivatkozni.

94. § (1) Ha a valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést csak részben biztosító jogszabály tervezete az uniós jogi aktus egyértelműen meghatározható szerkezeti egységének vagy szerkezeti egységeinek való megfelelést biztosítja, - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogharmonizációs záradékban az érintett uniós jogi aktus azon szerkezeti egységére vagy szerkezeti egységeire kell hivatkozni, amelyeknek való megfelelést a jogszabály tervezete biztosítja.

(2) Ha a valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést csak részben biztosító jogszabály tervezete az uniós jogi aktusnak való megfelelést az uniós jogi aktus egészéhez viszonyítva kis számú, egyértelműen meghatározható szerkezeti egysége kivételével valósítja meg, a jogharmonizációs záradékban az uniós jogi aktusra való hivatkozás mellett az uniós jogi aktus kivételt képező szerkezeti egységeire mint kivételekre kell hivatkozni.

95. § (1) Ha a jogszabály tervezetének csak kis számú szerkezeti egysége valósít meg valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést, és az uniós jogi aktusnak való megfelelést megállapító rendelkezésnek a jogszabálytervezet egészére történő kiterjesztése megtévesztő lenne, a jogharmonizációs záradékban a jogszabály tervezetének az uniós jogi aktusnak való megfelelést biztosító szerkezeti egységre kell hivatkozni.

(2) Ha a valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést csak részben biztosító jogszabály tervezetében a megvalósított megfelelés pontos körének meghatározása az érintett uniós jogi aktus összetettségére tekintettel másképp nem lehetséges, vagy ha az uniós jogi aktusnak való megfelelést több azonos szabályozási területet érintő, tartalmilag összekapcsolódó jogszabály együttesen biztosítja, az egyes jogszabályok záradékában a többi kapcsolódó jogszabályra vagy jogszabály szerkezeti egységeire kell hivatkozni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az uniós jogi aktusnak való teljes megfelelést az adott jogszabálytervezet felhatalmazásán alapuló jogszabály valósítja meg, a teljes megfelelést biztosító további jogszabályra a felhatalmazó rendelkezésre vonatkozó hivatkozással kell hivatkozni.

36. Utalás az állami támogatásokra vonatkozó európai uniós jogi rendelkezésekre

96. § (1) Ha a jogszabály tervezete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerinti állami támogatási program létrehozásáról vagy annak szabályairól rendelkezik, és a jogszabály tervezete szerinti támogatás az állami támogatásokra vonatkozó különös rendelkezéseket meghatározó valamely uniós jogi aktus hatálya alá tartozik, - ha az érintett uniós jogi aktus azt kötelezővé teszi - a jogszabály tervezetében erre a tényre utalni kell (a továbbiakban: állami támogatási záradék).

(2) Az állami támogatási záradékot a záró rendelkezések között, közvetlenül a jogharmonizációs záradékot követően, önálló szakaszban kell elhelyezni.

(3) Ha a jogharmonizációs záradék önálló alcímben kap helyet, az állami támogatási záradékot az "Az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályaival való összhang" című alcím alatt kell elhelyezni.

(4) Ha a jogszabály tervezete több, az (1) bekezdés szerinti uniós jogi aktus hatálya alá tartozó állami támogatásról rendelkezik, az egyes érintett uniós jogi aktusokra külön szerkezeti egységben kell hivatkozni.

97. § (1) Az állami támogatási záradék - az alábbi sorrendben -

a) a jogszabályra vagy a 96. § (1) bekezdés szerinti uniós jogi aktus hatálya alá tartozó támogatásról rendelkező szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozást,

b) az állami támogatásra vonatkozó érintett uniós jogi aktusra vonatkozó merev hivatkozást és

c) a "hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz" szöveget

foglalja magában.

(2) Ha az állami támogatási záradék az érintett uniós jogi aktusokat felsorolás elemeiként tartalmazza, az (1) bekezdés a) pontja szerinti elemet - ha az valamennyi felsorolt uniós jogi aktus tekintetében értelmezhető - a felsorolás nyitó szövegrészében, a c) pontja szerinti elemet a záró szövegrészében kell elhelyezni.

(3) Ha jogszabály tervezetének csak meghatározott szerkezeti egysége valósít meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerinti állami támogatási programot, az állami támogatási záradékban erre a szerkezeti egységre kell hivatkozni.

37. Hivatkozás a jogszabály tervezetének az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal, illetve az Európai Unió tagállamaival vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokkal való egyeztetésére

98. § (1) Ha az Európai Unió alapját képező szerződések vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései előírják, hogy a tagállami jogszabálytervezeteket előzetesen meg kell küldeni véleményezésre

a) az Európai Bizottságnak,

b) az Európai Központi Banknak,

c) az Európai Unió többi tagállamának vagy

d) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak,

(a továbbiakban: előzetes bejelentés) a jogszabály tervezetében meg kell állapítani az előzetes bejelentés megtörténtét (a továbbiakban: előzetes bejelentési záradék).

(2) Az előzetes bejelentési záradékot a záró rendelkezések között - a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések között utolsóként - önálló szakaszban kell elhelyezni.

(3) Ha a jogharmonizációs záradék önálló alcímben kap helyet, az előzetes bejelentési záradékot tartalmazó szakaszt önálló, a "Jogszabály tervezetének egyeztetése" című alcím alatt kell elhelyezni.

(4) Ha az előzetes bejelentési záradék több uniós jogi aktusra tartalmaz hivatkozást, az egyes érintett uniós jogi aktusokat külön szerkezeti egységben kell megjeleníteni.

99. § (1) Az előzetes bejelentési záradék - az alábbi sorrendben -

a) a jogszabályra vagy az uniós bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozást és a "tervezetének" szöveget,

b) az uniós jogi aktus bejelentési kötelezettséget szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozást és

c) a "szerinti előzetes bejelentése megtörtént" szöveget

foglalja magában.

(2) Ha az előzetes bejelentési záradék az érintett uniós jogi aktusokat felsorolás elemeiként tartalmazza, az (1) bekezdés a) pontja szerinti elemet - ha az valamennyi felsorolt uniós jogi aktusra értelmezhető - a felsorolás nyitó szövegrészében, az (1) bekezdés c) pontja szerinti elemet a záró szövegrészében kell elhelyezni.

(3) Ha a tervezet előzetes bejelentése a jogszabály tervezetének csak meghatározott szerkezeti egysége tekintetében történt meg, az előzetes bejelentési záradékban ezt a szerkezeti egységet kell megjelölni.

(4) Ha az előzetes bejelentés módosítás útján megállapított rendelkezést érint, a módosító jogszabály tervezetében

a) előzetes bejelentési záradékban kell megállapítani az előzetes bejelentés megtörténtét, és

b) az érintett uniós jogi aktusok vonatkozásában a módosított jogszabály előzetes bejelentési záradékát módosítani kell, vagy azt előzetes bejelentési záradékkal kell kiegészíteni.

(5) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség kizárólag valamely rendelkezés hatályon kívül helyezése tekintetében áll fenn, előzetes bejelentési záradékot csak a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabály tervezetében kell elhelyezni.

XIV. Fejezet

A jogszabály módosító rendelkezései

38. A módosító rendelkezés fogalma, fajtái és a módosító rendelkezésekre vonatkozó közös szabályok

100. § (1)[97] A módosító jogszabály kivételével jogszabály tervezetében a jogszabály vagy más jogszabály szövegét - a hatályon kívül helyezés kivételével - megváltoztatni csak a záró rendelkezésekben foglalt módosító rendelkezéssel vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés eltérő szöveggel való hatályba léptetésével vagy hatályba nem lépésének kimondásával lehet.

(2)[98] Jogszabály kizárólag

a) szerkezeti egysége valamely hatályos szövegrésze helyébe lépő szöveg megállapításával (a továbbiakban: szövegcserés módosítás),

b)[99] a hatályos szerkezeti egysége helyébe lépő szerkezeti egység szövegének megállapításával, illetve a hatályos szerkezeti egységében foglalt mondat helyébe lépő mondat szövegének megállapításával (a továbbiakban együtt: újraszabályozás), vagy

c)[100] új szerkezeti egységgel való kiegészítésével, illetve hatályos szerkezeti egysége új mondattal való kiegészítésével (a továbbiakban együtt: kiegészítés)

d)[101]

módosítható.

(3)[102] A (2) bekezdéstől eltérően szövegcserés módosítással, újraszabályozással vagy kiegészítéssel módosítható a preambulum. A preambulum módosítása esetén a módosító rendelkezésben a preambulum preambulumbekezdésére kell hivatkozni.

101. § (1) A módosító rendelkezés nem tartalmazhatja a módosítás időpontját.

(2) A módosítás időpontja a módosító rendelkezés hatálybalépésének az időpontja.

(3)[103] A melléklet módosítására utaló módosító rendelkezést és a jogszabály tervezetének a melléklet módosítását tartalmazó mellékletét azonos időpontban kell hatályba léptetni.

39. A módosító rendelkezés alkalmazása és korlátai

102. § (1) A módosítás során úgy kell eljárni, hogy a módosított jogszabály egésze és a módosított szerkezeti egység megfeleljen az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(2) Jogszabály tervezetében más jogszabály tételesen meg nem határozott rendelkezése nem módosítható.

(3) Jogszabály tervezete nem rendelkezhet úgy, hogy más jogszabály rendelkezését általánosan a hatályos rendelkezéstől eltérő tartalommal vagy jelentéssel kell értelmezni.

103. §[104]

104. § (1) Valamely szakasz vagy bekezdés új utolsó ponttal, pontjának új utolsó alponttal való kiegészítése esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a mondatzáró írásjelet nem kell módosítani.

(2) Valamely pontokat tartalmazó szakasz vagy bekezdés, alpontokat tartalmazó pont módosítása esetén a felsorolás tagjai közötti logikai kapcsolatot megjelölő kötőszót - ha az a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat egyértelmű szabályozása érdekében szükséges - megfelelően módosítani kell.

40. A szövegcserés módosító rendelkezés

105. § (1) Ha a módosítás szakasz vagy az annál alacsonyabb szintű szerkezeti egység szövegének kis terjedelmű megváltoztatására vonatkozik, szövegcserés módosítás alkalmazható.

(2) A szövegcserés módosítás a szerkezeti egység címére vagy szövegére vonatkozik.

(3) Nem módosítható szövegcserésen

a)[105]

b) olyan szövegrész, amelynek valamely eleme valamely más elemét tartalmazó szerkezeti egységtől eltérő vagy azon belüli alacsonyabb szintű szerkezeti egységben található vagy

c) olyan rendelkezés, amely joghatás kiváltására már nem alkalmas.

(4) A szövegcserés módosítás - az alábbi sorrendben -

a) a kicserélendő szövegrészt tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozást a "-ban" vagy a "-ben" raggal,

b) névelőt követően a kicserélendő szövegrészt idézőjelek között,

c) a "szövegrész helyébe" szöveget,

d) névelőt követően az új szöveget idézőjelek között és

e) a "szöveg lép" szöveget

foglalja magában.

41. A szerkezeti egységet újraszabályozó módosító rendelkezés

106. § (1) Újraszabályozni a megváltoztatni kívánt legalacsonyabb szintű szerkezeti egységet kell.

(2) Újraszabályozással kell módosítani

a) azt a szakaszt, bekezdést, pontot vagy alpontot, amelynek módosítása vált szükségessé, de szövegcserés módosítása nem lehetséges,

b) azt a szerkezeti egységet, amelynek terjedelméhez képest nagy terjedelmű módosítása vált szükségessé, és

c) azt a tovább már nem tagolt szerkezeti egységet, amelynek tagolása vagy szerkezeti egységgel való kiegészítése vált szükségessé.

(3)[106] Hatálytalan szerkezeti egység nem szabályozható újra, ehelyett a 108. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Egyazon módosító rendelkezéssel kell az egymást közvetlenül követő, azonos időpontban módosuló,

a) egyazon magasabb szintű szerkezeti egységbe tartozó vagy

b) egyetlen magasabb szintű szerkezeti egységbe sem tartozó,

azonos szintű szerkezeti egységeket újraszabályozni.

(5) A magasabb szintű szerkezeti egység újraszabályozása kivételével, ha az újonnan megállapítandó azonos szintű szerkezeti egységeknél kevesebb azonos szintű szerkezeti egységet kellene megállapítani, az új szakaszok megállapítása mellett a fennmaradó szakaszokat hatályon kívül kell helyezni.

(6) A magasabb szintű szerkezeti egység újraszabályozása kivételével, ha az újraszabályozandó azonos szintű szerkezeti egységeknél több azonos szintű szerkezeti egységet kellene megállapítani, a hatályos szerkezeti egységek újraszabályozása mellett a jogszabályt új szakaszokkal kell kiegészíteni.

107. § (1) A szerkezeti egységet újraszabályozó módosító rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) az újraszabályozni kívánt szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozást,

b) a "helyébe a következő rendelkezés lép:" vagy - több azonos szintű szerkezeti egység újraszabályozása esetén - a "helyébe a következő rendelkezések lépnek:" szöveget,

c) pont vagy alpont újraszabályozása esetén zárójelben - ugyanazon jogszabály tervezetében való módosítása esetén a módosítást megelőzően hatályos szöveggel, a nyitó szövegrészt tartalmazó szerkezeti egységek megjelölése nélkül - a nyitó szövegrészt,

d) a szerkezeti egységnek a - magasabb szintű szerkezeti egységek megjelölése nélküli - megjelölésével idézőjelben a szerkezeti egység új szövegét, valamint

e) pont vagy alpont újraszabályozása esetén, ha a pontot tartalmazó szakasz vagy bekezdés záró szövegrészt tartalmaz, zárójelben a záró szövegrészt

foglalja magában.

(2) Szerkezeti egység újraszabályozása esetén a szerkezeti egységre vagy az azon belüli szerkezeti egységekre vonatkozó merev hivatkozásokat szükség szerint módosítani kell, vagy hatályon kívül kell helyezni.

42. A kiegészítő módosító rendelkezés

108. § (1)[107] Törvény - a (4) bekezdés szerinti eset kivételével - nem egészíthető ki új könyvvel.

(2) Ha az új rendelkezéseket vagy szerkezeti egységeket nem lehet megfelelően a jogszabályba illeszteni, a jogszabály magasabb szintű szerkezeti egységét vagy szükség szerint az egész jogszabályt újra kell szabályozni.

(3) Ha két szakasz között magasabb szintű szerkezeti egységek határa van, a módosító rendelkezésben egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik magasabb szintű szerkezeti egység egészül ki.

(4) A módosítás során a korábban hatályon kívül helyezett valamely szerkezeti egység helyére új szerkezeti egység vehető fel. Ebben az esetben a jogszabályt a hatályon kívül helyezett szerkezeti egység megjelölése szerinti új szerkezeti egységgel kell kiegészíteni.

(5) A jogszabály más szerkezeti egységek megjelölésének megváltoztatásával nem egészíthető ki új szerkezeti egységgel.

(6) Egyazon módosító rendelkezéssel kell a jogszabályt egymást közvetlenül követő - vagy egyazon magasabb szintű szerkezeti egységbe tartozó vagy magasabb szintű szerkezeti egységbe nem tartozó - azonos szintű szerkezeti egységekkel kiegészíteni.

109. § (1) Alpont és a latin ábécé kisbetűivel megjelölt pont kivételével a jogszabályt két azonos szintű egymást követő szerkezeti egység között új azonos szintű szerkezeti egységgel úgy lehet kiegészíteni, hogy az új szerkezeti egységet a megelőző szerkezeti egység számával és bekezdés vagy arab számmal megjelölt pont esetén közvetlenül a latin ábécé kisbetűje, más szerkezeti egység esetén perjelt követően a latin ábécé nagybetűje segítségével kell megjelölni.

(2) Nem egészíthető ki a jogszabály az (1) bekezdés szerint megállapított szerkezeti egységet megelőzően azonos szintű szerkezeti egységgel, kivéve, ha a megelőző azonos szintű szerkezeti egységet már hatályon kívül helyezték.

(3)[108] A preambulumot két egymást követő preambulumbekezdés között új preambulumbekezdéssel úgy lehet kiegészíteni, hogy a preambulumbekezdést a megelőző preambulumbekezdés számával és ezt közvetlenül követően a latin ábécé kisbetűje segítségével kell megjelölni.

43. A szerkezeti egységet újraszabályozó és a kiegészítő módosító rendelkezés együttes alkalmazása

110. § A szerkezeti egységet újraszabályozó és az új szerkezeti egységet megállapító módosító rendelkezés együttesen alkalmazható, ha a módosítani és a megállapítani kívánt, egymást követő azonos szintű szerkezeti egységek nem tartoznak különböző - magasabb szintű - szerkezeti egységek alá.

44. A jogszabály tartalmának megváltozása a hatálybalépést megelőzően

111. § (1)[109] Jogszabály tervezetében még hatályba nem lépett jogszabály vagy szerkezeti egység kizárólag az ebben az alcímben szabályozott módon, a felkészülési idő és a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel meghatározott időpontban, legkésőbb az eredeti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályba lépő rendelkezéssel változtatható meg.

(2)[110]

(3) Módosító rendelkezést nem lehet eltérő szöveggel hatályba léptetni, ehelyett

a) arról kell rendelkezni, hogy a módosító rendelkezés nem lép hatályba, és a módosítást az új szöveggel ismételten el kell végezni, vagy

b) - ha a módosító rendelkezés által megállapított szerkezeti egységnek csak valamely szövegrészét kell a hatálybalépés előtt megváltoztatni, és a szövegcserés módosítás feltételei fennállnak - a módosított rendelkezés szövegrészének eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről kell rendelkezni.

(4) A (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja alkalmazásával megállapított rendelkezés nem módosítható, a jogszabály tervezete azonban rendelkezhet úgy, hogy a rendelkezés nem lép hatályba.

112. § (1) Hatályba léptető rendelkezés a benne foglalt hatálybalépési időpontot megelőzően és az azt tartalmazó legalacsonyabb szintű szerkezeti egység újraszabályozásával változtatható meg.

(2) A jogszabályt hatályba léptető rendelkezés az (1) bekezdés alkalmazásával nem változtatható meg, ehelyett a hatálybalépés időpontját megváltoztatni kívánó jogszabály tervezetében kell az eltérő hatálybalépésről rendelkezni. Ebben az esetben a jogszabály eltérő időpontban hatályba lépő szerkezeti egységeinek hatálybalépéséről is rendelkezni kell.

45. A módosító rendelkezések tagolása

113. § (1) A módosító rendelkezéseken belül a szerkezeti egységet újraszabályozó és az új szerkezeti egységet megállapító módosító rendelkezések megelőzik a szövegcserés módosító rendelkezéseket.

(2) Nem lehet ugyanazon bekezdésben vagy bekezdésekre nem tagolt szakaszban szabályozni a hatályba léptető és a módosító rendelkezést.

(3) A szerkezeti egységet újraszabályozó és az új szerkezeti egységet megállapító rendelkezéseket a módosuló jogszabályok kihirdetésének sorrendjében, legalább jogszabályonként önálló szakaszban, szövegcserés módosítás esetében önálló pontban kell elhelyezni. Egy módosuló jogszabályon belül a módosuló rendelkezések sorrendje az irányadó.

(4)[111]

114. § A különböző időpontban hatályba lépő módosító rendelkezéseket külön szerkezeti egységben kell szabályozni.

115. § (1) A szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységet önálló szakaszban kell újraszabályozni.

(2) A szakaszt vagy annál alacsonyabb szintű szerkezeti egységet önálló szakaszban vagy önálló bekezdésben kell újraszabályozni.

(3) Jogszabályt szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységgel önálló szakaszban kell kiegészíteni.

(4) Jogszabályt szakasszal vagy alacsonyabb szintű szerkezeti egységgel önálló szakaszban vagy önálló bekezdésben kell kiegészíteni.

(5) Önálló szakaszban kell elhelyezni a szakasznál alacsonyabb szintű szerkezeti egység módosítását, ha a módosítás a szakasz szövegének újbóli megállapítása nélkül több azonos szintű szerkezeti egységet szabályoz újra. Ez esetben a nem egymást követő szerkezeti egységek nem szabályozhatóak újra ugyanabban a bekezdésben.

116. § (1) A szövegcserés módosító rendelkezéseket nem lehet a szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezésekkel egy rendelkezésben szabályozni.

(2) A szövegcserés módosító rendelkezéseket - a különböző időpontban hatályba lépő és az országgyűlési képviselők eltérő többségének támogató szavazatát igénylő módosító törvényi rendelkezések kivételével - egyetlen szakaszba kell foglalni.

(3) Nem szabályozhatóak ugyanazon szakaszban különböző időpontban hatályba lépő szövegcserés módosító rendelkezések, kivéve, ha a jogszabály csak egyetlen jogszabályt módosít szövegcserésen. Ebben az esetben a különböző időpontban hatályba lépő szövegcserés módosító rendelkezéseket külön bekezdésekben kell szabályozni.

117. § (1) A különböző időpontban hatályba lépő szövegcserés módosító rendelkezéseket a hatálybalépés időpontjának növekvő sorrendjében kell szabályozni.

(2) Egy szakaszon belül a szövegcserés módosító rendelkezést tartalmazó bekezdések vagy pontok sorrendjét úgy kell meghatározni, hogy

a) a korábbi évben kihirdetett jogszabályra vonatkozó szövegcserés módosító rendelkezés megelőzze a későbbi évben kihirdetett jogszabályra vonatkozó szövegcserés módosító rendelkezést,

b) az azonos évben kihirdetett jogszabályok megalkotójának rövidítése - önkormányzati rendeletek esetén a megalkotó megnevezése - szerinti ábécésorrendet kell alkalmazni, valamint

c) az azonos évben azonos jogalkotó által megalkotott jogszabályok esetén a jogszabály sorszámának növekvő sorrendjét kell alkalmazni.

XV. Fejezet

A jogszabály hatályon kívül helyező rendelkezései

118. § (1)[112] Jogszabály tervezetében jogszabály, jogszabály szerkezeti egysége vagy jogszabály szerkezeti egységének a szövegrésze - a hatályon kívül helyező jogszabály kivételével - csak a záró rendelkezésekben foglalt hatályon kívül helyező rendelkezésekkel helyezhető hatályon kívül.

(2)[113] A jogszabálynak a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 13. § (2) bekezdése alapján szükséges hatályon kívül helyezéséről, ha a jogszabály minden rendelkezése előre látható időpontban végrehajtottá válik, a jogszabály hatályba léptető rendelkezésével egy mondatban, egyébként más jogszabályban lehet rendelkezni.

46. A hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése

119. § (1) Jogszabályt hatályon kívül helyező rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a "Hatályát veszti" kifejezést és

b) a hatályát vesztő jogszabályra való merev hivatkozást

foglalja magában.

(2) Jogszabály szerkezeti egységét hatályon kívül helyező rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a "Hatályát veszti" kifejezést és

b) a hatályát vesztő szerkezeti egységre való merev hivatkozást

foglalja magában.

(3) Jogszabály szerkezeti egységének a szövegrészét hatályon kívül helyező rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a "Hatályát veszti" kifejezést,

b) a hatályát vesztő szövegrészt tartalmazó szerkezeti egységre való merev hivatkozást "-ban" vagy "-ben" raggal,

c) névelőt követően a hatályát vesztő szövegrészt idézőjelek között és

d) a "szövegrész" kifejezést

foglalja magában.

(4) Kizárólag a jogszabály tervezetének az önmaga vagy szerkezeti egysége hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezése tartalmazhatja a hatályvesztés időpontját.

(4a)[114] Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályvesztése valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztéhez kötődik, a jogszabály tervezetében - az önkormányzati rendelet kivételével - a hatályba léptető rendelkezés után önálló bekezdésben kell rendelkezni arról, hogy a feltétel bekövetkeztéről szóló határozat Magyar Közlönyben történő közzétételére mely feladatkörrel rendelkező miniszter köteles.

(5)[115] A (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel a hatályvesztés időpontja a hatályon kívül helyező rendelkezés hatálybalépésének az időpontja.

120. § (1) Valamely szakasz vagy bekezdés utolsó pontjának hatályon kívül helyezése esetén a mondatzáró írásjelet nem kell módosítani.

(2) Valamely pont vagy alpont hatályon kívül helyezése esetén a felsorolás tagjai közötti vagylagos vagy együttes kapcsolatot megjelölő kötőszót - ha az a felsorolás elemei közötti kapcsolat egyértelmű szabályozása érdekében szükséges - megfelelően módosítani kell.

47. A hatályon kívül helyező rendelkezés alkalmazása

121. § (1) A szerkezeti egység megjelölését - a szerkezeti egység egészének hatályon kívül helyezése nélkül - nem lehet hatályon kívül helyezni.

(2) Nem lehet egy adott szerkezeti egység minden alacsonyabb szintű szerkezeti egységét az adott szerkezeti egység egészének hatályon kívül helyezése nélkül hatályon kívül helyezni.

(3) A jogszabály egy adott szerkezeti egységének hatályon kívül helyezésekor a jogszabálynak azt a magasabb szintű szerkezeti egységét kell hatályon kívül helyezni, amely az adott szerkezeti egység hatályon kívül helyezése esetén egyetlen hatályos vagy később hatályba lépő szakaszt vagy bekezdést sem tartalmazna.

(4) Nem helyezhető hatályon kívül

a)[116]

b) a szerkezeti egység címének egészét magában foglaló szövegrész vagy

c) olyan szövegrész, amelynek valamely része valamely más részét tartalmazó szerkezeti egységtől eltérő vagy azon belüli alacsonyabb szintű szerkezeti egységben található.

48. A hatályon kívül helyező rendelkezések tagolása

122. § (1) A hatályon kívül helyező rendelkezéseket - az országgyűlési képviselők eltérő többségének támogató szavazatát igénylő, valamint a különböző időpontban hatályba lépő hatályon kívül helyező törvényi rendelkezések kivételével - egyetlen szakaszba kell foglalni.

(2)[117] E rendeletnek a bekezdések egymással való összefüggését előíró rendelkezései a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó szakaszra nem alkalmazandóak.

(3) Nem szabályozhatóak ugyanazon bekezdésben

a) különböző időpontban hatályba lépő hatályon kívül helyező rendelkezések,

b)[118] olyan jogszabályokra vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezések, amelyek közül egy legalább egy másikkal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

(4) A különböző jogszabályokra vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket külön pontokban kell szabályozni.

123. § (1) A különböző időpontban hatályba lépő hatályon kívül helyező rendelkezéseket a hatálybalépés időpontjának növekvő sorrendjében kell szabályozni.

(2)[119] A hatályon kívül helyező rendelkezések között a törvényre vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezések megelőzik a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek megelőzik a kormányrendeletre vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek megelőzik a Kormány tagja rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek megelőzik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek megelőzik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek megelőzik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek megelőzik az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket.

(3) Egy bekezdésen belül a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó pontok sorrendjét úgy kell meghatározni, hogy

a) a korábbi évben kihirdetett jogszabályra vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezés megelőzze a későbbi évben kihirdetett jogszabályra vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezést,

b) az azonos évben kihirdetett jogszabályok megalkotójának rövidítése - önkormányzati rendeletek esetén a megalkotó megnevezése - szerinti ábécésorrendet kell alkalmazni, és

c) az azonos évben azonos jogalkotó által megalkotott jogszabályok esetén a jogszabály sorszámának növekvő sorrendjét kell alkalmazni.

XVI. Fejezet

Rendelkezés a hatályba nem lépésről

124. § (1) Egy szerkezeti egység vagy szövegrész nem helyezhető hatályon kívül a hatálybalépését megelőző hatállyal.

(2) A hatályon kívül helyező jogszabály kivételével jogszabály tervezete csak jogszabály, jogszabály szerkezeti egysége vagy jogszabály szerkezeti egységének a szövegrésze hatályba nem lépésére vonatkozó rendelkezést tartalmazhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezést a záró rendelkezések között kell elhelyezni.

(4) A hatályba nem lépésről szóló rendelkezésre a hatályon kívül helyező rendelkezésre vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell.

125. § (1) A jogszabály hatályba nem lépéséről szóló rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a "Nem lép hatályba" kifejezést és

b) a hatályba nem lépő jogszabályra való merev hivatkozást

foglalja magában.

(2) A jogszabály szerkezeti egységének a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a "Nem lép hatályba" kifejezést és

b) a hatályba nem lépő szerkezeti egységre való merev hivatkozást

foglalja magában.

(3) A jogszabály szerkezeti egysége szövegrészének a hatályba nem lépéséről szóló - az alábbi sorrendben -

a) a "Nem lép hatályba" kifejezést,

b) a hatályba nem lépő szövegrészt tartalmazó szerkezeti egységre való merev hivatkozást "-ban" vagy "-ben" raggal,

c) névelőt követően a hatályba nem lépő szövegrészt idézőjelek között és

d) a "szövegrész" kifejezést

foglalja magában.

(4) A hatályba nem lépésről szóló rendelkezés nem tartalmazhatja azt az időpontot, amikor jogszabály, a szerkezeti egység vagy a szövegrész hatályba lépett volna.

(5) A hatályba nem lépésről szóló rendelkezés hatálybalépésének időpontját - a bizalomvédelem követelményének figyelembevételével - úgy kell meghatározni, hogy az megelőzze azt az időpontot, amikor a jogszabály, a szerkezeti egység vagy a szövegrész hatályba lépett volna.

NEGYEDIK RÉSZ

A jogszabály melléklete

49. A melléklet tartalmi követelményei

126. § A jogszabály mellékletére az ELSŐ-HARMADIK RÉSZ rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

127. § (1) Jogszabály tervezetében mellékletet akkor kell alkotni, ha a jogszabályban rögzíteni kívánt szabályozási tartalom - annak speciális megjeleníthetősége vagy technikai jellege miatt - nem fejezhető ki átláthatóan a jogszabály tervezetének a szakaszaiban.

(2) A jogszabály tervezetében melléklet úgy alkotható, hogy a jogszabály tervezetének valamely szakasza a melléklet szerinti szabályozási tartalom megjelölésével hivatkozik a mellékletre.

(3) A melléklet nem tartalmazhat

a) a (2) bekezdés szerint meghatározott szabályozási tartalomba nem tartozó, vagy

b) a jogszabály szakaszaiban meghatározható

szabályt.

(4)[120] Táblázatot és a 132. § szerinti idézetet a jogszabály melléklete tartalmazhat.

50. A melléklet megjelölése

128. § (1) A jogszabály mellékletének megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a mellékletnek a pozitív egész számokból képzett arab számokkal jelölt sorszámát,

b) a "melléklet" szöveget és

c)[121] a 21. § (3) bekezdés c)-f) pontjában, a 21. § (5) bekezdés c)-g) pontjában vagy a 21. § (6) bekezdés c)-h) pontjában meghatározottakat a "-hez" raggal ellátott alakban

foglalja magában.

(2) A melléklet megjelölésében meghatározható a mellékletet más mellékletektől egyértelműen elhatároló címe is, amelyben a jogszabály tervezetének a mellékletre hivatkozó szakaszában meghatározott szabályozási tartalmát röviden kell megjelölni.

129. §[122] (1) A melléklet több szinten tagolható.

(2) A melléklet tagolása során az első szint pozitív egész számokból képzett és arab számokkal kifejezett sorszámokkal megjelölt azonos szintű szerkezeti egységeket, minden további szint pedig az előző szintnek az adott szerkezeti egységeket tartalmazó szerkezeti egységének a megjelöléséhez szóköz nélkül kapcsolt pozitív egész számokból képzett és arab számokkal kifejezett sorszámokkal megjelölt azonos szintű szerkezeti egységekből áll.

(3) A melléklet szerkezeti egységeire merev hivatkozással a szerkezeti egység megjelölésével, az azt tartalmazó magasabb szintű szerkezeti egységek megjelölése nélkül, pontként kell hivatkozni.

(4) A melléklet a ponton belül

a) táblázatot vagy

b) idézetet

tartalmazhat.

(5) A táblázatot vagy idézetet tartalmazó pont további pontokra nem tagolható.

(6) Merev hivatkozásban a melléklet pontjára a pont megjelölését követően a "pont" kifejezéssel kell hivatkozni.

130. § (1) A táblázat sorait pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal meg kell jelölni.

(2) A táblázat oszlopait a latin ábécé nagybetűivel meg kell jelölni.

(3) A táblázat egymással szomszédos mezői egy mezőbe összevonhatóak.

(4) A táblázatot tartalmazó pont tartalmaz nyitó szövegrészt, amely meghatározza azt, hogy a táblázat mit szabályoz.

(5) Ha a melléklet tartalma kizárólag egyetlen táblázat, azt nem kell pontba foglalni.

(6) A táblázat nem tartalmazhat önmagában - a jogszabály szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül - joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést.

131. § (1) Mereven hivatkozni

a) a táblázatra a melléklet pontjára vonatkozó merev hivatkozást követően a "táblázata" szöveggel,

b) a táblázat sorára a táblázatra vonatkozó merev hivatkozást és a táblázat sora sorszámának megjelölését követően a "sora" szöveggel,

c) a táblázat oszlopára a táblázat és a táblázat oszlopa megjelölését követően az "oszlopa" szöveggel,

d) a táblázat mezőjére a táblázat, valamint a táblázat oszlopa és sora kettősponttal elválasztott megjelölését követően a "mező" szöveggel

lehet.

(2) A táblázat több egymással szomszédos mezőjére

a) az ábécésorrendben legelöl álló oszlopban és a legalacsonyabb sorszámú sorban található mező, valamint

b) az ábécésorrendben leghátul álló oszlopban és a legmagasabb sorszámú sorban található mező

egymástól kötőjellel elválasztott megjelölésével kell mereven hivatkozni.

132. § (1) Az idézet űrlapot, grafikai elemet vagy szerkezeti egységekre megfelelően nem tagolható más szöveget idézőjelben vagy keretben tartalmazhat.

(2) Az idézet akkor tartalmazhat formanyomtatványt, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.

(3) Az idézetet tartalmazó pont tartalmaz nyitó szövegrészt, amely meghatározza azt, hogy az idézet mit szabályoz.

(4) Ha a melléklet tartalma kizárólag egyetlen idézet, azt nem kell pontba foglalni.

(5) Az idézet nem tartalmazhat önmagában - a jogszabály szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül - joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést.

51. A jogszabály mellékletének módosítása

133. § (1) A melléklet, az idézet, a táblázat, valamint a táblázat mezője mellékletben szabályozható újra.

(2) A melléklet idézetet, táblázatot nem tartalmazó pontja, valamint a táblázat mezője szövegcserésen a módosító rendelkezések között módosítható.

(3) Mellékletet akkor lehet módosítani, ha a melléklet tagolása lehetővé teszi, hogy egyes szerkezeti egységeire, szövegrészeire egyértelműen és átláthatóan lehessen hivatkozni.

(4) A mellékletet újraszabályozó rendelkezés az - alábbi sorrendben -

a) a módosítani kívánt jogszabály mellékletére való merev hivatkozást,

b) a "helyébe" szöveget,

c) a módosító jogszabálynak az eredeti helyébe lépő mellékletére való merev hivatkozást és

d) a "lép" szöveget

foglalja magában.

(5) A melléklet (1) bekezdés szerinti elemeit újraszabályozó rendelkezés - az alábbi sorrendben -

a) a módosítani kívánt jogszabály mellékletére való merev hivatkozást,

b) a módosító jogszabálynak az eredeti helyébe lépő mellékletére való merev hivatkozást és

c) a "szerint módosul" szöveget

foglalja magában.

(6) Mező újraszabályozása esetén idézőjeleket nem kell alkalmazni, valamint az oszlop és a sor címét zárójelben meg kell jelölni.

ÖTÖDIK RÉSZ

A módosító és a hatályon kívül helyező jogszabály[123]

134. § A módosító és a hatályon kívül helyező jogszabályok tervezetének megszövegezésére és megszerkesztésére a MÁSODIK-NEGYEDIK RÉSZ rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

XVII. Fejezet

A módosító jogszabály

135. § (1) A módosító jogszabály címe tartalmazza

a) a módosításoknak a szoros tartalmi összefüggést megalapozó közös tárgyát, a módosítani kívánt jogszabályokra való általános hivatkozást vagy

b) háromnál kevesebb jogszabály módosítása esetén a módosítani kívánt jogszabályokra való merev hivatkozást

és a módosítás aktusára utaló kifejezést.

(2) Ha a jogszabály hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz, a módosító jogszabály címében nem kell utalni a hatályon kívül helyezés aktusára.

136. §[124] A módosító jogszabály tervezete kizárólag a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

a)[125] a preambulumot,

b) a módosító rendelkezéseket,

c) a hatályon kívül helyező rendelkezéseket,

d) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezéseket,

e) a záró rendelkezéseket, ezen belül a következő sorrendben

ea) a hatályba léptető rendelkezéseket,

eb) az átmeneti rendelkezéseket,

ec) törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezéseket,

ed) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezéseket.

137. § (1) Ha a módosító jogszabály tervezete több jogszabályt módosít, több jogszabályra vonatkozó hatályon kívül helyező vagy hatályba nem lépésről szóló rendelkezést tartalmaz, az egyazon jogszabályra vonatkozó módosító, hatályon kívül helyező és hatályba nem lépésről szóló rendelkezések egy, az adott jogszabály módosításáról szóló, szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységbe foglalhatóak.

(2) A módosító jogszabály tervezetében az eltérő időpontban hatályba lépő módosító, hatályon kívül helyező és hatályba nem lépésről szóló rendelkezések önálló, szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységbe foglalhatóak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben

a) az újraszabályozó módosító rendelkezések,

b) a szövegcserés módosító rendelkezések,

c) a hatályon kívül helyező rendelkezések és

d) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések

nem foglalhatóak ugyanabba a szakaszba.

138. § Módosító jogszabály tervezete nem állapíthatja meg egy másik jogszabály teljes szövegét.

XVIII. Fejezet

A hatályon kívül helyező jogszabály

139. § (1) A hatályon kívül helyező jogszabály tervezetének a címe tartalmazza

a) háromnál kevesebb jogszabályra vonatkozó hatályon kívül helyezés esetén az e jogszabályokra való merev hivatkozást,

b) a hatályon kívül helyezéseknek a szoros tartalmi összefüggést megalapozó közös tárgyát, valamint azokra a jogszabályokra való általános hivatkozást, amelyekre a hatályon kívül helyezés irányul vagy

c) az arra való utalást, hogy a hatályon kívül helyezés kizárólag a jogszabály egyes rendelkezéseire irányul,

és a hatályon kívül helyezés aktusára utaló kifejezést.

(2) A hatályon kívül helyező jogszabály tervezetének a címe nem hivatkozat a hatályon kívül helyezendő jogszabályt módosító hatályon kívül helyezendő jogszabályra.

140. §[126] A hatályon kívül helyező jogszabály tervezete kizárólag a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

a)[127] a preambulumot,

b) a hatályon kívül helyező rendelkezéseket,

c) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezéseket,

d) a záró rendelkezéseket, ezen belül az alábbi sorrendben

da) a hatályba léptető rendelkezéseket,

db) az átmeneti rendelkezéseket,

dc) a hatályon kívül helyezéssel összefüggésben szükséges módosító rendelkezéseket,

dd) törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezéseket,

de) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezéseket.

XIX. Fejezet[128]

141. §[129]

142. §[130]

143. §[131]

HATODIK RÉSZ

Záró rendelkezések

144. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

145. § (1) A 102. § (1) bekezdését az e rendelet hatálybalépését megelőzően megalkotott jogszabály módosítására akkor nem kell alkalmazni, ha a módosítás célja másképp nem érhető el.

(2) E rendeletnek a jogszabályok megjelölésére vonatkozó szabályait a hatálybalépését megelőzően alkotott jogszabályokra is alkalmazni kell azzal, hogy a 9. § (3) bekezdése és a 21. § (3) bekezdése alkalmazása során a törvények számának az azok kihirdetésekor adott sorszámot kell tekinteni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hírügynökségi oldalon kihirdetett MNB rendelet megjelölésében a Magyar Közlönyben történő kihirdetés időpontját kell feltüntetni.

146. §[132] E rendeletnek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet módosításáról szóló 10/2014. (II. 25.) KIM rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2014. február 25-én, illetve az ezt követően hatályba lépett jogszabályok tekintetében kell alkalmazni.

147. §[133] (1) A 2025. január 1-jét megelőzően kihirdetett azon jogszabály preambuluma, amely preambulumbekezdést nem tartalmaz, ha azt a Jat. 18. § (4) bekezdése alapján módosítani kell, a preambulum valamely hatályos szövegrésze helyébe lépő szöveg megállapításával vagy a preambulum egészének újramegállapításával módosítható. A preambulum újramegállapítása esetén az újra megállapított preambulumot preambulumbekezdésekkel kell ellátni.

(2) E rendeletnek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet módosításáról szóló 8/2024. (V. 14.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit azon jogszabálytervezetek esetében kell alkalmazni, amelyek előkészítését 2025. január 1. napján vagy azt követően kezdték meg.

(3) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezéseit a (2) bekezdéstől eltérően azon jogszabálytervezetek esetében is alkalmazni lehet, amelyek előkészítését a Módr. hatálybalépését követően kezdték meg, azzal, hogy e rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezései alkalmazásának mellőzése esetén e rendeletnek a Módr. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

1. melléklet a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelethez

A jogszabály tervezete megszövegezésénél alkalmazandó kodifikációs szövegezési minták

1. Rövid megjelölés bevezetése

1.1. Rövid megjelölés bevezetése egy elemre

1.2. Rövid megjelölés bevezetése a felsorolás elemeire együttesen

2. A jogszabály tervezetének a megjelölése[134]

2.2.[135]

2.3. A jogszabály tervezetének a megjelölése

2.3.1.[136]

2.3.2.[137]

2.3.3. A törvény tervezetének a megjelölése

2.3.4. Az önkormányzati rendelet tervezetének a megjelölése

2.3.5. A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetének a megjelölése

2.3.6. A kormányrendelet tervezetének a megjelölése

2.3.7. A miniszterelnöki rendelet tervezetének a megjelölése

2.3.8. A miniszteri rendelet tervezetének a megjelölése

2.3.9. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendelete tervezetének a megjelölése[138]

2.3.10. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendelete tervezetének a megjelölése[139]

2.3.11. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendelete tervezetének a megjelölése[140]

2.3.12. Az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendelete tervezetének a megjelölése[141]

2.4.[142]

3. A jogszabály tervezetének formai tagolása

3.1. A rész megjelölése

3.1.1. A rész megjelölése a nem kizárólag általános, különös és záró részre tagolódó jogszabályban

3.1.2. A rész megjelölése a kizárólag általános, különös és záró részre tagolódó jogszabályban

3.1.2.1. Az általános rész megjelölése

3.1.2.2. A különös rész megjelölése

3.1.2.3. A záró rész megjelölése

3.2. A fejezet megjelölése

3.3. Az alcím megjelölése

3.4. A szakasz megjelölése

3.5. A bekezdés megjelölése

3.6. A pont megjelölése

3.6.1. A pont megjelölése számmal

3.6.2. A pont megjelölése betűvel

3.7. Az alpont megjelölése

3.7.1. A betűvel megjelölt ponton belüli alpont megjelölése

3.7.2. A számmal megjelölt ponton belüli alpont megjelölése

3.8. A két azonos szintű, egymást követő szerkezeti egység közé beiktatható, azokkal azonos szintű szerkezeti egység megjelölése

3.8.1. A két egymást követő fejezet közé beiktatható fejezet megjelölése

3.8.2. A két egymást követő alcím közé beiktatható alcím megjelölése

3.8.3. A két egymást követő szakasz közé beiktatható szakasz megjelölése

3.8.4. A két egymást követő bekezdés közé beiktatható bekezdés megjelölése

3.8.5. A két egymást követő, számokkal megjelölt pont közé beiktatható pont megjelölése

4. Hivatkozások a jogszabály tervezetében

4.1. A jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás

4.1.1. A jogszabály címére vonatkozó merev hivatkozás

4.1.1.1. A jogszabály címére vonatkozó merev hivatkozás, ha a jogszabály címe a "-ról" vagy a "-ről" ragra végződik

4.1.1.2. A jogszabály címére vonatkozó merev hivatkozás, ha a jogszabály címe nem a "-ról" vagy a "-ről" ragra végződik

4.1.1.3. A jogszabály címére vonatkozó merev hivatkozás, ha a jogszabály címe az "egyes" szóval kezdődik

4.1.2. Az Alaptörvényre és az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseire vonatkozó merev hivatkozás[143]

4.1.2.1. Az Alaptörvényre vonatkozó merev hivatkozás

[Az (VAGY) az] Alaptörvény

4.1.2.2. Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseire vonatkozó merev hivatkozás

[Az (VAGY) az] Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései

4.1.3. A törvényre vagy törvényerejű rendeletre vonatkozó merev hivatkozás

4.1.4. A kormányrendeletre, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletére, a miniszterelnök rendeletére, a miniszteri rendeletre, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendeletére, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletére, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletére vagy az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendeletére vonatkozó merev hivatkozás[144]

4.1.5. Az együttes miniszteri rendeletre vonatkozó merev hivatkozás

4.1.6. Az önkormányzati rendeletre vonatkozó merev hivatkozás

4.2. A jogszabály szerkezeti egységeire vonatkozó merev hivatkozás

4.2.1. A jogszabály egy vagy több szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozásban a hivatkozott szerkezeti egység vagy egységek sorszámára, számára vagy betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.1. Egy vagy több rész sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.1.1. Egy rész sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.1.2. Kettő rész sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.1.3. Legalább kettő rész sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.2. Egy vagy több fejezet, alcím vagy számmal jelölt pont sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.2.1. Egy fejezet, alcím vagy számmal jelölt pont sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.2.2. Kettő fejezet, alcím vagy számmal jelölt pont sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.2.3. Legalább kettő fejezet, alcím vagy számmal jelölt pont sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.3. Egy vagy több bekezdés számára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.3.1. Egy bekezdés számára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.3.2. Kettő bekezdés számára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.3.3. Legalább kettő bekezdés számára vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.4. Egy vagy több betűvel jelölt pont és egy vagy több alpont betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.4.1. Egy betűvel jelölt pont vagy egy alpont betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.4.2. Kettő, betűvel jelölt pont vagy kettő alpont betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.1.4.3. Legalább kettő, betűvel jelölt pont vagy legalább kettő alpont betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2. Valamely jogszabály egy vagy több szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozás felépítése, ha a hivatkozás nem a hivatkozást tartalmazó jogszabály tervezetére vonatkozik

4.2.2.1. Egy vagy több részre vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.2. Egy vagy több fejezetre vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.3. Egy vagy több alcímre vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.4. Egy vagy több szakaszra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.4.1. Egy szakaszra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.4.2. Több szakaszra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.4.2.1. Kettő szakaszra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.4.2.2. Legalább kettő szakaszra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.5. Egy vagy több bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.6. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.6.1. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdés tartalmazza

4.2.2.6.2. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

4.2.2.7. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.2.7.1. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza

4.2.2.7.2. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

4.2.3. Valamely jogszabály tervezetének egy vagy több szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozás felépítése, ha a hivatkozás a hivatkozást tartalmazó jogszabály tervezetére vonatkozik

4.2.3.1. Egy vagy több részre vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.3.2. Egy vagy több fejezetre vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.3.3. Egy vagy több alcímre vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.3.4. Egy vagy több szakaszra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.3.4.1. Egy szakaszra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.3.4.2. Több szakaszra vonatkozó hivatkozás

4.2.3.4.2.1. Kettő szakaszra vonatkozó hivatkozás

4.2.3.4.2.2. Legalább kettő szakaszra vonatkozó hivatkozás

4.2.3.5. Egy vagy több bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.3.5.1. Egy vagy több bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a hivatkozást nem a hivatkozott bekezdést tartalmazó szakasz tartalmazza

4.2.3.5.2. Egy vagy több bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a hivatkozást a hivatkozott bekezdést tartalmazó szakasz tartalmazza

4.2.3.6. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.3.6.1. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdés tartalmazza

4.2.3.6.1.1. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdés tartalmazza, és a hivatkozást nem a hivatkozott pontot tartalmazó szakasz tartalmazza

4.2.3.6.1.2. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdés tartalmazza, és a hivatkozást a hivatkozott pontot tartalmazó szakasz, de nem a hivatkozást tartalmazó bekezdés tartalmazza

4.2.3.6.1.3. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdés tartalmazza, és a hivatkozást a hivatkozott pontot tartalmazó bekezdés tartalmazza

4.2.3.6.2. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

4.2.3.6.2.1. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza, és a hivatkozást nem a hivatkozott pontot tartalmazó szakasz tartalmazza

4.2.3.6.2.2. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza, és a hivatkozást a hivatkozott pontot tartalmazó szakasz tartalmazza

4.2.3.7. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése

4.2.3.7.1. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza

4.2.3.7.1.1. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza, és a hivatkozást nem a hivatkozott alpontot tartalmazó szakasz tartalmazza

4.2.3.7.1.2. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza, és a hivatkozást az alpontot tartalmazó szakasz, de nem a hivatkozott alpontot tartalmazó bekezdés tartalmazza

4.2.3.7.1.3. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza, és a hivatkozást a hivatkozott alpontot tartalmazó bekezdés, de nem a hivatkozott alpontot tartalmazó pont tartalmazza

4.2.3.7.1.4. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza, és a hivatkozást a hivatkozott alpontot tartalmazó pont tartalmazza

4.2.3.7.2. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

4.2.3.7.2.1. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza, és a hivatkozást nem az alpontot vagy alpontokat tartalmazó szakasz tartalmazza

4.2.3.7.2.2. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza, és a hivatkozást az alpontot vagy alpontokat tartalmazó szakasz, de nem az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pont tartalmazza

4.2.3.7.2.3. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza, és a hivatkozást az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pont tartalmazza

5. Az uniós jogi aktusokra és azok szerkezeti egységeire vonatkozó merev hivatkozás

5.1. Az uniós jogi aktus teljes megjelölésének felépítése

5.1.1. Az uniós jogi aktus teljes megjelölésének felépítése, ha annak címe a "-ról" vagy a "-ről" ragra végződik

5.1.2. Az uniós jogi aktus teljes megjelölésének felépítése, ha annak címe nem a "-ról" vagy a "-ről" ragra végződik

5.2. Az uniós jogi aktus rövid megjelölésének felépítése

5.3. Az uniós jogi aktus egy vagy több szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozásban a hivatkozott szerkezeti egység vagy egységek sorszámára vagy betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.1. Egy vagy több, cikknél nagyobb - számmal jelölt - szerkezeti egység, cikk, számmal jelölt pont vagy számmal jelölt alpont sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.1.1. Egy, cikknél nagyobb - számmal jelölt - szerkezeti egység, cikk, számmal jelölt pont vagy számmal jelölt alpont sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.1.2. Kettő, cikknél nagyobb - számmal jelölt - szerkezeti egység, cikk, számmal jelölt pont vagy számmal jelölt alpont sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.1.3. Több, cikknél nagyobb - számmal jelölt - szerkezeti egység, cikk, számmal jelölt pont vagy számmal jelölt alpont sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.2. Egy vagy több számmal jelölt bekezdés sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.2.1. Egy, számmal jelölt bekezdés sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.2.2. Kettő, számmal jelölt bekezdés sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.2.3. Több számmal jelölt bekezdés sorszámára vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.3. Egy vagy több számozatlan bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.3.1. Egy számozatlan bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.3.2. Kettő számozatlan bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.3.3. Több, számozatlan bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.4. Egy vagy több, bekezdésen belüli betűvel jelölt pont vagy egy vagy több, bekezdésen belüli betűvel jelölt alpont betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.4.1. Egy, bekezdésen belüli betűvel jelölt pont vagy egy, bekezdésen belüli betűvel jelölt alpont betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.4.2. Kettő, bekezdésen belüli betűvel jelölt pont vagy kettő, bekezdésen belüli betűvel jelölt alpont betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.4.3. Több, bekezdésen belüli betűvel jelölt pont vagy több, bekezdésen belüli betűvel jelölt alpont betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.5. Egy vagy több, betűvel jelölt egyéb szerkezeti egység betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.5.1. Egy, betűvel jelölt egyéb szerkezeti egység betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.5.2. Kettő, betűvel jelölt egyéb szerkezeti egység betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.3.5.3. Több, betűvel jelölt egyéb szerkezeti egység betűjelére vonatkozó hivatkozás felépítése

5.4. Valamely uniós jogi aktus egy vagy több szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozás felépítése

5.4.1. Egy vagy több cikknél nagyobb szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás felépítése

5.4.2. Egy vagy több cikkre vonatkozó hivatkozás felépítése

5.4.3. Egy vagy több bekezdésre vonatkozó hivatkozás felépítése

5.4.4. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése

5.4.4.1. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat egy bekezdés tartalmazza

5.4.4.2. Egy vagy több pontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a pontot vagy pontokat közvetlenül egy cikk tartalmazza

5.4.5. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése

5.4.5.1. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza

5.4.5.2. Egy vagy több alpontra vonatkozó hivatkozás felépítése, ha az alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot közvetlenül egy cikk tartalmazza

6. Az Alaptörvény módosítása és az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezete preambulumának kötelező elemei[145]

6.1. Az Alaptörvény módosítása tervezete preambulumának az 51. § (1) bekezdése szerinti kötelező eleme

[1] (a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti eleme)

[...] Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

6.2. Az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezete preambulumának az 51. § (2) bekezdése szerinti kötelező eleme

[1] (a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti eleme)

[...] Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, (az Alaptörvényre vonatkozó merev hivatkozás) (a törvényhozási tárgykört tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás a birtokos személyjellel) alapján a következő törvényt alkotja:

7. A rendelet tervezetének preambulumában a rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolásának felépítése[146]

7.1. A feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás felépítése

7.1.1. A feladatkör vagy feladatkörök megjelölése

7.1.1.1. Egyetlen feladatkör megjelölése

7.1.1.2. Több feladatkör megjelölése

7.1.2. A feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás felépítése különböző típusú jogszabályok tervezetében

7.1.2.1. A feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás felépítése kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet tervezetének preambulumában[147]

7.1.2.2. A feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás felépítése MNB rendelet, miniszteri rendelet, MEKH rendelet vagy NMHH rendelet tervezetének preambulumában[148]

7.1.2.2.1. Egyetlen feladatkörre vonatkozó hivatkozás felépítése MNB rendelet, miniszteri rendelet, MEKH rendelet vagy NMHH rendelet tervezetének preambulumában[149]

7.1.2.3.[150]

7.2. Az egyetértésre vonatkozó hivatkozás felépítése

7.2.1. Egyetlen egyetértő egyetértésére vonatkozó hivatkozás felépítése

7.2.2. Több egyetértő egyetértésére vonatkozó hivatkozás felépítése

7.3. A véleményezésre, a hozzájárulásra és a társult képviselő-testület döntésére vonatkozó hivatkozás felépítése[151]

7.3.1. Egyetlen véleményező véleményére vonatkozó hivatkozás felépítése

7.3.1.1. Egyetlen véleményező véleményére vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a véleményező a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy miniszter

7.3.1.2. Egyetlen véleményező véleményére vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a véleményező nem a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy miniszter

7.3.1.2.1. Egyetlen véleményező véleményére vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a véleményező nem a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy miniszter, és a véleményezési jogkört nem a felhatalmazó rendelkezés biztosítja

7.3.1.2.2. Egyetlen véleményező véleményére vonatkozó hivatkozás felépítése, ha a véleményező nem a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy miniszter, és a véleményezési jogkört a felhatalmazó rendelkezés biztosítja

7.3.2. Több véleményező véleményére vonatkozó hivatkozás felépítése

7.3.3. A hozzájárulásra vonatkozó hivatkozás felépítése[152]

(a társulásban résztvevő helyi önkormányzat teljes megjelölése) [képviselő-testületének (VAGY) közgyűlésének] hozzájárulásával

7.3.4. A társult képviselő-testület döntésére vonatkozó hivatkozás felépítése

(a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok teljes megjelölése) társult képviselő-testülete döntésének megfelelően

7.4. Az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelet tervezetének preambulumában a rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolásának felépítése[153]

7.4.1. Az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete preambulumának felépítése[154]

[1] (a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti eleme)

[...] A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény (az Alaptörvény feladatkört megállapító szerkezeti egységére vonatkozó hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában] meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

7.4.2. Az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott miniszterelnöki rendelet tervezete preambulumának a felépítése[155]

[1] (a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti eleme)

[...] Az Alaptörvény 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörömben eljárva a következőket rendelem el:

7.4.3. Az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott önkormányzati rendelet tervezete preambulumának felépítése[156]

[1] (a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti eleme)

[...] (a rendelet megalkotójának teljes megjelölése) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, ([az Alaptörvény (VAGY) a feladatkört megállapító törvény] feladatkört megállapító szerkezeti egységére vagy egységeire vonatkozó hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában] meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

7.5. A felhatalmazás alapján kiadott jogszabály tervezetének preambuluma[157]

7.5.1. A felhatalmazás alapján kiadott jogszabály tervezetének preambulumában a jogalkotás aktusára vonatkozó kifejezése[158]

7.5.1.1. A jogalkotás aktusára vonatkozó kifejezés kormányrendelet tervezetének preambulumában[159]

7.5.1.2. A jogalkotás aktusára vonatkozó kifejezés MNB rendelet, miniszteri rendelet, MEKH rendelet vagy NMHH rendelet tervezetének preambulumában[160]

7.5.1.3.[161]

7.5.1.4. A jogalkotás aktusára vonatkozó kifejezés önkormányzati rendelet tervezetének preambulumában[162]

7.5.2. Az egy vagy több felhatalmazásra, az egy vagy több feladatkörre, az egy vagy több egyetértőre és az egy vagy több véleményezőre vonatkozó hivatkozás a felhatalmazás alapján kiadott rendelet tervezetének preambulumában[163]

7.5.2.1. A rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolásának egy felhatalmazásra vonatkozó hivatkozást tartalmazó felépítése[164]

[1] (a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti eleme)

[...] (a felhatalmazást tartalmazó jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás) (a felhatalmazást tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában] kapott felhatalmazás alapján (a feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás)-(az egy vagy több egyetértőre vonatkozó hivatkozás), (az egy vagy több véleményezőre vonatkozó hivatkozás)-(a jogalkotás aktusára vonatkozó kifejezés):

7.5.2.2. A rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolásának több felhatalmazásra vonatkozó hivatkozást tartalmazó felépítése[165]

7.5.2.2.1. A rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolásának több felhatalmazásra vonatkozó hivatkozást tartalmazó felépítése, ha a rendeletet az egyes felhatalmazások tekintetében különböző feladatkörökben eljárva, illetve különböző egyetértések, illetve vélemények alapján kell megalkotni[166]

[1] (a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti eleme)

[...] (az első felhatalmazást tartalmazó jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás) (az első felhatalmazást tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában] kapott felhatalmazás alapján (a feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás)-(az egy vagy több egyetértőre vonatkozó hivatkozás), (az egy vagy több véleményezőre vonatkozó hivatkozás) -,

(a második felhatalmazás alapján megalkotandó szerkezeti egységre vagy egységekre vonatkozó merev hivatkozás) tekintetében (a második felhatalmazást tartalmazó jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás) (a második felhatalmazást tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában] kapott felhatalmazás alapján (a feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás)-(az egy vagy több egyetértőre vonatkozó hivatkozás), (az egy vagy több véleményezőre vonatkozó hivatkozás) -,

[...] és

(az utolsó felhatalmazás alapján megalkotandó szerkezeti egységre vagy egységekre vonatkozó merev hivatkozás) tekintetében (az utolsó felhatalmazást tartalmazó jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás) (az utolsó felhatalmazást tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában] kapott felhatalmazás alapján (a feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás)-(az egy vagy több egyetértőre vonatkozó hivatkozás), (az egy vagy több véleményezőre vonatkozó hivatkozás) -

(a jogalkotás aktusára vonatkozó kifejezés):

7.5.2.2.2. A rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolásának több felhatalmazásra vonatkozó hivatkozást tartalmazó felépítése, ha a rendeletet az egyes felhatalmazások tekintetében azonos feladatkör vagy feladatkörök, azonos egyetértés vagy egyetértések és azonos vélemény vagy vélemények alapján kell megalkotni[167]

[1] (a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti eleme)

[...] (az első felhatalmazást tartalmazó jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás) (az első felhatalmazást tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában],

(a második felhatalmazás alapján megalkotandó szerkezeti egységre vagy egységekre vonatkozó merev hivatkozás) tekintetében (a második felhatalmazást tartalmazó jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás) (a második felhatalmazást tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában],

[...] és

(az utolsó felhatalmazás alapján megalkotandó szerkezeti egységre vagy egységekre vonatkozó merev hivatkozás) tekintetében (az utolsó felhatalmazást tartalmazó jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás) (az utolsó felhatalmazást tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás)[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában]

kapott felhatalmazás alapján

(a feladatkörre vagy feladatkörökre vonatkozó hivatkozás)-(az egy vagy több egyetértőre vonatkozó hivatkozás), (az egy vagy több véleményezőre vonatkozó hivatkozás) -

(a jogalkotás aktusára vonatkozó kifejezés):

8. A felhatalmazó rendelkezés

8.1. A felhatalmazás jogosultjának a megjelölése

8.1.1. A felhatalmazás jogosultjának a megjelölése egyes számú felhatalmazó rendelkezésben[168]

8.1.2. A felhatalmazás jogosultjainak megjelölése többes számú felhatalmazó rendelkezésben

8.1.3.[169]

8.2. Egyes számú felhatalmazó rendelkezés

8.3. Többes számú felhatalmazó rendelkezés

8.4.[170]

8.5. Egyetértéssel megalkotható rendelet alkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés

8.5.1. Egyes számú - egyetértéssel megalkotható rendelet alkotására vonatkozó - felhatalmazó rendelkezés

8.5.2. Többes számú - egyetértéssel megalkotható rendelet alkotására vonatkozó - felhatalmazó rendelkezés

8.5.3.[171]

8.6. Vélemény kikérésével megalkotható rendelet alkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés

8.6.1. Egyes számú - vélemény kikérésével megalkotható rendelet alkotására vonatkozó - felhatalmazó rendelkezés

8.6.2. Többes számú - vélemény kikérésével megalkotható rendelet alkotására vonatkozó - felhatalmazó rendelkezés

8.6.3.[172]

8.7. Egyetértéssel és vélemény kikérésével megalkotható rendelet alkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés

8.7.1. Egyes számú - egyetértéssel és vélemény kikérésével megalkotható rendelet alkotására vonatkozó - felhatalmazó rendelkezés

8.7.2. Többes számú - egyetértéssel és vélemény kikérésével megalkotható rendelet alkotására vonatkozó - felhatalmazó rendelkezés

8.7.3.[173]

8.8. A felhatalmazás időbeli korlátainak megjelölése a rendeletalkotás aktusára utaló kifejezéshez kapcsolódóan

8.8.1. Meghatározott határnapig megalkotható rendelet alkotására szóló felhatalmazó rendelkezés időbeli korlátjának megjelölése a rendeletalkotás aktusára utaló kifejezéshez kapcsolódóan[174]

[... ] (a rendelet megalkotására nyitva álló határnap)-ig rendeletben [állapítsa meg (VAGY) állapítsák meg (VAGY) szabályozza (VAGY) szabályozzák].

8.8.2. Határozott időre szóló felhatalmazó rendelkezés megjelölése a rendeletalkotás aktusára utaló kifejezéshez kapcsolódóan[175]

[... ] legkésőbb (a rendelet megalkotására nyitva álló határnap)-ig hatályos rendeletben [állapítsa meg (VAGY) állapítsák meg (VAGY) szabályozza (VAGY) szabályozzák].

9. A hatályba léptető rendelkezés

9.1. A jogszabályt hatályba léptető rendelkezés általános felépítése

9.2. A hatálybalépés időpontja

9.2.1. A hatálybalépés időpontjának meghatározása a kihirdetéshez képest

9.2.2. A hatálybalépés időpontjának meghatározása naptári napban

9.2.3. A hatálybalépés időpontjának meghatározása naptári napon belül

9.2.4. A hatálybalépés időpontjának meghatározása valamely esemény vagy feltétel bekövetkezéséhez képest

9.2.5. A hatálybalépés időpontját meghatározó feltétel bekövetkezése napjának a megállapítását előíró rendelkezés

9.3. A jogszabály szerkezeti egységének vagy szerkezeti egysége szövegrészének a jogszabály hatálybalépésének időpontjánál későbbi időpontban való hatálybalépéséről szóló rendelkezés

9.4. A különböző időpontban hatályba lépő rendelkezéseket tartalmazó jogszabály tervezetének a hatályba léptető rendelkezései

10. A sarkalatossági záradék felépítése[177]

10.1. A sarkalatossági záradék felépítése, ha a sarkalatossági záradék kivételével az egész törvény sarkalatosnak minősül

(a szakasz száma). § E (a sarkalatossági záradékot tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás) kivételével ez a törvény (az Alaptörvény azon rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozás, amely alapján a törvény sarkalatosnak minősül)(a birtokos személyjel) alapján sarkalatosnak minősül.

10.2. A sarkalatossági záradék felépítése, ha a törvénynek csak egy része minősül sarkalatosnak

(a szakasz száma). § (a sarkalatosnak minősülő szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozás)(az Alaptörvény azon rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozás, amely alapján a törvény vonatkozó rendelkezései sarkalatosnak minősülnek)(a birtokos személyjel) alapján sarkalatosnak minősül.

11. A jogharmonizációs záradék formája és megszövegezése

11.1. A jogharmonizációs záradékban az uniós jogi aktusra vonatkozó hivatkozás

11.1.1. Uniós jogi aktusra vonatkozó hivatkozás, ha a jogharmonizációs záradék az érintett uniós jogi aktus egészének való megfelelést állapít meg

11.1.2. Uniós jogi aktusra vonatkozó hivatkozás, ha a jogharmonizációs záradék az érintett uniós jogi aktus tekintetében az uniós jogi aktus valamely szerkezeti egységének való megfelelést állapít meg

11.1.3. Uniós jogi aktusra vonatkozó hivatkozás, ha a jogharmonizációs záradék az érintett uniós jogi aktusnak való megfelelést az uniós jogi aktus valamely szerkezeti egységének kivételével állapítja meg

11.1.4. A módosító uniós jogi aktusra vonatkozó hivatkozás felépítése a módosított uniós jogi aktus egészére vonatkozó hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységben

11.1.5. Módosító uniós jogi aktusra vonatkozó hivatkozás felépítése a módosított uniós jogi aktusra vonatkozó hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységben, ha a jogharmonizációs záradék a módosított uniós jogi aktusnak a módosító uniós jogi aktussal érintett szerkezeti egységére hivatkozik

11.2. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogszabály egyetlen uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg

11.2.1. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az a jogszabály egésze által megvalósított megfelelést állapít meg

11.2.2. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az a jogszabály valamely szerkezeti egysége által megvalósított megfelelést állapít meg

11.2.3. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogszabály vagy annak megfelelést biztosító rendelkezése az érintett uniós jogi aktus átültetését más kapcsolódó jogszabállyal vagy más jogszabály meghatározott szerkezeti egységével együtt valósítja meg

11.2.4. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogszabály vagy annak megfelelést biztosító rendelkezése az érintett uniós jogi aktus átültetését a jogharmonizációs záradékot tartalmazó jogszabály felhatalmazása alapján kiadott jogszabállyal együtt valósítja meg

11.3. Az érintett uniós jogi aktusokra vonatkozó hivatkozást tartalmazó jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogszabály kettő vagy több uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg

11.3.1. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az a jogszabály egésze által megvalósított megfelelést állapít meg

11.3.2. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az a jogszabály egy vagy több különböző szerkezeti egysége által megvalósított megfelelést állapít meg

11.3.2.1. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogszabály ugyanazon szerkezeti egysége valósítja meg a megfelelést valamennyi uniós jogi aktus tekintetében

11.3.2.2. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az érintett uniós jogi aktusok tekintetében a jogszabály különböző szerkezeti egységei valósítják meg a megfelelést

11.3.3. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogszabály vagy annak megfelelést biztosító rendelkezése az érintett uniós jogi aktusok átültetését más kapcsolódó jogszabállyal vagy más jogszabály meghatározott szerkezeti egységével együtt valósítja meg

11.3.3.1. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az érintett jogszabályok együttese valamennyi hivatkozott uniós jogi aktus tekintetében megfelelést biztosít

11.3.3.2. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az érintett jogszabályok együttese a hivatkozott uniós jogi aktusok közül nem mindegyik tekintetében biztosítja a megfelelést

11.3.4. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogszabály vagy annak megfelelést biztosító rendelkezése az érintett uniós jogi aktusok átültetését a jogharmonizációs záradékot tartalmazó jogszabály felhatalmazása alapján kiadott jogszabállyal együtt valósítja meg

11.3.4.1. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogharmonizációs záradékot tartalmazó jogszabály és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály valamennyi hivatkozott uniós jogi aktus tekintetében megfelelést biztosít

11.3.4.2. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogharmonizációs záradékot tartalmazó jogszabály és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hivatkozott uniós jogi aktusok közül nem mindegyik tekintetében biztosítja együtt a megfelelést

11.4. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha a jogszabály több uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg, és az uniós jogi aktusok felsorolása mellékletben történik

11.4.1. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az átültetést igénylő uniós jogi aktusnak való megfelelést állapít meg

11.4.2. A jogharmonizációs záradék felépítése, ha az végrehajtást igénylő uniós jogi aktusnak való megfelelést állapít meg

12. Az állami támogatási záradék formája és megszövegezése

12.1. Az állami támogatási záradék felépítése, ha a jogszabály egyetlen, az állami támogatásokra vonatkozó különös rendelkezéseket meghatározó uniós jogi aktus hatálya alá tartozó állami támogatási programot valósít meg

12.1.1. Az állami támogatási záradék felépítése, ha nem különíthető el az állami támogatási programot megvalósító szerkezeti egység

12.1.2. Az állami támogatási záradék felépítése, ha meghatározható az állami támogatási programot megvalósító szerkezeti egység

12.2. Az állami támogatási záradék felépítése, ha a jogszabály kettő vagy több, az állami támogatásokra vonatkozó különös rendelkezéseket meghatározó uniós jogi aktus hatálya alá tartozó állami támogatási programot valósít meg

12.2.1. Az állami támogatási záradék felépítése, ha egyik érintett uniós jogi aktus esetében sem különíthető el az állami támogatási programot megvalósító szerkezeti egység

12.2.2. Az állami támogatási záradék felépítése, ha az érintett uniós jogi aktusok közül egy vagy több esetében meghatározható az állami támogatási programot megvalósító szerkezeti egység

13. Az előzetes bejelentési záradék formája és megszövegezése

13.1. Az előzetes bejelentési záradék felépítése, ha a jogszabály tervezetének előzetes bejelentése egyetlen ilyen bejelentési kötelezettséget előíró uniós jogi aktusra tekintettel történt meg

13.1.1. Az előzetes bejelentési záradék felépítése, ha az előzetes bejelentés az egész jogszabály tervezete tekintetében megtörtént

13.1.2. Az előzetes bejelentési záradék felépítése, ha a tervezet előzetes bejelentése csak a jogszabály meghatározott szerkezeti egysége tekintetében történt meg

13.2. Az előzetes bejelentési záradék felépítése, ha a jogszabály tervezetének előzetes bejelentése kettő vagy több ilyen bejelentési kötelezettséget előíró uniós jogi aktusra tekintettel történt meg

13.2.1. Az előzetes bejelentési záradék felépítése, ha minden érintett uniós jogi aktus esetében az egész jogszabály tervezetének előzetes bejelentése megtörtént

13.2.2. Az előzetes bejelentési záradék felépítése, ha tervezet előzetes bejelentésére valamennyi uniós jogi aktus vonatkozásában a jogszabály ugyanazon meghatározott szerkezeti egysége tekintetében történt meg

13.2.3. Az előzetes bejelentési záradék felépítése, ha az érintett uniós jogi aktusok közül egy vagy több esetében a tervezet előzetes bejelentése csak a jogszabály meghatározott szerkezeti egysége vagy a jogszabály különböző szerkezeti egységei tekintetében történt meg

14. A módosító rendelkezés

14.1. Az újraszabályozó módosító rendelkezés

14.1.1. Az újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha a módosítás a módosító rendelkezést tartalmazó jogszabálytól eltérő jogszabályra vonatkozik

14.1.1.1. Fejezetet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.1.1. Egy fejezetet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.1.2. Több fejezetet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.2. Alcímet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.2.1. Egy alcímet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.2.2. Több alcímet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.3. Szakaszt újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.3.1. Egy szakaszt újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.3.2. Több szakaszt újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.4. Bekezdést újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.4.1. Egy bekezdést újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.4.2. Több bekezdést újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.5. Pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.5.1. Egy pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.5.1.1. Egy pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.1.1.5.1.2. Egy pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.1.1.5.2. Több pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.5.2.1. Több pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.1.1.5.2.2. Több pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.1.1.6. Alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.6.1. Egy alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.6.1.1. Egy alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó alpontot tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.1.1.6.1.2. Egy alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó alpontot tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.1.1.6.2. Több alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.1.6.2.1. Több alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó alpontot tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.1.1.6.2.2. Több alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó alpontot tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.1.2. Az újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha a módosítás a módosító rendelkezést tartalmazó jogszabályra vonatkozik

14.1.2.1. Fejezetet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.1.1. Egy fejezetet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.1.2. Több fejezet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.2. Alcímet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.2.1. Egy alcímet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.2.2. Több alcímet újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.3. Szakaszt újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.3.1. Egy szakaszt újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.3.2. Több szakaszt újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.4. Bekezdést újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.4.1. Egy bekezdést újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.4.2. Több bekezdést újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.5. Pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.5.1. Egy pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.5.1.1. Egy pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.1.2.5.1.2. Egy pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.1.2.5.2. Több pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.5.2.1. Több pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.1.2.5.2.2. Több pontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.1.2.6. Alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.6.1. Egy alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.6.1.1. Egy alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó alpontot tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.1.2.6.1.2. Egy alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó alpontot tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.1.2.6.2. Több alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése

14.1.2.6.2.1. Több alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.1.2.6.2.2. Több alpontot újraszabályozó módosító rendelkezés felépítése, ha az újraszabályozandó alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.2. A kiegészítő módosító rendelkezés

14.2.1. A kiegészítő módosító rendelkezés felépítése

14.2.1.1. Fejezet beiktató módosító rendelkezés felépítése

14.2.1.1.1. Egy vagy több fejezetet beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha az adott jogszabályt a fejezettel vagy fejezetekkel nem közvetlenül egy magasabb szintű szerkezeti egység megjelölését megelőzően vagy azt követően kell kiegészíteni

14.2.1.1.2. Egy vagy több fejezetet beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha az adott jogszabályt a fejezettel vagy fejezetekkel közvetlenül egy magasabb szintű szerkezeti egység megjelölését megelőzően vagy azt követően kell kiegészíteni

14.2.1.2. Alcímet beiktató módosító rendelkezés felépítése

14.2.1.2.1. Egy vagy több alcímet beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha az adott jogszabályt az alcímmel vagy alcímekkel nem közvetlenül egy magasabb szintű szerkezeti egység megjelölését megelőzően vagy azt követően kell kiegészíteni

14.2.1.2.2. Egy vagy több alcímet beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha az adott jogszabályt az alcímmel vagy alcímekkel közvetlenül egy magasabb szintű szerkezeti egység megjelölését megelőzően vagy azt követően kell kiegészíteni

14.2.1.3. Szakaszt beiktató módosító rendelkezés felépítése

14.2.1.3.1. Egy vagy több szakaszt beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha az adott jogszabályt a szakasszal vagy szakaszokkal nem közvetlenül egy magasabb szintű szerkezeti egység megjelölését megelőzően vagy azt követően kell kiegészíteni

14.2.1.3.1.1. Egy vagy több szakaszt beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha az adott jogszabályt a szakasszal vagy szakaszokkal közvetlenül egy magasabb szintű szerkezeti egység megjelölését megelőzően vagy azt követően kell kiegészíteni

14.2.1.4. Egy vagy több bekezdést beiktató módosító rendelkezés felépítése

14.2.1.5. Pontot beiktató módosító rendelkezés felépítése

14.2.1.5.1. Egy vagy több pontot beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha a beiktatandó pontot vagy pontokat egy bekezdés tartalmazza

14.2.1.5.2. Egy vagy több pontot beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha a beiktatandó pontot vagy pontokat közvetlenül egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.2.1.6. Alpontot beiktató módosító rendelkezés felépítése

14.2.1.6.1. Egy vagy több alpontot beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha a beiktatandó alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdés tartalmazza

14.2.1.6.2. Egy vagy több alpontot beiktató módosító rendelkezés felépítése, ha a beiktatandó alpontot vagy alpontokat tartalmazó pontot egy bekezdésekre nem tagolódó szakasz tartalmazza

14.3. A megállapítani kívánt rendelkezés felépítése az újraszabályozó és a kiegészítő módosító rendelkezésben

14.3.1. A megállapítani kívánt rendelkezés felépítése a pontot vagy alpontot megállapító rendelkezésben

14.3.2. A megállapítani kívánt rendelkezés felépítése a pontnak vagy alpontnak nem minősülő szerkezeti egységet megállapító rendelkezésben

14.4. A szövegcserés módosító rendelkezés

14.4.1. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó szövegcserés módosító rendelkezés felépítése, ha a cserélendő szövegrészt vagy szövegrészeket a módosító rendelkezést tartalmazó jogszabálytól eltérő jogszabály tartalmazza

14.4.1.1. A szövegcserés módosító rendelkezés általános felépítése

14.4.1.2. A szövegcserés módosító rendelkezés felépítése, ha a cserélendő szövegrészt a módosítandó jogszabály valamely szakasza, bekezdése, pontja vagy alpontja tartalmazza

14.4.1.3. A szövegcserés módosító rendelkezés felépítése, ha a cserélendő szövegrészt a módosítandó jogszabály valamely részének, fejezetének vagy alcímének címe tartalmazza

14.4.2. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó szövegcserés módosító rendelkezés felépítése, ha a cserélendő szövegrészt a módosító rendelkezést tartalmazó jogszabály tartalmazza

14.4.2.1. A szövegcserés módosító rendelkezés általános felépítése

14.4.2.2. A szövegcserés módosító rendelkezés felépítése, ha a cserélendő szövegrészt a módosítandó jogszabály valamely szakasza, bekezdése, pontja vagy alpontja tartalmazza

14.4.2.3. A szövegcserés módosító rendelkezés felépítése, ha a cserélendő szövegrészt a módosítandó jogszabály valamely részének, fejezetének vagy alcímének címe tartalmazza

14.4.3. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó szövegcserés módosító rendelkezés felépítése, ha a módosító rendelkezés ugyanazon szerkezeti egységben több, egymással azonos szövegrészt ugyanazon szöveggel vált fel

14.4.4. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó szövegcserés módosító rendelkezés felépítése, ha a módosító rendelkezés ugyanazon szerkezeti egységben több, egymástól eltérő szövegrészt vált fel vagy több, egymással azonos - de különböző szerkezeti egységben lévő - szövegrészt egymástól eltérő szövegekkel vált fel

14.4.5. A módosítandó szövegrész és az azt felváltó szöveg idézésének módja, ha a cserélendő szövegrész, illetve az azt felváltó szöveg ponttal, vesszővel, pontosvesszővel vagy nyitó idézőjellel kezdődik

14.4.6. A módosítandó szövegrész és az azt felváltó szöveg idézésének módja, ha a cserélendő szövegrész, illetve az azt felváltó szöveg záró idézőjellel végződik

15. A jogszabály tartalmának a megváltoztatása a hatálybalépést megelőzően

15.1. Szövegrész tartalmának a megváltoztatása a hatálybalépést megelőzően

15.1.1. Szövegrész tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szövegrészt valamely - módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést magában nem foglaló - szakasz, bekezdés, pont vagy alpont tartalmazza

15.1.2. Szövegrész tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szövegrészt valamely - módosító rendelkezést magában foglaló - szakasz, bekezdés, pont vagy alpont tartalmazza

15.1.3. Szövegrész tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szövegrészt valamely rész, fejezet vagy alcím címe tartalmazza

15.1.4. A megváltoztatandó szövegrészek megjelölése, ha a szövegrészek tartalmát megváltoztató rendelkezés ugyanazon szerkezeti egységen vagy rendelkezésen belül több, egymással azonos szövegrészt ugyanazon szöveggel vált fel

15.1.5. A megváltoztatandó szövegrészek és az azokat felváltó szövegek megjelölése, ha a szövegrészek tartalmát megváltoztató rendelkezés ugyanazon szerkezeti egységen vagy rendelkezésen belül több, egymástól eltérő szövegrészt vált fel vagy több, egymással azonos - de különböző szerkezeti egységben lévő - szövegrészt egymástól eltérő szövegekkel vált fel

15.1.6. A megváltoztatandó szövegrész és az azt felváltó szöveg idézésének módja, ha a megváltoztatandó szövegrész, illetve az azt felváltó szöveg ponttal, vesszővel, pontosvesszővel vagy nyitó idézőjellel kezdődik

15.1.7. A megváltoztatandó szövegrész és az azt felváltó szöveg idézésének módja, ha a megváltoztatandó szövegrész, illetve az azt felváltó szöveg záró idézőjellel végződik

15.2. Szerkezeti egység tartalmának a megváltoztatása a hatálybalépést megelőzően

15.2.1. Szerkezeti egység tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szerkezeti egységet nem valamely módosító rendelkezés tartalmazza

15.2.2. Szerkezeti egység tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szerkezeti egységet valamely módosító rendelkezés tartalmazza

15.2.2.1. Szerkezeti egység tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szerkezeti egységet valamely módosító rendelkezés a módosítandó jogszabályba beiktatja, és a módosító rendelkezés nem csak a megváltoztatandó szerkezeti egységet módosítja

15.2.2.2. Szerkezeti egység tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szerkezeti egységet valamely módosító rendelkezés a módosítandó jogszabályba beiktatja, és a módosító rendelkezés csak a megváltoztatandó szerkezeti egységet módosítja

15.2.2.3. Szerkezeti egység tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szerkezeti egység valamely újraszabályozó módosító rendelkezés egyik része

15.2.2.4. Szerkezeti egység tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szerkezeti egység valamely újraszabályozó módosító rendelkezés egyedüli része

15.2.3. Szerkezeti egység tartalmát megváltoztató rendelkezés felépítése, ha a megváltoztatandó szerkezeti egységet vagy szövegrészt valamely rendelkezés hatályon kívül helyezi

16. A hatályon kívül helyező rendelkezés

16.1. Valamely jogszabály egészét hatályon kívül helyező - az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó - rendelkezés felépítése

16.2. Jogszabály egy vagy több szerkezeti egységét hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése

16.2.1. Jogszabály egy vagy több szerkezeti egységét hatályon kívül helyező - az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó - rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyezés a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabálytól eltérő jogszabályra vonatkozik

16.2.2. Jogszabály egy vagy több szerkezeti egységét hatályon kívül helyező - az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó - rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyezés a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabályra vonatkozik

16.3. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolt hatályon kívül helyező rendelkezés

16.4. A szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés

16.4.1. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó, szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyezendő szövegrészt vagy szövegrészeket a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabálytól eltérő jogszabály tartalmazza

16.4.1.1. A szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés általános felépítése

16.4.1.2. A szövegrészt hatályon kívül helyező módosító rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyezendő szövegrészt a jogszabály valamely szakasza, bekezdése, pontja vagy alpontja tartalmazza

16.4.1.3. A szövegrészt hatályon kívül helyező módosító rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyezendő szövegrészt a jogszabály valamely részének, fejezetének vagy alcímének címe tartalmazza

16.4.2. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyezendő szövegrészt a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabály tartalmazza

16.4.2.1. A szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés általános felépítése

16.4.2.2. A szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyezendő szövegrészt a jogszabály valamely szakasza, bekezdése, pontja vagy alpontja tartalmazza

16.4.2.3. A szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyezendő szövegrészt a jogszabály valamely részének, fejezetének vagy alcímének címe tartalmazza

16.4.3. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó, szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyező rendelkezés ugyanazon szerkezeti egységben több, egymással azonos szövegrészt helyez hatályon kívül

16.4.4. Az e rendeletben foglaltak szerint tagolandó, szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése, ha a hatályon kívül helyező rendelkezés ugyanazon szerkezeti egységben több, egymástól eltérő szövegrészt helyez hatályon kívül

16.4.5. A hatályon kívül helyezendő szövegrész idézésének módja, ha a hatályon kívül helyezendő szövegrész ponttal, vesszővel, pontosvesszővel vagy nyitó idézőjellel kezdődik

16.4.6. A hatályon kívül helyezendő szövegrész idézésének módja, ha a hatályon kívül helyezendő szövegrész záró idézőjellel végződik

17. Rendelkezés a hatályba nem lépésről

17.1. Jogszabály hatályba nem lépése

17.2. Jogszabály valamely szerkezeti egységének a hatályba nem lépése

17.3. Rendelkezés a jogszabály valamely szerkezeti egységében foglalt módosító rendelkezéssel módosított valamely rendelkezés hatályba nem lépéséről

17.4. Szövegrész hatályba nem lépése

17.4.1. Szövegrész hatályba nem lépése, ha a szövegrészt valamely - nem egy módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést magában foglaló - szakasz, bekezdés, pont vagy alpont tartalmazza

17.4.2. Szövegrész hatályba nem lépése, ha a szövegrészt valamely - módosító rendelkezést magában foglaló - szakasz, bekezdés, pont vagy alpont tartalmazza

17.4.3. Szövegrész hatályba nem lépése, ha a szövegrészt valamely rész, fejezet vagy alcím címe tartalmazza

17.4.4. A hatályba nem lépő szövegrészek megjelölése, ha ugyanazon szerkezeti egységen, címen, módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezésen belül több, egymással azonos szövegrész nem lép hatályba

17.4.5. A hatályba nem lépő szövegrész idézésének módja, ha a szövegrész ponttal, vesszővel, pontosvesszővel vagy nyitó idézőjellel kezdődik

17.4.6. A hatályba nem lépő szövegrész idézésének módja, ha a szövegrész záró idézőjellel végződik

18. A melléklet és szerkezeti egységei megjelölése, hivatkozása és módosítása

18.1. A melléklet megjelölése

18.2. Merev hivatkozás a mellékletre

18.2.1. Merev hivatkozás a mellékletre a mellékletet tartalmazó jogszabályban

18.2.2. Merev hivatkozás a mellékletre más jogszabályban

18.3. A melléklet pontjainak megjelölése

18.3.1. A melléklet első szintű pontjának a megjelölése

18.3.2. A melléklet második szintű pontjának a megjelölése

18.3.3. A melléklet - tetszőleges szintű - pontjának megjelölése

18.4. Merev hivatkozás a melléklet pontjára

18.4.1. Merev hivatkozás a melléklet pontjára a mellékleten belül

18.4.2. Merev hivatkozás a melléklet pontjára a mellékletet tartalmazó jogszabályban

18.4.3. Merev hivatkozás a melléklet pontjára más jogszabályban

18.5. A mellékletbe foglalt táblázat

18.5.1. A melléklet pontjában foglalt - összevont mezőket nem tartalmazó - táblázat

18.5.2. A melléklet pontjában foglalt - összevont mezőket tartalmazó - táblázat

18.5.3. A kizárólag egyetlen táblázatot tartalmazó melléklet

18.5.4. Merev hivatkozás a táblázatra

18.5.5. Merev hivatkozás a táblázat egyetlen sorára

18.5.6. Merev hivatkozás a táblázat két sorára

18.5.7. Merev hivatkozás a táblázat több egymást követő sorára

18.5.8. Merev hivatkozás a táblázat egyetlen oszlopára

18.5.9. Merev hivatkozás a táblázat két oszlopára

18.5.10. Merev hivatkozás a táblázat több egymást követő sorára

18.5.11. Merev hivatkozás a táblázat nem összevont mezőjére

18.5.12. Merev hivatkozás a táblázat összevont mezőjére

18.5.13. Merev hivatkozás a táblázat egymással szomszédos mezőire

18.6. A mellékletbe foglalt idézet

18.6.1. A melléklet pontjában idézőjelbe foglalt idézet

18.6.2. A melléklet pontjában keretbe foglalt idézet

18.6.3. A kizárólag egyetlen idézőjelbe foglalt idézetet tartalmazó melléklet

18.6.4. A kizárólag egyetlen keretbe foglalt idézetet tartalmazó melléklet

18.7. A melléklet módosítása

18.7.1. A mellékletet újraszabályozó rendelkezés

18.7.2. A mellékletben való módosításról rendelkező rendelkezés

18.7.3. A melléklet pontját, pontjába foglalt táblázatát vagy idézetét újraszabályozó rendelkezés

18.7.4. A táblázat mezőjét újraszabályozó rendelkezés

18.7.5. A mellékletet új ponttal kiegészítő rendelkezés

18.7.6. A táblázatot új sorral vagy oszloppal kiegészítő rendelkezés

18.7.7. A melléklet címének módosítására irányuló szövegcserés módosítás

18.7.8. A melléklet pontjának módosítására irányuló szövegcserés módosítás

18.7.9. A melléklet pontjában foglalt táblázat mezőjének módosítására irányuló szövegcserés módosítás

18.7.10. A mellékletet, a melléklet pontját, táblázatának sorát, oszlopát, mezőjét hatályon kívül helyező rendelkezés

18.7.11. A melléklet címének, pontjának vagy mezőjének a szövegrészét hatályon kívül helyező rendelkezés

19. Technikai dereguláció[178]